Magyar felvilágosodás

1. Magyar felvilágosodás

2. Magyarország a 18. században

3. Komárom

4. Dereglyehíd Buda és Pest között

6. A város a Gellért-hegyről

7. Pest-Buda

8. Pozsony

9. Felvilágosult abszolutizmus • Mária Terézia halála (1780) után trónját fia, II. József foglalta el. • A felvilágosodás híve, birodalmát is ebben a szellemben akarja kormányozni– „kalapos király” • Törekvéseivel szemben megoszlott a magyar nemesi közvélemény: • Jozefinisták – a birodalmi centralizációt racionális okokból elfogadók köre, elismerték az átalakítás szükségességét (egyházkorlátozás, szerzetesrendek feloszlatása) • Nemesi ellenállás – szembekerült a királlyal, mert a magyar alkotmányt figyelmen kívül hagyta, országgyűlés és törvények nélkül rendeletekkel kormányzott, nyelvrendelet • II. József halála előtt három kivételével visszavonta rendeleteit. • Lipót, a Toscanából érkezett új uralkodó azonnal országgyűlést hívott össze, megkoronáztatta magát. Felesküdött a magyar alkotmányra, és reformokat helyezett kilátásba.

10. Mária Terézia

11. Mária Terézia családja körében

12. „Vitam et Sanguinem”

13. II. József

14. A francia forradalom eszméi elsősorban a főúri körökben terjedtek el. Bár az országgyűlés megszavazta a szükséges katonaságot és adót a háborúhoz, a nemesség soraiban nem volt egységes a francia események elítélése. • Ennek köszönhető a magyar jakobinus mozgalom kialakulása. • Martinovics Ignác vezetésével két társaság is létrejött Magyarországon: • Reformátorok Társasága – a mérsékeltebb reformokkal is megelégedők • Szabadság és Egyenlőség Társasága – radikálisabbak • 1794 őszén Bécs felszámolta a „magyar rebelliót”, a vezetőket 1795. május 20-án kivégezték a Vérmezőn. • MartinovitsIgnác, Sigray Jakab gróf, Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjay Ferenc és még két vezető, Őz Pál és Szolártsik Sándor életét áldozta életét az ügyért • Másokat – köztük Kazinczy Ferencet – várfogságra ítéltek.

16. Felvilágosodás Magyarországon

17. Felvilágosodás Magyarországon • A felvilágosodás hívei elsősorban a köznemességből kerültek ki, és ez a nemesi réteg a rendi kiváltságait nem kívánta feladni, ezért a felvilágosodás eszméit kizárólag a nemességre vonatkoztatta. • A felvilágosodás eszméiből a voltaire-i egyházkritika és a vallási türelem nem ellenkezett a nemesi nézetekkel, hiszen a katolikus egyházat a Habsburg-dinasztia feltétlen támogatójaként tartották számon. • Megkésettség érzése • Az újítás igénye: • új stílusirányok jöttek létre (klasszicizmus, szentimentalizmus) • új műfajok is (pl. szentimentális levélregény stb.)

18. Korszakok és irányzatok a magyar Felvilágosodásban • 1763-tól a főúri családok könyvtárába francia felvilágosult írók könyvei kerültek • A köznemesség a felvilágosodás bázisa Magyarországon testőrírók • 1780. II. József feloszlatja a magyar testőrséget • A magyar felvilágosodás korszakai: • 1772. (Bessenyei György: Ágis tragédiája) – 1795. (Martinovics-felkelés bukása)a forradalom előkészítése • 1795 után – kevésbé politikus, a magyar nyelvújítás kora

19. A magyar sajtó kezdetei

20. Magyar Hírmondó

21. Kassai Magyar Museum

22. Orpheus

23. Uránia

24. A magyar színház kezdetei • Felerősödik a törekvés magyar nyelvű színház és nemzeti színház megteremtésére. • 70-es évek: jórészt csak német nyelvű színházi produkciókat láthatott a közönség. • 90-es évek: lendületet vett a magyar színjátszás: • 1792. Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság (első társulat, Kelemen László, Buda) • 1792. Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság (Kolozsvár, Aranka György és Wesselényi Miklós támogatásával) • A magyar felvilágosodás első és második generációjának szerzői fordításaikkal járultak hozzá a repertoár kialakításához.

25. A magyar felvilágosodás főbb stílusai • Klasszicizmus • Felvilágosodott (franciás) klasszicizmus – filozófiai töltés (Bessenyei György) • Deákos klasszicizmus – Révai Miklós, Virág Benedek • Kazincziánus klasszicizmus – Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál • Szentimentalizmus • Polgári (Ányos Pál, Dayka Gábor, Kármán József) • Gvadányi József, Dugonics András • Antiklasszicista (Kisfaludy Sándor)

26. Az irodalmi élet sokszínűsége • Egyszerre több tucatnyi író alkotott – az írásból éltek meg • Viták • Folyóiratok alapítása – ettől kezdve a fontosabb művek először folyóiratokban jelennek meg

27. Testőrírók

28. Bécs • 1760. Bécsben Mária Terézia felállíttatja a Magyar Királyi Testőrséget. • Bécs Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrközpontja volt. • Bessenyei György vezetésével itt szerveződött meg az első magyar írói társaság, a testőrírók csoportja. • A magyar arisztokrácia egy része a 18. században erőteljesen nyugatorientált volt – Bécsben laktak, néhányuk talán már nem is beszélte a magyar nyelvet. • A magyar nyelv a kultúra fő kérdésévé is vált. • A magyar „értelmiségi réteg” a francia minták követését tekintette legfőbb feladatának – az első nemzedék közvetítésével jutottak el Magyarországra a filozófiai, tudományos és szépirodalmi művek, amelyek a kor elit színvonalát képviselték.

29. Mária Terézia és a testőrírók

30. Báróczy Sándor(1735-1809) • 1760-ban lép be a testőrségbe • Csak prózai fordításokat készített • Tagja a szabadkőműves mozgalomnak (1742. bécsi páholy Magyarországon is)

31. Barcsay Ábrahám(1742-1806) • Erdélyi fejedelmi család tagja • 1762-től testőr Bécsben • Barátsága Orczy Lőrinccel és Bessenyei Györggyel • Tehetséges költő

32. A télnek közelgetése (1774) • Északi szeleknek süvöltő zúgása, • Halovány erdőknek levele hullása • Jelentik, hogy nincs már ősznek maradása, • És hogy télre hajlik esztendő forgása. • Hideg ködök ülnek bércek tetejére, • Hóharmatok szállnak rétek zöldségére, • Pán siet telelő barlang fenekére • S sziklás tanyájának nyugovó helyére. • Nyögő Driadesek bujdosva lézengnek, • Tiszta patakokat mindenütt keresnek, • De mulató helyet sehol se lelhetnek, • Ők is majd menedékhelyekben rejteznek. • Az ősz búcsút vévén szőlőhelyeinkről, • Utolsó koszorút fon még kertjeinkről, • S nem lévén mit gyűjtsön meddő mezeinkről, • Könnyes szemmel indul puszta völgyeinkről. • A tél pedig ülvén jeges fellegekre, • Elébb birodalmát terjeszti hegyekre, • Onnét fagyot küldvén lapályos térekre, • Halált látszik hozni egész természetre. • E változás képe rövid életünknek, • Melyben végét érvén hanyatló őszünknek, • Hó fedi tetejét fonnyadott fejünknek, • S meghűl minden része aggott tetemünknek. • Alig emlékezünk tavasz rózsáiról • S múlt nyáron aratott mezők kalásziról, • Csak álmodunk éltünk legszebb napjairól, • Midőn csókot szedünk Chlorisajakirul. • De mely kínos árnyék bágyasztja lelkemet? • Múlt idő s jövendők fárasztják elmémet, • Mert ha megvizsgálom valóban szívemet, • Csak a jelenvaló tészi életemet.

33. A vers a tél közeledtének a leírásával indul. • Antik világot megidézése – a tájat a görög mitológia alakjaival népesíti be. • Az első három versszak zárt, szinte embertől nem lakott világával ellentétben áll a költemény második fele. • A költő, aki eddig a világot kívülről mutatta be, önmagáról és világáról kezd el beszélni. • A télbe forduló táj bemutatása ürüggyé válik: az évszakok váltakozása, a tél beköszönte az emberi élet rövidségét, a halál közelségét idézi fel. A tél – az öregség – alkalmat ad arra, hogy emlékezetünkbe idézhessük fiatalságunkat, az élet szebb napjait. • A vers zárlata, az utolsó szakasz Barcsay életbölcsességét summázza: nem a múlton és nem a jövő történésein érdemes merengeni, az élet realitásait nem ezek határozzák meg. • Magyaros tizenkettes sorok, bokorrím.

34. A kávéra • Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse, • Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse, • Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek, • Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek. • Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab, • Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab, • A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéből • Mint hörpöl ő is részt Anglusokbűnéből.

35. Bessenyei György(1746-1811) • Bercelen, Szabolcs megyében született • református nemesi család • 1755–60 között a sárospataki kollégiumban tanult, majd apja birtokán gazdálkodott • 1765-ben innen került Bécsbe

36. Bessenyei szülőháza Bercelen

37. A testőr • Nyolc éven át szolgálta a királynőt. • Az udvarban ébredt rá önmaga műveletlenségére igyekezett pótolni tudásbeli hiányosságait nyelveket tanul (német, francia, olasz). • Felismerte, hogy a polgári nemzetté válás nem választható el a nemzeti művelődés, közműveltség intézményeinek (nemzeti nyelv, nemzeti tudományos társaság, nemzeti irodalom és dráma ) létrejöttétől. • Az 1770-es évektől több műfajban is írni kezdett • Művelődéspolitikai gondolatait röpiratokban, tervezetekben, nyílt levelekben, rövidebb tanulmányokban fogalmazta meg • röpirat: szépirodalmi és publicisztikai műfaj; közérdekű tárgyról szóló, rövid terjedelmű írás

38. A felvilágosodott író • 1772. Ágis tragédiája című művének megjelenésétől számítjuk a magyar felvilágosodás kezdetét. • Írótársaival írócsoportot alakított, akiket együtt magyar testőríróknak nevez az irodalomtörténet. • Ehhez a csoporthoz tartozott többek közt Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor.

39. Közéleti tevékenysége • 1773-ban megvált a testőrségtől, a magyar protestánsok ügyvivője lett a királyi udvarnál. • A Ratio Educationis (1777) alapján a magyarországi egyházi iskolák az állami közoktatás hatáskörébe kerültek. • Bessenyei a kormány politikájával értett egyet, így szembekerült egyházával. • Előbb katolizált, majd deista • Mária Terézia haláláig az udvarnál viselt hivatalt • 1780. udvari könyvtáros • II. József trónra lépte után kegyvesztett lett. • 1787-től Pusztakovácsiban, a szellemi élet központjaitól távol, a Berettyó partján gazdálkodott „bihari remete”.

40. Kulturális programja • Cél: a közjó akadálya a tudatlanság modern tudományok elterjesztése ez csak anyanyelven lehetséges magyar nyelv elmaradott művelni kell eszköze az irodalom (fordítás) • Irodalom = eszköz; eredetiség nem követelmény

41. Ágis tragédiája, 1772 • Görög jelmez és cselekmény mögött a hazai társadalom problémái • Ágis és társa, Kleombrotes a vitézi becsület és hírnév értékeit mindhalálig őrizve a királyi hatalom ellen küzdenek • Közjó, zsarnokság-ellenesség, hűség a természet törvényéhez

42. A filozófus,1777 • Legnépszerűbb, máig játszott vígjátéka • A prózában írt darab főhőse egy filozofálgató, szerelmes fiatalember, Párménió. • A darab jelentősége nem a szerelmi történet elbeszélésében rejlik, hanem abban, hogy a szerző a mű egyik szereplőjében, Pontyiban, megjeleníti a falusi magyar nemes parlagi alakját. • Pontyi műveletlen és meglehetősen korlátolt. • Könyvet, újságot nem olvas, a híreket a kocsisától szokta megtudakolni. • Idegen nyelveket nem beszél, magyar beszéde viszont a kor fennköltebb ízlésétől olyan távol áll, hogy minden megnyilvánulása évődésre ad okot ismerőseinek.

43. Értekezések – Magyarság, 1778 • Elképzeléseit programszerűen fogalmazta meg. • Magyarország elmaradottságának oka: a magyar nyelv fejletlensége, a modern eredmények, művek magyarra való átültethetetlensége. • Cél: a magyar nyelv európai szintre emelése • Eszköz: • az európai szépirodalom fordítása • a nyelv fejlődése, csinosodása • A nyelv képes lesz a tudományos szövegek befogadására is. • Bessenyei nem borúlátó, hangsúlyozza, hogy nyelvünkben megvannak a fejlődés, fejlesztés lehetőségei, akár az egyszerű nép nyelvéből is meg lehet újítani. • „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – szállóigévé vált, a 19. századi reformpolitikusok, a haladó értelmiség egyik jelszava lett. • Gondolkodásának demokratizmusa: • társadalmi felemelkedés a kultúra, a művelődés kiterjesztésével • a fejlődésnek a társadalom minden rétegére ki kell terjednie.

44. Holmi, 1779 • „vegyes tartalmú” gyűjteményes munka • Rövidebb-hosszabb kis esszék, tanulmányok a röpiratokban megfogalmazott célok, feladatok egyes részkérdéseivel (pl. az iskola szerepe ) foglalkozik • Folyóiratok, a könyvkiadás, színházak alapítása (Magyar néző – magyar nyelvű színházat!) • A társadalmi jólét, a közjó megvalósítását csak az azt megelőző kulturális felemelkedés teszi lehetővé. • Az irodalom, tudomány, művelődés tehát eszköze és feltétele a társadalmi fejlődésnek.

45. Értekezések – Jámbor szándék, 1781 • Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék(a magyar országgyűlés főrendi házához címezte) – a magyar nyelv ügye mellett: • tudományszervezés, • a magyar tudományos-szellemi élet fejlődésének kérdése • Tudományeszményét a francia Enciklopédia és a francia Akadémia határozza meg. • Szükséges egy „tudós Magyar Társaság” • Tisztában van azzal, hogy a feladatok egyéni kezdeményezésekkel nem oldhatók meg. • Pontosan meghatározza a felállítandó intézmény céljait, felépítését és elsődleges feladatait: nyelvtanok, szótárak, kézikönyvek megalkotása, kiadása.

46. Bessenyei György költő, Ányos Pál szerzetes és Orczy Lőrinc rendfőnök a pálos rend pesti könyvtárában megalapítja a Magyar Irodalmi és Tudományos Akadémiát

47. Tariménes utazása, 1804 • Műfaját tekintve államregény (Gulliver és Candide rokona, a példázat 18. századra jellemző formája) • TariménesPucufalván, parlagi környezetben tölti életének első szakaszát. Torz jellemek segítségével bírálja a maradiságot. Az ifjú Tariménest két bölcselő neveli: Kukumedóniás és Kantakuci. Útra kel a civilizált Totoposzba. Itt ismét egymásnak ellentmondó álláspontok. • Szatirikus ábrázolás • Nosztalgia a felvilágosult uralkodó után.

48. Kazinczy Ferenc (1759-1831 • A Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után Kazinczyt is várfogságra ítélik. A hat és fél évig tartó fogságról szól visszaemlékezése a Fogásom naplója. • A börtönből szabadulva azonnal az irodalmi élet középpontjába került, majd hamarosan átvette annak teljes irányítását. • Kiterjedt levelezés

49. Az irodalomszervező • A magyar felvilágosodás korának irodalmi vezéregyénisége • Klasszicista ízlés • Fordítás fontosabb az eredeti alkotásnál • Életműve legterjedelmesebb része – fordításai (pl. Bácsmegyeynekösszve-szedettlevelei). • A szerzők műveiket bírálatra elsőként hozzá küldték el. • Kritikai észrevételeiben arra törekedett, hogy az általa követésre méltónak tartott fentebb stíl eszménye érvényre jusson.

50. A Nyelvújító • A nyelv megújításának igénye • Kazinczy erre legalkalmasabb eszköznek a fordítást tartotta. • Tudatosság a legmeghatározóbb jegy – a nyelv fejlesztését Kazinczy sietetve, mesterséges beavatkozással is végezte • Szembe került a nyelvújítást ellenző ortológusokkal, illetve később a fiatal romantikusokkal, akik a nyelv változását, fejlődését természetes folyamatként fogták fel. • A nyelvújítási harcot Kazinczy Tövisek és virágokcímű epigramma-gyűjteménye robbantotta ki.