Mi a helyzet a pályakezdő pedagógusokkal?

1. Mi a helyzet a pályakezdő pedagógusokkal? • A pályakezdők egy jelentős része nem boldogul, s elhagyja a pályát • Aki marad, az kínlódik és vagy: • - fokozatosan belejön • - egy év múlva hagyja el a pályát • - továbbra is csak kudarcok érik, szorong, hamarosan kiég

2. A pályakezdés feltételei • Jogi helyzete megváltozik • Új kötelezettségek sokasága jelenik meg • Új, iskolai szervezetbe, helyzetbe kerül • A teljes tananyagot tanítania kell • Forrásoknak, taneszközöknek kell utánanéznie • Több száz új, fiatal személy vesz körül, akik szerepet kapnak az életében és ő azokéban • Elszakad a többi pályakezdőtől • Új tanítási helyzetek jelennek meg, amelyekkel nem találkozott

3. A pályakezdés szubjektív nehézségeiA kezdő és a tapasztalt tanár • Nem befejezett képzettség – nincsenek kialakult kompetenciák • A gyakorlati készségek nem automatizáltak • Az elemzést, döntést segítő sémák szegényesek • Attitűd (liberális, katonás, demokratikus) • Önértékelés (ingadozó) • Reflexió kevéssé fejlett

4. Három imprinting • 10 000 tanulóként átélt óra, család • Pedagógusképzés (induló nézetek) • A pályakezdés első hónapjai (a sokk mindent kimoshat, a további életút ezen múlhat)

5. A tanári fejlődés szakaszaiMaynard és Furlong 1993 • Korai idealizmus – azonosulás a gyerekekkel • Kész receptekre alapozó túlélési stratégia • A nehézségek és okaik felismerése, a tanár lehetőségeinek és korlátainak felismerése • Egy szint elérése, amelyen a tanár nem szívesen válik meg eredményes rutinjaitól • Törekvés a tanulás és tanítás minőségének javítására

6. A tanári fejlődés szakaszaiBerliner 1996 • Az általános szabályok és receptek alkalmazása • A szabályok kontextushoz illesztése • Tudatos célkijelölés, döntés, ehhez igazított cselekvés (nehézkes) • Gördülékenység, rugalmasság, a szituáció egészének átlátása; döntés tudatos elemzéssel • Gördülékenység, rugalmasság; a döntések a tudat beiktatása nélkül, intuitíven történnek

7. A tanári fejlődés szakaszaiHuberman és munkatársai 1997 • 7-18. aktivitás, kisérletezés • 19-30.Békés, nyugodt távolságtartás • 31-40. Békés, elégedett elválás • 7-18. elbizonytalanodás, kétségek gyötrik • 19-30. konzervativizmus • 31-40. megkeseredett elválás • 1-3. év: a túlélés és felfedezés szakasza • 4-6. év a stabilizálódás szakasza

8. Segítségre van szükség!!! • „A kezdő tanárnak szüksége van arra, hogy közvetlen és szakértő felügyelet alatt fejlessze képességeit, kiérlelje stílusát, az elsajátított elméletet arra a gyakorlatra alkalmazza, amelynek részesévé válik.” (A James Bizottság jelentése 1972. 3.paragrafus)

9. Milyen segítségre van szükség?Mi jellemezze a kezdő szakaszt? • A kezdő tanár a normál terhelés 80 - 90%-ában tanít • Lehetősége van jó iskolákkal és tapasztalt tanárokkal kapcsolatba lépni • Mentora megfigyeli óráit és segít • Szükségletelemzésen alapuló továbbképzés • Kapcsolat más kezdő tanárokkal

10. Mik a szükségletelemzés feltételei? • 1. Meg kell határoznunk a hatékony tevékenység elemeit, a kompetenciákat, illetve sztenderdeket. • 2. Meg kell állapítanunk a kezdő tanár helyét az egyes kompetenciákhoz, sztenderdekhez viszonyítva

11. A pedagógiai kompetencia A pedagógiai kompetenciák tudás, nézetek és gyakorlati készségek ötvözetei, amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógus egy adott területen sikeresen elláthassa feladatát.

12. A gyakorlati pedagógiai tudás A gyakorlati pedagógiai tudás olyan alapos tudás, amelyet a pedagógusok maguk alakítanak ki, s amely lehetővé teszi számukra a pedagógiai problémák felismerését, meghatározását, lehetséges megoldásaik előrelátását és, végül, megoldásukat. Azaz, a gyakorlatra ténylegesen ható tudás.

13. Milyen területekre vonatkoznak a kompetenciák? • Tantárgyi tudás • Pedagógiai tartalmi tudás • Tanulókkal és tanulással összefüggő tudás • Oktatással és tanulásszervezéssel összefüggő tudás • Az osztállyal és az iskolával összefüggő tudás • Tantervvel, taneszközökkel összefüggő tudás • A tanulók értékelésével összefüggő tudás • A tanítás értékelésével összefüggő tudás • Rutinok (adminisztráció stb.)

14. Néhány kísérlet sztenderdek meghatározására • Model Standards for Beginning Teacher Licensing and Development (Interstate New Teacher Assessment and Support Consortium, 1992) • Standards for the Award of Qualified Teacher Status (TTA, 1998) • Induction Standards (TTA,2003)

15. INTASC Sztenderdek • 1. A tantárgy ismerete • 2.Az emberi fejlődés és tanulás ismerete • 3. Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez • 4. Többféle oktatási stratégia alkalmazása • 5. Motivációs és tanulásszervezési készségek • 6. Kommunikációs készségek • 7. Tervezési készségek • 8. A tanulás értékelése • 9. Szakmai elkötelezettség és felelősség • 10. Együttműködés

16. 5. Motivációs és tanulásszervezési készségek • A tanár tisztában van az egyéni és csoportos motiváció jelentőségével, és képes olyan tanulási környezet megteremtésére, amely kedvez a pozitív társas interakciónak, a tanulásban való aktív részvételnek és az önszabályozó motivációnak

17. Az 5. Sztenderd elemei • A viselkedési normák elfogadtatása • A problémamegoldás tanítása • A demokratikus, csoportos döntéshozatal • Reagálás a tanuló tevékenységére • Megbecsülést kifejező bánásmód a tanulóval • Fegyelmezési problémák megelőzése • Hatékony időgazdálkodás • A tanulói aktivitás feltételeinek megteremtése • Pozitív verbális irányítás

18. A pozitív verbális irányítás indikátorai • A kt elvárásait megbeszéli a gyerekekkel • A kt az egyéni fejlődést értékeli, nem összehasonlításra törekszik • A kt inkább az együttműködést, mint a vetélkedést támogatja • A kt feltárja a tanulók gondolatait, véleményét • A kt segíti a probléma- és konfliktusmegoldási tapasztalatok általánosítását stb, stb.

19. A TTA sztenderdjei • A/ Tudás és megértés • B/ Tervezés, tanítás és tanulásszervezés • C/ Figyelemmel kísérés, értékelés, rögzítés, felelősségvállalás • D/ Egyéb szakmai kívánalmak

20. Tervezés, tanítás, tanulásszervezés • Világos célokat tűz ki a tanulók teljesítményének javítása érdekében, figyelemmel kíséri a tanulók cél elérésére irányuló tevékenységét, a céloknak megfelelő tanítási stratégiákat alkalmaz. • Úgy tervez, hogy minden tanuló elérhesse saját lehetőségeinek maximumát függetlenül a nemi, etnikai különbségekre, figyelembe veszi a tanulók sajátos igényeit. • Megfelelő szabályok és elvárások segítségével megteremti az eredményes tanulás feltételeit…..

21. A sztenderdek alkalmazása

23. A bevezető szakasz végén elvárt sztenderdek (TTA, 2003) • Keresi és felhasználja a kollégákkal való együttműködés minden lehetőségét a hatékony gyakorlat megismerése érdekében • A szakmai fejlődés iránti elkötelezettségét demonstrálja oly módon, hogy feltárja saját fejlesztési szükségleteit, s segítséggel ki is elégíti azokat • A különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlődését hatékonyan tervezi és segíti • Megfelelő kapcsolatot tart a szülőkkel • Megfelelően együttműködik a testület többi tagjával • A tanuláshoz megfelelő feltételeket biztosít (megelőzi a fegyelmezetlenséget, illetve megszünteti.)

24. Az eredményes bevezetés további feltételei • Jó (jól képzett) mentor • Megfelelő kapcsolat a mentor és a kezdő tanár között • Eredményes gyakorlat megfigyelése, elemzése • A kezdő tanár óráinak rendszeres megfigyelése (megfigyelési szempontsorok) • Megfelelő visszacsatolás, új feladat kijelölése • Kritikus önreflexió • A reflektív gyakorlat kialakítása • Pályakezdőkkel kapcsolat

25. Minden ilyen egyszerű-e?Néhány aggály • A sztenderdek eléggé pontosak-e ahhoz, hogy mérni lehessen őket? • Nem túl szétaprózottak-e ahhoz, hogy meg lehessen ítélni a kezdő tanárt? • Az iskolák, a tárgyi, személyi feltételek közötti különbségek nem befolyásolják-e a sztenderdek elsajátíthatóságát? • Mi lehet a bevezetés célja? (Beilleszkedés?) • Hogyan fejleszthető tovább a befektetett tőke? (kutató tanár, ónfejlesztő iskola)

26. Összegzés • A tanárképzésnek a záróvizsgával nincs vége • A kezdő pedagógust személyre szabottan segíteni kell. • Ehhez meg kell határozni a kompetenciákat, megfogalmazni a sztenderdeket, le kell írni a pályakezdő egyéni profilját • Rezidens képzés kell - tanuló, önfejlesztő, kísérletező iskolákban