A kamara szerepe a szakképzésben - PowerPoint PPT Presentation

bihall tam s magyar kereskedelmi s iparkamara aleln k n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A kamara szerepe a szakképzésben PowerPoint Presentation
Download Presentation
A kamara szerepe a szakképzésben

play fullscreen
1 / 39
A kamara szerepe a szakképzésben
91 Views
Download Presentation
teness
Download Presentation

A kamara szerepe a szakképzésben

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A kamara szerepe a szakképzésben Budapest, 2011. június 8.

  2. Csehország 1 millióval több foglakoztatott Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Forrás: KSH

  3. Prioritások meghatározása • Élőmunka-terhek csökkentése • TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása • Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo.-on a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik • Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása • Szociális segélyek juttatásának szigorítása • „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása • Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása • Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap • Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás • 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely

  4. Forrás: KSH, 15-74 év között

  5. Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés • Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. • Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. • Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

  6. A szakképzési megállapodás tartalma • Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása • Központi programok felülvizsgálata • Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása • Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek • Szintvizsgák szervezése, koordinálása • SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése • Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban

  7. Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő, mobilitás és gyorsan változó életkarrierek: felfelé, oldalt és térben Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

  8. Fő aktivitási területek Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése

  9. Problémák • A tanulók alapkészségeinek hiány • A tanulás iránti érdektelenség • Teljesítmény nélküliség • A fizikai munka elutasítása • Minden iskola azt csinál, amit akar!

  10. Problémák és következmények • Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására • Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják • Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása

  11. Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó A tanulót a cég veszi fel! 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti Minél több idő eltöltése az üzemben

  12. Civilizációs tantárgyak • Alapvető műveltségi ismeretek, gyakorlatias és életközpontú tanulási mezők. Személyi, társadalmi és kulturális tudatosság fejlesztése • Alapvető írás, olvasás, számolás és szövegértés • Idegen nyelvi kommunikáció, szakmai központú idegen nyelv • Életvezetési ismeretek, mentálhigénia, egészséges életmód • Állampolgári ismeretek, felkészítés a munka világára • Alkalmazott számítástechnika, infokommunikációs ismeretek • Környezetünk védelme, fenntartható fejlődés, modern világ

  13. Szakképesítések kiválasztása • Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák • A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma • A szakmák munkaerő-piaci súlya • A tanulók és vizsgázók száma • Modulok kezelhetetlen száma és összetétele • Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

  14. Szakképesítések listája48 alap szakképesítés + elágazás

  15. A szakmai dokumentációk felülvizsgálata • Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség • Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság • 420 alap szakképesítés, 2 000 kimenet, 3 000 modul • Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként • Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul • Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is • Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: uptodate, • szakmai tartalmak aktualizálása • Szakmai követelménymodulok új struktúrája

  16. Központi program • SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése • Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás • A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák • A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása • A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe • Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika • Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára • A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

  17. Fejlesztéspolitikai koncepció • SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában • Fejlesztői team-ek portfoliója • Szakmai szervezetek, TISZK-ek, felnőtt képzők • Elektronikus nyilvánosság • Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga • Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ- • ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola • Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

  18. Fejlesztéspolitikai koncepció • Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment, • Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, • sztenderdek, sablonok kidolgozása • Gyakorlati képzés helyi programjához: bestpractice • Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása • A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése • Ellenőrzés szakmai-pedagógiai erősítése, gyakorlati oktatók • felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának • javítása • Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia • vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

  19. A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése • Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! • Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat • Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben • Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

  20. A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése • Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni • Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

  21. Munkaerő-piaci szereplők részvétele az iskolarendszerű szakképzés koordinációjában 2011

  22. Két ütemben történő megvalósítás • Első támogatási szerződések megkötése 2010. december 1. – 2011. május 31. közötti időszakra • Második támogatási szerződések megkötése várhatóan 2011. június 1. – 2011. november 30. közötti időszakra • A megvalósítás első szakasza a javaslatok összeállításának előkészítése, kutatás adatfelvételi szakasza szakértői interjúk elkészítése, összegzése, szakmai fórumok megtartása • A megvalósítás második szakasza (május 31. utáni szakasz) a kutatás eredményei és az elkészült elemzések alapján a javaslatok összeállítása, hangsúlyos a közös regionális munka Megvalósítás 2011. évi sajátosságai

  23. Szakmai szervezetek, ágazati szervezetek bevonásával hozzájárulnak az egyes szakképesítések sajátosságainak feltárásához • A képzők és a fenntartók becsatornázása a képzési irányok és beiskolázási arányok kialakításába • Szakképzési szakmai fórumok szervezésével elősegítik a régiókban a szakképzés szereplőinek párbeszédét együttműködését • Szakértői interjúk elkészítése és összegzése • Javaslat összeállítása a felelősségi körükbe tartozó szakképesítések és kistérségek sajátosságainak figyelembevételével a képzési és beiskolázási szerkezet alakítására 2011. évi érdekképviseleti feladatok alakulása

  24. Országos és regionális projektkoordináció • Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, 3.000 pályakezdő szakmunkás) • A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB-k döntéseihez • A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése • A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése • Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára 2011. évi kamarai feladatok alakulása

  25. A kutatás ütemezése Aktuális szakasz

  26. Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

  27. Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén • Helyzetelemzés • Gazdasági környezet igényeinek számbavétele • Szakmapolitikai kérdések áttekintése • Az iskolarendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya • Az állami irányítás gyakorlatának elemzése • Működő kamarai gyakorlat leírása • Finanszírozás főbb kérdései

  28. Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén • 2. A felnőttképzés minőségbiztosításának fejlesztése • Kamarai akkreditációs rendszer feltételeinek megteremtése • 3. A vizsgáztatási rendszer átalakítása • Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása • tulajdonság-kompetenciák mérésének megszüntetése • kamarai vizsgabiztosok rendszere a felnőttképzésben

  29. Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén • 4. Egyéb feladatok • A mesterképzés és vizsgáztatás áttekintése • ismeretnyújtási és korszerűsítő rendszer kialakítása • minimális óraszámok meghatározása • gyakorlati képzés ellenőrzése • az OKJ szakmák és a kapcsolódó hatósági képzések áttekintése és szinkronizálása

  30. Koncepció

  31. Szakképesítés OKJ-ban elfoglalt helye • Rész-szakképesítések • Elágazások • Ráépülések • Lehetséges törlések, összevonások • min. óraszámok felülvizsgálata • Közös modulok vizsgálata OKJ felülvizsgálata

  32. Összetétel: 4fő (2 fő gazdálkodó; 2 fő pedagógus)/szakképesítés Összesen: 184 szakértő Szakértői ajánlások: • Területi kamarák (gazdaság,pedagógusok) • Érdekképviseletek, munkaadói szervezetek • Szakmai szervezetek • Felnőttképzők szövetsége Szakértői csoportok felállítása

  33. Gyakorlati óraszámok növelése • Gazdasági igények szerinti tartalom • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése (960 perc/fő) • Modulok számának maximalizálása • Szakmai tartalomfejlesztés • Törlések, összevonások • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kompetenciák hangsúlyozása • Szintvizsga beszámíthatóság • Szakmai tartalomban való duplikációk törlése • Új központi program struktúra • Gyakorlati képzés helyszínének meghatározása Fejlesztési irányvonalak

  34. leadási határidő: 2011. március 30. • április 06-ig: formai lektorálás • április 06-15: országos véleményezés, szakmai fórumok • április 15-22: javaslatok, vélemények beépítése • április 30: beterjesztés a minisztériumba Mérföldkövek:

  35. Interaktív fórum (véleményezés) • Területi kamarák (értesítés, fórumok) • 660 iskola • 4000 gazdálkodó szervezet • 40 szakmai szervezet • Szakértői listán szereplő további szakértők • Felnőttképzők Szövetsége • Szakmai fórumok Véleményezési csatornák:

  36. Köszönöm a Figyelmüket!