GKIeNET Kft. gkienet.hu

1. Az állami szerepvállalás értékelése a magyarországi szélessávú infrastruktúrafejlesztésekben Kis Gergely Közgazdász vándorgyűlés Budapest, 2010. október 1. GKIeNET Kft. www.gkienet.hu

2. Elektronikus szolgáltatások a sávszélesség és az elérési technológiák függvényében

3. Magyarországi szélessávú infrastruktúrafejlesztési pályázatok

4. A pályázati kiírásokban érintett települések területi elhelyezkedése

5. Kistérségek decilisek alapján képzett csoportokban elfoglalt helyezésének változása 2003-2008 között az IKT eszköz-ellátottság mutató alapján A magyarországi elektronikus hírközlő hálózat – kistérségi szinten vizsgálva – 2003-2008 között a további területi differenciálódás irányában fejlődött.

6. Települések optikai hordozóhálózati lefedettsége (külterületi határokkal)

7. Optikai hordozóhálózati lefedettség alakulása településméret alapján

8. Települések optikai hordozóhálózati ellátottsága településméret alapján Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, 2009. június

9. Az optikai hordozóhálózati lefedettség szempontjából „fehér”, „szürke” és „fekete” települések 425 település esetében volt optika (2009. március végén), de mégsem azt használják. Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, 2009. június

10. Településrészek optikai körzethálózati lefedettsége (2008 végén)

11. Helyi hurok átengedési díjak (teljes átengedés) 2002-2009

12. Helyi hurok átengedési díjak (részleges átengedés) 2002-2009

13. A hurokátengedés aránya a szélessávú előfizetési végpontszámhoz viszonyítva (2008. szeptember)

14. Frekvencia • A sikertelen mobiltender (2008) azt eredményezte, hogy 2 évig értékes frekvenciák voltak „polcon tartva”. • A 900 MHz-es blokkok fontosak a 3G-t fejlesztő mobilcégek számára (nem csak optikai szálkapacitásra van szükségük a nagyobb sávszélesség érdekében, hanem frekvenciára is), de a 4G tükrében csak 3-4 évre lehet tervezni • A 450 MHz-es frekvencia kiváló terjedési jellemzőkkel bír, de a jelenlegi szélessávú igényeket tekintve már a rurál területeken is csak nagy kompromisszumokkal elfogadható sávszélességet fog hozni (200-300 kb/s-ot letöltési irányban). Alkalmazása inkább speciális igények kiszolgálására jó, de nem szabad elfelejteni, hogy a CDMA technológia egyre inkább „elavult” (a fejlesztések nem ebben irányban mennek).

15. A szélessávú (legalább 4 Mb/s névleges sebességre képes hozzáférési hálózatok – optikai felhordó hálózati kapcsolat 2009Q2 Az összetett – multimédia átvitelre is képes – kritériumrendszernek a magyarországi települések 53%-a nem felelt meg 2009 második negyedévének végén

16. A verseny (szolgáltatásonként eltérő, de koncentráljuk az egyre nagyobb sávszélességet igénylőkre) • Internetszolgáltatás esetében valódi verseny az ügyfelekért a 30-50 nagyváros egyes részein folyik – a többi településen és településrészen lényegében lokális monopóliumok láthatók. A 3G fejlődése ugyanakkor itt is versenyt generálhat, HA: lesz elég hordozóhálózati kapacitás hozzá. • Az ARPU csökken: Magyarország egészére vonatkozóan 2008 végi adatokat alapul véve kábeltévé esetében 3300 Ft, internetszolgáltatás esetében 4669 Ft (a vezetékes szélessávú piacra vonatkozóan 5060 Ft). • Az elektronikus hírközlőhálózat birtokosainak árbevétele az ehhez köthető szolgáltatásokból valószínűsíthetően nem fog nőni a következő 3 évben – és ez nem kedvez az alapinfrastruktúra építéseknek.

17. EU tagországok szélessávú teljesítmény indexei, 2008 (BPI)

18. Optikai helyi hurkok fejlesztése (Japán, Dél-Korea, Egyesült Államok és az Európai Unió) Grandiózus tervek az EU Digitális Menetrend tervezetében: 2020-ra minden európai részére elérhetővé válna a 30 Mb/s-os vagy annál nagyobb sebességű internet, az európai háztartások fele pedig 100 Mb/s-os vagy még ennél is gyorsabb internet-előfizetéssel rendelkezik majd.

19. Javaslatok a fejlesztéspolitika számára LTE HSUPA HSxPA

20. Az állami beavatkozás indokolhatósága Az elektronikus hírközlő hálózati infrastruktúra létrejöttét támogató közösségi forrás bevonása liberalizált távközlési piacon csak abban a két esetben megengedhető, amennyiben az állami támogatás szempontjából vizsgált földrajzi területen: • az alapszintű szélessáv jelenleg még nem elérhető, és ahol ilyen infrastruktúra kiépítését magánbefektetők a közeljövőben nem is tervezik • új generációs elérési hálózat jelenleg még nincs, és ahol a közeljövőben előreláthatólag magánbefektetők által nem is épül • Ahol létezik szélessávú elérési hálózat, azonban egyes felhasználói csoportok nem kapnak megfelelő szolgáltatást, vagy a szolgáltatások díja – verseny híján – a fogyasztók számára megfizethetetlen, vagy a szolgáltatás minősége nem kielégítő, és nem várható ezek megszüntetése.

21. Korszerű elérési technológiákkal való lefedettség az egy háztartásra jutó költségek függvényében

22. Megtartandó jó gyakorlatok • A szélessávú infrastruktúra fejlesztésénél az üzletileg kevésbé, vagy nem vonzó területeken az állami szerepvállalás fontosságának felismerése. • A szélessávú lefedettséget mutató térkép létrehozása (látható, hogy az infrastruktúra kataszter létrehozása a jövőben nem lesz megkerülhető…) • Az Európai Unió finanszírozásával megvalósított pályázatok hatékony forráslehívási képessége.

23. Változtatást igénylő területek azonosítása • A beruházási (fejlesztési) adókedvezményekkel való helytelen gazdálkodás. • A terület fejlesztéséért felelős mindenkori minisztérium és a szabályzóhatóság együttműködésének hiánya. • A hordozóhálózat és az elérési hálózat nem elkülönülten kezelt fejlesztése. • Az utakkal, járdákkal, oszlopsorokkal és ingatlanhasználati jogokkal – mint korlátos erőforrásokkal – való gazdálkodás hiánya. • A komplex fejlesztési programok hiánya. • A nagykereskedelmi piacok szabályozásának elégtelen volta, és a nagykereskedelmi kínálat kikényszerítésének elmaradása. • Az állam, mint stratégiai befektető megjelenésének elmaradása.

24. Köszönöm a figyelmet! gergely.kis@gkienet.hu