A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében

1. dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest, 2008. 11. 08.

2. Új egyenlőtlenségi viszonyok Európa gazdasági térszerkezetében • Új/felerősödő folyamatok az ezredfordulón • Rendszerváltozás, európai integráció, globalizáció • Hatás a regionális folyamatokra: • perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) • Európán belüli általános gazdasági nivellálódási tendencia • De: a konvergencia mellett a felzárkózó gazdaságokon belül van egy divergencia is (váltómozgás-elmélet) • Kérdés: hogyan változik a nagyvárosok helyzete a gazdaságilag kiegyenlítődő Európában? • Időben: kiegyenlítődés vs. polarizáció nagyváros és vidék között? • Térben: van-e különbség az EU tagállamai között? • Milyen a nagyváros–vidék kettősség szerepe az EU gazdasági fejlettségi különbségeiben?

3. Felhasznált adatbázis • Vizsgált időszak: 1995–2004 • Vizsgált terület: 27 tagú Európai Unió • Kelet-Közép-Európa is • Vizsgált területi szint: NUTS3 • A legtöbb nagyváros ezen a területi szinten önálló egységet képez • Vizsgált mutató: egy főre jutó GDP • Folyó áron mért GDP (€) • Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika)

4. A vizsgálatba vont 59 nagyváros lehatárolása Népességszám alapján • 500 ezer fő felett • Elővárosok nélkül • Azok is, amelyek csak régebben érték el • NUTS3-as régiók adatai

5. Nagyvárosok és a NUTS-rendszer

6. London és Párizs térségi szintjei

7. Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok

8. A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség Adatok forrása: EuroStat

9. A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből • EU átlaga: 1,6X • Maximum: 3X (Lettország) • Minimum: 1,2X (Olaszország) Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer

10. A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004 Adatok forrása: EuroStat Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk • Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe

11. A nagyváros – vidék kettősség Észak-Amerikában Nagyvárosi régiók GDP súlya: Kanada (CMA): 54% USA (SMA): 49 %

12. Városrégiók (SMA) az USA-ban

13. Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben

14. Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004 NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover-indexe (HNUTS3) (n=1267): • szigma konvergencia

15. Vizsgált térszerkezeti elemek • Földrajzi fekvés • Centrum–periféria egyenlőtlenség • Észak–dél egyenlőtlenség • Nyugat–kelet egyenlőtlenség • Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) • Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe a NUTS3-as szintű regionális különbségekben:

16. Tagállamok közötti egyenlőtlenségei • n = 27 • Egyenlőtlenség nagysága H = 18% • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 85%

17. Centrum–periféria egyenlőtlenség • n = 2 • Nép: 37% • GDP: 46% • Egyenlőtlenség nagysága H = 9% • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 45%

18. Észak–dél egyenlőtlenség • n = 2 • Nép: 67% • GDP: 71% • Egyenlőtlenség nagysága H = 4% • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 20%

19. Nyugat–kelet egyenlőtlenség • n = 2 • Nép: 55% • GDP: 67% • Egyenlőtlenség nagysága H = 12% • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 58%

20. Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség • n = 2 • Nép: 79% • GDP: 95% • Egyenlőtlenség nagysága H = 16% • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 75%

21. Nagyváros–vidék egyenlőtlenség • n = 2 • Nép: 20% • GDP: 28% • Egyenlőtlenség nagysága H = 8% • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 39%

22. Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

23. A nagyváros–vidék egyenlőtlenség erősödő szerepe az EU regionális különbségeiben, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

24. A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004 • Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

25. A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 • Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség • Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

26. nagyváros–vidék egyenlőtlenség nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS3-as szintű fejlettségi különbségekben A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe tagállamok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

27. A nagyváros–vidék kettősség és a NUTS3-as egyenlőtlenség szerinti országcsoportok, 2004. Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

28. A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. • Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot • Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) • No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak

29. A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

30. A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális gazdasági fejlettségi különbségekben Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

31. A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.

32. Főbb konklúziók • Éleződő a nagyváros–vidék kettősség jellemzi az Európai Uniót • A nivellálódó EU-ban egyre inkább felértékelődik a regionális fejlettségi különbségekben játszott szerepe is • Az elmaradottabb, nekilendülő gazdaságok esetében ez a folyamat markánsabb (Williamson-hipotézis igazolása) • Ez elsősorban főváros–vidék kettősség