SPECIÁLIS INTEGRÁLT OKTATÁS A KOLOZSVÁRI BÁTHORY ISTVÁN ELMÉLETI LÍCEUMBAN

1. SPECIÁLIS INTEGRÁLT OKTATÁS A KOLOZSVÁRI BÁTHORY ISTVÁN ELMÉLETI LÍCEUMBAN

2. Valamely társadalom fejlettsége feltételezi az egyetemes emberi értékek felvázolásán túl azok teljes mértékű elfogadását, értékesítését. Minden embernek – így a másmilyennek is - joga van a kudarchoz, és joga van a sikerhez, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, és ahhoz is, hogy rosszul, egyaránt joga van mosolyogni, és joga van sírni…

3. A napjainkban zajló tudományos-technikai változás egyre magasabb követelményeket állít a modern ember elé, s nem minden egyénnek adatik meg az átlaggal való lépéstartás. A másmilyenség léte pedig az emberi lét lehetséges változataként fogható fel. Emberi mivoltának megvalósulása attól teljesebb, ha a közösség elismeri, befogadja, és fejlődésében támogatja.

4. A TAGOZAT ALAKULÁSA • Létszükségletként, 1996-ban jött létre Kolozsvárott magyar speciális integrált iskolai oktatás, a speciális nevelést igénylő gyerekek szülei kitartó kezdeményezésére, az RMDSZ Oktatásügyi Szakosztálya, a Kolozs megyei Főtanfelügyelőség és a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vezetősége közreműködésével.

5. A TAGOZAT ALAKULÁSA • Magyar nyelven eddigelé csupán hallássérült gyerekek számára nyílt lehetőség speciális oktatásra, az enyhe értelmi fogyatékossággal-, tanulási és viselkedési zavarral küzdő gyerekek magyar nyelven csupán egyénre szabott logopédiai fejlesztésben, készségfejlesztésben részesülhettek, a város két magyar belvárosi iskolája logopédusainak irányítása alatt.

6. A BEFOGADÓ INTÉZMÉNY • A tagozat Kolozsvár belvárosában, a legnagyobb (1.200 diákot számláló), magyar, állami intézmény égisze alatt működik. Az iskola változatos oktatásszervezési lehetőséget nyújt diákjai számára, elemi és gimnáziumi tagozattól középiskoláig (Step by Step osztály, felekezeti tagozat, változatos reál, és humán profilok). A speciális tagozat elemi- és gimnáziumi osztályokat tartalmaz.

7. OKTATÁSSZERVEZÉS • Tagozatunk tantárgypedagógiája központilag, a nemzeti kerettanterv által meghatározott, tanulási zavaros és enyhe értelmi fogyatékossággal rendelkező diákok számára vonatkozik.

8. OKTATÁSSZERVEZÉS • A tanmenet kurrikuláris törzsanyagán (diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia reedukáción) kívül változatos speciális tevékenységeket alkalmazunk: meloterápia, ártterápia, beszédnevelés, logopédiai foglalkozás, pszichomotoros fejlesztés, kognitív fejlesztő terápia, viselkedésszavarok illetve agresszió terápiás kezelése stb.

9. Az alapkészségek fejlesztése speciális tantárgypedagógiai keretben, terápiás jellegű. Erre épül rá a különféle tudományágak differenciált oktatása, szakember irányítása alatt.

10. OKTATÁSSZERVEZÉS • Az oktatás délelőtti kötelező tevékenységeket, illetve délutáni speciális foglalkozást tartalmaz. Ezen kívül a gyerekek egyéni készségfejlesztő, illetve logopédiai fejlesztésben részesülnek. Az oktatás egyéni, csoportos és differenciált szervezési formában történik. Az extrakurrikuláris tevékenységek a diákok személyiségfejlesztését, szociális készségfejlesztését célozzák.

11. OKTATÁSSTRATÉGIA • A diákok központi Komplex Szakértői Bizottság (CECS) javaslata alapján kerülnek intézményünkbe, és ugyancsak a Bizottság felmérése alapján tanácsolhatók más intézménybe. • Alapkészségeik fejlettségi szintje alapján, belső szakértői bizottság áttanácsolhatja a tanulót magasabb szintre, illetve alsóbb osztályba.

12. A gyerekek oktatását elemi tagozattól gimnáziumig délelőtt pszichopedagógus tanár, pszichológus, illetve logopédus végzi, a délutáni meditáció a nevelőtanár hatáskörébe tartozik. Kilenc szakember irányítja a készségfejlesztést, felzárkóztatást, az ún. Pszichopedagógia katedra égisze alatt.

13. INTEGRÁLNI, DE HOGYAN? • Diákjaink az iskola többi diákjával közös extrakurrikuláris tevékenységeken vesznek részt. A gimnázium befejezése után általános szakiskolai, illetve speciális szakoktatás fele irányulnak. • Sikeres integráció pedig nemcsak iskolaszervezési vagy didaktikai kérdés, az emberi jogok alkalmazása végső soron etikai kérdés. A „másmilyenséget” mi magunk határozzuk meg, és a különbözőségeket, amelyekkel a társadalmi élet bármilyen területén találkozunk, nagyobb mértékben kell elfogadnunk.