1 / 68

A kritikus infrastrukt ra elm leti alapjai . IVB Innov ci s Klubnap

zhen
Download Presentation

A kritikus infrastrukt ra elm leti alapjai . IVB Innov ci s Klubnap

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. A kritikus infrastruktúra elméleti alapjai…. IVB Innovációs Klubnap Dr. Kovács Ferenc egyetemi docens 2008.december 11.

    3. Mit jelent az infrastruktúra? „ alapszerkezet „ A termeléshez kapcsolódó azon eszközök és intézmények összessége, amelyek nem részei a közvetlen termelési folyamatnak, viszont annak nélkülözhetetlen feltételei. És „ módszerek „ !!! gazdasági alapon vizsgáljuk, akkor különféle szolgáltatásokat végzo infrastrukturális ágazatokról beszélünk : Anyagi szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, áru- és személyszállítás, raktározás, hírközlés, ingatlanforgalmazás, gazdasági-üzleti szolgáltatás, logisztikai tevékenység, pénzügyi tevékenységek, stb.

    4. Mit jelent az infrastruktúra? Nem anyagi szolgáltatások (mint infrastruktúra elemek): oktatás, tudományos tevékenység, kultúra-muvelodés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, közigazgatási tevékenység, honvédelem, rend- és tuzvédelem, igazságszolgáltatás, érdekképviseleti tevékenység, stb.

    5. Az infrastruktúra alapveto jellemzoi Az infrastruktúra hálózatok dönto része a világ országaiban – nagy méretuk, fokozottan közhasznú jellegük és tömeges igénybevételük miatt – állami tulajdonban van. Magánkézbe adásuk ezért jóval szigorúbb feltételeket igényel, mint a termelo objektumoké. Az általa biztosított szolgáltatások és feltételek ugyanúgy piaci áruk, mint az anyagi javak (úthasználati díj, tandíj), ugyanakkor a használók a teljes használati költségeknek csak egy részét fizetik meg.

    6. Az infrastruktúra alapveto jellemzoi Eloállítási költségük mellett mindig fenntartási költségük is van. a folyamatos fenntartási-karbantartási tevékenység mellozése vagy csak részbeni végrehajtása , anyagi károkhoz és balesetveszélyhez vezethet. Hálózat- és rendszer jelleguek, emellett horizontális és vertikális felépítésuek.

    7. Az infrastruktúra alapveto jellemzoi Együttmuködés (kooperáció) és piaci verseny egyaránt jellemzo rájuk. Fontos minosíto jegyük a kapacitás, vagyis az idoegységre számított szolgáltatási teljesítmény Az infrastrukturális beruházások haszna más ágazatokban jelentkezik, ezért a máshol képzodött profit megadóztatásából kell fedezni az újabb és újabb ilyen beruházásokat

    8. Az infrastruktúra alapveto jellemzoi A különbözo infrastruktúra-hálózatok muködési zavaraira – jelentos méreteik és nagyfokú közhasznú igénybevételeik miatt – a társadalom igen érzékenyen reagál, ezért folyamatos és biztonságos muködésük biztosítása kiemelt feladat. A fellépo üzemzavarokat a leheto leggyorsabban el kell hárítani, mert elhúzódásuk a termeloüzemekéhez képest nagyságrenddel nagyobb károkat okozhatnak (pl. egy egész városrészre kiterjedo áramszünet).

    9. Mi a kritikus infrastruktúra? Fogalom megjelenése: 1998-USA elnöki irányelvekben NIPC: Nemzeti Infrastruktúra Védelmi Központ Számítógépes Veszélyhelyzeti Készültség Csoport Fogalma ( USA ) : „ mindazon fizikai vagy virtuális rendszerek és berendezések, amelyek oly létfontosságúak az Amerikai Egyesült Államok számára, hogy azok korlátozása vagy megsemmisülése meggyengíto hatással lenne a nemzetbiztonságra és a nemzetgazdaság biztonságára, a közegészségre, közbiztonságra vagy ezek bármely kombinációjára.”

    10. A kritikus infrastruktúra fogalma „ A nemzeti , szövetségi és uniós infrastruktúra azon létfontosságú elemei, melyek jelentos károsodása, üzemzavara vagy megsemmisülése súlyos következményekkel járna a nemzet vagy a nemzetek biztonságára, a gazdaságra, a környezetre és közegészségre, illetve az egyes kormányok , az állam hatékony muködésére.” Dr. Kovács Ferenc

    11. KI. védelem és képesség Kritikus Infrastruktúra Védelem: azok a programok, tevékenységek és kölcsönhatások, amelyeket az állam, a tulajdonosok, az üzemeltetok használnak a kritikus infrastruktúrájuk védelmére. Kritikus Infrastruktúra Képesség: a kritikus infrastruktúra zavarainak vagy szétzúzásának megakadályozására való felkészülés, védelem, következmény csökkentés, reagálás és helyreállítás képessége

    12. A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok Minden országnál szereplo kritikus gazdasági, államigazgatási, illetve infrastrukturális szakterületek : Informatikai és kommunikációs rendszerek Távközlés Katasztrófavédelem Energiatermelés és elosztás Bank-és pénzintézeti szektor Vízellátás-közmuvek Szállítás és közlekedés Közegészségügy Élelmiszer ellátás

    13. A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok azonosítása mely területeken találjuk, többségében az un. kritikus elemeket ? Magyarország esetében a következo gazdasági és államigazgatási elemeket soroljuk ide : Informatikai és kommunikációs rendszerek Távközlés Energiatermelés és elosztás Vízellátás-közmuvek Közlekedés és szállítás Közegészségügy

    14. A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok azonosítása Élelmiszer ellátás Bank-és pénzintézeti szektor, valamint Katasztrófavédelem Honvédelem-védelmi ipar Rendészeti szektor Elozo infrastrukturális és államigazgatási területekrol kell a nélkülözhetetlen infrastruktúrához tartozó elemeket összegyujteni, melyek halmaza alkotja az ország kritikus infrastruktúráját.

    16. A kritikus infrastruktúra elemeket veszélyezteto tényezok : háborúk, fegyveres konfliktusok természeti katasztrófák ( földrengés, árvizek, szélviharok stb.) nukleáris balesetek terrorizmus ipari balesetek infrastruktúrák teljesítoképességének kimerülése

    17. Háborúk fegyveres konfliktusok a hadero hátországának megtámadása közlekedési hálózatok, csomópontok hadiipari üzemek, fegyvergyárak katonai repüloterek állami és hadsereghez tartozó vezetési pontok hadsereg üzemanyag és raktárbázisai üzemanyag eloállító gyárak, üzemek élelmiszer tartalékok, raktárak ….stb.

    18. Természeti katasztrófák Árvizek ( Magyarország, Románia … ) Tornádók, hurrikánok ( Észak-Amerika ) Thunami ( Dél - Kelet-Ázsia ) Földrengések ( Törökország, Pakisztán ) Erdotüzek ( Görögország, Ausztrália, USA ) Aszály ( Afrika, Ázsia ) Nagy havazások, hófúvások ( USA, Kanada ) Világurbol érkezo anyagok ( meteorok, kisbolygók stb. )

    20. Nukleáris balesetek Nagy intenzitású hatások ( Csernobil ) Egészségügy, ivóvízellátás, élelmezés Paks, Bohunice Nukleáris veszélyeztetettség Magyarországon: 73 település

    22. Terrorizmus Közlekedési hálózatok elleni támadás: Madrid 2004, London 2005 Kis beavatkozás, nagy károkozás Nehezen kiszámítható Felderítésük nehéz és költséges kritikus informatikai rendszerek és hálózatok ellen elkövetett visszaélések, illetve cyber támadások

    23. Ipari balesetek Kassai kohórobbanás Klórgáz ömlés Jugoszláviában Zagytározó sérülése –Romániában Seveso, Olaszország- dioxin szennyezés Seveso irányelvek EU. Toulouse – ammónium-nitrát robbanás

    24. Infrastruktúrák teljesítoképességének kimerülése Áramszünet- Észak-Amerika 2003 100 eromu leállása ( 29 óra 50 M ember ) London-Kent 2003 áramszünet Koppenhága, Dél-Svédország Olaszország 2003 szept. 50 órás áramszünet Svájc, Franciaország, Németország -áramszünet

    25. civilizációs eredetu, technológiai veszélyek számítógépes programozási hiba, tervezési, konstrukciós hiba, urobjektum becsapódása, közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési baleset, környezetkárosodás, felszíni vizek szennyezodése, légszennyezodés

    26. NATO KI kezelése Polgári veszélyhelyzeti tervezés keretében kezeli Tervezésben, felkészítésben segíti a nemzeteket Kritikus Infrastruktúra Védelmi irányelvek SCEPS- 2003 KI kutatása és védelmi tevékenység kiemelten Felmérést, feltérképezést sürgeti Katonai követelmények érvényesítése Nemzetközi együttmuködés ösztönzése

    27. Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (CEP) Védelem rendkívüli helyzetekben( katasztrófák ) NATO CEP segít a tervezésben, tapasztalatok átadása, hatékony nemzetközi reagálás elokészítése Feladatai: lakosságvédelem, gazdaság muködoképességének fenntartása, polgári segítségnyújtás a katonai muveletekhez, katonai szerepvállalás polgári veszélyhelyzetekben Polgári lakosság sebezheto: a KI támadása által Polgári-katonai együttmuködés, információ csere fontossága

    28. Felsoszintu Polgári Veszélyhelyzeti Tervezo Bizottság ( SCEPC ) A CEP csúcsszerve Észak-atlanti Tanácsnak jelent Feladatai: CEP irányítása, KI védelmének megszervezése, válsághelyzetek elemzése, terrorizmus elleni védelem , felkészülés szervezése a civil lakosság körében, katonai segítségnyújtás tisztázása, katonai muveletek civil támogatása 2001 ad hoc bizottság : KI védelmi irányelvek kidolgozása 2003 KI védelmi irányelvek koncepciójának jóváhagyása Szélesköru nemzetközi együttmuködés segítése KI védelem és polgári veszélyhelyzeti tervezés kapcsolata

    29. NATO eredmények KI védelmében Figyelemfelhívás 2001-tol Kutatás és fogalom meghatározás Civil és katonai együttmuködés fejlesztése KI védelmével kapcsolatos információ gyujtés és áramlás segítése Eltéro felkészültség kiegyensúlyozása Alapveto közösségi szolgáltatások meghatározása ( még csak cél ) Kutatás fejlesztés, KI kockázatkezelés elméleti megalapozása Közös szakértoi háttér megteremtése

    30. Európai Unió KI kezelése EU biztonsági stratégia 2003 Terrorizmus elleni védelemhez kötötte Javaslat a KI információs figyelmezteto hálózatra: CIWIN határokon átnyúló válságok hatékony kezelése 2004 létfontosságú infrastruktúrákat fenyegeto terrortámadások Konkrét KI jegyzék igénye – 2005 az országhatárokon átterjedo hatással rendelkezo infrastruktúrák védelmére koncentrál KI nemzeti adatbázisokra épít

    31. KI védelem európai programja: EPCIP ( zöld könyv ) 2005 novemberben készült el, konzultációs folyamat része Cél az EPCIP program és a CIWIN létrehozása Megközelítési módok: Minden veszélyre kiterjedo felfogás Minden veszélyre kiterjedo felfogás, középpontban a terrorizmussal A terrorizmus veszélyére összpontosító felfogás

    32. Célok az EU-nál A KI muködési zavarai: rövidek és ritkán elofordulók legyenek, kezelheto legyen a probléma földrajzilag lokalizálható legyen a lakosságot minél kisebb mértékben érintse Csökkenteni kell a meghibásodások lehetoségét Gyors és ellenorzött helyreállítási eljárások legyenek kidolgozva Megnövekedett biztonsági beruházási igény visszahat a piacképességre: gazdasági negatív hatások csökkentése !

    33. A KI magyarországi kezelése Nemzeti Biztonsági Stratégia adja a keretet. Hangsúly: terrorizmus, informatika védelme ( pl. kormányzati információs rendszer ) kritikus infrastruktúra védelem és a veszélyhelyzet-kezelés párhuzamosítása ??? Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) koordinálja kritikus infrastruktúrák védelmérol (NKIV) szóló nemzeti program „ zöld könyv „ infrastruktúrák tulajdonosai, üzemeltetoi, a hatóságok, szakmai szervezetek közötti együttmuködés szükséges !!!

    34. A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ NEMZETI PROGRAMRÓL Az NKIV célja, hogy folyamatos, dinamikus, a nemzeti kritikus infrastruktúra tulajdonosok, üzemeltetok és a kormányzat együttmuködésén alapuló rendszert hozzon létre biztosítja a kritikus infrastruktúrák muködésének megszakadása, vagy kiesés elleni védelemre vonatkozó képességek fejlesztését NKIV célkituzései: - megelozés és védelem ( beazonosítás, kockázatok csökkentése, védelmi intézkedések ) - felkészülés és jelzés (tulajdonosok, üzemeltetok, állami szervek ) - üzemfolytonosság és ellenálló képesség növelése ( gyors visszaállítás, helyettesíto megoldások )

    35. A KIV nemzeti programjának alapelvei szubszidiaritás : tulajdonosok, üzemeltetok, kormányzati szereplok elkülönített feladatai kiegészíto jelleg : több ágazatot átfogó biztonsági intézkedések kiegészítése a KIV miatt. rugalmasság: folyamatos változásokhoz igazodni kell, rugalmas reagálás arányosság: védekezés arányos a veszélyeztetettséggel finanszírozás: szereplok feleloségi és érdekeltségi szintjéhez igazodik titkosság: védett információk körének kijelölése jogszabályi alapot igényel

    36. mindenfajta veszéllyel szembeni védelem terrorizmus prioritással horizontális és ágazati megközelítés : ágazati feladatokért a miniszter felel, de lehet tulajdonosi és üzemeltetoi feladata is. Európai Unió, NATO és más nemzetközi szervezeti tagságból, szerzodésbol fakadó feladatok

    37. Feladatok és felelosi kör Magyarországon Programalkotás és jogszabály elokészítés párhuzamosan folyik. Hatáskör ,felelosség, eljárási szabályok, kijelölés, kommunikáció , ágazati listák Kormány feladatai: keretjogszabály megalkotása nemzeti koordinátor szervezet kijelölése KI elemek kijelölésére javaslat összeállítása ágazati bizt. Intézkedések jóváhagyása NKIV koordináló szerv feladatai: ( MH, Kormányhivatal, Kormánybiztos ….)koordináció, ellenorzés, felügyelet, EPCIPés NKIV összhangjának biztosítása, veszélyeztetettségi információk biztosítása.

    38. Központi államigazgatási szervek feladatai. Ágazati programok kidolgozása Együttmuködés a tulajdonosokkal, üzemeltetokkel Kockázatkezelési és elemzési programok készítése,átadása Hatáskörébe tartozó EUKI elemekre javaslat kialakítása Védelmi int. és beruházások elokészítése Információ áramlás elosegítése stb. Kritikus infrastruktúrák tulajdonosainak, üzemeltetoinek feladatai. kockázatkezelési eljárások és a biztonsági beruházások megvalósítása felelos az infrastruktúra védelmének megszervezéséért veszély, sebezhetoségi és egyéb a tervezés szempontjából releváns információk továbbítása üzemeltetoi biztonsági terv kidolgozása stb…

    39. Feladatok több ágazatot átfogó, új típusú biztonsági szemlélet szükséges !!! Tulajdonosok, kezelok jogai, kötelezettségei- jogszabályi rendezés ( K rendelet után törvényi elokészítés ) kritikus ágazatok és az ágazati koordináló minisztériumok kijelölése nemzeti riasztási és információs platform muködtetése A KI elemeinek felmérése ( EUCIP ) a biztonsági fejlesztések irányának és a prioritások kijelölése

    40. szektorelemzés, ágazati fogalmak, kritériumok kidolgozása védelmi intézkedések, prioritási listák felállítása titkosság biztosítása nemzeti KIV kormányzati konzultációs fórum megteremtése kritikus infrastruktúrák figyelmezteto információs hálózata, riasztási rendszere: szinkronban a CIWIN-nel védelem finanszírozása, kutatások, projektek ösztönzése nemzetközi együttmuködés közös módszertanok, gyakorlatok kialakítása Jogszabály elokészítése, megalkotása

    41. A kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programja 2080/2008. ( VI.30.) Korm. határozat Elfogadja a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára a Zöld Könyvet- nemzeti program ??? Elrendeli az ágazati konzultációk lefolytatását az üzemeltetokkel és tulajdonosokkal. Elrendeli a védelemrol szóló szabályozási koncepció összeállítását Az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítését is figyelembe kell venni. Elrendeli az Európai Unió ki. figyelmezteto és inform. hálózatához a kapcsolódás lehetoségének vizsgálatát

    42. A kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programjának néhány megállapítása A ki-k komplex rendszerek és sebezhetoek Veszélyforrásaik: természeti katasztrófák, terrorcselekmények, muködési zavaraik, stb. Meghibásodásuk nem zárható ki, de: kezelheto, idoben gyorsan elhárítható, helyettesítheto legyen. Ki. védelemben a társadalom és a kormányzat egymásra utalt. Kockázati tényezoket fel kellene tárni (???) Tulajdonosok, üzemeltetok, hatóságok, szakmai szervek közötti együttmuködés és kommunikáció a védelem alapelve.

    43. A kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programja A magánszférával történo konzultáció fontos a realizálható NKIV szempontjából A NKIV célkituzései: megelozés és védelem-leállás megelozés felkészülés és jelzés meghibásodás esetén - tulajdonosok, üzemeltetok üzemfolytonosság és ellenálló képesség NKIV elonyei: biztonságosabb infrastruktúra információcsere- együttmuködés kial. elvárások és igények kormányzati kielégítése nemzetközi együttmuködés elonyeinek érv.

    44. A kritikus infrastruktúra fogalma Kritikus infrastruktúrák alatt olyan, egymással összekapcsolódó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévo infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok hálózatát értjük, amelyek az ország (lakosság, gazdaság és kormányzat) muködése szempontjából létfontosságúak és érdemi szerepük van egy társadalmilag elvárt minimális szintu jogbiztonság, közbiztonság, nemzetbiztonság, gazdasági muködképesség, közegészségügyi és környezeti állapot fenntartásában.

    45. Fogalma - tárgyiasulva Kritikus infrastruktúrának minosülnek azon hálózatok, eroforrások, szolgáltatások, termékek, fizikai vagy információtechnológiai rendszerek, berendezések, eszközök és azok alkotó részei, melyek muködésének meghibásodása, megzavarása, kiesése vagy megsemmisítése, közvetlenül vagy közvetetten, átmenetileg vagy hosszútávon súlyos hatást gyakorolhat az állampolgárok gazdasági, szociális jólétére, a közegészségre, közbiztonságra, a nemzetbiztonságra, a nemzetgazdaság és a kormányzat muködésére.

    46. A következmények mértéke A következmények elemezhetok az alábbi kategóriák mentén: – Kiterjedés – a kritikus infrastruktúra valamely elemével kapcsolatos veszteséget azon földrajzi terület nagysága alapján számítják ki és osztályozzák, amelyet a veszteség vagy az adott szolgáltatás megszunése érinthet – pl. nemzetközi, nemzeti, regionális szint. – Súlyosság – amely a társadalom, a gazdaság és a kormányzat esetében az infrastruktúra meghibásodásából vagy kiesésébol fakadó hatás mértékét jelenti. A hatás mértékét a következoképpen lehet értékelni: nincs hatás, minimális, mérsékelt vagy jelentos.

    49. Feladatok és felelosi kör Rátelepíti a meglévo államigazgatási rendszerre Kormány feladatai: keretjogszabály és program meghat. - ágazati bizt. Intézkedések jóváhagyása. - követelmények, felmérések, tervek elrendelése - biztonsági fejlesztések irányának meghatározása NKIV koordináló szerv feladatai: központi államig. szerv. NKIV és EPCIP koordinálása, ellenorzés, kijelölési eljárás irányítása,biztonsági tervek kidolgozása, konzultációs fórum vezetése, nemzeti szint gyakorlatokat tervez és szervez; Központi államigazgatási szervek feladatai: ágazat specifikus KIV programok kidolgozása és végrehajtása, együttmuködés a tulajdonosokkal, ágazati elemzések, kritériumok, kijelölésben közremuködik, biztonsági tervek jóváhagyása, stb. Kritikus infrastruktúrák tulajdonosainak, üzemeltetoinek feladatai: elsodleges felelosség, kockázatkezelési eljárások, BBP-k, elok és végrehajt. Ellenorzés, üzembizt-i szempontok !

    50. Az NKIV végrehajtásának lépései fogalmak tisztázása, keretrendszer alapjai jogszabály tervezet vitája szektorelemzés, ágazati fogalmak, kritériumok feltérképezés ki. szektor kockázati elemzés, kivá. elokészítése kölcsönös függoségek – interdependencia elemzés szektorokon belül és között ( összefüggések felt.) kockázat, veszély, és sebezhetoség elemzés beköv. valószínusége és a lehetséges hatások védelmi intézkedések – elfogadható kockázat, védelmi szint behatárolása biztonsági összeköto személy, üzemeltetoi biztonsági terv

    51. NKIV végrehajtását kiegészíto intézkedések nemzeti KIV konzultációs fórum nemzeti KIV kormányzati konzultációs fórum közös módszertanok, gyakorlatok kialakítása figyelemfelkeltés, kommunikáció, gyakorlatok titkosság kritikus infrastruktúrák figyelmezteto információs hálózata, riasztási rendszere ( létre kell hozni ) zárt inf. Platform védelem finanszírozása, kutatások, projektek nemzetközi együttmuködés

    52. Eljárások az európai kritikus infrastruktúrák kijelöléséhez Kiegészíto jellegunek kell lennie Figyelembe kell vennie a kritikus infrastruktúra szektorok specifikumait Kötelezo ereju keretet kell adjon, melynek biztosítania kell a koherens és egységes átvételét a vonatkozó eloírásoknak, világosan meg kell határoznia az EKI tulajdonosainak felelosségi rendszerét. Mindezeket egy irányelv megalkotása útján lehet létrehozni

    53. Kidolgozandó EKI Irányelv Biztosítani kell az EKI-k védelmének megfelelo szintjét; Minden EKI tulajdonosra vonatkozó hasonló jogokat és kötelezettségeket A belso piac stabilitásának fenntartását Új irányelv kidolgozása, közösségi eljárás szinten

    54. Az eljárás lépései Minden tagállamnak meg kell határoznia az ágazati kritériumokat elso szelekció annak megállapítására, hogy mely infrastruktúrák potenciálisan kritikusak. További vizsgálati szempontok: - az EU területén találhatóak, és amelyek alapvetok, a legfontosabb társadalmi funkciók fenntartására szolgálnak, - károsodása jelentos kihatásokkal bírna a tagállamokban - EU tagállamban találhatóak, és amelyek elpusztulása, vagy megrongálódása közvetlen következményként jelentos kihatással lenne egy tagállamban,

    55. Az eljárás lépései jelentos kihatással jár két vagy több tagállamra nézve, vagy egy tagállamra, ha a kritikus infrastruktúra egy másik tagállamban helyezkedik el. „Potenciális Európai Kritikus Infrastruktúra” Több állam vizsgálata, hogy az infrastruktúra megfelel e a szektorok összességére vonatkoztatott ún. átívelo (cross-cutting) kritériumoknak. „Európai Kritikus Infrastruktúra” : ECI eleme, tagállam beleegyezésével !

    56. Szektorokon átívelo kritériumok: átívelo kritériumok a harmonizáció célját szolgálják az egyes országok minosítései között az irányelv 4 kategóriát határoz meg: - Van esély arra, hogy sérülésekkel járjon, vagy közegészségügyi következményei legyenek. - Gazdasági következményei lehetnek - Egyéb társadalmi következményei lehetnek - Környezeti hatásai lehetnek (ide nem értve a környezeti szennyezést) + helyettesítési lehetoség, + károsodás idotartama

    57. Társadalmi hatások: Kormány által nyújtott szolgáltatásokat érinto kihatások A közbizalmat érinto kihatások Társadalmi/szociális rendet érinto kihatások Geopolitikai hatások Környezeti hatások : pl: nem elérheto nemzeti terület túllépi x %-ban bármely érintett tagállamban y ideig, vagy az áttelepített személyek száma több, mint 250.000 több mint egy évig, - akkor ECI-rol beszélünk.

    58. A létfontosságú infrastruktúra rendszerek fenyegetettségének mértéke Kiemelten veszélyeztetett infrastruktúra elem I. kategória Fokozottan veszélyeztetett infrastruktúra elem II. kategória Veszélyeztetett infrastruktúra elem III. kategória Kismértékben veszélyeztetett infrastruktúra elem IV. kategória

    59. A közlekedési infrastruktúra fokozottan veszélyeztetett elemei, rendszerei A szárazföldi közlekedés kritikus elemeirol - vasúthálózat - közúthálózat

    61. Vasúti hálózatunk tekintetében tehát a kritikus elemek ( NCI , esetleg ECI ) Déli – Összeköto Vasúti híd a déli vasúti körúttal Bajai Vasúti híd Budapesti fopályaudvarok (Keleti, Déli, Nyugati pu.) Szolnok, Gyor, Celldömölk, Dombóvár, Debrecen, Székesfehérvár vasúti csomópontjai; Határ menti vasúti átkelo pályaudvaraink, elsosorban Hegyeshalom, Záhony, Kelebia és Gyékényes

    62. A magyarországi közúthálózat értékelése a,) budapesti közúti Duna hidak, b,) a Budapest körüli M0 körgyuru, elsosorban az M5- M7 közötti szakasza c,) Közúti Duna hidak: Vámosszabadi, Dunaújváros, Dunaföldvár, Szekszárd, Baja d,) Közúti Tisza hidak: Szolnok, Szeged e,) Jelentosebb közúti határátkelohelyek (Hegyeshalom, Tornyosnémeti, Nagylak, Rábafüzes, stb.) f,) Európai, illetve országos foútvonalak keresztezodésénél lévo csomópontok

    64. a magyarországi közúti közlekedés elemei közül kevés ( vagy egy sem ) pályázhat az „európai kritikus infrastruktúra eleme „ címre.

    66. A kritikus informatikai rendszerek védelme

    67. A kritikus informatikai rendszerek védelme USA Department of Homeland Security „minisztérium” Magyarországon 2004-ben alakult a Magyar Kormányzati Hálózatbiztonsági Központ” (PTA CERT-Hungary Központ) Alapító tagjai a 2004-ben alakult kritikus információsinfrastruktúra-védelmi nemzetközi együttmuködésnek (International Watch and Warning Network). Együttmuködik: Nemzeti Nyomozó Irodával, Bankszövetséggel,HUN-CERT-SZTAKI,

    68. Légiforgalmi irányítás Az ATC a légiközlekedés egyik legfontosabb része a CI perspektívájából, mivel a légijármuvek összehangolását és elkülönítését biztosítja. — ATC, amely olyan alsó légteret kezel, ahol nincs alternatív repülotér vagy ATC által lefedett zónán kívül eso elérheto repterek, amelyek felszívhatják a zónában több mint X millió utast kezelo repteret használó utasok több mint Y%-át. Az ATC kijelölésének joga a potenciálisan érintett állam jogának kell maradnia.

    69. Információvédelmi szervezetek Brit NISCC (National Infrastructure Security Co-ordination Centre), USA ISAC (Information Sharing and Analysis Centers) német KRITIS, Osztrák Kancellári Hivatal CIRCA(Computer Incident Response Coordination Austria), svájci Pénzügyminisztérium MELANI (Melde- und Analysestelle Informatoinssicherung)

More Related