1 / 13

A közérdekű munka büntetés végrehajtása és korszerű módszerei

A közérdekű munka büntetés végrehajtása és korszerű módszerei. Kóta Tünde (igazgató, Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt nyitókonferencia Siófok, 2010. december 16.

thea
Download Presentation

A közérdekű munka büntetés végrehajtása és korszerű módszerei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A közérdekű munka büntetés végrehajtása és korszerű módszerei Kóta Tünde (igazgató, Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt nyitókonferencia Siófok, 2010. december 16.

  2. 2009-ben folyamatban volt ügyek (82.564 db) ügycsoportok szerinti bontásban, zárójelben a 2008. évi százalékos arány,387 fő pártfogó felügyelő (fk.: 192 fő, fn.: 195 fő)

  3. A munka büntetések történeti előzményei 1. ■ XX. század előtt – Kényszermunka(szabadságkorlátozással kombinálva) ■Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1930. évi 29. sz és 1957. évi 105. sz. Egyezménye, Magyarországon kihirdetve: 2000-ben ■ Eltérések: pl. Szenegál, Észak-Korea, Kína ■ Tisztán munka büntetés - a szovjet büntetőjogban (munkára nevelés) ■ 1950. Magyarország, javító-nevelő munka (1 hónap – 2 év, 5-25% munkadíjcsökkentés, az elkövetők 4-12%-nál alkalmazták) ■kijelölhető munkahelyek hiánya → 1971-től munkatelepeken is (csak lehetőség, nem lépett hatályba a jogszabály) ■1984-től szigorított javító-nevelő munka (szabadságkorlátozás: kijelölt munkahely, település, szállás, elítéltek 0,5-1,5%-nál alkalmazták) 1993-ig

  4. A munka büntetések történeti előzményei 2. 1960-as évektől, civil polgári jogi kezdeményezések, büntetőjogi reformok Célok: ■ Költséghatékonyság ■ Erősödjön a közösség biztonsága ■ Csökkenjen a bűnözéstől való félelem ■ Jelenjenek meg a sértett igényei ■ Növekedjen a közösség szerepvállalása ■ Térüljenek meg a károk Eredmények: ■ Kettős nyomtávú büntetőpolitika ■Diverzió ■Alternatív-közösségi szankciók ■Csoportos technikák ■Börtönpártfogás, utógondozás ■Resztoratív elemek ■Munka büntetések

  5. A munka büntetések történeti előzményei 3. ■ 1966 (Kalifornia) Közlekedési bűncselekményt elkövetett női elkövetők ■ 1987-től Magyarországon is ■ 1993-tól egyedüli munka büntetés (más korlátozás nincs, nem elvárás a munkával munkára nevelés) ■ Nem feltétele az elítélt hozzájárulása

  6. A közérdekű munka büntetés főbb szabályai 1993-tól lényegében nem korszerűsödött, kisebb változás 2009-ben (Btk. 49-50. §) ■ Büntetés (középen álló) ■ 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekmények elkövetői esetében ■ Kombináltan alkalmazható (pénzbüntetés, foglalkozástól/járművezetéstől eltiltás) ■ Munka jellegének meghatározása az ítéletben ■ Legalább heti 1 nap (pihenőnap, szabadidő), díjazás nélkül, személyesen ■ Órákban, 42-300 óra ■ Helyébe fogház fokozatú szabadságvesztés lép, 6 óra =1 nap ■ Öt év elteltével elévül a végrehajthatósága ■ 16 év felett alkalmazható ■ Tárgyalás mellőzésével is kiszabható

  7. A közérdekű munka büntetés végrehajtásának főbb szabályai 1993-tól lényegében nem korszerűsödött ■ A pártfogó felügyelő szervezi és ellenőrzi ■ Az elítélt lakóhelyén (tartózkodási helyén) intézmény, vagy gazdálkodó szervezet ■ Pártfogó felügyelői vélemény ■ Büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki (egészségi állapot, szakképzettség, munkatapasztalat, munkára való alkalmasság, bűncselekmény jellege) ■ Nem létesül munkaviszony, de bizonyos munkajogi szabályok érvényesülnek ■ Napi munkaidő 4-8 óra ■ Kettős kontroll funkció, támogatás ■ Halasztás, félbeszakítás (GYES/Gyed: 1 év) ■ Átváltoztatás

  8. A közérdekű munka súlya a szankciórendszerben ■ Nőtt a büntetés alkalmazhatóságába, eredményességébe vetett bizalom ■ 1999-2009 között több mint kétszeresére nőtt az ilyen ítéletek száma (2.463-ról 5.740-re 117%-os emelkedés) ■ 45,7%-os emelkedés a folyamatban lévő ügyek számában 2004: 12.756 ügy, 2009: 18587 ügy ■ Speciális elkövetői kör (munkatapasztalattal nem rendelkezők, hajléktalanok, külföldiek, pszichiátriai gondozásra szorulók, fiatalkorúak)

  9. Előnyök: ■ Középsúlyos büntetés ■ Nem szakít ki a környezetből (család, munka, tanulás, nincs börtönártalom) ■ Reintegrációs érdekek (munkára nevelés, javulhat a munkaerő piaci megjelenés, munkatapasztalat, pártfogó felügyelő szerepe) ■ Gazdasági érdekek (ingyen végzett, kárt megtérítő, hasznos, másképp esetleg meg nem valósuló munka a köz érdekében) ■ Előítéletek csökkenése(Nyilvánosság előtt történik) Problémák: ■ Alanyi oldal (képzettség, munkatapasztalat, munkakultúra hiánya, speciális élethelyzetek, egészségi állapot, életvitel, 2009. augusztus 9-től tárgyalás mellőzésével, bírósági titkár is alkalmazhatja, életkor-2010. május 1-jétől 16 év fölött alkalmazható) ■Munkahelyek (nincs kötelezés, munkafelügyelet, adminisztráció, gazdasági válság, kistelepülések, közel 1.200 mh., 70%-a önkormányzati) ■Egyénileg történő végrehajtás(pf. létszám, asszisztens, „Kalocsai modell”, pályázatok) ■Korszerűtlen szabályozás (munkahely kijelölése, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, 5 éves elévülés)

  10. Problémák hatása a végrehajtásra ■ Az eredményes végrehajtás száma csökken (fn.:2005: 55,9%, 2009: 54,8% fk.: 2005: 84,3%, 2009: 46,4%) ■ Nő a szabadságvesztésre való átváltoztatás (fn.:2005: 16,0%, 2009: 20,1% fk.: 2005: 18,4%, 2009: 29,3%) ■ Nő az elévüléssel végződő ügyek száma különösen a fiatalkorúak esetében (fn.:2005: 8,3%, 2009: 8,0% fk.: 2005: 2,9%, 2009: 12,6%)

  11. Átfogó korszerűsítés szükségessége ■ Végrehajtási szabályok egyszerűsítése ■ Végrehajtásra kötelezett munkahelyi kör meghatározása ■ Munkabiztonság feltételeinek általánosságban történő körülírása A kiemelt projekt keretei között megvalósulhat: ■ Csoportos végrehajtás feltételeinek, módszertanának megteremtése ■ Új munkahelyek felkutatása ■ Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése

  12. Köszönöm a figyelmüket. Kóta Tünde kotat@pjsz.gov.hu

More Related