A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

1. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény SNI és BTM-es tanulók Készítette: Bödei Katalin pszichopedagógus Kaposvár, 2012. 08. 27.

2. Alapvetés Kerettörvény jelleg Fokozatos hatálybalépés, kellő felkészülési idő Összefüggés a közigazgatási reformokkal: megyei kormányhivatal, MIK, járási szint megjelenése Összefüggés más törvényekkel: Magyarország Alaptörvénye, Ötv., nemzetiségi tv., szakképzési tv., Áht A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény egyes rendelkezései még alkalmazandók addig míg a nemzeti köznevelésről szóló törvény minden rendelkezése életbe nem lép Egy ideig tehát még a régi és az új törvény együtt alkalmazandó 2 2 2

3. Alapvetés • A végrehajtási rendeletek előkészítés alatt: SNI témakört miniszteri rendeletek fogják szabályozni, • a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve EMMI tervezet elkészült, • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló EMMI tervezet is elkészült

4. 2012. szeptember 1-jén hatályba lép • 1. A törvény célja és alapelvei • 2. Értelmező rendelkezések • Kivéve: halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló új fogalma: 2013. szeptember 1. • 3. Az intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések • Kivéve: az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség 3 éves kortól: 2014. szeptember 1. • Kivéve: Köznevelési Hídprogram: 2013. szeptember 1. • Kivéve: Pedagógiai szakszolgálatok: 2013. január 1. 4 4 4

5. Értelmező rendelkezések (2011. évi CXC. tv.) • Alapfeladat a többi gyerekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelése-oktatása • Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló (BTM): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek 5 5 5

6. Értelmező rendelkezések (2011. évi CXC. tv.) • Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a)különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló aa)sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek, tanuló

7. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:(2011. évi CXC. tv.) az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 7 7 7

8. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások (2011. évi CXC. tv.) • 27. § (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára,...differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

9. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások (2011. évi CXC. tv.) • (8)A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. • A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg.

10. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhezGyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (2013. szeptember 1-től lép hatályba)

11. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség (2011. évi CXC. tv.) • 45. § 3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A SNI tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

12. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása (2011. évi CXC. tv.) • 47. § (1) A SNI gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. • A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. • (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

13. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása (2011. évi CXC. tv.) • (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: • b) …integrált iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, • a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, • c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.

14. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása (2011. évi CXC. tv.) • (6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy • gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, • továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. • Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

15. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása (2011. évi CXC. tv.) • (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdősajátos nevelési igényű tanulótkét gyermekként, • a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. • (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (BTM), fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. • A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

16. A tanuló kötelességének teljesítése(2011. évi CXC. tv.) • 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti • a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, • b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. • (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

17. A pedagógus kötelességei és jogai(2011. évi CXC. tv.) • 62. § (1) b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

18. A szülő kötelességei és jogai (2011. évi CXC. tv.) • 72. § (4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. • A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.

19. Átmeneti és vegyes rendelkezések (2011. évi CXC. tv.) • 96. § (8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között • a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása, • b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon 2013. január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.

20. Átmeneti és vegyes rendelkezések (2011. évi CXC. tv.) • (9) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt • a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, • b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége • alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell.

21. A 4/2011 (I.29.) OKM rendeleta szakszolgálatokról • SNI a) : a megismerő funkciók és /vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyosrendellenessége (tanulási zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert specifikus fejlődési zavarok, iskolai képességek kevert zavara, beilleszkedési zavarok: aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus magatartászavar: …) Speciális ellátás: • integrált oktatás / nevelés       • pedagógiai célú rehabilitáció • heti kötelező óraszám 15 %-ában, kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezhető (közoktatási törvény 52. § 6. bek.). • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál kötelező felülvizsgálata • a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus végezheti

22. A 4/2011 (I.29.) OKM rendeleta szakszolgálatokról • SNI b) a megismerő funkciók és/vagy a viselkedés súlyos rendellenessége megnevezést kapták. Speciális ellátásuk: gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus

23. SNI diagnózis • TKVSZRB értelmi fogyatákosság autizmus spektrumzavar a megismerő funkciók és/vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendelleneségei a megismerő funkciók és/vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességei

24. Kezdeményező • a szülő • a szülő beleegyezésével az intézet vezetője

25. Vizsgálat • Mindkét szülő jelenlétében • Egyetértő nyilatkozat

26. Felülvizsgálat (Ktv.18.§) • minden tanév jún. 30-ig • 1. felülvizsgálat: az alapvizsgálatot követő 1. tanév • enyhe ért. fogy., megismerő funkciók tartós és súlyos rendellenessége esetén minden 2. év (12 éves korig) • egyéb fogyatékosoknál: az 1. felülvizsgálat után minden 3. tanévben kontroll • Nincsen kötelező felülvizsgálat:16 éves kor után

27. FONTOS TUDNI: • Alapító okirat • Intézménykijelölés • Habilitációs/rehabilitációs foglalkozás az SNI tanuló számára kötelező tanóraifoglalkozásnak minősül! Igazolatlan hiányzás. Az igazgató felelőssége az órák megszervezése és az órarend betartása.

28. SNI ellátás dokumentációja • érvényes szakértői vélemény • gyógypedagógus, logopédus egyéni fejlesztési terve • óránkénti dokumentáció (egyéni fejlesztési lapon) • osztálynaplókba írjuk a rehabilitációs órákat • órarend a kötelező tanórai foglalkozásokon túl tartott rehab. foglalkozásról

29. SNI fejlesztés megjelenik • pedagógia program • IMIP • helyi tanterv • egyéni fejlesztési terv • iskolai óratervben: heti 15-50%- ktv.52.§

30. Köszönöm a figyelmet!