A pedagógusok felelőssége a tehetségek kibontakoztatásában

1. A pedagógusok felelőssége a tehetségek kibontakoztatásában Dr. Bárczy Klára 2011. június 22.

2. Tartalom 1 A tehetség fogalma és fajtái 2 A tehetségfejlesztés 3 A tanár szerepe 4 Tehetség az iskolában 5 „Gyémántcsiszolás”

3. A tehetség fogalma, fajtái Renzulli: • átlag feletti általános képességek, • átlagot meghaladó speciális képességek, • kreativitás, • feladat iránti elkötelezettség.

4. Átlag feletti képességek: • magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, • kombinációkészség, • jó memória és beszédkészség, • kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása, • speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.), • alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát, • kritikus, független gondolkodás, • gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás, • a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének • képessége.

5. Kreativitás: • gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás, • ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások, • az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, • tevékenységek iránti fogékonyság, • kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, • kockázatvállalás, • nonkonformizmus, • a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék.

6. Motiváció (feladat iránti elkötelezettség):

7. A tehetség fajtái (Piirto modell)

8. A tehetség kibontakoztatása és fejlődése

9. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai • a tehetség azonosítása, felismerése, • a programok célkitűzései, • szervezeti formák, • gazdagítás, dúsítás, • tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók, • együttműködés a családdal.

10. A tehetségfejlesztő programok célkitűzései • a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, • a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése, • megfelelő „légkör” megteremtése, • szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják • a feltöltődést, pihenést.

11. A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái • tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, egyénre szabott munka stb.), • fakultáció, • speciális osztály, • délutáni foglalkozások (szakkör, önképzőkör stb.), • hétvégi programok, • nyári kurzusok, • mentor-program.

12. Együttműködés a családdal

13. A családdal való kapcsolat tartalmi szempontjai • célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer • kialakítása, • a fejlődés közös értékelése, • pedagógus, más fejlesztő szakember tanácsa, módszertani • segítségnyújtása, • a tanuló megismerése, • tehetség, képesség felismerése, • a gyerek érzelmi támogatása, elfogadás, odafigyelés, • közös programok szervezése, • pályaválasztás irányítása.

14. Click to edit title style

15. McKinsey jelentés )

16. a tanári teljesítmény(McKinsey jelentés) Tanulók teljesítménye 100 diákok 90 Legjobb 20% tanár 53 50 37 Legrosszabb 20% tanár diákok 0 8 éves 11 éves

17. McKinsey jelentés 1. „Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják.” 2. „Az eredményes tanulás elképzelhetetlen jó tanítás nélkül.” 3. „A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges.” (Forrás: http//oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/McKinsey.pdf)

18. McKinsey jelentés Az élenjáró rendszerek vizsgálata három különösen fontos tényezőt azonosított: • a megfelelő emberek váljanak tanárrá, • eredményes oktatókká képezzék őket, • a lehető legjobb oktatást kapjon minden gyermek. (Forrás: http//oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/McKinsey.pdf)

19. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS • Hasznosítható tudás • Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés • Az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása

20. Tudás és kompetencia Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Kulcskompetenciák munkacsoport Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006 december) kompetencia tudás+ képességek +attitűdök ismeretek alkalmazás

21. Hallom, látom, fogom… • Közöm van hozzá! • John Dewey (+1952) • a tapasztalat fontossága • Maria Montessori (+1952) • a pedagógus nem ismeretközlő, hanem a tanítási folyamat irányítója • a tanuló személyiségének fejlesztője

23. Melyek a legfontosabb tanári erények?

24. Click to edit title style Milyen tulajdonságok alapján nevezhetünk valakit tehetséges tanárnak, átlagos tanárnak, kiváló tanárnak, rossz tanárnak?

25. Milyen a jó tanár a tanárok szemszögéből? 2-9 10 feletti kíváncsi, nyitott, jól kommunikál, magabiztos, megbízható, alkotó, kreatív, szeresse munkáját, hitelesség, becsületes, lelkiismeretes, jó szervező, intelligens, Kiegyensúlyozott, egyenes, nyílt, szigorú, adminisztrációs - jogi jártasság 1 szaktudás, empatikus, következetes, gyerekeket szereti, humoros, jó előadó, türelmes, toleráns, elfogadó segítőkész, kritikus, jól érthető, jó a vitakészsége, reális, igazságos

26. A tehetséges tanár • jó eredményeket ér el diákjaival • jó módszerei vannak • fejlődőképes • tanul hibáiból • biztos szakmai alapokon áll • szereti a gyerekeket • higgadt • toleráns • sokat olvas • jó nevelő • jó szakember

27. Tehetséges az, aki • aki spontán teszi azt, amire egyébként csak megtanítható • aki annak születik • akinek vele született képességei vannak

28. A tehetséges tanár ismérvei • kreativitás • humor • képzelőerő • empatikus készség • kommunikációs készség • Problémaérzékenység • vagyis: • ösztönös pedagógiai érzék • személyes kisugárzás • karizma

29. A jó tanár

30. A jó oktatás kulcsa a jó tanár A jó tanár egész életen át ható példát ad A jó tanár már elfogadta saját magát. A jó tanár legalább ötször annyit dicsér, mint amennyit szid. A jó tanár nyitott és a diákkal együtt tanul. A jó tanár egyszerre az állandóság és a változás egysége. A jó tanár személyes. A jó tanár egész életével tanít és nevel. A jó tanár szemléletet ad, az ismeretek összefüggéseit, az ismerethálózat felépítését mutatja meg. A jó tanár iránytűt ad a diák kezébe azzal, hogy az ismeretek lényegét emeli ki. A jó tanár koherens, integráns és hiteles értékmintát jelent. A jó tanár következetes és kiszámítható. A jó tanárnak a tehetség kihívást jelent, növeli a kreativitását.

31. A jó tanár jól érzi magát a bőrében.A jó tanár önző.A jó tanár önzetlen.A jó tanár gyereket tanít, nem tantárgyat.A jó tanár rejtett energiákat szabadít fel.

32. A jó tanár egyik legfontosabb ismérve a lelkesedés. A jó tanárról messze lerí, hogy szereti hivatását. A tanárra, és a benne rejlő energiára úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére. A tanárok energiája az iskola, a közösség és az egész ország egyik legféltettebb kincse – kellene, hogy legyen.

33. A tehetséges gyerek deviáns nehezen kezelhető „kilóg a sorból” energiát, törődést igényel „nyűg”, de hatalmas lehetőség

34. Iskolai és iskolán kívüli tevékenységekmetodikai „fogások”heterogén csoportok kezelésecsoportdinamikaprojektmódszerönálló, egyéni, kreativitásra serkentő feladatokérdeklődési kör szélesítése - dúsítás

35. A tehetség jelei1.A tehetségesgyerek korán kezd beszélni, nagy a szókincse. Sokat kérdez, gyorsabban tanul, mint a többiek. Nagyon pontos a memóriája. Borzasztóan kíváncsi, nagyon hosszan tud egy számára érdekes témára koncentrálni. Széles körű általános műveltséggel rendelkezik, érdeklődik a világ iránt.

36. A tehetség jelei2.Élvezi a problémamegoldást, gyakran kihagyja a közbülső lépéseket, és eredeti kapcsolatokat hoz létre. Szokatlan és élénk a fantáziája. Korán megtanul olvasni. Erős érzelmeket és véleményeket fejez ki.

37. A tehetség jelei3.Furcsa humorérzéke van. Magasra teszi a mércét, törekszik a tökéletességre. Elveszíti az érdeklődését, amikor valamit többször kell végeznie.

38. Az olyan osztályokban, ahol nincs komoly fejlődési lehetőség, vagy nem adnak külön feladatot, ami megfelel az adott gyereknek, egy tehetséges csemete könnyen elunhatja magát, hiszen nem követelnek tőle eleget.

39. A tehetségesgyerekek gyakran kikapcsolnak: álmodoznak, lógnak, bohóckodnak, zavarják az órát, és kötözködnek. Ha gyermekedre sokszor panaszkodnak a nevelőnők, otthon azonban úgy tapasztalod, hogy minden feladatot pillanatok alatt elvégez, az még inkább indokolja, hogy kiderítsd, valóban tehetséges-e.

40. Ha tényleg különleges, könnyen lehet, hogy megfelelő iskolába kell majd adnod, és nem árt, ha speciális ovit is keresel számára. (Sue Atkins Legyél te a legjobb szülő!)

41. A rendkívüli gyerekek ugyanúgy megkülönböztetett bánásmódot igényelnek, mint a magatartászavaros vagy fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulók, hiszen segítség nélkül nem tudják kibontakoztatni képességeiket.

42. Különleges tehetségű gyerekek – megold(hat)atlan iskolai problémák? A mindennapi pedagógiai munka során komoly gondot jelent a pedagógus számára a különlegesen tehetséges gyerekekkel való foglalkozás.

43. Tehetséges gyerekkategóriái☺tulajdonságorientált☺ kognitív - az ismeretszerzés folyamatának minősége szerint☺ teljesítményorientált

44. Gender vonatkozása „csodagyerekek” között bizonyos, még ma is élő társadalmi beidegződések miatt világszerte több a fiú, mint a lány

45. Különleges adottságú gyerekek főbb területei*generikus intellektuális képességek, *speciális elméleti fogékonyság, *alkotó gondolkodás, *vezetői képességek, *vizuális és egyéb művészetek, *pszichomotoros képességek.

46. Tehetséges fiatalok jellemző tulajdonságaiintellektuális fölény, szociális fölény, önelégültség, gyakorlottság, mások felől érkező tisztelet, szociális nyomás, idegenség, konformitásérzés.

47. Miért nehéz a nagyon tehetséges gyerekeket tanítani?Speciális helyzet: Ha ugyanannyit követel a tanár, mint a többiektől, a tehetség alulteljesít;külön foglalkozásokat kell biztosítani vagy külön csoportokban, vagy legalább napi két órában; iskolán kívüli tevékenységeket kell biztosítani; mentori rendszert létrehozni.

48. Legfontosabb területek 1. művészeti nevelés; technikai és informatikai készségek fejlesztése; a tanterv- és programalkotás fogalmi megalapozása; a tanácsadói és pályaválasztási tevékenység kiterjesztése; a gyermeki alkotóképesség fejlesztése; adekvát tananyagok kifejlesztése; a kora gyermekkori (iskola előtti) nevelés kiterjesztése;

49. Legfontosabb területek 2. a globális tájékozottság és tudatosság népszerűsítése; a középső iskolafokozatok megerősítése; a szülők és a helyi lakóközösségek bevonása a fejlesztésbe; különböző szakmai-tantárgyi fejlesztések; a kutatás és az értékelés módszereinek fejlesztése; az érintett tanulói populáció pontos megismerése; speciális iskolák és programok biztosítása.