140 likes | 233 Views
Az adórendszerek és az adóigazgatás fejlődésének tendenciái az OECD országokban, és az ezzel kapcsolatos hazai teendők (2005). Vázlat. I. Adatok a fejlődés tendenciáiról II. Adóreformok III. Problémák és változások IV. Következtetések. I. Adatok a fejlődés tendenciáiról.
E N D
Az adórendszerek és az adóigazgatás fejlődésének tendenciái az OECD országokban, és az ezzel kapcsolatos hazai teendők(2005)
Vázlat • I. Adatok a fejlődés tendenciáiról • II. Adóreformok • III. Problémák és változások • IV. Következtetések
I. Adatok a fejlődés tendenciáiról • adóteher: OECD országokban az összes adó + tb-járulék a GDP %-ában 1965-ben 25,8%, 2003-ban 36,3% egyre kisebb mértékben növekedett • adószerkezet: • megoszlás: jövedelemadók, termékadók, tb-járulék – 31% (EU 19-ben) • GDP-hez viszonyítva: adóterhek növekedését a munkát terhelő adók idézték elő (16% 22%)
I. Adatok a fejlődés tendenciáiról • közgazdasági értékelés (mely tényezőkre terhelődik az adó, mi ennek a tendenciája) • EU elemzése: munkavállalói jövedelemre eső adóteher a teljes munkaköltségre vetítve 36% (nagy szóródással, stagnálás), tőkejövedelemre vetített teljes adóteher 29% (folyamatosan nőtt), fogyasztás adóterhe 23% (némileg növekedett) • bér-ék: munkavállalói munkaerőköltség (bér, juttatások, tb-járulék) %-ában kifejezett adóteher
I. Adatok a fejlődés tendenciáiról • versenyképesség: az adózás nem játszik döntő szerepet egy ország versenyképességében; az adóráta, bérkvóta, bér-ék közti kapcsolat nem szoros a közpolitika általában ezekkel érvel; az adókulcsok önmagukban félrevezetőek lehetnek, társasági adó kulcsa keveset árul el az effektív adóteherről • központi és helyi adó: helyi önkormányzati kiadások GDP-hez viszonyított aránya alacsony (10%), főleg a rendszerváltó országokban
I. Adatok a fejlődés tendenciáiról • adóigazgatási tendenciák: nincs hosszú távra és sok országra kiterjedő összehasonlítás • OECD elemzésének megállapításai: eltérő ható- és jogkörök, kivetéses eljárás vagy önbevallás, önálló vagy a pénzügymin. része, adónemek, adóalanyok vagy funkciók szerinti szerveződés • Hőgye Mihály tanulmányának megállapításai: adóigazgatás stratégiája az eredményesség növelése, önadózás alkalmazása, költséghatékonyság, indokolható központosítás, adóhivatalok méretére nézve nincs optimális szabály
II. Adóreformok • permanens adóreformok okai: választók igénye (politikusok is gerjesztik választási programjukkal), korábbi reformok elhibázottak (nem várt mellékhatások), társadalmi-gazdasági körülmények változnak • II. vh utáni reformok oka: magas adószint, adórendszer bonyolultsága, szélesedő adóelkerülés és adócsalás, méltányossági, hatékonysági bírálatok, globalizáció kihívásai, neoliberális államfelfogás erősödése
II. Adóreformok • egyértelmű tendenciák és lépések: áfa, tb szélesítése, szja határadókulcsának, ta-kulcsnak mérséklése, progresszív adósávok csökkentése, forrásadózás erősítése, adóalap-szélesítés, fogyasztás adóterhének növelése, reformokat nem kötik össze a kiadások csökkentésével • kudarcok: adócsökkentés növekedésre és megtakarításokra gyakorolt hatása elmarad a várakozásoktól, munkanélküliség nőtt, adórendszerek bonyolultabbá váltak, adórendszerek globalizációhoz igazítása még részleges
III. Problémák és változások • társadalmi változások: megszabják az adópolitika kereteit, de nincs egyértelmű megfelelés (érdekviszonyok) • állami prioritások: verseny, humán tőke, hatékonyság, EU-infrastruktúra • adóreform irányzatok: választási adópolitika, kiadások szerkezeti átalakítása, adóemelés csak rejtve, nincs adócsökkentés
III. Problémák és változások • adóteher és versenyképesség: adóteher csökkentésének iránya a tőke- és üzleti jövedelem adóterhének mérséklése (ok: tőke mobilitása), bérterhek csökkentése (ok: munkanélküliség) • adóharmonizáció: EU-n belül forgalmi adók harmonizációja, közvetlen adóknál nincs, csak iterációs jellegű kölcsönös alkalmazkodási folyamat
III. Problémák és változások • önkormányzati adók: kívánatos lenne helyi koncentráltabb önkormányzati rendszer, alkotmányos garancia az évenkénti önkényes változtatásokkal szemben, átengedett adók mint „saját források” • további kihívások: egykulcsos szja (alacsony v magas), öko-adó (energia, közlekedés, szennyezés), vállalati adózás és a nemzetközi működő tőke áramlása, kedvezmények (nem áttekinthető rendszer)
IV. Következtetések • adóelmélet nem elegendő az adótervezéshez • közösségi döntések elmélete érvényesül • adóreformok permanensek, időzítésük választási ciklusoknak megfelelően, programok túl nagyot akarnak • intézmények működésének racionalizálása, szolgáltatások kiszervezése • adópolitikában hosszú távú tudatosság ritkán érvényesül
IV. Következtetések – Mo. • rajnai és mediterrán országokéhoz hasonló jellemzők • fogyasztás megfelelő adóztatása • alsó-középjövedelemmel rendelkező munkavállalókra nehezedő magas bér-ék • önkormányzati finanszírozás átértékelésre szorul • várható: adóteher csökkentése, társadalompolitikai szerepvállalás csökkentése, adózás semlegességének erősítése, kedvezmények, mentességek szűkítése, egységes tőkejövedelem-adóztatás, foglalkoztatás elősegítésének prioritása