1 / 13

Kőszeg

Kőszeg. A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és környéke a VI-VII. század óta lakott terület, a XIV. századtól szabad királyi városi rangot kapott. Hősök kapuja

kelton
Download Presentation

Kőszeg

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kőszeg • A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és környéke a VI-VII. század óta lakott terület, a XIV. századtól szabad királyi városi rangot kapott.

  2. Hősök kapuja • Nézze meg a Hősök kapujáról készült képeket! Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján. A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez. A torony Városház utca felőli homlokzatát az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint a szenátus megízásából készült freskó díszítette, középen kálváriajelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével. A freskókat 1724-ben készítették, "a bort, mely a mész oltására fog kívántatnyi" a város pincéjéből vételezte a két kőszegi képíró, Poszi Kristóf és Óberer János. • Nézze meg a képeket! Az egykori Alsó-kapu a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt. Jelentőségére utal az a tény is, hogy a dél-nyugati sarkon álló Öreg-toronynak (Zwinger) mint külső pozíciós bástyának is védelmeznie kellett az Alsó-kaput a támadó ellendégtől. Minthogy a Felső-kaput a vár ellenőrizte, így városbíró egyik legfontosabb feladatául ennek a déli kapunak a biztosítását jelölték ki. Nem véletlen, hogy a kőszegi bíró hatalmának egyik jelvénye éppen a városkulcs lett. A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

  3. Sgraffitós-ház • Nézze meg a Sgraffitós-házról készült képeket! Sgraffitós-ház néven a legismertebb Kőszegen a Jurisics-tér 7. sz. háza. Nevét a homlokzaton látható díszítésről kapta. (Ennek a díszítésmódnak a lényege, hogy a falra két vagy több, különböző színű vakolatréteget raknak, majd a felső, világosabb réteget a kívánt minta szerint eltávolítják. Ezt az Itáliából származó eljárást Kőszegen is sok helyütt alkalmazták.)Az emeleti részt az eredeti sgraffitó díszíti. Az ostópárkány fölött végigfut a ballusztrádos erkélykorlát. A jobb oldali két ablak közötti falmezőt a főmotívum a hatalmas virágcsokros váza tölti ki, többi részét geometrikus idomok édesítik. • Nézze meg a képeket! A homlokzatot kétoldalt oszlolizéna, a főpárlkány alatt pedig geometrikus díszítésű sáv zárja. A hármas tagozódású főpárkányon olvasható a XVII. századi felirat: "NON EST VOLENTIS, NEQUE CURRENTIS SED MISERENTIS DEI", és az évszám: MCDLXVIII. Fenti szöveg Pál apostol Rómabeliekhez írt leveléből vett idézet (9. f. 16. vers), amely magyarul - a Károli Gáspár-féle fordításban - így hangzik: "Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené 1668." Ez a bibliai idézet voltaképpen a I. Rákóczi György erdélyi fejedelm jelmondata volt. Fiának, a későbbi II. Rákóczi György fejedelemnek Fejedelmi parainesis című, 1637-ben összefoglalt intelmeit zárta ezzel az idézettel. A homlokzatot kezzős vonaldíszítésű, íves oromfal zárja, középen falfülkében elhelyezett barokk Mária-szoborral. A kapu mögött jobbra, a falba illesztve található a Batthyányak kőcímere, a "fiait etető pelikán" címerképpel. Elhelyezése különös, mert valójában a szomszédos, egykori Bathyány-ház tartozéka.

  4. Városháza • Nézze meg a Városházáról készült képeket! A Városháza Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. A Stadthaus vagy szenátusház az 1328-1876 között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, amely a közigazgatás 1876-os reformjától 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott. Mint a város mindenkori közéletének központja, szerencsésen kapcsolódott az egykori főtér, a belső piactér (ma Jurisics tér) életéhez. Meglepően közel állt a város legforgalmasabb áteresztő kapujához, az Alsó kapuhoz. Ebben az épületben zajlott az önkormányzati élet sokfélesége: az igazgatás és gazdálkodás, a büntető és polgári perek, az ítélet- és szabályalkotás, de az országgyűlési követek és deputációk kiküldésének ceremóniája, sőt a törvényhírdetés is. • Nézze meg a képeket! Az épület mai homlokzata az 1710. évi nagy tűzvész után alakult ki. A sávos képzésű földszintet az emelettől erőteljes övpákány választja el. Ezt az egyszerű keretezésű emeleti könyöklővel és szemöldökpárkánnyal kiképzett ablakok kötik ossze a tagozott, széles főpárkánnyal. Felette az egész homlokzatot erőteljes párkánnyal záruló, nyílásokkal áttört attikafal koronázza. Mögötte húzódik a védelmi célokat is szolgáló ároktető. Az emeleti ablakok között elliptikus mezőkben három címer és két, alakos falkép látható. A címereket 1712-ben festették, a szenátus soproni mestert bízott meg a feladattal. Balról a legszélső a Jurisics család címere. A középső címer, a harmadik számú falkép a történelmi Magyarország kiscímere: a pajzs felett a szent koronával. Az ötödik falkép Kőszeg történeti városcímere, amelyet 1446-ban kapott III. Frigyes német-római királytól. A címerpajzsot ormos mellvédű városfal, bástyatorony, arany királyi korona, vörös színű toronysisak és egy-egy felhúzott rácsozatú városkapu ékesíti. A búzakék címermezőt barokk damaszkozás díszíti. A címerek és az alakos falképek tojásdad falkerete festett felírásos volt, de csak az utolsó őrizte meg ezeknek a szövegeknek a töredékét. A második és negyedik számú falkép későbbi (1943-1944) alkotás. Eredetileg nem ez, hanem az osztrák császári címer eleme, a kétfejű sas volt az ábrázolási téma. A Patrona Hungariae, azaz Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú kép balról a második, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben. Festője a szombathelyi Radnóti Kovács Árpád volt. • Nézze meg a képeket! Töredékesen maradt fenn az ablakok szemöldökpárkánya közt futó, festett feliratos szalag is. A magyar kiscímer feletti latin nyelvű időmértékes verssor disztichonja a következő: "PaCe VIrent CoLLes CrVX fVLget LenIter aMnes" (Békében virulnak a hegyek, a kereszt szelíden csillog a patakokon). Az első sor római számértékű, arany színű, kiemelt betűi 1527-et adnak ki. Ehhez hozzá kell adni a kronosztichon alsó sorában fennmaradt további betűszámokat: ICIV IVX XIIVI, azaz 141-et, ami azt jelenti, hogy a felírás 1668-ban keletkezett - ez pedig megegyezik a Sgraffitós-ház festett feliratának évével. Sajnos ilyen töredékesen nem eléggé pontos az évszám-rekonstrukció. A városcímer feletti latin szöveg még töredékesebb, csa a "pestIs" szót leget egyértelműen kiolvasni. Magára a disztichonra kellene bukkanni ahhoz, hogy helyre lehessen állítani az egész szöveget. Azonban ezek a töredékes részletek is arról tanúskodnak, hogy a városháza homlokzata valaha sokkal díszesebb volt a mainál.

  5. Jézus Szíve-plébániatemplom • Nézze meg a Jézus Szíve-plébániatemplomról készült képeket! Jézus Szíve-plébániatemplom a Várkör Fő téri torkolatában áll. Az egykori Korona kávéház helyére épült, neogótikus stílusban, 1892-1894-ben. Tervezője a bécsi Ludwig Schöne volt, aki a megyeszékhelyen, Szombathelyen is sokat munkálkodott ebben az időben. A csarnoktemplom háromhajós, csonka kereszthajóval. Szentélye sokszög záródású. A templom 57 méteres tornya a bejárati homlokzat felett áll, mellette látható két fiatorony. A templom homlokzatának egyik szép részlete a bal oldali mellékhalyó bejárata. • Nézze meg a képeket! A templombelsőben a bejárat felett helyezkedik el a tört mellvédfalas karzat. Orgonája 1894-ben készült, a Rieger testvérek üzemének munkája. A 21 változatos, kétmanuálos hangszer a gyár korai alkotásai közé tartozik. A faragott oltárok Bécsben és Tirolban készültek. A belső festés Otto Kott műve. Nagyon értékes a templom berendezése. Különösen szépek a fő- és mellékhajók üvegablakai, amelyek közül számos különböző családok adományaiból készült. A templom berendezési tárgyai között találhatók szép középkori és barokk ötvösmunkák, amelyek korábban a Szent Jakab-templomban voltak. Különösen értékes a korábbi plébániatemplom felszereléséből megmaradt két kehely, amelyek 1421-ből és 1486-ból származnak. Az utóbbi, a gótikus aranyozott ezüst kehely különlegessége a kehely szárán levő gomb (nódusz) kápolnás díszítése. A kupa kosara áttört, liliomos kialakítású. A talprészen Szent Dorottya alakja látható. A kehely Wolfgang Haiden munkája.Nagyon szép kegytárgy a XV. század második feléből származó aranyozott ezüst úrmutató, amely a torony alakú gótikus monstranciáknak szép példája. A szentségház felett egy oszlopos, központi kápolnában áll a szenvedő Jézus szobra. A csúcsban végződő gúlán kereszt látható a megfeszített Jézussal. Itt őrzik az ún. Bezerédj-kazulát, amelyet Bezerédjné Bottka Mária készített 1708-ban. A templom felújítási munkái Dévényi Ferenc építészmérnök tervei alapján készültek. A felújítást az egyház végeztette 1936-ban, az újabb 1987-ben kezdődött.

  6. Jurisics-vár • Nézze meg a Jurisics-várról készült képeket! Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A vár bejárata előtt elhelyezkedő elővárat is vizesárok vette körül. Az ilyen jellegű kettős várak Magyarországon ritkábban fordulnak elő, inkább külföldi példáikat ismerjük. A belső-vár szabálytalan négyszög formájú, két oldala egybeesik a városfal vonalaival. Az elővár formája és elhelyezése viszont teljesen független a városfalak s utcák rendszerétől. Ez azzal magyarázható, hogy a mostani városszerkezet kialakulásakor már fennállott az elővár. • Nézze meg a képeket! Az elővár bejárata az egykori vizesárok feletti falazott hídon keresztül érhető el. A falazott mellvéd mellett és a kapupillérek előtt XVII. századi, évszámos, határt jelző kövek állnak. Az egykor birtokhatárt jelző, ND monogrammal és 1666-os, illetve 1670-es évszámmal ellátott határkövek a szomszédos Nádasdy-uradalomból kerültek ide. A kapu kosáríves nyílását keretező faltükör sarkaiban perselykelyhek láthatók. Az elővár északi szárnya és a kapuélület XVII. századi, míg a déli szárny a XVIII. században készült. Az elővár udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. Az elővár épületei gazdasági célokat - részben az őrség elhelyezésére, részben istálló, kocsiszín célját - szolgálták. Nincs jelentős homlokzatuk, de tömegük megtartását a helyreállítás során fontosnak ítélték. • Nézze meg a képeket! Az északi szárnyban működött sokáig a városi közfürdő. Az új, szerény homlokzati köntösű épületben 1978 óta az 1868-ban alaptott Városi Fúvószenekar próbahelyisége található. Nagyon szépek a belső terei, különösen a hatmezős barokk boltozatú legnagyobb terem nyújt érdekes hatást a mendencébe beálló pilléreivel. Az emeletes kapuépületben gondnoki lakásokat alakítottak ki. A különálló déli épületszárnyba turistaszálló került, amely 80 fő befogadására alkalmas. A hálószobák részében a földszinten, részben a tetőtérben vannak. A turistaszállót Tkálits Ferenc építészmérnök tervezte. Az elővár udvarán Jurisics Miklós szobra áll, amelyet az 1963. évi várünnepségek idején avattak fel. A szobor Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

More Related