Nehézségek és próbálkozások a profilalkotás hazai kutatásában

1. Nehézségek és próbálkozások a profilalkotás hazai kutatásában Lehoczki Ágnes bv.fhdgy. klinikai szakpszichológus Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Alkalmazott Pszichológia Program – témavezető: Dr. Boros János

2. Vázlat • A profilalkotásról • A terület jelenlegi állása, nehézségei • A kutatás ismertetése • Nehézségek és tanulságok a kutatás során

3. Mi a profilalkotás? • A bűnügyi profilalkotás a kriminálpszichológia egyik legígéretesebb alkalmazott területe • A módszer a pszichológiát, a pszichiátriát, a pszichopatológiát és a szociológiát használja fel az ismeretlen tettes felderítésének támogatására • A profilalkotás az elkövető legfőbb személyiség - és viselkedésbeli jellemzőinek rekonstrukciója cselekményének pszichológiai szempontú elemzése alapján

4. Mi NEM a profilalkotás? • A profil NEM váltja ki a hagyományos nyomozati eszközöket és technikákat, nem mondja meg, hogy ki az elkövető, ám rámutat arra, hogy – nagy valószínűséggel - milyen típusú személy • NEM csak sorozatos bűncselekmények esetén használható, hanem optimális minden olyan esetben, ahol az elkövetés „szokatlan”, vagy patológiás működésből származik

5. Mire használható a profilalkotás? • Gyanúsítotti kör szűkítése, a nyomozati források megfelelő felhasználása • Házkutatás • Esetek összekapcsolás, bejóslás • Kihallgatási stratégia megtervezése • Proaktív nyomozati technikák tervezése • Sorozatgyilkosságok • Tömeggyilkosságok, ámokfutások • Egyszeri emberölések • Szexuális bűncselekmények • Gyermekek elleni szexuális cselekmények • Gyújtogatások • Zaklatások • Emberrablások • Eltűnések • Újabban rablássorozatok is

6. Hazai gyakorlat • Jelenleg a profilalkotó csoport az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Elemző és Koordinációs Igazgatóságán működik • Magyarországon 1996-ban kezdődött a módszer alkalmazása • A hazai módszer az USA-ból, angol közvetítéssel érkezett • Szociológiai típusú, erősen statisztikai alapú profilalkotás • Ezen kívül egyéni, informális próbálkozások • A profilalkotás használatára ugyan történtek kísérletek, de a nyomozati munkában mégsem terjedt el a rendszeres felhasználás • A profilalkotás hazai kutatása egyelőre nem létező

7. Probléma 1. • Hazánkban csak kis számban fordulnak elő olyan jellegű és súlyosságú cselekmények, melyek indokolnák vagy kikényszerítenék a profilalkotás használatát • A ballisztika sem szükségtelen, mert relatíve kevés a lőfegyverrel elkövetett cselekmény • A profilalkotás alkalmazhatósága jóval meghaladja a rituális szexuális sorozatgyilkosságok körét

8. Probléma 2. • Az elterjedés elmaradásának oka a nyomozó hatóságok konzervativizmusa, idegenkedése az új módszertől, másrészt a speciálisan képzett szakemberek hiánya • Mivel nálunk nincsenek ilyen cselekmények, nincs szükség ilyen területen képzett és tapasztalt szakemberekre • Amikor mégis szükség van a módszerre, akkor a képzetlen és tapasztalatlan szakemberek nem hozzák az elvárt eredményt • Ez igazolja elvárásunkat, miszerint az egész nem is jó semmire?

9. Probléma 3. • Szükség esetén a külföldi kollégák igénybevételével orvosolható a hiány • A külföldi kutatási eredmények és tapasztalat (pl. FBI) nem ültethető át egy az egyben a hazai működésre • Pl. a roma kultúra és szimbólumvilág ismerete

10. Javaslat • A profilalkotásra időről-időre szükség van • Az elterjedt sztereotípiánál jóval szélesebb körben felhasználható a módszer • Az elvárt eredményhez szükség van • Annak ismeretére, hogy a profilalkotás milyen területen használható • Annak ismeretére, hogy a profilalkotásról mi várható és mi nem • A területen képzett és tapasztalt szakemberekre • Hazai kutatásokra • A nemzetközi színtéren évente csak 10-15 cikk jelenik meg, és ezeknek is csak töredéke tudósít empirikus kutatásokról • Magyarországon mindezidáig nem készült a profilalkotás területén publikált, pszichológiai szempontú empirikus kutatás

11. A poszt-offenzív szakasz pszichés történései • Sokat tudunk az emberöléshez vezető folyamatokról - de mi történik utána? • Milyen érzelmi, kognitív és viselkedéses reakciók követnek egy emberölést az elkövető esetében? • Nyomozati alkalmazhatóság – profilalkotás, nyomozati stratégiák, kihallgatási stratégiák • Terápiás használhatóság – a cselekmény beépítése az identitásba • A kutatás célja egy olyan terület kutatása, amely a tudományos vizsgálódás számára eddig feltáratlan maradt

12. Hipotézisek

13. A vizsgált populáció • Emberölés bűntettéért jogerősen elítéltek • Férfiak: Budapesti Fegyház és Börtön, Szegedi Fegyház és Börtön • Nők: Kalocsai Fegyház és Börtön • Emberölés bűntett gyanújával előzetes letartóztatásban lévők • Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet – elmemegfigyeltek • A cselekmény és az elfogás között eltelt idő szerint (1 hét alatt/felett) legalább 30 fős minták

14. Adatforrások • A cselekménnyel kapcsolatban • Jogerősen lezárt esetek ítéletkiadmányai • Az elkövetési jellegzetességek jelölése statisztikailag feldolgozható formában • Változók: korábbi kutatások alapján, pszichológiai relevanciával bíró változók kiválogatása • Az FBI által használt kérdőív • Canterés mtsainak kutatásai • Modus Operandi nyilvántartás • Poszt-offenzív változók gyűjtése a feldolgozás alatt

15. Kérdőíves adatfelvétel Általános tesztbattéria Poszt-offenzív tesztbattéria STAI állapotszorongás (Sipos, Spielberger, 1988) - módosított Észlelt Stressz Kérdőív (Stauder, Konkoly Thege, 2006) - módosított Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh, 1986) - módosított Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (Miklósi és tsai, 2011) - módosított A PTSD kérdőív (Foa, 1995) - módosított Kriminális Narratívák Kérdőív (Canter, 2012) Bűncselekménnyel Kapcsolatos Szégyen és Bűntudat Skála (Wright, Gudjonsson, 2007) Saját összeállítású kérdőívek a poszt-offenzív szakasz érzelmi, kognitív, viselkedéses történéseire vonatkozóan • STAI vonásszorongás (Sipos, Spielberger, 1988) • Levensohn-féle Önkitöltős Pszichopátia Skála (Levensohn és tsai, 1995) • EPQ szociális kívánatosság skála (Eysenck és Matolcsi, 1984) • Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh, 1986) • Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív (Kökönyei, 2008) • Büntetés-és Jutalomérzékenység Kérdőív (Kállai és tsai, 2009) • Addikciókkal és szerhasználattal kapcsolatos kérdőív

16. A kutatás állása • Az adatok begyűjtése megtörtént • ∑ 25 nő és 110 férfi • 2013. január 31-i adat szerint 1197 fő tölti jogerős büntetését életellenes cselekményért ma Magyarországon -> a teljes populáció 10%-a szerepel • Jelenleg • Adatbevitel és feldolgozás • Kényszergyógykezeltek adatainak összehasonlítása a fogvatartotti populációval

17. Nehézségek, tanulságok • Adatszerzés nehézségei • A mintát torzító tényezők - és mégis vizsgálni kell valahogyan • Kedvező benyomáskeltés • A bűnösség tagadása • Analfabétizmus, diszlexia, pszichózis, értelmi fogyatékosság • Előzetes vs. letöltés alatt – érdek vagy időmúlás • Az eddigi adatok alapján a cselekmény óta eltelt idő és a benn töltött idő sem korrelál semmilyen eredménnyel • Kérdőív vs. interjú - a cselekménnyel kapcsolatos szégyen jelensége • Jó hír: az együttműködési kedv a vártnál jobb

18. Felhasznált irodalom • Boros J.: A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: Törekvések a modern kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 2003, 2: 275-292. • Coupe JJ.: A clinicalapproachtodeductivecriminal profiling (Disszertáció). Chester, USA: Institute forGraduateClinicalPsychology. 2003, p. 104. • Crabé A, Decoene S, Vertommen H.: Profiling homicideoffenders: A review of assumptions and theories. Agression and ViolentBehavior, 2008; 13:88-106. • CsernyiknéPóth Á, Fogarasi M. (szerk.): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel, 2006. p. 213-217. • Douglas JE, Burgess AW, Burgess AG, Ressler RK.: CrimeClassificationManual. San Fransisco: Jossey-Bass, 2006, p. 555. • Kemény G.: A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 1999; 47(3):3-20. • Kocsis RN.: Criminal profiling: Principles and practice. Totowa, New Jersey: Humana Press, 2006. p. 273. • Nagy E, Elekesné LenhardtZs.: A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi szemle, 2004; 52(6):51-65. • Petherick W.: Criminal profiling: A qualitative and quantitativeanalysis of process and content (Disszertáció). RobinaQueensland, Australia: Bond University, 2007. p. 291. • Ressler RK, Burgess AW, Douglas JE.: Sexualhomicide, Patterns and motives. New York: The Free Press, 1992. p. 234. • Salfati CG, Dupont F.: Canadianhomicide: An investigation of crime-sceneactions. HomicideStudies, 2006; 10(2): 118-139. • Salfati CG: The nature of expressiveness and instrumentalityinhomicide. HomicideStudies, 2000; 4(3): 265-293. • Tremmel F, Fenyvesi Cs, HerkeCs.: Kriminalisztika. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2005. p. 205-227. • Turvey BE.: Criminal profiling, thirdedition: An introductiontobehavioralevidenceanalysis. London: Elsevier, 2008. p. 753.

19. Köszönöm a figyelmet!