1 / 41

A dohányzás rövid története

Kolombusz naplója szerint a bennszülöttek néhány szárított levelet nagy becsben tartanak, amelyet később ő is kapott ajándékba; „füstöt isznak”. A dohányzás rövid története. A dohány nagyüzemi termesztése 1612-ben kezdődött.

Download Presentation

A dohányzás rövid története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kolombusz naplója szerint a bennszülöttek néhány szárított levelet nagy becsben tartanak, amelyet később ő is kapott ajándékba; „füstöt isznak” A dohányzás rövid története A dohány nagyüzemi termesztése 1612-ben kezdődött. 1619-ben 10 tonna dohányt hoztak Európába, alig húsz évvel később már 750 tonnára emelkedett a forgalom. A dohány az amerikai kolóniák aranybányájává vált. I. János, Anglia királya 1603-ban „A dohányzás ellenében” című rendeletével indította el az első szervezett dohányfüst-mentes kampányt.

  2. A dohányzás számadatai • A WHO adatai szerint a XX. században mintegy 100 millió ember halt meg a dohányzás következtében. • Jelenleg évente kb. 3 millió ember hal meg a dohányzás következtében a világon • Ha a jelenlegi fogyasztási trendek érvényben maradnak, akkor 30 év múlva 10 millió halálos áldozattal kell számolni évente. • Hazánkban naponta több mint 80, évente kb. 30 000ember halála írható a dohányzás számlájára • Legmagasabb a dohányzás okozta halálozás a 35-69 éves férfiak körében. • - A dohányosok átlagban 8 évvel élnek rövidebb ideig, mint a nemdohányzók. A középkorúaknál bekövetkező halálesetek esetén ez akár 22 elvesztett életévet jelenthet!

  3. Cigarettafogyasztás 2006-ban például Magyarországon a tizenöt éven felüli emberek átlagosan 2100 darab cigit szívtak el (ebben a dohányosok és nemdohányosok is benne vannak), miközben az EU átlag csak 1600 db!

  4. CigarettafogyasztásII. • Megközelítőleg a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, míg a felnőtt nőknek 18-28 százaléka dohányzik. • A 2003-ban elvégzett Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves korosztály 33 százaléka dohányzik több-kevesebb rendszerességgel. • A ma húszas éveik elején járó dohányosok átlagos életkora a rászokás idején 15,7 év volt, a ma negyvenévesek rászokáskor jellemző életkora a férfiak esetében 17,7 év, nők esetében 19,6 év volt. • A cigarettát a népesség mintegy 70 %-a kipróbálta. Ennek oka elsősorban a kíváncsiság. Fontos szerepe van az első cigaretta elszívásában a kortárscsoport nyomásának is. Magyarországon a férfiakra jellemző átlagos életkor az első cigaretta elszívásakor 12,3-12,7 év, ugyanez a nők esetében 13,1-13,2 év.

  5. Cigarettafogyasztás III. • A rendszeresen dohányzó felnőttek hetente átlagosan 110-123 szál cigarettát szívnak el. A cigarettázók kétharmada ébredés után fél órán belül rágyújt a napi első cigarettájára, további 17 % az ébredés utáni első órát bírja ki cigaretta nélkül. • A dohányosok 70 % szeretné abbahagyni a dohányzást, a sikerrel végződő próbálkozások száma azonban mégis nagyon alacsony. • A világ dohányosainak 80%-a az alacsony és közepes GDP-jű országokban él. • Napjainkban a magyar lakosság összesen 400 milliárd Ft-ot költ évente cigarettára.

  6. A cigarettafüst jellemzői • A dohánylevél kb. 1000 vegyületet tartalmaz, meggyújtva kb. 4000-féle vegyület keletkezik, ebből több mint 40 rákkeltő. • Egy végigszívott cigaretta füstjének mennyisége kb. 500 mg, ennek 92%-a gáznemű anyag (szén-monoxid, szén-dioxid, ammónia, ciánhidrogén, szénhidrogének). • főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst • mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst A környezeti dohányfüst: a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik össze. A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket!

  7. FONTOS!!! A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők. Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.

  8. A káros hatások kialakulása… szén-monoxid: 300x nagyobb az affinitása a hemoglobinhoz, így kiszorítja az oxigént a vörösvértestekből a szív és a szövetek kevesebb oxigénhez jutnak nikotin:fizikai függőséget okoz (a dohányzás elkezdése után 7 perccel már eljut az agyba!) növeli a pulzusszámot és a vérnyomást (noradrenalin felszabadításán keresztül), melynek következtében a szívnek több oxigénre van szüksége rákkeltő anyagok egyéb hatások:hajlamosít a magas koleszterin szintre, fokozza az érelmeszesedést és a trombóziskészséget (vérrögösödést)

  9. Fizikai hozzászokás... • A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerület-átvitelt befolyásoló anyag elválasztását. Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti, hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szervezet nem jut hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó súlyosságú, kellemetlen tünetek kialakulásával "válaszol". (Ezek úgynevezett megvonásos tünetek: szorongás, alvászavar, fejfájás és a rágyújtás leküzdhetetlen kényszere.) • A megvonásos tünetek néhány hét alatt megszűnnek. A receptorok érzékenysége azonban még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül

  10. A nikotin hatásai Tévhit: a cigarettázás megnyugtat - szorongásoldó hatás Mindannyian megfigyelhettük már, hogy a dohányosok a szorongató szituációban rágyújtanak, vagy jelzéseket tesznek ez irányában: cigarettájukkal, öngyújtójukkal játszanak, ajkukat beszívják. Dohányosok beszámolói szerint, ha ilyenkor rágyújthatnának, feszültségeik jelentősen csökkennek, a dohányzás segít abban, hogy ellazuljanak és tisztán gondolkodjanak. A szervezet ugyanis az egyre gyakoribb dohányzással egyre jobban hozzászokik a nikotinhoz és amikor ennek szintje csökken a vérben, hiányérzet, nyugtalanság érzet jelentkezik. Ezt az érzést újabb cigaretta elszívásával tudja csillapítani. Ezáltal a dohányzó egy ördögi körbe zárja saját magát.

  11. A nikotin hatásai Tévhit: a dohányzástól vékony lesz valaki – a testsúlykontroll érzetének biztosítása Számos dohányzó számol be arról, hogy csak a dohányzás segítségével képesek kontrollálni testsúlyukat. Statisztikailag igazolódott, hogy a dohányosok átlagosan 3-4 kilogrammal könnyebbek a nemdohányzóknál. Leszokáskor viszont 1 kilogrammot meghaladó testsúlygyarapodás tapasztalható. Ennek oka, hogy a nikotin megvonásakor tapasztalható stressz-túlérzékenység az egyéb szorongáscsökkentő cselekedetek kifejezettebb fellépését vonja maga után. A táplálkozás pedig a legelemibb örömforrás és feszültség levezető tevékenység, így a leszokás alatt ez nagyobb szerepet kap.

  12. A nikotin pszichés hatásai • Pszichés függőség kialakítása • A függőség biztos jelének tekinthető, ha: • - a napi első cigarettát érezzük a legkellemesebbnek • - egy cigi elszívása a nap első teendője • - nagyon nehéz ellenállni a rágyújtás késztetésének dohányzástól tiltott területen • - nem vagyunk képesek csökkenteni az adagot, vagy abbahagyni még akkor sem, ha betegek vagyunk • - magas nikotintartalmú vagy szűrővel nem ellátott cigarettamárka fogyasztása • - minden slukk mély letüdőzése • - minden cigaretta a lehetséges maximális elszívása • - cigaretta elszívása után rögtön gyújtunk a következőre • - a cigaretta elfogyásának gondolata szorongást vált ki • Fontos tudni, hogy minden függőség feladása tulajdonképpen életmódváltást jelent, amely a szabadulótól nagy akaraterőt, a környezetétől pedig fokozott toleranciát követel.

  13. "Szociális" hozzászokás • A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása másoknak is kedvet ad arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja a gyermekeket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik megkínálják őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra! • Hogyan lehet védekezni a kísértések ellen? A cigarettát nem kell soha elfogadnod, ha nem akarod. Légy megértő azokkal, akik e káros szokás rabjaivá váltak, ugyanakkor ha a környezetünkben dohányoznak és ez zavar minket, tapintatosan figyelmeztessük erre őket. A másik fontos dolog, hogy mutass példát! Ha te magad is füstölögsz nehéz lesz kisebb testvéreidet, barátaidat meggyőzni arról, hogy ezt ne tegyék.

  14. Az egészségre gyakorolt hatások…

  15. A légzőrendszer megbetegedései • a légzésfunkciós értékek csökkennek, idült hörghurut és tüdőtágulat alakul ki → reggeli köhögés, bő köpetürítés • a halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzással eltöltött évekkel és a füst beszippantásának mélységével • oka: a dohányfüst kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ammóniatartalma → ingerlik a felső légutak nyálkahártyáját és a felgyülemlő fehérvérsejtek (granulociták) elasztáz enzimje bontja a tüdő rugalmas rostjait • a dohányzás abbahagyása után a normál viszonyok nagyon sokára vagy egyáltalán nem állnak helyre; 10 évi szünet után 12-ről csak 10-szeresre csökken a relatív kockázat és még 20 éves szünet után is kétszerese a légúti halálozás a nemdohányzókénak

  16. Szív- és érrendszeri betegségek • a koszorúér betegségek mintegy 30%-a írható a dohányzás számlájára • a dohányosok koszorúér-betegség miatti halálozása 2-3-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké; a dohányzás abbahagyása után már 1 évvel felére csökken a halálozási többlet • az alsó végtag ereinek elzáródására a napi 20 cigarettát elszívó egyénnek 11-16-szor nagyobb esélye van, mint egy nemdohányzónak; a dohányzás abbahagyása után 1-5 évvel az előfordulása alig kétszerese a nemdohányzókénak, 5 év után pedig nincs veszélyeztetettség • a napi 20 szál cigarettánál többet fogyasztóknál, férfiak esetén a stroke előfordulása 1.5-4.5-ször, nőknél kb. 6-szor magasabb, mint a nemdohányzóknál; a dohányzás abbahagyása után két évvel a veszélyeztetettség a felére csökken

  17. Daganatok • dohányfüstben előforduló legfontosabb karcinogének: policiklusos aromás szénhidrogének (főleg benzpirén), nitzrózaminok, 1-nitrozo-pirén, arzén, plutónium • a tüdőrákok 80-90%-a a dohányzásnak köszönhető; a dohányzást abbahagyóknál a rizikó kb. 15 év múlva lesz azonos a nemdohányzókéval • szerepe van a gége, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a húgyhólyag és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulásában

  18. Szájüreg • daganat-megelőző állapot kialakulása a szájüregben (leukoplakia) • fogínygyulladás • fogak sárgás elszíneződése • ízérzék csökken

  19. Gyomor-és nyombél dohányosok esetén a fekélyek 2-szer gyakrabban fordulnak elő a nemdohányosokhoz képest A dohányzás miatt csökken az ellenállóképesség a gyomorfekélyt okozó baktériummal szemben. Ezen kívül a dohányzás rontja a gyomor étkezések utáni sav semlegesítő képességét, így a sav szétmarja a gyomor falát. A dohányosok fekélyei nehezebben gyógyulnak és nagyobb valószínűséggel újulnak ki

  20. Egyéb Impotencia, eldeformálódott hímivarsejtek mozgásszervi betegségek szürkeháylog, az időskorú vakság egyik okozója a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető. csökkenti a szervezet C, B-1, és B-6 vitamin tartalmát ráncosodás

  21. A dohányzás hatása a nőkre és magzatukra • Azok a nők, akik terhességük elején – de legkésőbb a negyedik hónapban – leszoknak a dohányzásról, azok a nemdohányzók szintjéhez közelíthetik a magzatukat fenyegető veszélyeket. Ha a kismama nem is dohányzik, de olyan környezetben tölti napjait, ahol sokan dohányoznak, az is árthat a magzatának. A dohányzás, mint károsító tényező a magzatra tekintve: • A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás. • A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. • A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.

  22. A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. • A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés. • Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!) • A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy. • Azoknak az anyáknak, akik naponta 1-9 szál cigarettát szívnak el a terhesség alatt naponta, 1,6-2,5-ször nagyobb eséllyel halt hirtelen csecsemőhalált gyermekük. Akik 10 vagy annál több szálat szívtak naponta, azoknak 2,3-3,8-szor volt nagyobb az esélyük, hogy gyermekük hirtelen csecsemőhalált halt.

  23. A nikotin lecsökkenti a méh és a placenta vérellátását az erek összeszűkítése révén. Másik mellékhatása a dohányzásnak, hogy a szénmonoxid bejutása a vérbe - amely tartósan kötődve a hemoglobinhoz -, gátolja az oxigénfelvételt, és ezzel a magzat oxigénellátását. Végül a dohányzás révén cianid is jut a szervezetbe, amely kiüríti a szervezet B12 tartalékait, amely vitamin szükséges a magzat normális fejlődéséhez. • A méhen belüli dohányártalom a középfülbetegségekkel is összefüggnek.

  24. Passzív dohányzás I.

  25. Passzív dohányzás II. • A passzív dohányzás éppúgy károsítja az egészséget, mint az aktív dohányzás. • A felnőttek átlagosan naponta 4 órát töltenek el olyan környezetben, ahol a mások által kifújt füstöt kell beszívniuk. A passzív dohányzás kényszere a népesség 12-20 százalékát sújtja. • A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belégzésének számos kedvezőtlen következménye van a csecsemő és gyermekkorban. Így: gégegyulladás légcső- és hörghurut, tüdőgyulladás, asztmás panaszok rosszabbodása, különböző gyulladásos fülészeti elváltozások...

  26. Passzív dohányzás III. A dohányfüst a zárt helyiségek levegőszennyezettségének fő forrása. Következmények: szemészeti és orrpanaszok: tüsszentés, orrfolyás, máskor orrdugulás, orrviszketés, fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek. • A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a passzív dohányzás következményeként. A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás veszélyét. • A férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát. • Mivel mi, az ún. passzív dohányosok is veszélyeztetvevagyunk mások által, ezért mindent meg kell tennünk a dohányfüst-mentes környezet kialakítása érdekében

  27. 10 jó hír, ha abbahagyod a dohányzást 20 perccel a cigarettázás abbahagyása után a vérnyomásod és a pulzusszámod a normál szintre esik vissza, és a testhőmérsékleted normál szintre emelkedik. 8 órával a cigarettázás abbahagyása után a véred szénmonoxid szintje lecsökken, az oxigén szintje pedig emelkedik. 24 órával a cigarettázás abbahagyása után lecsökken az esélyed a szívinfarktusra. 48 órával a cigarettázás abbahagyása után az idegvégződéseid regenerálódnak és újra fogod érezni az ízeket és szagokat. 72 órával a cigarettázás abbahagyása után a légutaid újra kitágulnak, könnyebben lesz a légvétel, és a tüdőkapacitásod megnő.

  28. 2héttel a cigarettázás abbahagyása után a vérkeringésed helyreáll, kapacitása 20 %-kal növekszik, és könnyebb lesz a mozgás. 1-9 hónappal a cigarettázás abbahagyása után a köhögés, az orrmelléküreg krónikus gyulladása, a fáradtság és a légszomj fokozatosan elmúlik, a légutak csillószőrei újra megnőnek, képesek lesznek kitisztítani a tüdőt és csökkentik a fertőzések esélyét. 1 év elteltével a dohányzásnak tulajdonítható szívbetegségek esélye felére csökken. 5-10 év elteltével az agyi érbetegségek valószínűsége visszaesik azoknak a szintjére, akik soha nem dohányoztak. 10 év alatt a rákmegelőző állapotban levő tüdősejtek kicserélődnek, esélyed a tüdőrák kialakulására csak fele annyi, mint egy dohányosnak és ez a kockázat is napról napra csökken.

  29. és ha el sem kezded… A dohányosokhoz képest valószínűleg sokkal jobban fogsz kinézni, fiatalosabb és egészségesebb maradsz:- megőrizheted, illetve fokozhatod erőnlétedet, sportteljesítményedet- bőröd lassabban öregszik - később és kevésbé alakulnak ki ráncaid - fogaid nem színeződnek sárgára- zavartalanul érezheted az illatokat, az ételek ízét

  30. könnyedén veszel levegőt, kisebb a hajlamod a megfázásra - elkerülheted a dohányzás okozta betegségeket (érszűkület, szívbetegség, tüdőrák)- megmenekülsz a nikotinfüggőségtől, amelyet nagyon nehéz leküzdeni - a lakás és a ruhák nem bűzlenek a cigarettaszagtól- rengeteg pénzt takaríthatsz meg véded a környezetet: a cigarettacsikk is szemét!!! - könnyebben kaphatsz csókot egy nem dohányzótól- és még a kistesód sem fog a cigizésben utánozni!

  31. A dohányzás hatásai - daganatok: a tüdőrákok 80-90%-a a dohányzásnak köszönhető (főleg adenokarcinóma és kissejtes)  a dohányzást abbahagyóknál a rizikó kb. 15 év múlva lesz azonos a nemdohányzókéval szerepe van a gége, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a húgyhólyag és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulásában a dohányfüstben előforduló legfontosabb karcinogének: policiklusos aromás szénhidrogének (főleg benzpirén), nitzrózaminok, 1-nitrozo-pirén, arzén, plutónium

  32. A dohányzás hatásai

  33. Szív- és érrendszeri betegségek a koszorúér betegségek mintegy 30%-a írható a dohányzás számlájára a dohányosok koszorúér-betegség miatti halálozása 2-3-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké; a dohányzás abbahagyása után már 1 évvel felére csökken a halálozási többlet az alsó végtag ereinek elzáródására a napi 20 szál cigarettát szívó egyénnek 11-16-szor nagyobb esélye van, mint egy nemdohányzónak; a dohányzás abbahagyása után 1-5 évvel az előfordulása alig kétszerese a nemdohányzókénak, 5 év után pedig nincs veszélyeztetettség a napi 20 szál cigarettánál többet fogyasztóknál, férfiak esetén a stroke előfordulása 1.5-4.5-ször, nőknél kb. 6-szor magasabb, mint a nemdohányzóknál; a dohányzás abbahagyása után két évvel a veszélyeztetettség a felére csökken okai: 1. nikotin → noradrenalint szabadít fel → magas vérnyomás, tachycardia lép fel 2. szén-monoxid → csökkenti a vér oxigénszállító képességét 3. a dohányzás kóros véralvadási folyamatokat indít el

  34. a légzőrendszer megbetegedései a légzésfunkciós értékek csökkennek, idült hörghurut és tüdőtágulat alakul ki → reggeli köhögés, bő köpetürítés a halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzással eltöltött évekkel és a füst beszippantásának mélységével oka: a dohányfüst kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ammóniatartalma → ingerlik a felső légutak nyálkahártyáját és a felgyülemlő fehérvérsejtek (granulociták) elasztáz enzimje bontja a tüdő rugalmas rostjait  a dohányzás abbahagyása után a normál viszonyok nagyon sokára vagy egyáltalán nem állnak helyre; 10 évi szünet után 12-ről csak 10-szeresre csökken a relatív kockázat és még 20 éves szünet után is kétszerese a légúti halálozás a nemdohányzókénak szájüregi betegségek daganat-megelőző állapot kialakulás a szájüregben (leukoplakia), fogínygyulladás, fogak sárgás elszíneződése, ízérzék csökken

  35. gyomor-és nyombél dohányosok esetén a fekélyek 2-szer gyakrabban fordulnak elő a nemdohányosokhoz képest magzati károsodás gyakoribb a spontán vetélés, alacsonyabb születési súly, gyakoribb a születés körüli halálozás passzív dohányzás a mellékfüst beszívása → csecsemőkben a légutak és a bőr gyulladásinak fokozott előfordulását figyelték meg gyermekeknél gyakoribb a mandulagyulladás, középfülgyulladás, légcsőhurut, tüdőgyulladás és hörghurut felnőttekben kötőhártya-gyulladást, fejfájást, gyakori köhögést okozhat valószínűleg a passzív dohányosok is veszélyeztetettebbek hörgőrák és szív-és érrendszeri betegségek szempontjából

More Related