1 / 25

Az áruk szabad mozgása

Az áruk szabad mozgása. Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések határai. A Bíróság hosszú ideig a Dassonville , Cassis de Dijon ítéletek mentén haladt az egyes tagállami intézkedések megítélésekor

quinto
Download Presentation

Az áruk szabad mozgása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az áruk szabad mozgása Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 2.

  2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések határai • A Bíróság hosszú ideig a Dassonville, Cassis de Dijon ítéletek mentén haladt az egyes tagállami intézkedések megítélésekor • Idővel azonban felmerült olyan nem diszkriminatív intézkedések megítélésének kérdése, melyek ugyan korlátozták a tagállamok közötti kereskedelmet, de nem jelentettek plusz költséget/terhet az importőrök számára a hazai termékek forgalmazóihoz képest (equalburdenrules)

  3. A vasárnapi kereskedelem tilalma • 145/88. sz. Torfaen ügy: Az angol jogszabályok tiltották a vasárnapi nyitvatartást kiskereskedések számára. A szabály hatására a kereskedelmi forgalom kb. 10%-kal csökkent, de az előírás azonos módon érintette az import és a hazai termékeket. • A Bíróság a konkrét előírást nem értékelte, azt a nemzeti bíróságra hagyta, de szempontokat fogalmazott meg

  4. A vasárnapi kereskedelem tilalma • A Bíróság megállapította, hogy az import termékek forgalmazását az előírások nem tették nehezebbé, mint a hazai termékekét. • Ugyanakkor az áruk szabad mozgásának korlátozása nem megengedett, kivéve ha az igazolható és arányos. • Az érintett angol szabályok olyan politikai, gazdasági döntéseket tükröznek, melyek célja, hogy a munkaidő-pihenőidő megoszlását a nemzeti, regionális társadalmi-kulturális jellemzőknek határozzák meg.

  5. A vasárnapi kereskedelem tilalma • C-169/91. sz. Stoke-on-Trentügyben a Bíróság ugyancsak a vasárnapi kereskedelmet tiltó angol jogszabályok kapcsán már egyértelműen megállapította, hogy azok nem minősülnek MEQR-nak

  6. A Keck doktrína • C-267-268/91. sz. Keck ügy: Két francia férfi ellen azért indult büntetőeljárás Franciaországban, mert azok a beszerzési árnál alacsonyabban értékesítettek termékeket, amit a francia büntetőjog tiltott • A Bíróságnak azt a kérdést kellett megválaszolnia, hogy az áron aluli értékesítés tilalma MEQR-e.

  7. A Keck doktrína • Bizonyos értékesítési módokat korlátozó vagy tiltó nemzeti rendelkezések nem tekinthetőek olyannak, mint amelyek közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen korlátozzák a tagállamok közötti kereskedelmet a Dassonville ítélet értelmében, feltéve, hogy ezek az előírások a tagállam területén működő valamennyi kereskedőre vonatkoznak és hogy azok mind jogilag, mind ténylegesen azonos módon érintik a hazai és a más tagállamból származó termékek forgalmazását.

  8. A Cassis típusú és a Keck típusú ügyek elhatárolása • Cassis típusú ügyek: A termék jellemzőire, összetételére, kiszerelésére vonatkozó, termékhez kötött olyan szabályok, melyek nehezebbé teszik az import termék forgalmazását (dualburdenrules). Ezek MEQR-nak minősülnek. Igazolhatóak a 36. cikk, illetve a kényszerítő követelmények alapján • Keck típusú ügyek: értékesítési feltételek, melyek meghatározzák, hogy egy adott terméket hol, mikor vagy ki által lehet értékesíteni. Amennyiben nem diszkriminatívak, nem minősülnek MEQR-nak (equalburdenrules)

  9. A Keck ügyet követő joggyakorlat • C-401-402/92. sz. Tankstation ügy: A holland jogszabályok tiltották az üzletek éjszakai nyitvatartását. Ez alól csak a lakott területeken kívül elhelyezkedő benzinkutak boltjai mentesültek, azok is csak bizonyos termékek esetében (motorolaj, gépjárművek tisztításához szükséges eszközök, személyes higiéniához szükséges termékek, snack-ek, jégkrém, alkoholmentes italok

  10. A Keck ügyet követő joggyakorlat • Két, benzinkúthoz tartozó bolt tulajdonosai ellen azért indult eljárás, mert azok nem függesztették ki látható módon a nyitvatartási időt, valamint nem tartották elzárva éjszaka azokat a termékeket, amiket nem lehetett volna árusítani • A Bíróság a Keck doktrínát követte: a szabály a boltok nyitva tartására, valamint egyes termékek árusításának idejére, módjára vonatkozik (értékesítési feltétel), azonos módon érinti a hazai és az import terméket: nem MEQR

  11. A Keck ügyet követő joggyakorlat • Az olyan értékesítési feltételek ugyanakkor, amelyek hatással lehetnek a termékre (összetételére, jellemzőire, stb.) minősülhetnek MEQR-nak • C-368/95. sz. Familiapress ügy: Ausztriában tiltották, hogy az újságokban található rejtvényekért az újság nyereményeket kínáljon (sajtótermékek nyereményjátékokkal való támogatásának tilalma). A szabályozás hatása az volt, hogy egyes németországi német nyelvű lapok nem vagy csak tartalmi módosítással lettek volna forgalmazhatóak Ausztriában

  12. A Keck ügyet követő joggyakorlat • A Bíróság szerint nem értékesítési feltételről van szó, hanem olyan előírásról, ami a termék tartalmára vonatkozik. Az előírás MEQR • Ugyanakkor a tilalom célja az volt, hogy fellazítsa a nagyon koncentrált osztrák sajtóipart (a támogatott termékek nagyon olcsón hozzáférhetőek, a játék vonzalma a minőség rovására megy) • Megjelenik a sajtó sokszínűségének elve, mint kényszerítő követelmény (szólásszabadságból levezetve) • A korlátozás viszont csak akkor igazolható, ha arányos (ha kevésbé korlátozó eszközzel megvalósítható, akkor nem arányos). Ennek eldöntését a nemzeti bíróságra bízta.

  13. Reklámozási tilalmak, korlátozások • A termékhez kötődő, illetve értékesítési feltételnek minősülő előírások megítélése szempontjából problematikusak lehetnek a reklámozási előírások • C-405/98. sz. Gourmet ügy: A svéd jog tiltotta az alkohol reklámozását a médiában. • A Bíróság szerint ez a tilalom megfosztja az előállítókat és importőröket annak lehetőségétől, hogy megszólítsák a fogyasztókat. Az előírás jobban gátolja az import termékek piacra jutását, mint a hazai termékekét, melyeket a fogyasztók eleve jobban ismernek.

  14. A Keck ügyet követő joggyakorlat • A Bíróság a termékhez kötődő, illetve értékesítési feltételnek minősülő előírás elhatárolását nem mindig tudta következetesen alkalmazni. A joggyakorlatban megjelenő új szempont a piachoz való hozzáférés korlátozásának vizsgálata (market access test).

  15. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • C-322/01. sz. DocMorris ügy: Németországban tilos volt gyógyszereket gyógyszertáron kívül más helyen vagy módon árusítani, így tiltott volt a gyógyszerek interneten történő árusítása és kiszállítása. A Doc Morris holland cég nem árusíthatott gyógyszert Németországban virtuális patikán keresztül • Az előírás értékesítési feltétel volt és egyformán vonatkozott a hazai és import árukra

  16. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • A Bíróság megállapította, hogy az interneten történő értékesítés tilalma de facto diszkriminatív intézkedés, ezért nem olyan értékesítési feltétel, ami elkerülheti a 34. cikk tilalmát. Az intézkedés MEQR. • Az interneten történő értékesítési tilalom ugyanis jobban sújtja a más tagállamból érkező terméket, mert a piacra jutás egy hatékony módjától zárja el az ilyen termékeket értékesítőket, míg a német gyógyszertárak „helyben” könnyebben elérik a fogyasztókat.

  17. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • A kérdés, hogy a tilalom igazolható-e a 36. cikk kivételei alapján? • A Bíróság ennek megítéléséhez kettéválasztotta a gyógyszerek piacát. Vényköteles gyógyszerek A tilalom igazolható közegészségügyi okokból (személyes jelenlét, felvilágosítás) Nem vényköteles gyógyszerek A tilalom nem igazolható (személyes jelenlét nem kell, virtuális felvilágosítás megoldható)

  18. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • C-106/09. sz. Ker-Optika ügy: Magyarországon kontaktlencsét csak optikai szaküzletben lehetett árusítani, így tilos volt annak internetes értékesítése • A Pécsi ÁNTSZ megtiltotta a Ker-Optika számára, hogy kontaktlencsét interneten keresztül forgalmazzon. • A Bíróság megerősítette, hogy az interneten történő értékesítés tilalma de facto diszkriminatív értékesítési feltétel. A külföldi termékek piacra jutása nehezebb

  19. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • Kérdés, hogy a kontaktlencse esetében indokolható-e egészségügyi korlátozás (megfelelő használat betanítása, rendszeres ellenőrzés) • A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a tilalom nem arányos korlátozás, mivel az egészségügyi cél jóval kevésbé korlátozó eszközökkel is elérhető lenne (szakember tanácsadó biztosítása virtuálisan, megfelelő tájékoztatók a neten)

  20. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • C-110/05. sz. Bizottság kontra Olaszország ügy: Az olasz jogszabályok tiltották, hogy motorkerékpárok pótkocsit vontassanak • Nem az áru tulajdonságára, hanem használatára vonatkozó, nem diszkriminatív előírás

  21. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • A Bíróság szerint a használati előírásoknak két csoportja van A használatot a termék jellemzőihez kötő vagy térben, időben korlátozó előírás A Dassonville formula alapján kell megítélni A használat abszolút tilalma MEQR a 34. cikk értelmében

  22. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • Az intézkedés MEQR, mivel azzal a hatással jár, hogy akadályozza a kifejezetten a motorkerékpárokhoz tervezett pótkocsiknak az érintett piacra jutását, mivel e tilalom jelentős hatással van a fogyasztók magatartására, és mivel akadályozza e piacon a kereslet kialakulását az ilyen pótkocsik iránt (market access test) • Kérdés, hogy a 34. cikkbe ütköző, nem diszkriminatív használati tilalom igazolható-e a 36. cikk vagy kényszerítő követelmények alapján • Új kényszerítő követelmény: a közlekedés biztonsága (a tagállamnak kell igazolnia az indokoltságot és arányosságot)

  23. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • C-142/05. sz. Mickelssonés Roos ügy: Motoros vízi sporteszközöket csak olyan vizeken lehetett használni, ami hajózható vízi út volt vagy ahol a tartományi kormányzat azt engedélyezte. Megsértése büntetőjogi felelősséget jelentett. • MEQR-e az ilyen használati korlátozás (nem teljes tilalom)? • Mivel hatásában az intézkedés azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem lehetett ténylegesen ilyen eszközöket használni, az intézkedés korlátozta a más tagállami termékek piacra jutását, mivel a fogyasztók nem voltak érdekeltek abban, hogy ilyen terméket vegyenek.

  24. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • Kérdés, hogy igazolható-e egy ilyen intézkedés környezetvédelmi indokkal (kényszerítő követelmény)? • Igen, de csak szigorú feltételek fennállása esetében. Ilyen az intézkedés arányossága a környezetvédelmi célhoz mérten, valamint az, hogy a tartományok éljenek azoknak a vizeknek a kijelölése jogával, ahol ezek az eszközök használhatóak.

  25. Összefoglalás

More Related