1 / 14

Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2.

Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás. Dr.Pavluska Valéria. Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével?.

nolcha
Download Presentation

Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Project FairPécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás Dr.PavluskaValéria

  2. Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével? • Napjainkközgondolkodásánaksajátosvonása, hogy a létfolyamatokatáltalábanvalamihaszonelvalapjánminősítjük. • Ebbena gondolatrendszerben a kultúra a kevésbé“hasznos” dolgokvilágábatartozik. • Jólszolgáljaezt a szemléletet a hagyományoskultúrafelfogás: a kultúra a pihenést, a szórakozást, a felüdülést, esetlegazelgondolkoztatástszolgálja, ezértnélkülözhető, le lehetrólamondani, ha szorítazanyagihelyzet. • Különösenválságosidőkbenrangsorolnakígy a döntéshozók (állam, önkormányzatok, háztartások). • Eza szemléletformanemhazaisajátosság.

  3. Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével? • A társadalomtudományok (szociológia, politológia) körébenaz 1960-as évektőlerősödőkultúrafelfogás: A társadalomvalóságoshelyzetétcsak a kultúraelemzésénkeresztüllehetmegérteni. A kultúrasokkaltöbb, mint a társadalompusztatükrözése (tudomány, művészetek), fogalomkörébetartoznakazértékek, a normák, a hagyományok, a viselkedésminták, a társadalomerkölcsi-szellemiszabályzórendszere is. • A kultúrakonstituálja is a társadalmatnemegyjárulékostényező, hanem a társadalomjövőjénekegyikalapkérdése. • Egyéletképes (versenyképes) társadalmi, gazdasági/politikaimodellmegalkotásaszempontjábólnemmindegy, hogymilyenminőségű a nemzetkulturálisfundamentuma, a közpolgárokszellemi, lelkiállapota. • “Nemabbólkellkiindulni, hogymennyipénzkell a kultúrához, hanemhogymennyikultúrakell a pénzhez.” 1 1 Vitányi Iván (1983): Vitairat a mai magyar művelődésről. Budapest, Gondolat.

  4. Mit nyújt a kultúrafogyasztás vizsgálata, megismerése? • Leírja a kultúrafogyasztás jellemző szerkezetét, megjelenési formáit, ezek irányait, trendjeit, a fogyasztás típusait: ki, mit, hogyan, mikor, hol, mennyit? • Megmagyarázza, hogy miért alakul az adott módon a kultúrafogyasztás: mi mozgatja, mi határozza meg, mi befolyásolja a fogyasztói döntéseket? • Előrejelzi a jövőbeni fogyasztást: hogyanalakul, hogyanalakíthatóazegyesfogyasztóitípusokfogyasztása? • Ajánlásokat, javaslatokattesza kulturális, a gazdaságiés a politikaiszféradöntéshozóiszámára: hogyanalakuljon a kulturálisintézményrendszerkínálata?

  5. A kultúrafogyasztáskutatásánakeddigieredményei Újtudományterület: kultúragazdaságtan(1960-as évekközepétől), újrészterületek: kultúramarketing; mégviszonylagkevésbizonyítóerejűmegállapítás Fontoseddigieredményeka kultúrafogyasztásszempontjából: • A kultúrafogyasztást (keresletet) meghatározótényezőkkörebővebbésmásjellegű, mint a normáljavakesetében • klasszikustényezők: fogyasztóipreferenciák (a javaknaktulajdonítottegyénihasznok), felkínáltjavakmilyenségeésára, jövedelem, másjavakmilyenségeésára • specifikustényezők: a javakkomplexértékstruktúrája, kulturálistőke, interperszonálishatások • A kereslettörvényszerűségeigyakraneltérőek • élményjavak, szenvedélyjavakjelensége • a jövedelemnövekedésének paradox hatása (idő – helyettesítés) • afogyasztástőkeképzőhatása • keresletrugalmasságsajátosságaistb.

  6. Átfogó kultúrakutatások Magyarországon • 1978: Elsőátfogókutatás a magyarkultúraállapotáról • 1996: A magyartársadalomkulturálisállapota • 2003: Jelentés a kultúráról (7 kötet) • 2008: Jelentés a magyarkultúraállapotáról2 • a kulturálisjavakhozvalóhozzáféréslehetősége, a kultúraközvetítőintézményrendszerkihasználtságaés a kultúrafogyasztásszerkezete, a különbözőtársadalmicsoportokízlésvilága, kulturálisorientációja (igényei) • a magyartársadalomszociálisszerkezetétszabályozómagatartás- ésértékrend 2 Eddigpublikáltjelentések: AntalóczyTímea – FüstösLászló- HankissElemér (2009): JELENTÉS A MAGYAR KULTÚRA ÁLLAPOTÁRÓL – ÁTFOGÓ KÖRKÉP. MTA PTI. = http://mta.hu/fileadmin/2009/strategia/Magyar_kultura.pdf Antalóczy – Füstös – Hankiss(szerk.) (2009): (Vész)jelzések a kultúrában. Jelentés a magyarkultúraállapotáról. Bp, MTA PTI. Antalóczy – Füstös – Hankiss(szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? Jelentés a magyarkultúraállapotáról. Bp, Magna Produkció.

  7. A kultúrafogyasztás megismerésének fő kérdései A legtöbbet használt kulturális terek3 vizsgálata • A lakosság hogyan helyezi el preferenciarendszerében az intézményesített kultúrát4? • Mely intézmények fogyasztása hasonlít leginkább? • Mely intézmények fogyasztása tér el leginkább? • Mivel azonosíthatók a kulturális fogyasztás fő dimenziói? • Vannak-e a kultúra fogyasztásának típusai; hogyan helyezkednek el a kulturális intézmények alkotta térben? 3A legtöbbet használt kulturális terek: mozi, videotéka, plaza, múzeum, galéria, könyvesbolt, kávéház, iskolai kulturális rendezvény, CD-bolt, internetkávézó, könyvtár, művelődési ház, opera, sportpálya, könnyűzenei koncert, komolyzenei hangverseny, dzsesszkoncert, fesztivál, klub, szórakozóhely, táncművészeti rendezvény, színház, színházi előadás színházon kívül 4Intézményesített kultúra: olyan intézmények, amelyek vállaltan kulturális szolgáltatásokat nyújtanak

  8. Azintézményeskultúraszínhelyeinektere 3 dimenzió: látogatásgyakorisága, melyintézménylátogatásajáregyüttmásintézménylátogatásával, illetvemelyekénem Hagyományosanátvivőkultúra fesztivál MINISSA MODELL művelődési ház könnyűzene táncművészet iskolai rendezvény sportpálya Magaskultúra Tömegkultúra klub színház máshol szórakozóhely dzsesszkoncert internet-café könyvtár opera videotéka komolyzene CD-bolt GAP plaza galéria  kávéház színház múzeum  mozi könyvesbolt Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? 18. p. Progresszíven átvivőkultúra

  9. Megállapítások • A felnőttlakosság 47%-a semmilyenkulturálistevékenységbennemveszrészt!! • Mindenfélekulturálisfogyasztástegybevéve a megyeszékhelyeklakossága a legaktívabb • Jelentős a szakadék a magasés a tömegkultúraközött, előbbiarányalényegesenkisebb • A fesztiválok, iskolairendezvények, művelődésiház, illetvekönyvesboltsegítikazátjárást a kétcsoportközöttkulturális “cölöpök” • A könyvesboltmultifunkcionálistérrévált(helybenolvasás, beszélgetések, kávéházstb.) szélesebblátogatóikörtvonz • Plaza: új, nyitottkulturálistér (mozi, könyvesbolt, események), széleskiegészítőszolgáltatásokkal (parkolás, étkezés, fedetttér, tisztaság) • Kortársszínház, kiállítás, táncnyitottabbá, befogadóbbáváltbővült a látogatóikör • A komolyzeneértésemégmindigelitkiváltságkulturálistőkehiány, arisztokratikuskörülmények

  10. Megállapítások • A múzeumokegyrészelátványos, különlegesanyagokatmutat be, komplexszolgáltatásokatnyújta látogatottságjelentősenmegnövekedettazutóbbiidőben • A fesztiválokkulturálisközterek, a vásáritradíciót, a közösségélménytteremtik meg  igenszélesrétegekettudnakmegszólítani • Azéletkorelőrehaladtávalazemberek a hagyományosabbkultúraközvetítőkfeléfordulnak – a kínálathatékonyabbanéri el őket • A nemekközöttieltérésnemtúljelentős: nőkinkábbklasszikuskultúra, férfiakinkábbkönnyedebbszórakozás • A preferenciákközöttiterületikülönbségekjelentősek: a vidékiek a tömegműfajokatrészesítikelőnyben, a megyeszékhelyekenésBudapestenlényegesennagyobb a magaskultúrairántiigény – a kínálatsokvidékiintézménybennemképviselmagasszínvonalat • A klasszikuskultúraleggyakoribbfogyasztójaaz 50+ éves, magasaniskolázott, városinő

  11. Kultúrafogyasztóitípusok Típusok: Azintézményesítettkulturálisszínterekalkottasokdimenzióskulturálistérbenholsűrűsödnekazemberek (pontfelhők)? Holleszhasonló a kulturálisfogyasztásuk? Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? 25-27. p.

  12. A kultúrafogyasztóitípusokprofilja

  13. Következtetések • A kínálatkialakításában el kellvetni a sztereotípiákattámaszkodnikell a kultúrafogyasztáskutatásainakeredményeire • A fogyasztásalapvetőkülönbségeitazéletkor, a műveltségiszintés a kulturáliskínálathatározza meg • Bizonyoskultúrafogyasztásiterületekegyüttjárnakmásokkala kínálatkialakításakorerretekintettelkelllenni • A kultúrafogyasztásfokozható, ha élményjellegűésközösségépítő • A jövedelemnemelsődlegesbefolyásolótényező, de sokegyébtényezőtjelezhet (foglalkozás, iskolaivégzettség) • Akulturálistőkemegteremtésébennagyszerepetvállalhatnak a kultúraközvetítők is • A kulturálisközpontok a “plaza-modellt” jólhasznosíthatják

  14. Köszönöm a figyelmet!

More Related