1 / 13

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. 19/B. Cselekménye. A mű szerkezete körkörös felépítettségű: ugyanarról a helyről indul, ahol véget ér. Ahogy a szerző írja, a „pogány kunok” idejében játszódik; de ez nem történelmi időmeghatározás.

seanna
Download Presentation

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde 19/B

  2. Cselekménye A mű szerkezete körkörös felépítettségű: ugyanarról a helyről indul, ahol véget ér. Ahogy a szerző írja, a „pogány kunok” idejében játszódik; de ez nem történelmi időmeghatározás. Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt végigjárja a világot. Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérlak keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia.

  3. Műfaja A költő maga "színjátéknak" nevezte művét, azonban a darab sokban eltér attól a fajta felfogástól, amit az 1820-as években drámának tekintettek. Tulajdonképpen a három nagy műfajcsoport (líra, dráma, epika) határán áll: elbeszélések, leírások, párbeszédek, felvonásokra és jelenetekre tagolás jellemzik. Drámai költemény. Az elbeszélő és szerelmi részekben rímes és rímtelen trocheusok váltogatják egymást, míg az elmélkedő részek ötös és hatodfeles jambusokból állnak.

  4. Stílusa, forrásai Gergei Albert: História egy Árgilus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról; Shakespeare: Szentivánéji álom (valóság és álom között elmosódik a határ); Goethe: Faust (mint műfaji előkép); Calderón: Az élet álom (baljós jövendölés) A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor); valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők).

  5. Jelképes mondanivalója Az eszményi ideálképek hajszolásának hiábavalóságát példázza:„Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél!” Tanulságként fogalmazódik meg az életnek az a töredékessége is, amely az eszményi boldogság nemlétezéséből, képzelt voltából fakad. Minden önmagába tér vissza, a kozmikus nap időszakai, a kiábrándult vándorok csapata, maga Csongor is. Nincs előrelépés, nincs kiút, a szerelem csak percnyi menedék a semmi sötétjében.

  6. Milyen felépítés jellemzi a művet? Mi ennek a lényege?

  7. Vörösmarty Mihály (1800-1855) MI a Csongor és Tünde műfaja?

  8. Mennyi idő alatt járja be a világot Csongor?

  9. Rembrandt: Faust ábrázolása (1650-52) Mi az összefüggés Goethe és Vörösmarty műve közt?

  10. Varga Mátyás terve: Csongor és Tünde 1946

  11. Upor Tibor terve: Csongor és Tünde 1932

  12. Mi Csongor célja?

More Related