monarchiat pusok sszehasonl t sa l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Monarchiatípusok összehasonlítása PowerPoint Presentation
Download Presentation
Monarchiatípusok összehasonlítása

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 45

Monarchiatípusok összehasonlítása - PowerPoint PPT Presentation


  • 175 Views
  • Uploaded on

Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat. bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése monarchiák a keresztény Nyugat-Európában a magyar monarchiatípusok. Fogalmak. Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Monarchiatípusok összehasonlítása' - hashim


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
v zlat
Vázlat
  • bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése
  • monarchiák a keresztény Nyugat-Európában
  • a magyar monarchiatípusok
fogalmak
Fogalmak

Állam:

valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer

Államformák:

Monarchikus: (császár, király, emír, sah = államfő)

tradicionális hatalom, általában örökléssel

Köztrársasági: (köztársasági elnök = államfő)

rendszeres választások, népképviselet elve

llamt pusok
Államtípusok
  • demokratikus
  • autokratikus
  • totális
  • fundamentalista
uralkod
Uralkodó
  • állam (országok) vezetője
  • tisztségét örökléssel / beházasodással / az országgyűlés általi választással nyeri
  • hatalom alapja a származás
  • dinasztiák alakulnak ki, ezeken belül öröklődik a hatalom
ma elk l n l a modern llamokon bel l
Ma elkülönül a modern államokon belül:
  • parlament: legfőbb törvényhozó szerv + végrehajtó szerv ellenőrzése
  • kormány: tanácsadó szervből lett a legfőbb végrehajtó hatalom
  • bíróság: személyi és szervezeti függetlenség, elkülönült bírói hatalom

Államfő:

szimbolikus szerep,korlátozott politikai jogok

r gen
Régen…
  • nem különült el a törvényhozás, végrehajtás és a bírói hatalom
  • az uralkodó egységesen gyakorolta ezeket a jogokat
  • a történelem folyamán az uralkodói jogok fokozatosan csökkentek
  • Hogyan?
slide9
Ókor
  • despotikus hatalom
  • jellemző az istenkirályság pl. fáraók Egyiptomban
  • Spártában 2 király volt
  • türannosz (Kr.e. 560-527, Athén) egyeduralkodó, de önkényuralom
cs sz ri c m
Császári cím
  • császár: legmagasabb uralkodói hatalom a Római Birdalomban, Ceasar nevéből ered
  • 395: kettéválik a birodalom

- Kelet: a bizánci bazileus, mint császár uralkodik 1453-ig

- Nyugat: a pápa lesz a legfőbb hatalom

- 800-ban Nagy Károly császár lesz

- Német-római császári cím 962-1806

a k z pkori kereszt nys g
A középkori kereszténység

- az uralkodó hatalmát Istentől eredezteti

- Isten jelölte ki a nép vezetésésre

  • a nép nem kérdőjelezi meg a hatalmát
  • a király jogai: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás
  • a király kötelezettsége: a nép és az ország védelme
  • a király hatalmát a koronázással nyeri el
koron z s
Koronázás
  • az egyház védelmezője a keresztény államokban az uralkodó
  • az uralkodót akkor ismeri el a többi keresztény állam, ha a pápa is elismeri hatalmát
  • a koronázás fő eleme a felkenés
  • uralkodói jelképek:

korona, koronázási palást, kard, jogar, országalma

patrimoni lis kir lys g
Patrimoniális királyság

- a hatalom egyik alapja a kereszténység

  • a másik a földbirtok
  • a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik
  • a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja
  • földszerzés

öröklés + házasság + hódítás

frank kir lys g
Frank Királyság
  • Klodvig (497) és utódai a Merovingok
  • Kis Pippin és a Karolingok
  • Nagy Károly (800-ban császár lesz)
  • 843. verduni szerződés

Kopasz Károly Német Lajos

(Francia Királyság) (Német-Római Birodalom)

Lothar

(Itália, Burgundia)

francia kir lys g
Francia Királyság
  • Karolingok (843-987)
  • Capetingek (987-1328)
  • Valois -ház (1328-1589)
  • Bourbon -ház (1589-1830)
  • Orleans-i ház (1830-1848)
  • Császárok:

I. (Bonaparte) Napóleon(1804-1815)

III. Napóleon (1852-1870)

n met r mai birodalom
Német-Római Birodalom
  • Karolingok (843-911)

I. Ottó 962-ben császár lesz

  • Szász-dinasztia (919-1024)
  • Száli- dinasztia (1024-1137)
  • Hohenstaufok (1138-1254)
  • Interregnum (1254-1273)
  • Vegyesházi uralkodók (1273-1347)
  • Luxemburgi- ház (1347-1467)
  • Habsburg uralkodók (1438-1806)
anglia
Anglia

- Normandiai- ház (1066-1135)

- Anjou- Plantagenet- ház (1154-1399)

- Lancester- és York- ház (1399-1485)

- Tudor- ház (1485-1603)

- Stuart- dinasztia (1603-1694)

- III. (Oránia) Vilmos (1689-1702)

- Hannover- ház (1714-1901)

- Windsor- ház (1901- )

patrimoni lis rendi monarchia
Patrimoniális -> Rendi monarchia
  • belső konfliktusok

- államok közötti konfliktusok:

a dinasztiák összefonódása hatalmi konfliktusokat eredményez

a Plantagenet dinasztiának is vannak földjei Franciaországban

->100 éves háború (1337-1453)

  • államok és egyház közötti konfliktusok: a pápa világi hatalmat akar

- az uralkodó nagyobb támogatásra szorul

rendi monarchia
Rendi monarchia
  • az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat
  • rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja
  • az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak
n met r mai birodalom20
Német-Római Birodalom
  • a császár hatalma gyenge
  • az invesztitúra- harc különösen gyengíti az uralkodó hatalmát
  • klasszkius rendiségről nem beszélhetünk
  • 1356-ban a német aranybulla elfogadásával a birodalom megosztottsága szentesítetté válik
  • 7 választófejedelm beleegyezése kell a császári címhez
francia kir lys g21
Francia Királyság
  • IV. Szép Fülöp (1285-1314) hódításaihoz pénz kell
  • meg akarja adóztatni az egyházat
  • az egyházzal szembeni támaszát a rendi gyűléssel biztosítja
  • 1302-ben hívja össze az első rendi gyűlést
  • egykamarás gyűlés, de ülön tanácskozik a 3 rend
anglia22
Anglia

1215. június 15. Magna Carta Libertatum

  • 63 követelés betartására tesz ígéretet az uralkodó
  • a Nagy Államtanács beleegyezése kell az adókivetéshez
  • tárgyalás nélkül nem ítélhetnek el szabad embert
  • nemesek szembeszállhatnak a királlyal
anglia23
Anglia
  • 1265-ben hívják össze az első rendi gyűlést, mert a király nem tatja be a Magna Carta Libertatumot
  • a gyűlésre a városok és grófságok képviselőit is meghívják
  • a Simon de Monfort által vezetett felkelés elbukik, de a király (III. Henrik) rájön, hogy a polgárság támasz lehet a nemességgel és a papsággal szemben
  • kialakul a kétkamarás rendi gyűlés
rendi monarchia abszolutizmus
Rendi monarchia ->Abszolutizmus
  • az uralkodó és a rendek közötti erőviszony megváltozik
  • feudális viszonyok felbomlása
  • felfedezések

-> polgárság megerősödése

-> adókon kívüli egyéb bevételek

  • az uralkodó a rendek félretolásával irányít
abszolutizmus
Abszolutizmus
  • az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz
  • eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok

Közös:

- az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok)

  • nincs rendi gyűlés
  • zsoldos hadsereg
  • királytól függő hivatalnoki réteg
abszolutizmus26
Abszolutizmus

a király általában korlátozza a rendeket:

egyházzal + nemesekkel + polgársággal

milyen a viszonya az uralkodónak az adott országban?

n met r mai birodalom27
Német-Római Birodalom
  • V. Károly (1519-1556) tipikus abszolutista uralkodó: zsoldos sereg, hivatalnokok, hatalmas gyarmati bevételek
  • a katolikus egyház az uralkodó támasza:

hosszú távon azonban lemarad

- 1556-ban a birodalom ketté válik

II. Fülöp (spanyol ág) Ferdinánd (osztrák ág)

francia kir lys g28
Francia Királyság
  • vallásháborúk után 1589-től IV. Henrik és a Bourbon- dinasztia
  • 1614-től nem hívnak össze rendi gyűlést 1789-ig
  • tipikus abszolutista uralkodók:

XIII. Lajos (1610-1643)

XIV. Lajos (1643-1715)

- de ált. jellemző a társadalmi életben a nemesség meghatározó szerepe (taláros nemesség)

anglia29
Anglia
  • tőkés átalakulás korán végbemegy
  • a nemesség is vállalkozik
  • az uralkodó és a rendek érdekei egyeznek: van rendi gyűlés
  • egyetértés -> nem kell zsoldoshadsereg

-> nem kell önálló hivatalnoki réteg

  • az egyházzal viszont érdekellentét:

VIII. Henrik (1509-1547)

1534. Anglikán egyház

-egyetértés megszűnik : Stuart abszolutizmus 1603-tól

mi vezet az abszolutisztikus hatalom v g hez
Mi vezet az abszolutisztikus hatalom végéhez?
  • felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél
  • a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés
  • változás: Anglia : alkotmányos monarchia

Franciaország: forradalom

angol polg ri forradalom alkotm nyos monarchia
Angol polgári forradalomAlkotmányos monarchia
  • Stuart abszolutizmus 1603-tól
  • 1629-től nem hívják össze a parlamentet
  • 1642. jan. 10-én kitör a polgárháború
  • 1649. Anglia Köztársaság lesz 1688-ig
  • 1689. Jognyilatkozat
francia forradalom
Francia forradalom
  • 1791. polgári liberális alkotmány ->

alkotmányos királyság

  • 1792. szept. 20. köztársaság
  • 1804. Napóleon császár lesz:

a tradíciók dominálnak, dinasztiát akar létrehozni

  • 1815. restauráció
  • 1852. III. Napóleon császár lesz
felvil gosult abszolutizmus
Felvilágosult abszolutizmus
  • Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország a 18. században
  • a centrumon kívül a tőkés fejlődés és polgári átalakulás késik
  • az uralkodók átvesznek néhány praktikus dolgot a felvilágosodásból
  • a reformok felülről jönnek, abszolutisztikus eszközökkel
  • a felvilágosodás eszméinek terjedését igyekeznek meggátolni (cenzúra)
felvil gosult abszolutizmus34
Felvilágosult abszolutizmus

Habsburg Birodalom

Mária Terézia (1740-1780)

II. József (1780-1790)

Poroszország

II. Frigyes (1740-1786)

Oroszország

I. Péter (1689-1725)

II. Katalin (1762-1796)

v ltoz sok a 19 20 sz zadban
Változások a 19-20. században
  • az alkotmányok fejlődése
  • a montesqueieu-i elvek megvalósítása
  • népképviselet
  • a legtöbb királyság demokratikus
  • 25 királyság létezik ma
  • a királyhoz hasonló státusz más kultúrákban:

emír, szultán, omán, cár

parlament ris monarchia anglia
Parlamentáris monarchiaAnglia

- az államfő örökli tisztségét

  • közszereplő, a nemzet egységének kifejezője
  • az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot

II. Erzsébet 1953. jún. 2. óta uralkodik

- államfő

- egyházfő

- a brit nemzetközösség feje

ii erzs bet llamf i feladatai
II. Erzsébet államfői feladatai
  • a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal
  • napi összegzést kap a parlamenti munkáról
  • aláírása kell a törvények életbelépéséhez, de a vétójoggal az uralkodók 1707 óta nem éltek
  • Ő jelöli ki a miniszterelnököt
magyar kir lys g
Magyar Királyság

Patrimoniális királyság 1001-től kb. 1222-ig

(koronázási rend)

Rendi monarchia kb. 1300-tól

(rendek: papok, főnemesek, serviensek)

speciális helyzet:törökök+ Habsburgok miatt

Abszolutizmus 1687-től

(a pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról)

slide39
Felvilágosult abszolutizmus 1740-1790

Alkotmányos monarchia 1848 április 11.

  • szakítás a rendi szemlélettel: választójog, közteherviselés
  • az első független, parlamentnek felelős kormány
  • választott parlament

Neoabszolutizmus 1849-1867

Parlamentáris monarchia 1867-1918

slide40
Köztársaság 1918 nov. 16.

Tanácsköztársaság 1919. márc. 21.

Király nélküli alkotmányos királyság

1920. márc. 1.

II. Köztársaság 1946. február 1.

kir lyok a h zban
Királyok a házban…
  • Árpád-házi királyok (1000-1301)
  • Vegyesházi uralkodók (1304-1540)
      • Anjou
      • Luxemburgi
      • Jagelló
      • Hunyadi
      • Szapolyai
  • Habsburgok (1526-1918)
rp d h z
I. (Szent) István 1000-1038

Péter 1038-1041

Aba Sámuel 1041-1044

Péter másodszor 1044-1046

I. András 1046-1060

I. Béla 1060-1063

Salamon 1063-1074 I.

Géza 1074-1077

I. (Szent) László 1077-1095

(Könyves) Kálmán 1095-1116

II. István 1116-1131

II. (Vak) Béla 1131-1141

II. Géza 1141-1162

III. István 1162-1172

II. László ellenkirály 1162-1163

IV. István ellenkirály 1163-1165

III. Béla 1172-1196

Imre 1196-1204

III. László (kiskorú) 1204-1205

II. András 1205-1235

IV. Béla 1235-1270

V. István 1270-1272

IV. (Kun) László 1272-1290

III. András 1290-1301

Árpád-ház
vegyesh zi uralkod k
(Cseh) Vencel 1301-1305

(Bajor) Ottó 1305-1307

(Anjou) I. Károly Róbert 1308-1342

(Anjou) I. (Nagy) Lajos 1342-1382

(Anjou) Mária 1382-1385

II. (Kis) Károly 1385-1386

(Anjou) Mária 1386-1395 (1387-től társuralkodó)

(Luxemburgi) Zsigmond 1387-1437

(Habsburg) Albert 1438-1439

(Jagelló) I. Ulászló 1440-1444

(Habsburg) V. László 1444-1457

Hunyadi János kormányzó 1446-1453

(Hunyadi) I. Mátyás 1458-1490

(Jagelló) II. Ulászló 1490-1516

(Jagelló) II. Lajos 1516-1526

Szapolyai János 1526-1540

Vegyesházi uralkodók
habsburg h z
I. Ferdinánd 1526-1564

I. Miksa 1564-1576

II. Rudolf 1576-1608

II. Mátyás 1608-1619

II. Ferdinánd 1619-1637

III. Ferdinánd 1637-1657

IV. Ferdinánd 1647-1654

I. Lipót 1657-1705

I. József 1705-1711

III. Károly 1711-1740

Mária Terézia 1740-1780

II. József 1780-1790

II. Lipót 1790-1792

I. Ferenc 1792-1835

V. Ferdinánd 1835-1848

I. Ferenc József 1848-1916

IV. Károly 1916-1918

Habsburg-ház
k sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!

Készítette:

Fekete Zsófi

Fizsó