A népi proto-nacionalizmustól a kormányzati szempontokig

1. A népi proto-nacionalizmustól a kormányzati szempontokig Eric Hobsbawn gondolatai a nacionalizmusról és a nemzetről

2. Eric J. Hobsbawn • Baloldali, magát ma is marxistaként definiáló történész, • 1917-ben Alexandriában született bécsi-angol zsidó családban, • Német anyanyelvű, de műveit angolul írta, • Előbb Ausztriában, majd Németországban élt, tanult, innét került a nácik elől a harmincas években Angliában, • Műveiben a 19-20. század nagy kérdéseivel foglalkozott, Primitív lázadók, majd összefoglaló művei A forradalmak kora, A tőke kora, A birodalmak kora, A szélsőségek kora, stb. • Életrajza magyarul is olvasható – Mozgalmas évtized címmel, • 2012-ban halálozott el,

3. A modernista – konstruktivista 1. • Eric Hobsbawn & Ranger, Terence: Invention of Tradition (1983) • A kultikussá váló könyvben szerzőtársakkal azt bizonyították, hogy a modern hagyományok miként és hogyan is „találtattak ki”, • A hagyomány értelmezésükben: „Olyan gyakorlatok összessége, melyek általában nyíltan és hallgatólagosan elfogadott szabályok által meghatározottak, rituális és szimbolikus természetűek és amelyek bizonyos értékeket és viselkedési normákat hívatottak az egyénekben rögzíteni, s amelyek a múlttal nyilvánvaló kontinuitásban állnak.”

4. Hipotézise és alaptételei 1. • 1985-ben tartott előadás-sorozatát átdolgozva 1989-ben adta közre, A nacionalizmus kétszáz éve címmel, • Elképzeléseit az irodalom (modernista) klasszikusainak a tételei alapján fejtette ki, hangsúlyozva miben képvisel más álláspontot, • Munkahipotézise: minden olyan nagyobb embercsoport, amely magát nemzetként, nemzethez tartozónak kezeli, nemzetként definiálja, • E. Gellner „nacionalizmus fogalmának lényege olyan princípium, amely a politikai és a nemzeti egység kongruenciáját tartja szükségesnek.” Az egyének számára ez alárendelő funkcióként jelenik meg, ebben különbözik a csoport identifikációktól,

5. Hipotézisei és alaptételei 2. • Sem elsődleges, sem nem változhatatlan kategória a nemzet, • Történetileg egy meghatározott periódushoz köthető a fogalma, • Csak annyiban társadalmi entitás, amennyiben kötődik egy meghatározott típusú modern területileg egységes államhoz, • Ez az embereket csoportokra bontó rendszer a prenacionális kultúrákat részekre bontja és beépíti a dolgok közé. • A nemzetek nem teremtenek államokat és nacionalizmusokat, a folyamat fordítva zajlik,

6. Hipotézisei és alaptételei 3. • A nemzeti kérdés a régi marxistáknak a politika, a technikai fejlődés és a társadalmi átalakulás keresztútján „fekszik”, • A nyelv nem jöhet létre nyomtatás, írásbeliség és széleskörű oktatás révén, • „A nemzetek és a velük asszociálható jelenségek tehát csak politikai, technikai, adminisztratív és egyéb feltételek és követelmények kategóriáiban elemezhetők.”

7. Hipotézisei és alaptételei 4. • A nemzet alapvetően felülről teremtett, de nem lehet megérteni az alul zajló folyamtok révén sem. Ezen a ponton vitatkozik Gellnerrel és ilyen értelemben más az álláspontja, • 1. A hivatalos és állami ideológiák nem nyújtanak elegendő dolgot arra, mi rejlik a lojális polgárok fejében, • 2. A nemzeti azonosságtudat nem zárja ki az emberek számára, hogy más társadalmi tudatuk is legyen, • 3. A nemzeti azonosságtudat idővel is változik,

8. Hipotézisei és alaptételei 5. • A nemzettudatok nagyon egyenlőtlenül fejlődnek, • Három szakaszokból áll ez a történet, • A fázis tisztán kulturális irodalmi és népi volt a nacionalizmus, • B fázis A nemzeti eszme úttörői megjelennek és kezdetét veszi a politikai kampány, • C fázis Egy tömeg és csoport támogatását igényli és az is kíséri, • A B fázisból C-be való a nemzeti mozgalmak kronológiája,

9. A franciáknak a forradalom óta van fontos szerepe a nyelvi univerzalizmusnak, mert a nyelv révén lehetett tartozni a nemzet közösségéhez,

10. A nemzet mint újdonság 1. • Richard Böckh az 1860-as években rögzítette, hogy a nyelv az egyetlen dolog, ami a nemzethez való tartozást kifejezi és kérte, hogy ezt vegyék fel a népszámlálás kötelékébe. • Emögött az a probléma húzódott meg, hogy sok német élt Közép-Európában és így ők is bekerülhettek ebben a kategóriába. Így besorolta az askenáz zsidókat is, ami az antiszemita németeknek nem tetszett,

11. A nemzet mint újdonság 2. • Barrére (francia) nemzet felfogásában kétféle dolog létezhet • az egyik a forradalmi demokrata, • a másik pedig a nacionalista. • Az állam = nemzet = nép az mind a két felfogásra nála is érvényes volt. • A lényeg a külföldiektől való megkülönböztetés volt, pl., a forradalmi demokrata az állampolgár = állam egyenletet tartotta a főtengelynek a képletben, az állam alkotott nemzetet, amely elkülönült a többitől. A kormány számára a döntő elem a nép volt.

12. A nemzet mint újdonság 3. • A 19. századi gazdaság inkább internacionalista, mint kozmopolita volt, • A 19. századi közgazdászok A. Smith nyomvonalán haladtak és nem voltak képesek kifinomult retorikával fellépni ellene, Fridrich List és Hamilton hadakozott a szabadelvű gazdaság koncepciója ellen, • A nagynemzethez való tartozás egy meghatározott nagyságrendű nemzetiségre érvényes csak, • A nemzetek kialakulása elkerülhetetlen expanziós folyamat volt. A nemzeti mozgalmak célja a nemzetegyesítés vagy az expanzió volt,

13. A nemzet mint újdonság 4. • A gyakorlatban a nemzeti mozgalmak fő célja a nemzetegyesítés vagyis az expanzió. • Egy nép akkor volt tekinthető nemzetnek, ha • 1. Kapcsolódni lehetett egy meglévő államhoz, • 2. Kellett egy erős kulturális elit, amelynek van írott irodalma, az olaszoknak az egyesítés pillanatában ez 2,58% volt, • 3. Az adott entitás kész legyen terjeszkedni. Egy népesség akkor tud kollektív egzisztenciálisan viselkedni, ha képes terjeszkedni,

14. Mások, akik a nemzet létre pályáztak apriori kategóriában nem voltak ez elől kizárva, náluk a biztos jele az volt, hogy olyan politikai entitáshoz tartoztak, akik a 19. század nyelvét véve ki voltak zárva bizonyos dolgokból és pusztulásra voltak ítélve,

15. A nemzet mint újdonság 5. • Az 1830 és 1870 közötti nemzeti elv átrajzolta Európát, de ez az elv különbözött attól, amit a nacionalizmus hirdetett, • Massimo d’Azeglio”. „Megteremtettük Olaszországot, most olaszokat kell csinálnunk.” • Pilsudski: „Az állam teremti meg a nemzetet és nem a nemzet az államot.”

16. A népi proto-nacionalizmus 1. • B. Anderson „képzelt közössége”, azért jött létre, hogy betöltse azt az érzelmi űrt, amelyet a valóságos emberi közösségek és kapcsolatok szétesése, fölszámolódása vagy elérhetetlensége következtében támadt.

17. A népi proto-nacionalizmus 2. • A proto-nacionalizmus • 1. Vannak a „lokális feletti” struktúrák, ahol az emberek életük nagy részt leélték, • 2. Az államhoz és az intézménykehez szorosan kötődő csoportok voltak, akik rendelkeztek szótárral és akik képesek voltak a dolgok popularizációjára, • Ezek nem voltak azonosak a modern nacionalizmussal,

18. A népi proto-nacionalizmus 3. • Ha létezik irodalmi és közigazgatási nyelv, akkor a előbb-utóbb a proto-nacionalizmus kötőelemévé válik Benedikt Anderson szerint: • 1. Az elit olyan közösségét hozza létre ez a nyelv, amely előbb utóbb egy nyelvi zónával vagy területtel kapcsolódik össze, • 2. A közös nyelv természetesen fejlődött ki és nem kreált volt, nyomtatott, ezért olyan illúziót adhatott miszerint ez örökké létezett, • 3. Az uralkodó osztály és az elit hivatalos nyelve vált általában a modern államok tényleges nemzeti nyelvévvé. A nagy kiterjedésű államok azoknak a népessége túl heterogén volt a dolog,

19. A kormányzati nézőpont • A modern nemzet számára a faj és az etnicitás nem túl bonyolult dolog, • 1. A kijelölt csoportoknak modern választóvonalként szolgáltak mind horizontális, mind vertikális értelemben is. A modern nacionalizmust megelőzően inkább társadalmi rétegeket és nem közösségeket választottak el egymástól, • 2. A látható etnicitás sokkal gyakrabban jelenti a másik csoporttól való megkülönböztetést. Saját nemzetünk sokféleségét eltudjuk fogadni, de másét már nem, • 3. Az ilyen negatív etnicitás irreleváns a proto-nacionalizmus számára. A vallás paradox módon egy-két proto-nacionaizmus cementje és egy-két modern nemzeté is,

20. A kormányzati nézőpont 2. • A történelmi nemzet a legerősebb zsargon, amit el lehetett élni ebben a rendszerben, és amit a 19. században használtak. Különösen, ha összekapcsolódott egy későbbi fogalommal az államalkotó nép fogalmával Staatvolk, • Érdemes különbséget tenni a nemzeti historitás közvetlen és közvetett hatásai között. A politikai nemzet, amely kialakítja a nép szókincsét nem volt több, mint a lakosság egy nagyon szűk kisebbsége, • Ahol volt proto-nacionalizmus ott könnyű volt a dolgokat átvenni és használni, • Egyetért Gellnerrel a nacionalizmus látszólagos ideológiai uralma optikai csalódás. Nem létezik nemezetek világa csak az a föld, ahol néhány potenciális nemzeti csoport kizár másokat,

21. A kormányzati nézőpont 3. • A modern állam olyan lehetőleg összefüggő terület, amelynek lakossága felett hatalmat gyakorol és határok választják el másoktól, • A lakókat közvetlenül irányítja ez az állam nem pedig közvetítő rendszerek és autonóm testületek révén, • Folyamatosan figyelnie kellett az állampolgárainak a véleményére, • A modern rendszernek a családnak nagyon elbujtatott helyen kellett élnie, hogy ne találja meg. A köztulajdonú vasút és az oktatás és a katonaság,

22. A kormányzati nézőpont 4. • Az államok és az uralkodó osztályok szempontjából két fontos dolog, ami számít, • 1. Új típusú technikai dolgokat vetett fel a kormányzat, • 2. Mit jelent az állammal való azonosulás. A választójog kérdése egyre fontosabbá válik. Az államérdek olyan dolog lett, amitől maga az állam is függött a polgáraitól, • vl

23. A kormányzati nézőpont 5. • A hatalmon lévőknek nem egyszerűen csak új legitimációt kell szerezni, • A néppel nemzettel történő divatos azonosulás volt a lényeg, • A hagyományos legitimitások meggyengültek, • Az államnak annál inkább szüksége volt polgárainak vallására a patriotizmusra, minél inkább igényt tartottak a polgárok támogatására, • A patriotizmus eredeti, forradalmi-népi eszméje inkább az államra, mint a nacionalizmusra épült, • A népszámlálásokon a nemzeti nyelvet is válasszanak az emberek, ez váratlan volt, • A modern állam technikai igényei segítették a nacionalizmus kibontakozását,

24. A nacionalizmus átalakulása (1870- 1919) 1. • Minden nemzetnek egy államot, de csak egy államot egy nemzetnek - Mazzini a 19. század közepe, • Az nacionalizmus három dologban különbözött Mazzini nézeteitől, • 1. Feladta a „küszöbelvet”, akik nemzetnek nevezték magukat, azok kérték ezt a lehetőséget, jogot, • 2. Az ahistorikus megközelítés miatt a nyelv vált a nemzetalkotás legfontosabb elemének, néha egyetlen kritériumának, • 3. Nem annyira nem állami mozgalmakat érintette a nemzet és a zászló politikai jogainak hirtelen megváltozása, melyet a 19. század végén a nacionalizmusnak neveztek, • vl

25. A nacionalizmus átalakulása (1870- 1919) • Miért lett a nyelv a központi kérdés • 1. 19. században a nacionalista mozgalmai alapvetően értelmiségiek voltak, • 2. A romantika szenvedélye járta át Európát és a nép lett a fontos szereplő a romlatlan nép, • A. a népi kultúra reneszánsza mitizálta a parasztságot (Hroch), • B. a nemzeti eszmének elkötelezett aktivisták jelentek meg, • C. Kibontakozott a mozgalom, • 3. Hiányoznak a századvégéig a hatásoso elméletek és az álteóriák. A faj és a nyelv könnyen összekeverhető. Színre léptek a 80-as években az antiszemiták és a rasszisták. A fajt is a nemzeti szinonimájaként használták, • A nyelvi és az etnikai nacionalizmusok erősítették egymást, • Vl

26. A nacionalizmus átalakulása (1870- 1919) • 1870 -1914 között a nacionalizmus gyorsan megerősödött, • 1. A tradicionális csoportok ellenállása a modernitás ellen, • 2. a fejlett országok urbanizációs csoportjai, • 3. a migrációban részt vevők, akik teljesen új helyre kerültek és mint csoportok lézengtek, • A fontos az írott nyelv, illetve a közéleti nyelv, • Az alsóbb osztályok körében a baloldali és liberális nacionalizmus lassan átalakult egy soviniszta, idegengyűlölő radikális jobboldali mozgalommá,

27. A világháború és a monarchia • Az Osztrák-magyar Monarchia szétesése, • A nemzeti tudat kialakulása kapcsolódott a társadalmi és politikai tudatosodással, még 1918-ben is a kettő szorosan kötődött egymáshoz, • A nemzeti tudat fejlődése nem lineáris és nincs kapcsolatban más tudati elem fejlődésével, • 1918-ben a társadalmi forradalom nélküli függetlenség megszerzése, a veszteseknél az előbbi végig is söpört,

28. A nacionalizmus csúcspontja 1919-1950