Understanding Relational Algebra Operations with Examples
240 likes | 358 Views
Learn the fundamental operations of relational algebra such as union, difference, Cartesian product, intersection, projection, and selection with detailed examples and explanations of each operation.
Understanding Relational Algebra Operations with Examples
E N D
Presentation Transcript
A relációs adatbáziskezelő nyelvek lekérdező utasításai a relációs algebra műveleteit valósítják meg. • A relációs algebra a relációkon végzett műveleteket tartalmazza.
Műveletek • Relációk uniója(a műveleti jel: ∪) • Legyen R és S két n-ed fokú reláció. Ezek unióján(egyesítés) azt a szintén n-ed fokú relációt értjük, amelynek rekordjai vagy az R-nek, vagy az S-nek, vagy mindkettőnek elemei.
R A B C R∪S • a b c a b c • b d e b d e • f c b f c b a d b S D E F b d e a d b
Mint látható volt, mindkét reláció sorai szerepelnek, de a közös elemet (b,d,e) csak egyszer szerepeltetjük
Relációk különbsége(műveleti jel: - ) • Az n-ed fokú R és S relációk különbségén azt az n-ed fokú relációt értjük, amelynek elemei R-nek, de S-nek nem.
R A B C R-S a b c a b c f a d d b c d b c S F E D f a d b c d
Mint az látható volt, R-S –ben az R sorai szerepelnek f a d kivételével, mert az S-ben is szerepel.
Descartes szorzat(műveleti jel: x) • Legyen R n1-ed fokú S n2-ed fokú reláció. • Ezek Decartes szorzatán azt az n1+n2-ted fokú relációt értjük, amelyben minden elem első részét az R relációból, második részét pedig az S relációból vesszük. • R minden sora mellé minden lehetséges módon melléírjuk az S sorait.
R A B C RxS A B C D E F • c b a c b a a g b f a b c b a f a d d b c f a b a g b f a b f a d d b c a g b d b c f a d S E F D a g b f a d
Metszet(jele: ∩) • Két n-ed fokú reláció, R és S R ∩ S-sel jelölt metszetén azt a relációt értjük, amely R és S közös sorait tartalmazza. • Megjegyzés: • Megegyezik a halmazelméleti metszettel
Példa • R A B C S D A E R ∩ S a a b a a b a a b a c b b c d b c d b c d e f g a a d
Projekció(műveleti jel: π) • Projekció műveletet végzünk a reláción, ha kiemelünk belőle néhány megadott attribútumot (oszlopával együtt) és a maradékot adott szempont szerint átrendezzük.
Projekció • Az így kapott relációt az eredeti projekciójának nevezzük és πi1, i2,…im(R)-lel jelöljük, ahol i1, i2,…im a meghagyott és átrendezett oszlopok nevei.
R A B C π(R) A C π(R) B A • a b c A,C a c B,A b a f a d f d a f d b c d c b d
Megjegyzés • Mint az látható, kiemeljük R-ből az A és C, illetve B és A oszlopokat. • A π betű mellé gyakran nem attribútum neveket, hanem az attribútumok által képviselt oszlopok sorszámát (balról-jobbra) írjuk.
Szelekció(műveleti jel: σF) • Az R reláción végzett szelekció egy olyan σF (R) relációt eredményez, amelynek elemei az R reláció elemeiből kerülnek ki az F formula által meghatározott módon.
Az F formula • Az F formula az alábbi objektumokból áll: • Operandusok • Az operandusokon végzett aritmetikai relációk • Az operandusokon végzett logikai relációk
Operandusok • Konstansok, attribútumnevek vagy attribútum-sorszámok • (Egyszerűbben az oszlopok nevei vagy sorszámai, illetve az oszlopok értékkészlete)
Aritmetikai relációk • Kisebb: < • Nagyobb: > • Egyenlő: = • Kisebb egyenlő: <= • Nagyobb egyenlő: >= • Nem egyenlő: <>
Logikai műveletek • És: ∧ • Vagy: ∨ • Nem: ﹁
Példa • R A B C σ (R) A B C • a b c A=‘a’ B=‘g’ a b c d e b a d f f g a f g a a d f Az R relációból azokat a sorokat választottuk ki, amelyekben az A oszlopban a, vagy B oszlopban b van.
Képezzük 1, R1 ∪ R2 2, R1-R2 3, R1 R2 4, πA,C (R1) 5, σ(R1) A=1 ⌄ B=6 6, σ(R2) E=4 ⌄ F<2