Dr. Estók József ny. bv. dandártábornok

1. „Korszakváltás a büntetés-végrehajtásban” A büntetés-végrehajtás irányításának és felügyeletének (függelmi viszonyrendszerének) története a kiegyezéstől a rendszerváltásig Dr. Estók József ny. bv. dandártábornok 2013. 11. 05.

2. A börtönügy, illetve a büntetés-végrehajtási szervezet irányítása, felügyelete. Általános megállapítások. • A börtönügy, illetve a büntetés-végrehajtás irányítása, • felügyelete, korszakonként változó módon valósult • meg. • A jelenlegihez hasonló; • jogilag szabályozott, • jól nyomon követhető, • áttekinthető, • felügyeleti rend kialakítása a 19. század második • feléig váratott magára.

3. Általános megállapítások. • Ha az irányítás és a felügyelet oldaláról vizsgáljuk • meg a magyar börtönügy terén az eltelt közel • 150 évet, az alábbi általános következtetések • vonhatók le: • A büntetés-végrehajtás szervezete: • - horizontálisanés • - vertikálisan is tagolódott, tagolódik;

4. Abüntetés-végrehajtási szervezethorizontális tagolódása. • A horizontális felépítés : • a különböző - adott esetben eltérő feladatokat - • végrehajtó intézetek, intézmények szintjén jelenik • meg.

5. A büntetés-végrehajtási szervezet vertikális tagolódása. • A vertikális felépítés: • a legalsó szintű szervezeti egységei mindig a • különböző típusú, estenkénteltérő feladatokat megvalósító intézetek - mint elsőfokúszervek-voltak, élükön az intézetek vezetőivel; • a legfelső szinten pedig mindig valamelyik – • kormányzati szerv – minisztérium volt, • vagy a minisztériumokalá- vagy mellérendelt • központi büntetés – végrehajtási parancsnokság • /igazgatóság/ volt.

6. Az irányítási és a felügyeleti viszonyok változásáról általában. Korszakonként igen eltérő képet mutat az intézetek irányítása, felügyelete: • Volt időszak, amikor egyes intézetekfelett a felügyeletet • közvetlenül valamelyik minisztériumgyakorolta, • míg ugyanebben a korbanmás típusú intézetek feletta • felügyeletet a minisztérium közvetett módon, „közbeeső • szervezeti egységen keresztül”látta el; • egyes időszakokban, pedig a minisztérium közvetlenül • egyetlen intézetet sem felügyelt, • Korszakonként változott az is, hogy melyik minisztérium; • az igazságügyivagy a belügyi tárca – volt legfelső • szinten a börtönügy, illetve büntetés- végrehajtás • felügyeleti szerve.

7. A felügyeleti irányítói munkát befolyásoló tényezők. • Korszakonként az irányító, illetve a felügyeleti feladatokat • ellátó szervezetnek igen eltérő: • jogszabályi, • szakmai kihívásokkal kellett szembesülnie. • egyes időszakokban pedig „politikai elvárásoknak” kellett • eleget tennie. • Lényeges kérdés, az is hogy a végrehajtás szintjén a feladatokat és az „elvárásokat” milyen; • szervezeti struktúrák létrehozásával,illetve milyen • személyi feltételek keretei között oldották meg.

8. Az irányítást és a felügyeletet ellátó szervezet feladata és kötelezettsége. • Az irányítást és a felügyeletet ellátó szervezetnek a feladata és • kötelezettsége - volt és ma is az - gondoskodni a jogszabályi, egy adott • Időszakban pedig a „politikai elvárások” alapján: • az intézetek létesítéséről, az intézményhálózat fenntartásáról, • felújításáról; • a magasabb szintű jogszabályok alapján az alacsonyabb • szintű - a konkrét végrehajtást meghatározó - belső • utasítások, illetve az irányítás egyéb jogi eszközeinek – parancsok, • intézkedések, leíratok stb. – megalkotásáról, azok aktualizálásáról; • a feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek • biztosításáról; • a börtönök, az intézmények, törvényes működéséhez szükséges • feltételek megteremtéséről, továbbá,hogy a büntetés- végrehajtás • területén dolgozó személyzet a ráháruló feladatokat szakszerűen, a • jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtsa végre.

9. A büntetés-végrehajtási szervezet irányítása, vezetése és felügyelete Az 1995. évi CVII. tv. A büntetés-végrehajtási szervezetről hatálybalépését követően; A magyar büntetés-végrehajtás eddigi története során ez volt a „legtagoltabb, legbonyolultabb” szervezeti struktúra. A téma iránt érdeklődők ha a korábbi időszakokat vizsgálják ennél egyszerűbb felügyeleti, irányítási formákkal, megoldásokkal találkozhat. A függelmi viszony: hierarchikus rendszert tételez fel két fél között. Az irányítás: szoros kapcsolat az szervezetek között, olyan tartós és folyamatos jogviszony van, amelynek tartalmát - az irányító oldalán - az irányítási jogosítványok adják.(jogi és nem jogi eszközök)Ezek: a szabályozás joga (a normatív aktus kiadásnak joga); a konkrét utasítás adásának joga; a konkrét ügyekben való döntés (határozathozatal) joga; az aktus-felülvizsgálati jog; az ellenőrzési jog. A felügyelet: Az irányításés felügyelet tartalmának elhatárolásánál azt mondhatjuk, hogy a felügyelet általában kevesebb befolyásolási lehetőséget biztosít, mint az irányítás. A két fogalom között ezért az alapvető különbséget a jogosítványok alapján lehet megtenni. A felügyelet alábbi típusait ismerjük: - hatósági felügyelet, - törvényességi felügyelet, - szakfelügyelet. Az irányítás erősebb jogosítványokat tételez fel mint a felügyelet

10. A korai előzmények Magyarországon I. A büntető igazságszolgáltatás és börtön viszonyok általános jellemzői a XVIII. század második felét követő időszakban Magyarországon: • Csökkent az egyéb büntetések főleg a halálbüntetés alkalmazása, • ezzel párhuzamosan növekedett a szabadságvesztés jelentősége, • ugyanakkor hazánkban – kifejezetten- a szabadságvesztés • végrehajtásáraszolgáló épületeknem épültek, nem voltak.

11. A korai előzmények Magyarországon II. A szabadságvesztés jellegű büntetések végrehajtásának helyéül ebben az időszakban; - a vármegyék, (megyei alispán, tiszti főügyész, várnagy) - a törvényhatósági joggal felruházott városok, (főbíró, város fiskálisa, porkoláb) - a pallosjoggal rendelkező feudális uradalmaktömlöcei szolgáltak.(uradalmi fiskális, porkoláb), voltak a rendelkező kezelő személyek. A katonaság váraiban erődítményeiben helyezték el a; - hajóvontatásra, a sáncmunkára ítélt rabokat, és a - politikai foglyokat.

12. Az első magyar központi börtön, fenyítőház /fenyítőházak/ I. • Az első központi börtön, fenyítőház – Európa nyugati feléhez • viszonyítva jelentős késéssel –magánkezdeményezésre létesült. • Gróf Esterházy Ferenc - Mária Terézia magyar tanácsosa – aki • 1770-ben telket és épületet ajánlott fel Szempcen, egy országos • fenyítőház létesítésére. • A szempci fenyítőház:Átlag létszám 109 fő volt. • 1772. szeptember 4-én nyílt meg, 8 évi működés után Tallósra helyezik át. • A tallósi fenyítőház:Átlag létszám: 101 fő volt • 1780- 1790- ig működött fegyintézetként. 5 évi működés után • Szegedre helyezik át. • A szegedi fenyítő –javítóház(Domus Correctoria Szegediensis „jobbítóház”) 1785-től 1832-ig működött. • Működtetésük: az igazgató, az ellenőr és a felügyelőegyüttes felelőssége volt • Azőrségeta katonai parancsnokság adta.

13. Az első magyar központi börtön, fenyítőház /fenyítőházak/ II. Az első fenyítőházak jellemzői; (több funkciós intézmények voltak) - sajátos keverékei voltak a mai; - a börtönnek, - a dologháznak, illetve - a fiatalkorúak javító intézetének. Ide utalták be; - a férfiakat, a nőket, - a „javíthatatlanokatés akihágókat,illetve a -a halálbüntetésre kevésbé érdemeseket,vagy - akegyelemből felmentetteket, - a szülők által beküldött rossz magaviseletű gyermekeket, - de tébolydaként is működött.

14. Az első magyar központi börtön, fenyítőház, /fenyítőházak/ III. • A fenyítőház/ak/ feletti felügyelet; • aHelytartó Tanácslátta el, kivéve • aszegedi fenyítőházat, amit 1807-ig aHelytartó Tanács, 1807-től a • Csongrád megyei alispánfelügyelt. • A beutalás a Helytartó Tanács jogköre volt; • ha volt jogerős bírói ítélet, • a fél éves tartási költséget kifizették. • Működését/üket/:a Helytartó Tanács rendeletbenszabályozta. • Létesítésük óriási jelentőséggel bírt - függetlenül attól, hogy milyen • funkciót láttak el – mert: • ez volt az első komoly lépésabüntetés-végrehajtás egységesítésére, • elindult az a folyamat, hogyabörtönökben uralkodó középkori • viszonyokat valamilyen céltudatos rendszerváltsa fel.

15. A Helytartó Tanács intézkedése • A Helytartó Tanács - érzékelve börtönrendszer hiányát, a hiányosságokat – 1763. évi körrendeletében véleményadásra szólította fel avármegyéket, hogy „fenyítőházakat” hol és mi módon lehetne felállítani. • A megyék agondolat felvetését helyeselték, de az • intézmény létrehozásával járó anyagi terheket nem • akarták vállalni.

16. A szamosújvári tartományi (provinciális) börtön • Az erdélyi kormányzóság javaslatára: • II. József1786. március 27- i udvari rendeletével, hozták létre • a katonai várból, • a megyei börtönökben őrzött rabok összegyűjtésére alakították ki • 1787. január 1- től működött. • Felügyelete és igazgatása: • Az erdélyi főkormányszék felügyeleteés igazgatása alatt állt. • A börtön előjárósága: • - 1 fő várnagy, • - 1 fő írnok, • - 1 fő őrmester, • - 1 fő takarító szolga, • - 24 fő tartományi őr. /akiket a katonai szolgálatból kilépett fél rokkant • katonákból is fel lehetett fogadni./

17. Börtönügyünk 1850-1860 közötti időszakban I. • Magyarországon 1852-1860. hatályba léptették az osztrák birodalmibüntető törvénykönyvet, melynek; • a központi büntetési nemeszabadságvesztés volt, • az igazságszolgáltatás gyakran alkalmaztaisa börtön büntetést, • a büntetések végrehajtására a törvénykönyvbe foglaltak(Btk.)és • más osztrák szabályok, így a belügyminisztériumáltal kibocsájtott • rendeletek voltak érvényben, • az ítélkezési gyakorlat változásának az eredménye lett, hogy a • megnövekedett elítélt létszám befogadására nem volt elegendő • férőhely, • a Habsburg-kormányzatnak pótolnia kellett az évszázados mulasztását, létrehozni a magyar fegyintézeti hálózatot.

18. Börtönügyünk 1850-1860 közötti időszakban II. • Legfontosabb célként jelölték meg: az olcsóságotés a gyorsaságot • A megoldást a cél elérését: • A meglévő objektumok átalakítása kínálta, • 1854 és 1858 között fegyintézetté alakíttatott át; • - régi várakat és más • - középületeket. • Így lett fegyintézet : • a korábban katonai erődítménykéntműködő Lipótvár, illetve • Illava , és Munkácsvára. • A váci nemes ifjak kollégiumának épített intézet, • Márianosztránaz egykori pálos rendi kolostor. • 1857-től Erdélyben az egyetlen, eleve fegyintézeti célokra épített • nagyenyedi • és a már 1786-tól „provinciális” börtönként működő szamosújvári • intézet. • Horvátországban Lepoglaván férfi,Zágrábbannői intézet

19. Börtönügyünk 1850-1860 közötti időszakban III. • Az állami fegyházak felügyelete 1850- 1860 között: • a magyarországiállami fegyházak m. kir. Helytartó Tanács, • Erdélybena kolozsvári kir. Kormányzóság, • Horvátországban azágrábi Helytartó Tanácslátta el. • 1854 június 16-án az osztrák igazság ügyminisztérium rendeletben szabályozta: • ahatósági fogházak szervezetétés • a foglyokkal való bánásmódot. • A hatósági fogházak felügyeletét: • a cs. kir. megyei törvényszékekés • a városi bíróságoklátták el.

20. Börtönügyünk 1861-1867 között a (provisorium) időszakában. • 1861-1867 között az állami fegyintézetek változatlanul; • a Helytartó Tanácsfelügyeletealatt álltak, • aszemélyzeti és a fontosabb gazdasági ügyek a m. kir. • udvari kancellária hatáskörébe kerültek. • A hatósági fogházak; • a megyei kormányzók, afőispánok, • akadályoztatásuk esetén az első alispánokfelügyelete • alatt álltak. • A Helytartó Tanács 1863 július 10-i 20.172 sz. rendeletében részletesen szabályozta a hatósági fogházak; • szerkezetét és a • foglyokkal való bánásmódot.

21. Börtönügyünk 1867-től a kiegyezéstől a századfordulóig I. • 1867.március 10- től a m. kir. igazságügy minisztérium felállításától: • a börtönügy, így • annak felügyeleteisaz igazságügy minisztériumhozkerült. • 1868.május 1-től az erdélyi intézetek: • a kormányszék felügyeletealól az igazságügy minisztériumhoz • kerültek. • Atörvényhatósági-közigazgatási hatóságok fogházai: • 1871-ig a vármegyék,így a belügyminisztérium fennhatósága alatt • működtek. • Azügyészségekről szóló törvényaz igazságügy • minisztériumalá rendelte azokat is.

22. Börtönügyünk 1867-től a kiegyezéstől a századfordulóig II. • Azigazságügyi irányítás alá került magyar börtönügy és az • igazságszolgáltatás átfogó szabályozása érdekében megkezdődtek a • kodifikációs munkálatok: • 1869 február 10. hatállyal az igazságügy miniszter kiadta a„Házszabályok és szolgálati utasítások a m. kir. országos fegyintézetek és az azoknál alkalmazott hivatalnokok és őrök számára” . • A rendelet megreformálta a fegyintézetek: • teljes belső vezetését és rendszerét, • részletes szabályokat tartalmazott az új házirend: a kezelés és felügyelet • terén. • 1870.junius 10-én kiadott IM. rendelettel megjelent, a fent jelzett • Házszabályoknak és szolgálati utasításoknaka javított, illetve bővített változata. • 1871. évi XXXII. tc.kir. törvényszékek és járásbíróságokról, • 1871. évi XXXIII. tc.a királyi ügyészségről, illetve • igazságügy miniszteri rendelet a 696/1874. IM. rend. a Fogházrendtartásról, • A fenti jogszabályok rendezik a börtönök feletti felügyeleti viszonyokat.

23. Börtönügyünk 1867-től a kiegyezéstől a századfordulóig III. Az 1871. évi XXXIII. tc. Az ügyészségről szóló tc. 25. §-a szerint: „Az ügyész; a törvényszéki fogház fölött felügyel, és őrködik különösen, hogy a foglyokkal való bánásmód, azok őrizete, élelmezése, ruházata, a fogházak tisztántartása, és egyáltalában a fogházi rend és fegyelem iránt fennálló törvényes rendeletek pontosan végrehajtassanak, és e végett a fogházakat havonként legalább egyszer megvizsgálja.” (Megj.: a börtönügy fejlődésére jelentős hatással voltak a budapesti és a marosvásárhelyi kir. Főügyészek útmutató rendeletei is.)

24. Börtönügyünk 1867-től a kiegyezéstől a századfordulóig IV. • A felügyeleti rend alakulása az előzőekben jelzett törvények és a 696/1874. sz.IM. rend. szerinti főszabály, hogy: • A kir. törvényszékek és a járásbíróságok mellett működő fogházak feletti • felügyeletet a kir. ügyészek látják el : • amit atörvényszéki fogházaknál ők maguk végeznek, • ajárásbírósági fogházaknálpedig helyettük a kir. járásbíráklátják el. • Tehát: • a járásbírósági fogház: felett a kir. járásbíróság vezetője, (foghr. 180.§.) • a törvényszéki fogház: felett a kir. ügyészség vezetője, vagy annak • helyettesegyakorolta a felügyeletet,. (1871.XXXIII.tc. 25.§. foghr. 179.§) • Az országos büntetőintézetek: • közvetlenül az igazságügyi minisztériumnakvoltak alárendelve. • Ide tartoztak: a fegyházak, az államfogházak,- néhány kivétellel – a kerületi • börtönök– a közvetítő és javítóintézetek. • A bírósági fogházaknak:a kir. főügyésza másodfokú(az 1871.XXXIII.tc.27.§. d. • p. és az 1891.XVII.tc. 2.§. 3. p) az igazságügy miniszter aharmadfokú • felügyeletihatósága. • Tehát valamennyi intézet felett a legfőbb felügyeletet:azigazságügy miniszter • gyakorolta.(Megj.: 1876.VI.tc. a Közigazgatási Bizottság felállításáról, a bizottsághatásköre a börtönügyre is kiterjedt az igazügy – • min. ügykörét érintő hatásköre által vizsgálhatta a börtönök ált. állapotát, élelmezést, egészségügyi viszonyokat, stb.)

25. Börtönügyünk 1867-től a kiegyezéstől a századfordulóig V. • A kir. ügyészség vezetője a felügyelete alatt álló: • törvényszéki fogházathavonkéntlegalábbegyszer, • a működési területén lévő járásbírósági fogházakatéventelegalább • egyszer köteles volt megvizsgálni. • A főügyész, vagy helyettese; • két évenként egyszerköteles volt megvizsgálni ahatósági területén • lévő törvényszéki fogházakat, • Az igazságügy miniszter (a személyes ellenőrzésén túl): • az országos büntetőintézetekáltalános felügyeleti vizsgálatára • időnként miniszteri biztost küldött ki.

26. Börtönügyünk 1867-től a századfordulóig VI. • Magyarországon az igazságügyi tárcához került, börtönügy • irányításához a minisztériumban: • nem állítottak fel - az osztrák megoldáshoz hasonló - országos • felügyelőséget, hanem; • - először osztálytanácsost bíztak meg a börtönügyek intézetével, • - majd különböző ügyosztályokhoz – a II. és a III. o. – került a • börtönügy, • - 1906-ban önálló ügyosztályt hoztak létre a börtönök általános • felügyeletére.

27. Börtönügyünk 1867-től a századfordulóig VII. • 1878 május 29-én az országgyűlés elfogadta az első magyar büntető • törvénykönyvet az 1878. évi V. tc. Csemegi – kódexet. /1880 szepteber 1-én • lépett hatályba/ • A szabadságvesztés-büntetésöt különálló neméthatározta meg: • a fegyházat, az államfogházat, a börtönt, a fogházat és az elzárást. • Az új Btk. rendelkezéseinek, ill. a fokozatos rendszer végrehajtásáhozúj • börtönöketkellett építeni. • 1883-ban létesítették a kishartai (ma Állampuszta) mezőgazdasági jellegű • közvetítő intézetet. • 1885-ben adták át rendeltetésének a csillagrendszerben épült Szegedi • Kerületi Börtönt. • 1886-ban nyitották meg elhagyott cukorgyár helyén a Sopronkőhidai • Fegyintézetet. • 1896-ban kezdte meg működését – a főváros által ingyen felajánlott telken, • az ugyancsak csillagrendszerben épített – Budapesti Gyűjtőfogház, • 1892-ben épült fel a Budapesti Törvényszéki Fogház, a Markó. • 1906-ban létesítették az Igazságügyi Országos Megfigyelő és Elmegyógyító • Intézetet.

28. Börtönügyünk a századfordulótól 1945. I. • A börtönök a századfordulót követőenis a – korábbi felügyeleti rendnek • megfelelően - az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alattálltak. • 1918.december 31. IM. Közlöny közleménye szerint: • - a miniszter –hat fő beosztottala VI. ügyosztály- a Börtönügyi osztályon • keresztül gyakorolja a főfelügyeletet a büntetések végrehajtása felett. • - létrehoznak - hat fővel - egy új V. ügyosztályt a Fiatalkorúak ügyeit • intéző osztályt a fiatalkorúakkal kapcsolatosan bevezetett • büntetőjogiésbüntetés- végrehajtási ügyek felügyeletére. • A 24.600/1910.sz.r. hatályon kívül helyezte a főügyész évenkénti kötelező • helyszíni vizsgálatát, • Az 56.029/1925.sz.r. a büntető intézetek általános felügyeleti vizsgálatáról • rendelkezik. • 1941.októberében a politikai ügyek tárgyalására létrehozták a Magyar • Honvéd Vezérkari Főnökség (VKF) Bíróságátés több büntető intézetet • jelöltek kia fogva tartás foganatosítására.

29. Börtönügyünk a századfordulótól 1945. II. • XIX. század végén, illetve a századfordulót követő első években épült a • törvényszéki és járásbírósági fogházak zöme. /a mai börtöneink több mint 80 % - a. / • Az I. világháborúig a börtönhálózat9 országos fegyintézetből, 65 • törvényszéki és 315járásbírósági fogházból állt. • A korszak gazdasági fellendülése magával ragadta a rabipart is a • gazdasági környezet pedig igényt tartott a börtönből szabadulók • munkaerejére. • Trianon utáni Magyarországon: • 6 országos büntetőintézet • 24 törvényszéki és • 90 járásbírósági fogház maradt. • ( a budapesti országos gyűjtőfogház,a váci országos fegyintézet és közvetítőintézet, a soproni országos fegyintézet és szigorított férfi dologház, a hartai országos büntetőintézet, a márianosztrai országos büntetőintézet és szigorított női dologház, a szegedi kerületi börtön és államfogház) • /a férőhelyek száma megközelítette a 17 ezret (ebből a magánzárkás elhelyezés száma a 2700-at). • A fogvatartottak létszáma az I. világháborút megelőző húsz évben 14-16 ezer között ingadozott./

30. Börtönügyünk a századfordulótól 1945. III. • 1908-ban a büntetőnovella rendezte a fiatalkorúak börtönügyét a • felnőttektől elkülönített fogházbüntetés és különös végrehajtási rendszer • előírásával /oktatás, képzés,stb. / • 1910 végéigtizenhárom, a főügyészségi székhelyen lévő törvényszéki • fogházat jelöltek ki fiatalkorúak befogadására. (1913-tól az egy évnél • hosszabb szabv. Ítélteket a Bp.-i Gyűjtőfogházba vonják össze lemondva az • új int. építéséről. Az 1920-as évektől három intézet,ny.házi, pestvidéki, pécsi • fogházak) • Az 1913. évi XXI. tc. vezette be a dologház intézményét a közveszélyes • munkakerülő csavargókkal szemben alkalmazandó biztonsági rendszabályt. • 1916-ban a jászberényi járásbíróság fogházában a férfi, a kalocsai • törvényszéki fogházban a női dologházat rendezték be. • Az 1928. évi X. tv. vezette be a szigorított dologház intézményét a visszaesők • azon körével szemben akiket a bűnözői életvitel, szokásszerű bűnözés • jellemez.

31. Börtönügyünk 1945 – 1952. I. • Az ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései közé tartozott a jogrend • helyreállítása. • Az 1945-ben létrehozott népbírósági jogban – a fegyházon és börtönön kívül - • bevezetik az internálás és a kényszermunka-büntetéseket. • (Az internálást hamarosan kiemelték a büntetési rendszerből, és rendőri kényszerintézkedéssé • változtatták, lehetővé téve ezáltal, hogy a törvényi garanciákmellőzésével politikai fegyverkéntlegyen • alkalmazható mindazokra, akik a „demokrácia ellenségének” voltak kikiálthatók . Felvilágosító • oktatás, táborszerű elhelyezés) • a különbíróságként létrehozottnépbírságokmellett, • a köztörvényes bcs. elbírálásaa hagyományos büntető bírósági szervezet • keretein belül a Csemegi – kódex büntetési és végrehajtásirendszerének • alkalmazásával történ, • 1946-ban eltörlik az államfogház büntetést.

32. Börtönügyünk 1945 – 1952. II. • 1945 után továbbra is az Igazságügy Minisztérium felügyeli a Bv. -t, az • ügyészség közreműködésével. • A járásbírósági fogház gazdasági ügyei a járásbíróság vezetőjéhez, a • büntetés-végrehajtási jogkörök az államügyészség, ill. a járásbírósági • közvádló hatáskörébe tartozott, • A megyei bírósági fogházat az államügyészség elnöke felügyelte, • A bírósági fogházaknak a főállamügyész a másodfokú az igazságügy • miniszter a harmadfokú felügyeleti hatósága. • Az országos büntetőintézetek közvetlenül az igazságügy miniszternek • voltak alárendelve. • A 8.400/1945.M.E. sz. rend. a li. alkalmazottaknál is a honvédségnél • működő rendfokozati és előléptetésirendszert kell alkalmazni. • A végrehajtásáról szóló 27.000/1946.IM. sz. rend.besorolta az állományt • a li. őrtől a vezérőrnagyig.

33. Börtönügyünk 1945 – 1952. III. • Az 1948 júliusában létrehozták az Igazságügyi Minisztérium Gazdasági • Igazgatóságát a rabmunkáltatás szervezésére. (OTH. Irányelvek szerint jóváhagyott tervek) • megtörténik a rabmunka sajátos átértékelődésecél az ország újjáépítése, a • mintát a nehéz fizikai munkát végzőszovjet munkatáborokadták. • 1948 decemberétől az elítélteket foglalkoztató vállalatokatállamosítják, • /előírták a vállalatoknak a büntetőintézetektől való különállását, továbbá azt, • hogy az intézet köteles a vállalat számára megfelelő munkaerőt biztosítani./ • a 31.000/1950.IM. III/2. sz. rend. Ideiglenes Szolgálati Szabályzat • rögzítette a szervezeti struktúrát /járásbírósági, megyei bírósági • fogházak, országos büntető intézetek/ (a 8/1959.BMH. parancs helyezett • hatályon kívül.)

34. Börtönügyünk 1945 – 1952. IV. • 1949–50-ben a börtönök személyi állományának teljes cseréjét hajtották • végre. „Az új a személyzet nem előképzettség és szakmai rátermettség, • hanem főképpen a politikai megbízhatóság kritériumai alapján verbuválódott. • 1950 után több börtön az Államvédelmi Hatóság irányításaalá került. • /a budapesti Pestvidéki Fogházban, a Markó utcai fogház II. és III. emelete a Mosonyi utcai börtön, a • budapesti Gyűjtőfogház, a váci Fegyházban illetve férőhely miatt a sátoraljaújhelyi börtönben / • (ezen túl az AVH. minden intézetben 1-3 fő tisztet vezényelt) • 1951 végétől az igazságügy minisztériumba VI. főosztály foglalkozik • a Bv. felügyeletével, melynek vezetője Garasin Rudolf a BVOP későbbi • parancsnoka.

35. Börtönügyünk 1945- 1952. V. • 1948. július 1-jévelmegszüntették járásbírósági fogházak zömét / ezek a • fogvatartotti munkaerő koncentrálásának lettek az áldozatai. /A járásbírósági • fogházak vezetője: li. tiszthelyettesvolt./ • Az 1950. évi II. törvény (Btá.)1951. január 1-jén lépett hatályba, eltörli a • Csemegi - kódex egész büntetésirendszerét, egyféle szabadságvesztést • ismert a „börtönt” . • Az eltorzult igazságszolgáltatás az elítéltekneka hazai történelmükben • példátlan tömegét zúdította abörtönökre. • 1952 márciusára azelítéltek száma országosan: • hatvanezerre (az internáltaké százezerre) duzzadt. • Az intézményi rendszer gyors bővítésére volt szükség: • szovjet modell alapján a „nyitott végrehajtási helyeknek”,gyáraknak, • üzemeknek, bányáknak, építkezéseknek, mezőgazdasági területeknek • átadása történt meg a büntetés-végrehajtás számára.

36. Börtönügyünk 1945- 1952. VI. 1949-ben kezdődött el, és 1952 végére már szinte az egész országot behálózták az úgynevezett őrparancsnokságok, illetve munkahely-parancsnokságok. Mintegy 45 helyen dolgoztattak elítélteket. Munkahely:parancsnokok, őrök.

37. Börtönügyünk 1952- 1963. I. • 1952. március 1-vel a büntetés-végrehajtás szervezet a 2033/10/1952. számú • MT. határozat alapján az Igazságügyi Minisztériumfelügyeletéből a • Belügyminisztériumhatáskörébe került, • A büntetőintézetek központi irányítására létrehozták; • a BM. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, • az elítélt munkáltatás irányítását a Közérdekű Munkák Igazgatósága (KÖMI) • vette át. (Népgazdasági Tanács hat.) • Összevonták az intézetparancsnokiés a vállalatigazgatóimunkaköröket. • (1957- tőlfőmérnök, főkönyvelő státus létesült és polgári életnek megfelelő • vállalati struktúrát alakítanak ki.) • Megkezdődött a büntetés-végrehajtási szervek átszervezése. • /Mindezek elsősorban a büntetés-végrehajtási intézmények igazgatásában és • a büntetés-végrehajtási testület személyi állományának összetételében hoztak • lényeges változást./

38. Börtönügyünk 1952- 1963. II. • Csak 1953-ban hozták létre a 1949. évi XX. tv. 44 §-val kihirdetettésaz • Alkotmánynakmegfelelőügyészi szervezetet; • az 1953. évi 13. tvr. alapján, az Országgyűlés július 4-énmegválasztotta a • legfőbb ügyészt, majd • sor került a Legfőbb Ügyészségfelállításáraés • azúj hierarchikus szervezetetkialakítására. • Megszűnik ügyészség- 1871-től szinte változatlanul meglévő - felügyeleti • szerepe ezután csak törvényességi felügyeletetgyakorol a büntetés- • végrehajtási szervek felett.

39. Börtönügyünk 1952- 1963. III. • Az 1.105/1954. (XII. 17.) Mt. h. sz. határozat 22. pontjában kapott felhatalmazás • alapján a Belügyminiszter kiadtaBüntetés-végrehajtási Szabályzatot, ennek535–540. §-ai rendezik a büntetés-végrehajtás felügyeleti viszonyait; • valamennyi bv. szerv felett a Büntetés-végrehajtási Parancsnokság útján a • belügyminiszter gyakorolja a főfelügyeletet, • az országos, megyei és körzeti börtönöket, az önálló bv. munkahelyek • közvetlen felügyeletét a megyei főosztályok végzik, • a megyei főosztályok alá nem rendelt egyes börtönök, bv. munkahelyek • közvetlen felügyeletét a Büntetés-végrehajtás Parancsnokság vezetője • gyakorolja, • a járási börtönök felügyeletét a területileg illetékes, vagy ezzel megbízott • országos, megyei vagy körzeti börtön, illetőleg önálló bv. munkahely • parancsnoka gyakorolja, • a Büntetés-végrehajtási Parancsnokság javaslatára a belügyminiszter • bármely – a megyei főosztály felügyelete alá rendelt – börtönt vagy bv. • munkahelyet a Büntetés-végrehajtási Parancsnokság felügyeletealá vonhat, • illetve felügyelete alárendelhet.

40. Börtönügyünk 1952- 1963. IV. • 1953.július 17. összevonták a BM-t és az ÁVH-t. • A megyei főkapitányságokon Bv. főosztályokat hoztak létre. • 1954. január 27-énmegjelent belügyminiszter-helyettesi irat meghatározta a • BM. Büntetés-végrehajtás Parancsnoksága és a Megyei Főosztályok • büntetés-végrehajtási jogkörét: • „a megyei főosztályok; középfokú irányító és ellenőrző szervek, • akik felelősek a megye területén alájuk rendelt börtönökbenés • munkahelyeken; • -a szolgálat irányításáért, • - akiképzésért, • - az őrség és a • - letartóztatottakfegyelméért, valamint • - a szocialista törvényesség betartásáért.”

41. Börtönügyünk 1952- 1963. V. 1956 októberében volt kísérlet arra, hogy a büntetés-végrehajtás felügyelete az igazságügyhöz kerüljön, 1957 januárjában ezt visszavonták

42. Börtönügyünk 1952- 1963. VI. • A politikai hatalomnak 1953 tavaszától – Sztálin halálától – kezdődő átmenti • megingása után megkezdődött: • - a személyi állomány szolgálati viszonyának jogi szabályozása: • ez14/1956.sz. NET. hat.-ban ölt testet,/amit az 1956.febr.1-én a 6. számú • belügyminiszteri paranccsal hirdettek ki,/ • - megindul a büntetés-végrehajtási tevékenységjogiszabályozása, • - az ártatlanul bebörtönzöttekrehabilitálása, • - a külső rabmunkahelyek felszámolása, • - 1955 novemberére az elítéltek többsége zárt intézetekben került, • - 1956. október elejéig a fogvatartotti létszám a felérecsökkent, • - a sztálini büntetőpolitikával és a börtönüggyel való teljes szakításra az • 1956 októberében kirobbant forradalom miatt került sor. • Az 1956-os forradalom leverése utáni időszakot követően a forradalom • résztvevőivelés az „osztályidegenekkel” szemben történelmünkegyik • legvéresebb leszámolását végeztékel.

43. Börtönügyünk 1952- 1963. VII. • A 8/1959. BM sz. utasítás [Bv. szabályzat] 502–503. §-aleegyszerűsítette • a felügyelet és az ellenőrzés rendjét: • a főfelügyeletet változatlanul a belügyminiszter látta el a Büntetés- • végrehajtás Országos Parancsnoksága útján (502. §). • az országos, megyei és körzeti börtönök, valamint a bv. munkahelyek • feletti közvetlen felügyeletet a büntetés-végrehajtás országos • parancsnoka, • a járási börtönökfelett pedig a területileg illetékes megyei börtön • parancsnoka gyakorolta (503. §). • Az 1959. aug.1-én lépett hatályba a 10 – 23/8/1959. BMh. 8. sz. pcs. • - rögzíti, hogy aBv. a BM. fegyveres, egyenruházott, igazgatási szerve. • - az Elnöki Tanács 1959. évi 105. sz. hat. rendezi az állomány szolgálati • viszonyát.

44. Börtönügyünk 1952- 1963. VII. • A (8/1959. BM ut. Bv. Szab.) még hátrányosan diszkriminálta az • „osztályidegeneket”, de megteremtette az elítéltek nevelésének elvi- • szervezeti feltételeit: • A letartóztató intézetekbenlétrehoztáka nevelési szolgálatot., • előírták, hogy minden 100 letartóztatott nevelésévelegynevelő foglalkozzon, • a BVOP-on szakterületek szerintiosztályokműködnek, • az intézetekben a parancsnokok és helyetteseik szakterületeknek • megfelelően irányítják a szolgálati ágakat, • az őrséget az őrparancsnokokirányítják. • 1961. évi V. tv. (Btk.) börtöntés a büntetés-végrehajtási munkahelyet.

45. Börtönügyünk 1963 -1990. I. • 1963-banaz Elnöki Tanács 24. számú • törvényerejű rendelete alapján a büntetés- • végrehajtás kivált a Belügyminisztérium • szervezetéből és 1963. november 1-i hatállyal • ismét az igazságügy-miniszterirányítása és • felügyelete alá került. • Az igazságügy miniszter BV.-2-1/1966. • 001.sz. pcs.Szolgálati Szabályzat rögzíti, • hogy a Büntetés-végrehajtási Testület az • Igazságügy Minisztérium egyenruházott • fegyveres testülete. • Az 1976. évi I. tv. a honvédelemről. • A fegyveres testületek: arendőrség, a • munkásőrség és a büntetés- • végrehajtási testület. Meghatározza:a • fegyveres testületek honvédelmifeladatait.

46. Börtönügyünk 1963 -1990. II. Az igazságügy miniszter BV.-2-1/1966.001.sz. pcs. Szolgálati Szabályzatban rögzíti a felügyeleti viszonyokat: Felügyeleti szerv:IM. Irányító szervezet:BVOP. Végrehajtó szervek: intézetek, vállalatok. BVOP szervezete: - BVOPK- BVOPKÁH- BVOPKH - osztályok, - önálló alosztályok. Intézetek szervezete: - Pk. – Pkh. –Főm. – Fők. - szolgálati ágak. A BVOPK 052/1967.sz. pcs.- val rendszeresíti az őrségparancsnoki beosztást

47. Börtönügyünk 1963 -1990. III. • 1969-es IM SZMSZ [101/1969. (IK 2.) IM számú utasítás] • Az igazságügy-miniszter „…ellátja a büntetés-végrehajtás felügyeletét • (az 1963. évi 24. sz. tvr. 1 §-a) alapján gyakorolja a NET. 1964. évi 129. • számúhatározatával módosított1959. évi 105. számú határozatában • biztosított jogkörét.” • Az IM-en belül a Személyzeti főosztálynak, Büntetés-végrehajtási • személyzeti csoportja működött. • 1978-as IM SZMSZ-e [120/1977. (IK. 1978. 1.) IM számú utasítás] szerint: • „A minisztera minisztérium útján felügyeletet gyakorol(…) a büntetés- • végrehajtás (…) felett.” • Az SZMSZ szerint a minisztériumnaknem volt önálló, a büntetés-végrehajtás • irányításával foglalkozórészlege.

48. Börtönügyünk 1963 - 1990. IV. • Az 1980-as SZMSZ [104/1980. (IK. 3.) IM számú utasítás] szerint: • „A miniszter aminisztérium útján felügyeletet gyakorol(…) a büntetés- • végrehajtási szervekés abüntetés-végrehajtási tevékenység(…) felett.” • Az SZMSZ szerint az IM Személyzeti és Oktatási Főosztályának, volt, • Büntetés- végrehajtási Személyzeti Osztálya, a Terv- és Pénzügyi • Főosztálynak, Büntetés-végrehajtási Költségvetési Ellenőrző Csoportja, • valamint a Tudományos és Tájékoztatási Főosztálynak, Büntetés- • végrehajtási Tudományos Csoportjaa minisztériumban. • 1985-ös IM SZMSZ [101/1985. (IK. 1.) IM számú utasítás] szerint: • „A miniszter felügyeletet gyakorol(…) a büntetés-végrehajtási szervekés a • büntetés-végrehajtási tevékenység(…) felett.” • IM egyetlen főosztályánaksem volta büntetés-végrehajtás működésével • foglalkozó szervezeti egysége, • a BVOP tehát ismét (lásd az 1978-as IM SZMSZ-t) „teljes” önállóságot • élvezett.

49. Börtönügyünk 1963 - 1990. V. • Az előző 1985-ös SZMSZ szerint: • A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága(…) az igazságügy- • miniszter felügyeletealatt állófegyveres szervezet irányító parancsnoksága, • amely az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe tartozik, de elkülönített • költségvetésselésszervezettelműködik.” • Az 1991-es IM SZMSZ [3/1991. (IK. 6.) IM utasítás] szerint: • „Az IM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságaz igazságügy- • miniszter felügyeletealatt állófegyveres szervezet irányító parancsnoksága, • amely önálló fejezetszintű költségvetésselésszervezettelműködik.” • Az SZMSZ szerint azIM. XIII. főosztályaaBüntetés-végrehajtási Ügyek • Önálló Osztálya.

50. Börtönügyünk 1963–1990. VI. • 1966. évi 21. tvr. az elítéltek átnevelését tűzte ki célként • szabadságvesztés-büntetésnek négyfokozatát: a szigorított • börtönt, a börtönt, a szigorított bv. munkahelyet és a bv. • munkahelyet • 1971. évi 28. tvr. (Btk. novella) a halálbüntetés mellé visszaállította • az életfogytig tartó szabadságvesztést, 1972. január 1-jétől • fegyház, szigorított börtön, börtönés fogház fokozatot vezette be. • Az 1974. évi 9. tvr. a szigorított őrizetet vezettebe a különösen veszélyes • visszaesőkkel szemben. • 1974. évi 10. tvr. azalkoholisták kötelező munkaterápiás intézeti kezelését • vezette be.