1 / 33

Óvodával…, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis kérdés …, országépítés!

Óvodával…, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis kérdés …, országépítés!. Dr. Szarka Júlia 2008.11.10. Alapvető zenei feladataink az óvodában:. Ritmusérzék A zenei hallási – dallami – képességek Tiszta éneklési képesség Zenehallgatóvá nevelés Zenei alkotókedv.

rose-cherry
Download Presentation

Óvodával…, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis kérdés …, országépítés!

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Óvodával…, annak zenéjével foglalkozninem mellékes kis kérdés…,országépítés! Dr. Szarka Júlia 2008.11.10.

  2. Alapvető zenei feladataink az óvodában: Ritmusérzék A zenei hallási – dallami – képességek Tiszta éneklési képesség • Zenehallgatóvá nevelés • Zenei alkotókedv

  3. A bemutató feladatai: A látott-megfigyelt időszak (kb. 90 perc) zenei szempontú elemzése • Gondozás • Játék • Egyéb tevékenységi területek • A „foglalkozás”

  4. EGY ZENEI „FOGLALKOZÁS” Bár különböző elnevezésekkel és változatokban, de a legtöbb Helyi Óvodai Programban az Ének, zene, énekes játék címén az ún. zenei foglalkozásokkal, kezdeményezésekkel találkozunk.

  5. A fejléc Korcsoport: vegyes (3-7 év) (de a feladatok bonthatók és kiegészíthetők homogén csoportokra!) Helyszín: bárhol az ország óvodáiban (de a helyi gyűjtéseknek, szokásoknak megfelelően alakítható a zenei anyag!)

  6. A fejléc Időpont: 2008 nov. 4. dec. 2.

  7. Tartalom: Ismert mondókák és dalok gyakorlása • (Angyal, kangyal… ÉNÓ-4, Madarak voltunk…ÉNÓ-46, • Szita, szita szolgáló…ÉNÓ-135, Tekereg a szél…ÉNÓ-220) Új dal megismerése • (Bársony ibolyácska…ÉNÓ-149) Zenehallgatás • (Reggeli harmat…ÉNÓ-232, Duda megnyikkan…ZH-153, Ugyan édes…ZH-75)

  8. A tevékenység fejlesztési feladatai:Melyik zenei anyaggal valósítható meg???? 1. Zenei szempontok Mindig legyen kiemelt zenei feladat • Akusztikus hallás: a magasabb-mélyebb fogalmának tudatosítása, gyakorlása a mondókák és dalok megszólaltatásával

  9. Belső hallás: a mondóka ritmusáról vagy a dal dallammotívumáról való felismertetése (pl. a „Tekereg a szél…” dallamilag, vagy a „Madarak voltunk…” ritmikailag jellegzetes kezdőmotívumai)

  10. Tiszta éneklési képesség: a dalok megfelelő magasságú kezdése (lehetőleg a gyermeki hangmagasságához illő Á-ról), szükség esetén a dallamvonal „javításának” játékos-mozgásos lehetősége, a „morgó” gyermekkel való egyéni bánásmód, stb.;

  11. Ritmikai képesség: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása, ill. a ritmus kiemelése a mondókák és dalok hangoztatása során játékos mozdulatokkal;

  12. 2. Általános - az Alapprogram szerinti - nevelési szempontok:Melyik zenei anyag szolgálja ezt??? • Az egészséges életmódra neveléshez atesti- és mozgásfejlesztés a dalosjátékokban (a nagymozgástól a finommotorikáig), a hangképzés, légzéstechnika, helyes tartás, stb. járul hozzá;

  13. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításához a körjátékok közösségi jellege, a társadalmi szokások megismerése, a baráti érzések, az óvónő és gyermek kapcsolat, a szabálytudat és alkalmazkodó képesség alakulása, a gátlások feloldása, a zenei másság elfogadása járul hozzá;

  14. Az értelmi fejlesztéshez a zenei anyagban rejlő anyanyelvi fejlesztés (szókincsbővítés, ritmikus szótagolás), a figyelem koncentrációja (magasabb-mélyebb), az analizáló emlékezet és gondolkodás a kiemelt motívum felismerésével, majd a teljes dal - mondóka szintetizáló hangoztatásával járul hozzá.

  15. A tevékenység előzménye: • - az ismétlendő játékok és mondókák ismeretének felmérése; • - a kiemelt zenei feladat (magasabb-mélyebb) gyakorlása más játékokkal, esetleg más tevékenységi formákban (testnevelés, környező világ megismerése, stb.) • - vizuális tevékenységen bábok készítése (pl. kövér és sovány asszony fakanálbáb)

  16. A tevékenység típusa:vegyes (gyakorló és új ismeretet közlő) • A tevékenység módszerei: szemléltetés, magyarázat, megbeszélés • A tevékenység szervezési módjai (munkaformái):frontális, egyéni, páros, csoportos • A tevékenység eszközei: fejdíszek,hangszerek, bábok, auditív eszközök (lejátszó, óvónői ének)

  17. Tudatos – tervszerű óvodapedagógusi munka szükséges, amelynek a spontán kialakuló zenei helyzeteket is jellemeznie kell! A tevékenység várható menete

  18. I. Kezdő szakasz: 1. Motivációs lehetőségek: • Babakonyhai játékban a sütés-főzés kapcsán előkerül a „Szita, szita szolgáló…” dal; • Memória-játékban vagy mesekönyvek, képek nézegetése során előkerülő madár kapcsán a „Madarak voltunk…” mondóka;

  19. Építő játékban - „óvónői ajánlásra”- olyan kuckó készítése, ahová a szél elől érdemes bebújni, majd a „Tekereg a szél…” dallal tevékenységbe invitálás; • Egy szomorúan érkező gyermek vigasztalása a „Reggeli harmat…” dal segítségével, amikor az óvónő ölelése várja úgy a gyermeket, ahogy a lepkét a virágkehely, akár a reggelit is érdemes felajánlani reggeli harmatként.

  20. „Behívó – Ülésrend” 2. Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása: • A motivációban tervezett zenei anyag hangoztatása mellett olyan helyszín keresése, ahol a tervezett játékok megvalósíthatók; • Az óvónő előkészíti a szükséges eszközöket, hogy ezek hiánya ne szakítsa meg a folyamatot.

  21. A gyerekek a többsége ne unatkozzon hosszú perceken át, amíg a „vezérénekesek” mindent megoldanak helyettük. A cél, hogy minél több gyermek tevékenységét átlássa, ellenőrizze és dicsérje az óvónő. Könnyebb a szervezés, ha csak átvonulunk a ’zeneszobába’, azt is pótolhatja egy zenélésre rendszeresített helyszín, de a legfontosabb a zeneszeretet sugárzó óvodapedagógus!

  22. II. Az alkotó munka szakasza A sorrendet a motiváció is meghatározhatja, ill. gyakorta valamilyen kerettörténetbe ágyazódik a zenélés (pl. kirándulás képzeletbeli helyekre, az állomásokon különböző zenei feladatok megoldása a feladat). Nagyon hatásos lehet a zenei varázsdoboz, amiből mindig előkerülhet nem csak egy konkrét eszköz (fejdísz, hangszer, stb.), hanem egy dal, mondóka, óvónői ének is.

  23. Ismert dalosjáték gyakorlása: Szita, szita szolgáló…/5 perc/ (a kisebbeknek kiválóan alkalmas az egyenletes lüktetés érzékeltetésére, de a „nagyokra is ráfér”, amikor a sütést utánzó mozdulatokkal kísérik az éneket) • célszerű a dal felelevenítése közös énekkel (hibák esetén határozott óvónői bemutatás) • a játékszabály megbeszélése (a csoportszokásnak megfelelően rugalmasan alakíthatók az ÉNÓ játékleírásai) • gazdaasszony-gazdaember kiválasztása, aki a körben áll és kitalálja sütés-mozdulatot (pl. a szép éneklés dicséreteként) • a dal éneklése játékos utánzó mozgással (szitálás, dagasztás, gyúrás, kenés, vágás, stb.), a szereplők egymást választhatják 3-4-szer • vállalkozó esetén egyéni énekeltetés nagyobbaknál, bátrabb kicsiknél

  24. Ismert mondóka gyakorlása: Angyal, kangyal…/3 perc/ (kiszámolás egyenletes lüktetéssel, csoportos és egyéni szövegmondással, miközben a gyerekek tapssal, válluk ütögetésével kísérik a szövegmondást) • szereplőválasztáshoz mondóka ajánlása, felismertetése találós kérdéssel (pl. melyik mondókában van nyolc dob, egy pikula, stb.) • az előző játék folytatása úgy, hogy a szereplőket a szöveg sorsszerűsége választja ki • a dalosjáték és a mondóka váltakozó megvalósítása kb. 4-szer, ill. a résztvevők számához és igényéhez igazítva

  25. Zenehallgatás: Ugyan édes komámasszony…/2 perc/ (nyugodtan tervezhetünk többször és bármikor zenehallgatást egy „foglakozáson”, de, ha időben másképpen alakulnak a feladatok, akkor ezt kezeljük rugalmasan)

  26. a mozgásos feladat után a gyerekek ülő helyzetben fogadhatják a vendégségbe érkező kövér és sovány gazdasszony bábokat, akik egyenletes kopogással táncolva éneklik el bánatukat a testsúlyukról • az ügyesebb, a magasabb-mélyebb fogalmát már ismerő gyerekekkel az esetleges második éneklés előtt érdemes megfigyeltetni, hogy a kérdező asszony magasabban, a válaszoló mindig mélyebben énekel, de ennek felismerése és megnevezése nem követelmény, dicsérni kell bármilyen érkező választ (pl. vékonyabb-vastagabb, vidámabb-szomorúbb, stb.)

  27. (a kisebbek az utánzó mozdulatok segítségével is érzékelik a különbségeket, a nagyobbaknál már a középmagasság megfogalmazása és térbeli jelzése mellmagasságban előkerülhet) • az Angyal, kangyal… mondóka hangoztatása magasabban és mélyebben (nagy - oktávnyi, C’-C’’ - különbséggel), nyújtózó és guggoló mozgással kísérve • először a teljes mondóka hangozzék magasan és mélyen, a mondókán belüli váltásokat csak fokozatosan vezessük be, (ne fajuljon értelmetlen ugrándozássá) • az ügyesebb gyerekek az átlagos beszédhangon, kb. F’-G’-Á’ magasságon mondott szöveget megnevezik „közepes”-nek

  28. Új dal megismerése: Bársony ibolyácska…/5 perc/ • az óvónő bemutató éneke a szöveget utánzó mozdulatok kíséretében • esetleg szövegi és játékbéli hasonlóság észrevétetése a Fehér liliomszál…dalhoz • többszöri bemutatás, a bekapcsolódó éneklők biztatása • közös éneklés, még álló helyzetben végzett mozgással • szereplő(k) választása után énekes játék 3-4szer, igény szerint

  29. Ismert mondóka gyakorlása: Madarak voltunk…/5 perc/ (esetleg az ibolya-szereplő választásához egy „nagycsoportos” kiszámoló javasolt, hogy a 16-od érték, és a belső szünet gyakorlása lehetővé váljon a foglakozáson, vagy a későbbiekben) • a kiszámoló hangoztatása közösen, szereplő választása • az ügyes gyerekek megpróbálhatják 1-2szer a ritmusát tapsolni (érdemes a figyelmet felhívni, hogy úgy tapsoljuk, ahogy mondjuk, a nehezebb ritmika miatt a tempót vegyük lassabbra, ill. kialakulhat bizonyos kétszólamú zenekar, ha a kisebbek az egyenletest mérőzik hozzá)

  30. Ismert dal gyakorlása: Tekereg a szél…/5 perc/ (a tevékenységben még remélhetőleg jelen lévő, idősebb gyerekeknek érdemes még egy dalon is felismertetni a magasabb-mélyebb fogalmát, választva a következő lehetőségekből) • a teljes dal óvónői éneklése magasan, majd mélyen, ill. középmagasságon, amit a gyerekek nyújtott - leengedett - mellmagasságban tartott karral jeleznek • a dallam furulyázása jól hallható különbséggel (mi-ré-dó = É’-D’-C” ill. D”-C”- B’), amit szintén mozgással jeleznek • a dal éneklése az óvónő vagy a gyerekek által kitalált játékkal (pl. tekergés, kígyózás az asztalok körül, visszavezetés a játszóhelyekre, stb.)

  31. III. Befejező szakaszZenehallgatás: Duda megnyikkan…/3 perc/Az új dal rögzítése, visszavezetés egyéb tevékenységekbe • Ha még marad az óvónőnek és a gyermekeknek energiája, célszerű olyan nyugalmi helyzetet teremteni, ahol csak zenei (és nem tárgyi) eszközökkel, a hangunkkal való játékkal, a tréfás vagy szomorú szöveggel, átélt előadásmóddal próbáljuk a gyermeket zenehallgatóvá nevelni. Ha úgy véljük, a gyermek már nem képes 4 versszakos tréfás angol dallam végighallgatására – b ármilyen jó is lenne még a magasabb-mélyebb, ill. a hangszerek hangszínének érzékeltetésére – legyen a tarsolyban rövidebb dallamunk (pl. Hull a szilva…, Virágos kenderem…). • Eljátszhatjuk hangszeren az új dalt, hallgathatunk igényes gépzenét (pl. természetről, virágról szóló népzenei anyagot, a korábban énekelt Gryllus-dalt, rövid klasszikus zenét, stb.).

  32. A tervezéshez: • „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet...” I-II. Óvodai Nevelés 2006/9-10 • „Ősz szele zümmög…”, avagy fejlesszünk zenével! Óvodai Nevelés 2007/8 • „Mackó brummog: irgum-burgum”, avagy egy zenei „Mackó-projekt” Óvodai Nevelés 2007/10

  33. Köszönöm a figyelmet!szjul@freemail.hu

More Related