Közterek és használatuk

1. Közterek és használatuk Múlt és közelmúlt

2. A 19. század végi átalakulások A „modern” térhasználat kialakulása

3. közterek megszűnő „szociábilis” szerepe, a „szemlélődő” és funkcionális használat előtérbe kerülése • viselkedés részbeni homogenizációja, a középosztályi használat és szimbólumok dominanciája • Párizs, Bécs (Budapest) – az átépítés a „magasabb” és „alacsonyabb” osztályok elkülönítését is szolgálja („proletariátus” megnőtt létszáma) • térhasználati – politikai konfliktusok

7. A 19. század új közterei • Gyáni G. „Az utca és szalon” • az abszolutizmus magántereiből közterek • reprezentatív terek – nemzetállamok megerősödése, nacionalizmus, a politikai identitás kifejeződése, emlékművek • új közintézmények előterei (templomok színház, operaház, városháza, bankok, tőzsdék …) • sétaterek, „korzók”, passzázsok, fedett árkádok, szemlélődő mozgás terei

11. Új magán- és zárt terek • lakásfunkció „megnyílása” a felső középosztály családjainál – „szalon” • szórakoztatás zárt terei – az „előcsarnok” szerepe • a kiskereskedelem új terei, az áruház és a vásárcsarnok – utóbbi hatása: a szabadtéri piac terei új használatba kerülhetnek • étkezés, italfogyasztás, mint a szociabilitás új terei – társadalmi rang szerinti elkülönülés (kávéház, étterem, kocsma, vendéglő) • a külső és belső köztér példája és konfliktusa: a kávéházi és éttermi terasz

12. Elszegényedés a 20. század második felében • A „polgári” világ alapvető köztérhasználati rendszere szegényes formában fennmarad (pl. korzó Szombathelyen az 1960-as években, Bpest: Duna-korzó), de egyes elemei eltűnnek (kávéház). • Kiskereskedelem: új fejlesztések zöme a lakótelepeken – gyenge színvonal, közterek alig, az üzletutcák fennmaradnak (áruházak is továbbélnek). • Zöldterületek, parkok, „parkosított” közterek használati zavarai (Szombathely főterét legalább ötször átépítik). • Reprezentatív terek a hatalom „szimbolikus elszigeteltségében”. • Kevés – illetve sikertelen – köztérképzési beavatkozás Budapesten

13. Közterek a városrehabilitáció első kísérleteiben „Sétálóutca” és passzázs

26. Átalakulások 1990 után • A reprezentatív közterek visszanyerik a korábban visszaszorított politikai funkciójukat – konkrétan és szimbolikusan is. • Kiskereskedelemben kettős irány: „hatékonyság és kényelem” vs. „elbazárosodás” és szatócsboltok – külső és belső zónák, a háttérterületek presztízsének befolyásoló szerepe. • Közterületi koncepció a városrehabilitáció részeként, majd ténylegesen helyett. • Speciális funkciójú utcák létrejötte, létrehozása.

29. Külföldi és hazai minták

30. Reprezentáció a köztéren – 19. század és ma (Lyon)

31. Nem-reprezentatív térhasználat Bécsben a városháza előtt

32. „Sétatér” a Szabadság téren régen és most

33. „Gasztronómiai” és sajátosan reprezentatív tárhasználat Brüsszelben

34. A „hely” és a funkció egysége és ellentmondása: Erzsébet tér és VIII. kerület

35. A használat folyamatossága és változása: Nagykörút-Baross utca sarok

36. A kettős térrendszerek „szabálya”: közlekedési tér és védett tér

37. „Kulináris” térhasználat: Brüsszel és Aix en Provence

38. Reprezentatív design és „elit” kávéház a Bazilika előtt

39. Kopaszi gát. Miért nem használják a kortárs építészet alkotásait?

40. „Street art” a köztéren: Rotterdam és Ráday utca

41. Új belvárosi villamos és köztér-alakítás - Strassbourg

42. Két változat víz használatára köztéren: Lyon és Kouvola (Finnország)

43. Két változat esti megvilágításra: St. Pölten és Schouwburgplein (Rotterdam)

44. Növényzet köztéren: Lyon - garázs felett, Malmö - köztérhez kapcsolva