1 / 16

Tárgyalástechnika 9.

Tárgyalástechnika 9. Órakezdés. Van-e kérdés? Tárgy teljesítése stb. Észlel, azonosít, elemez, alkalmaz? Volt-e valaki állásbörze felkészítőn vagy állásbörzén, és van megosztani való tapasztalata?. A három nézőpontból történő értékelés.

sereno
Download Presentation

Tárgyalástechnika 9.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tárgyalástechnika 9.

  2. Órakezdés • Van-e kérdés? • Tárgy teljesítése stb. • Észlel, azonosít, elemez, alkalmaz? • Volt-e valaki állásbörze felkészítőn vagy állásbörzén, és van megosztani való tapasztalata?

  3. A három nézőpontból történő értékelés A tárgyalás során 3 nézőpontot érdemes váltogatni és a tárgyalás alakításának és alakulásának értékelése céljából • Az 1. személyű (Én) nézőpont: a mi nézőpontunk. • A mi érdekeinket, céljainkat tartja szem előtt. • A 2. személyű (Te) nézőpont: a tárgyaló fél nézőpontja. • Az érdekeit, céljait tartja szem előtt. • Nem csak a másik nézőpontjának megértésére, érdekeinek feltárása szolgál, hanem a közös érdekek, célok feltárásához is szükséges. • A 3. személyű (Ő, Ők) nézőpont: a tárgyalás külső, objektív nézőpontja. • A tárgyalás fair jellegének, egyaránt előnyös voltának, realitásának ellenőrzésére szolgál: pld. azt is innen lehet jól megítélni, hogy számunkra fair-e a másik által kínált egyezség. • A 2. nézőpontba helyezkedéssel, vagy a kérdések stb. révén feltárt érdekekre, célokra, valamint a saját érdekeinkre építve ebben a nézőpontban dolgozhatók ki, tárhatók fel a közös érdekek, célok.

  4. A három nézőpontból történő értékelés 2. • Valami olyasmit, hogy empátia, illetve objektíven látni, mindannyian megtapasztaltunk. • A 3 nézőpont 3 eltérő mentális és viselkedési állapotot is jelent, olyannyira, hogy külső megnyilvánulásai is vannak. • A 3 nézőpontban működve különbözik: • a testtartásunk (súlypont magassága, felsőtest szöge) • a hanghordozásunk • a hangerőnk • gesztusaink • a mimikánk és az izomtónusunk • a szemkontaktus iránya, gyakorisága.

  5. A három nézőpontból történő értékelés 3. • Feladat: • Meséld egy számodra bosszantó, kisebb személyközi konfliktusodat 3 nézőpontból! (Tehát ne egy intézménnyel, szervezettel kapcsolatos konfliktus legyen.) • Először meséld el, ahogy Te látod, aztán ahogy a másik fél láthatja, és végül, ahogy ez kívülről kinézhet! • Figyeld meg, vagy kérj meg valakit, hogy figyeljen meg és írja le számodra, hogyan változik a testtartásod, (súlypont magassága, felsőtest szöge), a hanghordozásod, a hangerőd, gesztusaid, a mimikád, az izomtónusod, a szemkontaktusod iránya, gyakorisága. • Figyeld meg, hogy az egyes nézőpontokban milyen információk kerülnek felszínre! Mi az, amit csak egy-egy adott nézőpontból tudtál meg, és a többiben nem került elő?

  6. A tárgyalások szerkezeti modelljei 1. • Hogyan épül fel a szokásos pozícióvédő ellenséges tárgyalási viselkedés? • Hibák, amelyek jó eséllyel vezetnek pozícióvédő ellenséges viselkedéshez : • Egyáltalán nincs tárgyalási cél: nincs explicit módon megfogalmazva. • Ha meg lenne explicit módon fogalmazva, rögtön lehetne látni, hogy irreális. • Van cél, de az nem reális. Tarts realitásvizsgálatot! • A tárgyalási cél pontatlanul, homályosan körülhatárolt. • Nem teszi lehetővé a célok megváltozását: sem a jó, sem a rossz irányba. • Nem észlelik a felek, hogy attól lényegesen, negatív irányban eltérnek. • Érdemes lehet negatívan is megfogalmazni: mi nem cél?

  7. A tárgyalások szerkezeti modelljei 2. Hogyan épül fel a szokásos pozícióvédő ellenséges tárgyalási viselkedés? Hibák, amelyek jó eséllyel vezetnek pozícióvédő ellenséges viselkedéshez : • Nincs napirend: • Nincs végiggondolva, hogy milyen témák, milyen sorrendben, milyen időkeretben kerülnek megbeszélésre. • Az egyik tárgyaló készült ugyan napirenddel, de az a fejében van, és nem ismerteti. • Veszély: minden témát egyszerre próbálnak a tárgyalók kezelni, amelynek eredménye a témák váltogatás, ugrálás egyikről a másikra: egyiknek ez fontos, másiknak az. Ha nem tudom, hogy mindenre sor kerül-e, ami nekem fontos, akkor azért fogok átváltani az éppen tárgyalt témáról, hogy arról is beszéljünk, ami nekem fontos, ahol nyerésben vagvyok, jobbak a pozícióim.

  8. A tárgyalások szerkezeti modelljei 3. Hogyan épül fel a szokásos pozícióvédő ellenséges tárgyalási viselkedés? Hibák, amelyek jó eséllyel vezetnek pozícióvédő ellenséges viselkedéshez : • Hibás napirendek: • Vannak ugyan tudatosan megalkotott vagy hallgatólagosan alkalmazott napirendek, de azok nem segítik a win-win-célú, kölcsönösen előnyös tárgyalások létrejöttét. • Pld.: „Na, ugorjunk a problémára, nincs vesztegetni való időnk. Ha megoldottuk a nagy problémát, maradhat időnk a kicsikkel vacakolni, ha viszont nem sikerül a döntő kérdésben egyezségre jutni, akkor úgyis fölösleges lett volna a kis problémákat megoldani.” • Hibás, mert konfliktusponttal kezdődik a tárgyalás, ráadásul a konfliktusok közül is a legfajsúlyosabbal. • Eredménye: valóban beindul az ellenséges viselkedés, amelynek eredményeként esetleg tényleg el sem jutunk a többiig: erősítő visszacsatolást a hibás a napirendre, hiszen azt sugallja, hogy tényleg nem lett volna értelme máshogy felépíteni a tárgyalást. • Még ha nem is vezet abszolút kudarchoz, és nem is akasztja meg végérvényesen a tárgyalást, akkor is megnehezíti a folyamatot. • Alapvetően kapcsolatromboló eszközök bevonását szüli: az egyik támadására, a másiknak a pozíció megvédésével, visszavágással, nevetségessé tételével stb. kell válaszolnia, amire a másik oldaltól hasonló reakciók érkeznek újfent.

  9. A tárgyalások szerkezeti modelljei 3. Hogyan épül fel a szokásos pozícióvédő ellenséges tárgyalási viselkedés? Hibák, amelyek jó eséllyel vezetnek pozícióvédő ellenséges viselkedéshez : • Hibás napirendek következményei: • A legfajsúlyosabb konfliktusponttal történő kezdés jó eséllyel szül ellenséges kompetitív dinamikájú tárgyalást. • Az érdekütközés mint konfliktus ellenségeskedéssé válik, átterjed más területekre, és mind hatókörében, mind intenzitásában fokozódik. • Ha a tárgyalás nem válik abszolút sikertelenné, akkor is úgy vonszol végig minden konfliktusponton, hogy alapvetően kapcsolatromboló eszközöket használnak a tárgyaló felek. • Leginkább lose-win vagy win-lose eredményt tud szülni: valamelyik ereje eldönti, a másik pedig beletörődik, de amint lehet a passzív ellenállástól az aktív revansig terjedő skálán fog reagálni: felrúgja az egyezséget, elszabotálni stb.

  10. A szokásos ellenséges dinamika elkerülésének, vagy megtörésének és átalakításának eszközei • Ezek lényegében olyan betörési pontok és hozzájuk tartozó eszközök, amelyek segítik a szokásos ellenséges viselkedés együttműködővé, megoldáskeresővé alakítását. • A tárgyalás keretezése: • a tárgyalási körülmények segítségével támogatni, hogy a másik fél nem hozza játékba a szokásos tulajdonításait, és szükségessé tegye számára, hogy máshogy nézzen a szituációra. • a nyitó nyilatkozat révén: verbálisan, a közös célokat, az együttműködést kiemelő, támogató hasonlat alkalmazásával. Pld. „Egy hajóban evezünk…”

  11. A szokásos ellenséges dinamika elkerülésének, vagy megtörésének és átalakításának eszközei 2. • A tárgyalási cél: • reális, elérhető, közös célok kimondása: „A mai tárgyalás célja, hogy mindkettőnk számára megnyugtató megoldást keressünk az újonnan bevezetett adatbázis okozta problémákra…” • Megjeleníti az együttműködési szándékot. • Megjeleníti, hogy nekem is fontos a másik elégedettsége:  nehezíti vagy felszámolja, hogy a másik egyoldalú nézőpontot stb. tulajdonítson nekem. (Természetesen csak válik meghatározóvá, ha valóban együttműködően viselkedem.) • Olykor szükséges lehet az átfogóan bevezetett tárgyalási célokat lehet specifikálni: 2-3 (de semmiképpen sem túl sok) részcélt megfogalmazni. • Kérjünk jóváhagyást a tárgyalási célra, célokra. • Mivel közös érdekeket, elégedettséget hangsúlyozza ki, ezért nem várható, hogy a másik elutasítsa. Nem fogja azt mondani, hogy nekem csak az a célom, hogy nekem jó legyen…

  12. A szokásos ellenséges dinamika elkerülésének, vagy megtörésének és átalakításának eszközei 3. • A tárgyalási cél: • Kérjünk jóváhagyást a tárgyalási célra, célokra. • Mivel közös érdekeket, elégedettséget hangsúlyozza ki, ezért nem várható, hogy a másik elutasítsa. Nem fogja azt mondani, hogy nekem csak az a célom, hogy nekem jó legyen… • Az elfogadott közös tárgyalási célokra később szükség esetén lehet hivatkozni, visszautalni: a kompetitív ellenséges dinamika beindulása esetén segíthet a folyamat mederben tartására, az alapokhoz való visszatérésre. • A napirend: • Konstruktív eszköz a tárgyalási felépítésére, mederben tartására. • Ez teszi lehetővé, hogy leképezzük a kölcsönös elégedettséget támogató szerkezetet, azaz az egyetértési és konfliktuspontok sorrendjét. • A napirendet úgy kell megszerkeszteni, hogy az egyet értési pontokkal kezdjünk (a projekt, együttműködés eddigi eredményeinek áttekintése), majd a konfliktuspontokkal folytatódjon: • Egyetértési ponttal kezdeni és fejezni. • Az áralku, mint konfliktuspont az utolsó vagy ahhoz közeli ütközési pontként szerepeljen: lásd a bértárgyalásról szóló hallgatói beszámolót.

  13. A szokásos ellenséges dinamika elkerülésének, vagy megtörésének és átalakításának eszközei 4. • A napirend (folyt): • A kisebb, de önmagában is fontos, fajsúlyos problémától haladjunk a legkomolyabb konfliktusig: • Egy kisebb probléma kapcsán nyilván könnyebb megoldásra jutni, mint egy fajsúlyosabb esetében. • Úgy futunk rá a következő fajsúlyosabb témára, hogy van tapasztalat, hogy közösen oldottuk meg az előző problémát. • Ez segíti a bizalom felépülését. • A kisebb konfliktusok megoldásába befektetett energia arra sarkall, hogy motiváltak legyünk a legnagyobb tárgyalási probléma megoldására: az elkötelezettség irracionális fokozódása címen tárgyalt döntési heurisztika pozitív alkalmazása. • Az elkötelezettség a befektetett munka révén akkor is fokozódik, ha az nem negatív folyamatba épül. Csak akkor baj, ha rossz döntéshez, rossz eredményhez vezet, és nem baj, ha támogatja a tárgyalási problémák megoldását.

  14. A szokásos ellenséges dinamika elkerülésének, vagy megtörésének és átalakításának eszközei 5. • A pozíció: • Ne csak saját, első személyű nézőpontját használja a pozíciója kiértékeléséhez (mi jó nekem), hanem vizsgálja meg 2. és 3. nézőpontból is. • 2. nézőpontból: a másik érdekeinek, céljainak és a közös érdekek,célok feltárása érdekében. • 3. nézőpontból: a realitásvizsgálat érdelében. • Vizsgálja meg kívülről ránézve a szituációra, hogy reális eredmény van-e születőben, nem az elkötelezettség irracionális fokozódása zajlik-e stb. • Használjon kérdéseket a pozíciók mögött meghúzódó érdekek, problémák feltárására (lásd még a kérdéseket részletesen korábban az alku/csere és az opciógeneráló tárgyalási módszereknél): • Melyek a másik pozíciója mögött rejlő szükségletek, igények, elvárások? • Hogyan lehet mindkét fél szükségleteit kielégíteni? • A másik pozícióját ne elvitassa, hanem elismerje, és ezt fejezze is ki. • Ne zárt (eldöntendő) kérdéseket és hamis, vagy a másikat fenyegető dilemmákat, hanem nyitott kérdéseket vagy a másik számára valódi mozgásteret jelentő választó kérdéseket használjon.

  15. A szokásos ellenséges dinamika elkerülésének, vagy megtörésének és átalakításának eszközei 6. • A folyamat: • A modell azt mutatja, hogy a tárgyalás különböző fázisaiban különböző eszközeink vannak az ellenséges viselkedés kezelésére. • Nyilván minél korábban avatkozunk be és próbáljuk más vágányra terelni a tárgyalást, annál könnyebb és hatékonyabb lehet az ellenséges viselkedés megtörése, elkerülése. • Az ellenséges viselkedés tárgyaláson belüli felépülésével előtérbe kerülnek a folyamatra irányuló kérdések • Ekkor a kérdéseket nem a pozíciók mögött rejlő érdekekre, igényekre stb., hanem a folyamatra kell irányítani: • Ez (a tárgyalási viselkedés) működik? • Működik, amit csinálunk? • Haladtunk előre valamit a tárgyalásban? • Megfelel a céljainknak, ahogyan a tárgyalás zajlik?

  16. A szokásos ellenséges dinamika elkerülésének, vagy megtörésének és átalakításának eszközei 7. • A folyamat (folyt.): • A folyamatra irányuló kérdések célja, hogy világossá tegye a felek számára, tárgyalási viselkedésük hogyan idézi elő a létrejött dinamikát. • Arra a kell a felhasználni, hogy átvezessük a kialakult dinamikát egy másik jellegű tárgyalási dinamikába. • A kérdést érdemes lehet összekötni arra vonatkozó javaslattal, hogyan folytatódjon a tárgyalás: itt lehet folyamat, napirend, viselkedés jellegű dolgokra újfent (vagy először a tárgyalás folyamán) megállapodást elérni, egyezséget kötni. • A kérdés és a javaslattétel között érdemes egy kis gondolkodási időt hagyni. • A tárgyalás felfrissítéséhez ilyen esetben hasznos lehet egy rövid szünet beiktatása.

More Related