1 / 8

Debreceni bőrgyár

Debreceni bőrgyár. Horváth Zsófia – FNRSH8. Telephely kialakulása (rövid áttekintés). 1920 megalapították a gyár jogelődjét a jelenlegi telephelyen lévő gőzmalom helyén 1955. április 1-én megindul termelés 1963 közepétől a nagyvállalati rendszerben

tamal
Download Presentation

Debreceni bőrgyár

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Debreceni bőrgyár Horváth Zsófia – FNRSH8

  2. Telephely kialakulása (rövid áttekintés) • 1920megalapították a gyár jogelődjét a jelenlegi telephelyen lévő gőzmalom helyén • 1955. április 1-én megindul termelés • 1963 közepétől a nagyvállalati rendszerben • 1968-tól új üzemrészek kialakítása és új gyártási technológiák beindítása • 1971-ben a nagyvállalati rendszer négy részre szakadásával a gyár a Budapesti Bőripari Vállalat Hajdúsági Bőrgyáraként folytatta tevékenységét (1 millió m2 puhabőrt termelő kapacitás létrehozása műszaki fejlesztéssel) • 1979-ben megindult az oldószeres alapú kikészítés, melyet végül 1993. január 1-től megszüntették • 1973-ban megkezdődött a sertésbőr bedolgozása is, és 1974-ben a már nappa hasrészbőrt és sertés bélésbőrt is termeltek • 1985. július 1-től a gyár Hajdúsági Bőrgyár néven önálló gazdálkodást folytat  jelentős mennyiségű ukrán export, a hazai igények kielégítése mellett • 1992-igolasz kooperációban krómcserzett félkészbőr (wet-blue) gyártásafolyt. • 1992. július 1-től a gyár Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Részvénytársaság néven folytatja tevékenységét.

  3. Telephelyen folytatott tevékenységek • Bőrkikészítés • Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása • Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme • Ruházati, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme • Nyers-, félkész bőr nagykereskedelme • Ruha-, lábbeli-nagykereskedelem • Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem • Egyéb nem bolti kiskereskedelem • Tárolás, raktározás • Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

  4. Alkalmazott technológiák (régen és most) • régen: marha nyersbőrből kiinduló gyártás ( nagy vízigényű, környezetszennyező és a krómos cserzéssel együtt járó) • jelen: - a gyár importként vásárolt, magasabb készültségi fokú, krómcserzett állapotú un. ”wet-blue”, vagy kikészítés előtti állapotú un. „crust” félkész termékekből kiindulva állítja elő a különböző fantázianéven forgalomba kerülő késztermékeit - beszerzett félkész termék minősége, készültségi foka és a gyártandó késztermék iránt támasztott minőségi követelményeknek megfelelően a különböző technológiai lépések részleteikben ugyan eltérnek egymástól, de vannak főbb műveletek: faragás, körülvágás (Stuccolás), savtalanítás, utáncserzés, festés, zsírozás, mosatás, víztelenítés, taszítás, szárítás, töretés, puhítás, festékszórások, lakkszórás

  5. A terület jellemzői • A telephely a DÉL-NYÍRSÉG területén található (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén helyezkedik el) • domborzati adatok:A 100-162 m közötti tszf-i magasságú táj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság • éghajlat:A mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán elterülő táj, K-en mérsékelten száraz, máshol - különösen ÉNy-on - száraz. • vízrajz:A D-nek lejtő területet a Berettyóhoz lefolyó párhuzamos vízfolyások hálózzák be. Ezek K-ről Ny-ra haladva: Konyári-Kálló, Derecskei-Kálló, Kondoros, Tócó. Állóvizei közül a 3 természetes tó együtt 15 ha felszínű. Újabban létesített nyolc tározója azonban csaknem 600 ha területű. • növényzet:Jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Jelentős felületeket borítanak a homokpusztagyepek és a homokpusztarétek. Jellegzetesebb bennszülött növényfajok a magyar kökörcsin, a debreceni csormolya, a réti angelica. • talajok:A löszös felszíneken, kis kiterjedésben (1%) réti és mélyben sós réti csernozjom talajok, sztyepesedő réti szolonyecek képződtek. A löszös mélyedések szikes talajai csak jelentéktelen kiterjedésűek (< 0,5 %). A mélyedések öntés anyagain zömmel homokos vályog fizikai féleségű, felszíntől karbonátos, vagy gyengén savanyú kémhatású, általában 70-100 cm-es talajvíz mélységű, gyenge termékenységű réti talajok keletkeztek. A 40-70 cm-es átlagos talajvíz mélységű helyeken lápos réti talajok alakultak ki.

  6. Környezetterhelés (1) • Víz, szennyvíz:A telephelyen ivóvíz ellátó vezetékrendszer működik, a keletkező szennyvizek pedig előkezelés után a városi szennyvízcsatornába jutnak. A városi ivóvízhálózatból kizárólag szociális célokra vételezik vizet a gyár. A városi víz a telephelyen végig külön hálózatként van kiépítve, és csak a szociális blokkoknál van lecsatlakozás. Így a városi víz ipari célokra való felhasználása kizárható. A termelési célú vízigényt egy 1995-ben üzembehelyezett, mélyfúrású, 170 méter talpmélységű, pleisztocén rétegre települt fúrt kút biztosítja. A vízellátás a 150 m3-es tározót követően hidroforos rendszerrel történik. A kút teljes vízmennyisége külön vízhálózatban ipari vízigény kielégítésére kerül felhasználásra a termelő üzemekben. A kút vize a minősítő vizsgálatok szerint humán fogyasztásra ugyan alkalmatlan, de ipari célra megfelelő, előkezelés nélkül felhasználható a technológiai folyamatokban. • Hulladék:A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek betartására 1993. májusában írásbeli utasítást adtak ki. 1996. augusztusában kiadásra került a „Veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatok a Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Rt.-nél” című belső szabályozás. A gyárban a következő veszélyes hulladék keletkezik: faragási forgács krómcserzett szélezési/stuccolási hulladék,a dekantáló sor medencéiben, illetve az iszapszikkasztó medencékben keletkezik magas króm(III)-tartalmú iszap, krómcserzett szélezési hulladék crust bőrök körülvágásából, csiszolási bőrpor ,festékmaradék: a festékszóró, fáradt olaj, szennyezett textilanyagok,irodatechnikai gépek hulladéka A keletkező hulladékokat az előírásoknak megfelelő módon gyűjtik, és a kijelölt üzemi tárolóhelyeken (betonozott, fedett, részben fedett) kiszállításig tárolják. A telephelyen hulladékkezelést nem folytatnak. A hulladékok telephelyről történő elszállítását rendszeres időközönként, arra feljogosított, engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végzi.

  7. Környezetterhelés (2) • Élővilág: A Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Rt. tevékenységéből az ingatlan területén és annak környezetében az élővilágra gyakorolt hatás nem mutatható ki. A fás- és lágyszárú növények a Bőrgyár területén belül is egészségesek, megfelelő növekedési eréllyel bírnak. Környezetkárosodásra nem lehet következtetni. • Légszennyezés:A Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Rt. tevékenysége során a puhabőrök kikészítése során alkalmazott festék- és lakkszórások, illetve a gázüzemű energiaszolgáltató kazánok működése során kell számolni légszennyezéssel. A telephely "Védett I." kategóriába tartozik. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Mérő- és Észlelő Osztálya emisszióméréssel határozta meg a jelenleg érvényes, az egyes légszennyező forrásokon kibocsátott szennyező komponensek fajtaságát és mennyiségét, illetve adta meg a megengedett levegőtisztaságvédelmi kibocsátási határértékeket. A hatóság évről-évre ismétlődő, a légszennyező komponensek határérték alá való csökkentésére szervezési-műszaki intézkedések teljesítésére kötelezte a gyárat. Az 1998. évi komplex ellenőrzés keretében végzett levegőtisztaságvédelmi ellenőrzés is az Automata festékszóró II. és az Automata festékszóró III. légszennyező források káros mértékű szillárd anyag kibocsátásának megszűntetése érdekében műszaki-szervezési intézkedések megtételére kötelezte a gyárat 1998. december 31-i határidővel. A légszennyezés helyzetének javítására a cég 1998. végén egy átalakított, dezintegrátoros leválasztással üzemelő festékszóró berendezést telepített. • Zaj és - rezgésvédelem: telephely zajkibocsátása szempontjából figyelembe veendő zajforrások (technológiák, berendezések) határérték feletti zajkibocsátást nem eredményeznek.

  8. Szennyező források • legfontosabb szennyezési forrás a korábbi krómcserzés során keletkező szennyvíziszapok elszikkasztására használt alul nyitott medence: 2 db iszapágy, ahol az elszivárgó króm(III)-tartalmú szennyvíz a talajvízig juthat • a termelési tevékenység során keletkező melléktermékek, valamint hulladékok és a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmények potenciális szennyezőforrásként értékelendők • jelentkező szennyeződés elsősorban a talajvizet, illetve jóval kisebb mértékben és pontszerű lokalitással a talajt érinti • az inorganikus szennyező komponensek nehézfémek (Pb, Co, Cr, Ni, Mo) • főbb potenciális receptorok, amelyekre általában egy adott szennyezés hatással lehet, a következők: - a lakosság, a területen dolgozó állandó és ideiglenes jelleggel munkát végzők egészsége - a talajvíz és a felszíni vizek minősége - a szomszédos területhasználatok • a szennyeződés kizárólagos terjedési útvonala a talajvíz

More Related