A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása Magyarországon

1. A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása Magyarországon Makó Ágnes PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem MSZT konferencia – „Konfliktus és társadalmi innováció” Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola 2010. november 6.

2. Tartalom • A kutatás logikája • Háttér • Családpolitika • A nők munkaerő-piaci helyzete • A háztartáson belüli munkamegosztás • Kutatási kérdések • Hipotézisek • Módszertani elképzelések

3. A kutatás logikája MAKROSZINT Állam Termékenység MIKROSZINT Család

4. A kutatás logikája • Állam • Családpolitika • Munkaerő-piaci szabályozás Termékenység • Család • Munka-megosztás

5. A kutatás logikája Termékenység Családpolitika Munkaerő-piaci szabályozás Családimunka-megosztás

6. Háttér

7. Családpolitika • Pozitív kapcsolat a családtámogatási juttatások volumene és a gyermekszám között • Blanchet–Ekert-Jaffé 1994, Gauthier–Hatzius 1997, Ferrarini 2006 • Gábos 2005, Spéder–Kapitány 2007, Kapitány 2008, Bálint–Köllő 2008, Gábos–Gál–Kézdi 2009 • A hatás létezik, de a magyar családpolitika merev, tradicionális, hosszú ideig vonja ki a nőket a munkaerőpiacról, döntés az összehangolás helyett • A gyermekgondozási intézményrendszer szerepe

8. A nők munkaerő-piaci helyzete • 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység

9. A nők munkaerő-piaci helyzete

10. A nők munkaerő-piaci helyzete • 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység • Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb termékenység

11. A nők munkaerő-piaci helyzete

12. A nők munkaerő-piaci helyzete • 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység • Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb termékenység • Attitűd szerepe: hagyományos vs rugalmas nemek közötti munkamegosztás (OECD-felmérés, Mörtvik–Spånt 2005)

13. A háztartáson belüli munkamegosztás Magyarországon • Blaskó 2006, Pongrácz–Murinkó 2009 • A háztartási munka túlnyomó részét a nők végzik • Házimunkára fordított idő 75%-a • Társukhoz viszonyítva 3,3-szer nagyobb rész • Hagyományos, rutinszerű női munkákban (főzés, takarítás, mosás) még nagyobb egyenlőtlenség • Nők munkaerő-piaci jelenléte nem növeli a férfiak háztartási munkában való részvételét • Tradicionális szerepfelfogás – relatív elégedettség • Fiatalok és magas iskolai végzettségűek: kiegyensúlyozottabb munkamegosztás

14. Munkamegosztás és termékenység – pozitív társadalmi hatások

15. A magas gyermekszám pozitív hatásai • GDP, jövedelemadó • Munkaerő • Járulékfizetés – nyugdíjrendszer fenntarthatósága • Állami kiadások (pl. egészségügyi) csökkentése • Idős szülők anyagi és lelki támogatása

16. A nők fokozott munkaerő-piaci részvételének pozitív hatásai • GDP, jövedelemadó • Integráció a társadalomba • Szakmai kiteljesedés • Elégedettségérzet, hasznosságérzet • Önállóság, ön- és családfenntartó képesség – férfiakra nehezedő stressz csökkentése • Állami kiadások csökkentése

17. A férfiak házimunkában, gyermeknevelésben való fokozott részvételének pozitív hatásai • Integráció a családba • Jobb párkapcsolat • Elégedettség, szubjektív jóllét (Kopp–Skrabski 2007) • Hosszú táv: jobb fizikai és mentális egészségi állapot, hosszabb várható élettartam (Kopp–Skrabski 2009) • Gyermekek kiegyensúlyozott családban történő szocializációja, identitás, kétnemű gondoskodási minta • Állami kiadások (pl. TB) csökkentése

18. Kutatási kérdések • Mi segíti elő, hogy a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt – mikroszinten negatív – hatása makroszinten pozitív összefüggésként érvényesül? • Családpolitikai eszközök • Munkaerő-piaci szabályozás (rugalmasság) • Háztartási munkamegosztás • A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti-e a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését? • Milyen családbarát munkaerő-piaci gyakorlatok működnek ma Magyarországon?

19. Hipotézisek • A háztartási munkamegosztás és a rugalmas munkaerő-piaci szabályozás nagyobb mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt pozitív hatásához, mint a családpolitikai juttatások emelése • A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését • A nemek közötti munkamegosztás kiegyensúlyozása sokrétű társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezek közül egy a fertilitás növekedése

20. Módszertani elképzelések • Másodelemzés • KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk Fordulópontjai” c. panel adatfelvétel első három hulláma (2001, 2004, 2008) Háztartáson belüli munkamegosztás, munkavállalási és gyermekvállalási stratégiák, 2006-tól Gyes melletti munka lehetősége • Szakértői interjúk • Jól-Lét Közhasznú Alapítvány • Magyarországi Női Alapítvány (MONA) • Mélyinterjúk • 40 év alatti anyák • Esettanulmányok • Családbarát gyakorlatot folytató vállalatok

21. Hivatkozások • Bálint Mónika – Köllő János (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. Esély, 2008/1. szám • Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. KSH NKI Kutatási jelentések 82. • Gauthier, Anne Helene – Hatzius, Jan (1997): Child-related benefits and fertility: An econometric analysis. Population Studies, Vol. 51, No. 3 (Nov., 1997), pp. 295-306 • Gábos András (2005): A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai. Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem • GábosAndrás – GálRóbert I. – KézdiGábor (2009): The effects of child-related benefits and pensions on fertility by birth order: A test on Hungarian data. Population Studies, 63:3, pp. 215-231. • Kapitány Balázs (2008): A gyed-hatás. Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása. In: Demográfia. 2008/1. 51-79. • Kopp Mária – Skrabski Árpád (2007): Női szerepek a mai magyar társadalomban. Vigilia 72. évf. 7. szám • Kopp Mária – Skrabski Árpád (2009): Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium. • Mörtvik, Roger – Spånt, Roland (2005): Does gender equality spur growth? OECD Observer, No. 250, July 2005 • Pongrácz Tiborné – Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium. • Spéder Zsolt – Kapitány Balázs (2007): Gyermekek: vágyak és tények. Műhelytanulmányok6. KSH NKI, Budapest.

22. Köszönöm a figyelmet!