ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

1. ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSAz építőipar és a hulladékipar közös kihívásai2012. május 16. Anyagok és hulladékok az építőiparban ma és holnap Horváth Sándor ÉVOSZ Fenntartható Építés Munkabizottság elnöke

2. Európa 2020 Stratégia Az építőiparra vonatkozóan is három prioritás: • Intelligens növekedés, • Fenntartható növekedés • Inkluzív növekedés

3. A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra: • Az építést az életciklus teljesítményen (költség/haszon) és a magas minőségi modelleken alapulóan fogja megfogalmazni, megtervezni, létrehozni, működtetni és átalakítani; • Vonzó szektor lesz a munkaerő számára kiváló munkalehetőségekkel, munkaegészségüggyel és -biztonsággal, bérezéssel és karrier lehetőségekkel; • A lakosság, az üzleti szféra és a közösségek (beleértve a speciális szükségletű lakossági csoportokat is) változó társadalmi és gazdasági szükségleteihez igazodó épületeket és infrastruktúrát biztosít, • A nagy globális kihívásokkal (éghajlat, biztonság stb.) összefüggő keresletet kielégítő új és innovatív megoldásokat kínál: • közreműködik abban, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött épület energia-hatékonysági céljait, • eléri vagy meghaladja a hulladék újrahasznosításban a 70%-os célt, • megfelel az épületek belső klímaminőségi követelményeinek. • Vonzó partnerévé válik a meglévő és új piacokon az ügyfeleknek; • Kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújt.

4. Célok, intézkedések a vázolt vízió eléréséhez • Az egységes építési piac erősítése hatékonyabb szabályozással, • A szakismeret és a professzionalizmus növelése, a magánszektor és közszféra kapcsolatának javítása, • Az innovációs képesség és teljesítmény javítása minden területen, a termelékenység, a fenntarthatóság és a hozzáadott érték növelése az értékteremtő lánc minden elemében, • Magasabb fenntarthatóság a tervezésben, a termékeknél, az építési folyamatban és a működtetésben, • Az építési szektor globális versenypozíciójának erősítése

5. Fenntartható építés: • Az építmények létrehozásának és működtetésének folyamata, amelyre jellemző • a környezeti felelősség, • az erőforrások hatékony felhasználása az építmény egész életciklusában, a tervezéstől az építésen, a működtetésen, a felújításon keresztül egészen a bontásig. 2. Kibert. C.: „Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján.”

6. Előtérbe helyezés indokoltsága: • az épületek és az épített környezet hasznosítja a földből kikerülő anyagok 50%-át, • az épületek életciklusuk során az energiafogyasztás 50%-át használják fel és az üvegházhatás 40%-áért felelősek, • az összes hulladék 25%-a építési anyagból keletkezik, • az építési szektornak jelentős a gazdasági hatása, mivel a GDP 10%-át adja az EU-ban (Magyarországon alig több, mint fele), • az építési szektor közvetlenül közel 20 millió főt foglalkoztat (közvetve 44 milliót).

7. Bármelyik említett területen néhány % elmozdulás euró milliárdokat jelent. • A kedvező irányú elmozdulás hasznát • a társadalom egésze, • az épületek építtetői és használói • és az építési szektor szereplői (kutatók, tervezők, kivitelezők, anyaggyártók) egyaránt kell hogy élvezzék.

8. A fenntartható építés – ezen belül a hulladékgazdálkodás – az építési szektor számára: • többlet feladatot jelent, • magas minőséget követel, • magasabb színvonalú tudást igényel, • innováció, kreativitás előtérbe kerül, • VERSENYKÉPESSÉG jelentősen javul.

9. Tudatformálás szükségessége: • döntéshozók szerepe, • szabályozási rendszer, • hatóságok szerepe, • építtetők, épület használók, • építési szektor szereplői

10. A fenntartható építés főbb területei: • az energiahatékonyság, energia takarékosság, • életciklus elemzés (LCA) építésben, üzemelésben, • zöld közbeszerzés, • a fenntartható építés kutatása, oktatása, innovációja, műszaki tervezése, • optimális építőanyag (minőség, mennyiség) felhasználása, anyagtakarékosság, • az építési, felújítási és bontási folyamatok hulladékának minimalizálása, • a keletkezett hulladék újrafelhasználásának maximalizálása, • az intelligens épületek (domotika) szinergiájának hasznosítása.

11. Főbb európai szakmai szövetségekajánlása FIEC (Európai Építőipari Szövetség) Pozíciós iratok, pl.: • A FIEC végső hozzájárulása az építőipar fenntartható versenyképességéről szóló nyilvános konzultációhoz, • FIEC válaszok – Zöld Könyv az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról. CEPMC (Építőanyaggyártók európai ernyőszervezete) Pozíciós papírok: • A fenntartható építés szabványai, • Környezetvédelmi cimkézés, • Javaslat a hulladék irányelvhez.

12. Építési hulladékok (melléktermékek) felhasználása • Nyersanyagként nem hasznosítható : káros és veszélyes • Nyersanyagként újrahasznosítható : beton, fa stb. • Nyersanyagként hasznosítható : felesleges talaj, fémhulladék stb. Építőanyaggyártási melléktermékek (a fenti osztályozás szerint)

13. Cél: az építőanyagok felhasználásának optimalizálása • életciklus elemzés, • zöld közbeszerzés, • építési termékek és épületek „környezettudatosságának” minősítése, • a szabályozási környezet javítása, környezettudatosabbá tétele, • domotika (intelligens épületek).

14. Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertanaLépések (1/2): • Az LCC elemzés fő céljának meghatározása • Az elemzés kezdeti területének kijelölése • Annak meghatározása, milyen mértékű összefüggés van a fenntarthatósági elemzés és az LCC között • Az elemzés időszakának és a gazdasági értékelés módszereinek kijelölése • Kiegészítő elemzések szükségességének meghatározása (kockázati/bizonytalansági és érzékenységi elemzések) • Projekt és forrás követelmények meghatározása • Az LCC-be beépítendő opciók és a figyelembe veendő költségtényezők meghatározása • Az LCC elemzéshez használandó költség és idő adatok összegyűjtése

15. Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertanaLépések (2/2): • A pénzügyi paraméterek értékeinek és az elemzési periódusnak a megerősítése • A kockázati stratégia áttekintése és előzetes bizonytalansági /kockázati elemzés végrehajtása • A szükséges gazdasági értékelés elvégzése • Részletes kockázati/bizonytalansági elemzés elvégzése (ha ez kívánatos) • Érzékenységi elemzés elvégzése (ha ez kívánatos) • Az első eredmények értelmezése, bemutatása a megkívánt formában • A végső eredmények bemutatása a megkívánt formában és a zárójelentés elkészítése

16. Szabályozási környezet javítása • Ösztönző elemek hatékonyabbak, mint a tiltók. • 305/2011/EU rendeletben új alapkövetelmény: 7. A természeti erőforrások fenntartható használata

17. Zöld közbeszerzés Az Európai Bizottság által is elfogadott definíció szerint a zöld közbeszerzés: amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezet-védelem szempontjait, az életciklus során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével, és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését, a környezetbarát termékek előállítását.

18. Zöld közbeszerzés indokoltsága • Ha a vásárlóerő környezetkímélő termékek, szolgáltatások felé mozdul el, akkor közvetlen környezetvédelmi előnyök jelentkeznek, • A piac elmozdul ebbe az irányba, • Követendő példa lehet a vállalati és magánfogyasztók előtt, • Nem növeli szükségszerűen a kiadásokat. Életciklusra vetített költségek (beszerzési ár + fenntartási költségek + ártalmatlanítás költsége)

19. Építési termékek megmérettetése • Kötelező: CPD  CPR • Önkéntes: • átláthatóság • szakmai szövetségek (pl. ÉVOSZ) szerepe, • környezettudatosság, • hitelesség

20. Épületek környezettudatos minősítése • USA: LEED • UK: BREEAM • DE: DGNB

21. Szabályozási környezet (EU 27 ország felmérése) • a hulladék irányelv  erősödött a nemzeti szabályozás, • erőforrások minimalizálása  javítandó  TC 350 szabványai (építmények fenntarthatósága), • önkéntesség, alulról jövő kezdeményezések támogatása.

22. Intelligens épületek Működésük során automatizálási, vezérlési és/vagy irányítási rendszereket működtetnek A fenntartható építés legdinamikusabban fejlődő területe. Szoros összefüggés: • az építési termékek környezettudatosságával, • az életciklus elemzéssel, • a monitoring rendszerekkel. Intelligens épületek követelményei, előnyei: • komfortosság, kényelem, • gazdaságos üzemelés, • megbízhatóság, rugalmas fejleszthetőség, • környezettudatosság.

23. Építőipar és építőanyagipar krízis helyzetben  kilábalás iránya  környezettudatosság, fenntarthatóság