1 / 37

Kémiai technológia I.

Kémiai technológia I. 2012/13. 1. Fogalmak. Kémia technológia Fizikai, kémiai folyamatok sora, melyben a kiindulási anyagok (alap, segédanyag) mélyreható változásokon mennek keresztül, melyben megváltozik a belső szerkezetük, halmazállapotuk, összetételük.

penha
Download Presentation

Kémiai technológia I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kémiai technológia I. 2012/13

  2. 1. Fogalmak • Kémia technológia • Fizikai, kémiai folyamatok sora, melyben a kiindulási anyagok (alap, segédanyag) mélyreható változásokon mennek keresztül, melyben megváltozik a belső szerkezetük, halmazállapotuk, összetételük. • A kémiai technológia a kémiai reakciók ipari méretű gyakorlati megvalósításának tudománya. „A vegyipari üzemek tudománya” • A termék mennyiségén és minőségén kívül az energiaszükségletet, gazdaságosságot, környezetre gyakorolt hatást, stb. is vizsgálnunk kell • Hajtóerő: piaci kereslet

  3. Műszaki kémia, Vegyipari termelés mestersége (chemical engineering) Kémiai technológia – vegyipari eljárástan (chemical process technology) Milyen módon lehet egy terméket nyersanyagokból előállítani. Vegyipari művelettan (unit operations) Gépek, készülékek, berendezések gyártási technológiától független elmélete. Vegyipari gazdaságtan (chemical industry management)

  4. A műveleti egység A művelettan alapvető fogalma a műveleti egység (unit operation), melynek alapján a vegyipari eljárások széles köre jól definiált, viszonylag kevés számú alapműveletből összeállítható. Az elvi folyamatábrákon található egyszerű készülékszimbólumok általában egy-egy műveletet képviselnek (kolonna: desztilláció, reaktor: reagáltatás, szűrő: szűrés, kondenzátor: gőz-folyadék fázisátalakulás, stb.). A készülékek a legtöbb esetben műveleti egységeknek tekinthetőek

  5. Alapműveletek osztályozása 1.Végrehajtási mód szerint: Szakaszos: Időben periodikusan ismétlődő részműveletekből áll Pl: töltési – végrehajtási – ürítési – tisztítási lépések, azaz ugyanazon térben, de időben eltolódva mennek végbe az egyes lépések. Folyamatos: a készüléken az anyag átfolyik, tehát egy időben zajlik a teljes folyamat.(Stacionárius esetben az intenzív paraméterek eloszlása időtől független) Vegyes: folyamatos művelet – egyes része szakaszos (vagy fordítva), pl. folyamatos desztilláció, szakaszos ürítés

  6. A folyamatos műveletek előnyei • folyamatos minden lépése, nincs időveszteség (töltés, ürítés), • jól és könnyen automatizálható, • stabil üzem, kis felügyelet, • kevesebb, egyszerűbb készülék kell (olcsóbb beruházás és üzemeltetés), • jó a hőhasznosításuk, ezért a nagyvolumenű gyártásoknál használják.

  7. A szakaszos műveletek jellemzői • rugalmasan, kis költséggel átszerelhető, • kevés anyag kell a próbagyártásokhoz, • kísérleti üzemben, kis mennyiségű és többféle terméket gyártó üzemekben használják (programozott gyártás).

  8. 2. A folyamatokat leíró törvények szerint: Hidrodinamikai műveletek: • folyadékok, gázok mozgásaa hidrosztatika és a hidrodinamika írja le – Bernoulli, Euler, Pascal • folyadékok szállítása, gázok szállítása, ülepítés, szűrés, keverés centrifugálás, ciklonozás, fluidizáció. Mechanikai műveletek: aprítás, osztályozás, drazsírozás, préselés, extrudálás. Kalorikus műveletek: hőterjedés, hőátadás. Melegítés, hűtés, hőcsere, bepárlás, szárítás, kondenzálás.

  9. Anyagátbocsájtási műveletek (diffúziós): • desztillálás: részleges elpárologtatás, és részleges kondenzáció; • extrakció: folyadék → folyadék, szilárd → folyadék; • adszorpció: gáz, folyadék → szilárd; • abszorpció: gáz → folyadék; • kristályosítás: kristályos komponensek kinyerése folyadékokból. Kémiai műveletek: kémiai reakciók: • kémiai reakciókinetika – sebesség, • kémiai termodinamika – reakcióhő, anyagmennyiségek.

  10. A (kémiai) technológia alaptörvényei (Korach Mór műegyetemi professzor szerint) • a költségparaméter-elv: a technológia nem létezik (nem működőképes), ha a termék önköltsége magasabb, mint a termék piaci ára. • a paraméterek nagy számának elve: a kémiai technológiában az összes paraméter szétválasztása lehetetlen, és így kénytelenek vagyunk a döntő befolyású, ún. „vezérlő” paraméterek tekintetbe vételével beérni • a léptékhatás elve: minden technológiai folyamat, illetve berendezés növelése bizonyos mértékhatáron túl minőségi változásokkal jár • az automatizáció szükségessége: a paraméterszórás csak automatizálás útján szorítható az előírt határok közé

  11. Hidrosztatika, hidrodinamika • Fluidum: áramló közeg a halmazállapottól függetlenül (folyadék, gáz, gőz) • A vegyipari készülékek általában áramló közegekkel dolgoznak, a műveleti egységek kvantitatív leírásához a bennük áramló mennyiségek tér-idő függése alapvető jelentőségű. • A folyadékok és gázok mozgástörvényei gyakorlatilag azonosak

  12. Az alaptörvények tárgyalásakor az ideális folyadékból indulunk ki. • Ideális folyadék: • összenyomhatatlan • viszkozitása nincs, h = 0 • sűrűsége nem függ a hőmérséklettől, r ≠ f(T) • Reális folyadék: a fentiek nem igazak, csak közelítések • van viszkozitás • sűrűsége függ a hőmérséklettől • a műszaki gyakorlatban használható elhanyagolás az összenyomhatatlanság

  13. Hidrosztatika Newton II. törvénye a folyadékokraNavier-Stokes tétel: Pascal törvény levezetése:

  14. ziránya legyen ellentétes g irányával:

  15. Hogyan terjed a nyomás a folyadékokban? A Pascal törvényből: azaz nyugalmi állapotban lévő összenyomhatatlan folyadékban a nyomás gyengítetlenül tovább terjed.

  16. Pascal törvény felhasználása: • 1. Közlekedő edények: A közlekedő edények törvénye: két, egymással összeköttetésben lévő térben a folyadék ugyanazon szintig emelkedik fel, ha a folyadék felszíne felett azonos a nyomás. a, Egyféle folyadék:

  17. b, Két nem elegyedő folyadék: c, Eltérő levegő nyomás (u csöves manométer): A szintkülönbség arányos a nyomáskülönbséggel Elsősorban gázok nyomás- különbségének méréséhez

  18. Ipari felhasználás: Szintjelzés, szintmérés Olajemelő:

  19. Fluidumok (folyadékok) áramlása Lamináris (réteges) Tetszőleges folyadékelem sebességvektorának nagysága és iránya állandó. Párhuzamos rétegű áramlás. Lamináris: Re < 2300 Reynolds szám, dimenziómentes (hasonlósági kritérium)

  20. Turbulens A sebességvektor az átlagérték körül nagyság és irány szerint véletlenszerűen ingadozik. Nagy energiaveszteség. Örvénylő mozgás. Turbulens: Re > 10 000 Átmeneti:2300 < Re > 10 000

  21. Csővezeték optimális átmérője: Kis átmérő → olcsó cső nagy áramlási sebesség, sok energia (turbul) E – energia költség (folyadék szállítási költsége) A – amortizáció (beruházás) + javítás

  22. Gyakorlatban: Átl. lineáris sebesség: max. 3 m/s kis viszkozitású folyadék max. 1 m/s nagy viszkozitású folyadék gázokra, ennek 5-10 szeresét lehet venni v– lineáris sebesség [m/s] qv– térfogatáram [m3/s] qm – tömegáram [kg/s]

  23. Példa: 316 s alatt 0,3 m3 folyik ki egy d = 0,02 m csövön, vátl. = ?

  24. Áramlás közbeni (energia) veszteségek: áramlás iránya és/vagy nagysága változik a.) Kis átmérőből gyorsan jövő folyadék, áram részecskék a lassabbaknak ütköznek. b.) Gyorsítás nyeli el az energiát és az, hogy az áramlási keresztmetszet a szükségesnél kisebb lesz → impulzus változás.

  25. c.) normál és éles kanyar d.) szerelvények

  26. Nyomás (energia)-veszteség áramló fluidomokban: Navier-Stokes egyenlet: Stacionárius áramlás, belső súrlódástól mentes, összenyomhatatlan közeg: Bernoulli-egyenlet • Ez az egyenlet ún. magassági formulája: • helyzeti (sztatikai) magasság • nyomómagasság • sebességmagasság

  27. Energiaformula: Energiamegmaradás törvénye fluidumok áramlására Nyomásformula:

  28. Reális esetben a súrlódás miatt van veszteségünk.

  29. A veszteséget kifejezhetjük a zveszt. definiálásával is.

  30. Áramlási ellenállás kör keresztmetszetű egyenes csőben A súrlódás leküzdésére szolgáló erő arányos a súrlódó felülettel és a térfogategységre vonatkoztatott kinetikai energiával (dinamikus nyomással): ahol f : csősúrlódási tényező d : csőátméről : csőhossz Ugyanez az erő az áramlás irányába eső nyomáskülönbséggel is kifejezhető: Kifejezve Dp -t adódik a Fanning egyenlet: (Blasius v. Darcy súrlódási tényező: l = 4f ) Lamináris áramlás esetén: Turbulens áramlás esetén függ a cső érdességétől is (Moody diagram)

  31. Szivattyúk: Jellemzőik: szállító teljesítmény szállító magasság teljesítményigény hasznos teljesítmény

  32. Szívómagasság meghatározása (hsz): Eltekintünk a súrlódási és egyéb veszteségektől Bernoulli egyenlet:

  33. Reális esetben még veszteség is jelentkezik a szívóvezetékben (pveszt.)

  34. Meleg folyadékok – kavitáció jelensége

More Related