Fórum a BME vállalati kapcsolatainak erősítéséről és a tech-transzfer folyamatokról

1. Fórum a BME vállalati kapcsolatainak erősítéséről és a tech-transzfer folyamatokról A program a „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen” (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002) valamint a„Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Műegyetemen” (TÁMOP-4.2.1-08/1/KMR-2008-0001) című projektek támogatásával valósul meg.

2. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére • A hazai K+F helyzete az EU-n belül • A BME K+F finanszírozási problémái • A döntéshozók elvárásai • A program indoklása • Demola • Ipari Campus • KKV

3. Magyarország tudományos és innovációs profilja az OECD országok átlagához viszonyítva Forrás: Kardon: Tudománypolitikai adminisztrációs fejlesztések

4. A magyar K+F+I potenciál a humánerőforrás teljesítmény aspektusából Forrás: Kardon: Tudománypolitikai adminisztrációs fejlesztések

5. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére • A hazai K+F helyzete az EU-n belül • A BME K+F finanszírozási problémái • A döntéshozók elvárásai • A program indoklása • DEMOLA • Ipari Campus • KKV

6. Ipari K+F adatok 2010-2011

7. A BME ipari megbízásainak vállalási összeg szerinti összetétele Vállalási érték szerint Darabszám szerint

8. Innovációs szerződések aránya a teljes K+F forgalomban

9. A BME K+F finanszírozás összetétele Magyarországi felsőoktatási kutatóműhelyek K+F ráfordítása [mrd Ft], 2008 A BME saját bevételeinek szerkezete [mrd Ft], 2009 terv 266,4 58,7 • 2007-hez képest 10% csökkenés • Jelentős része az Európai Unió FP7 programjából származik, amelynek a kerete viszont megháromszorozódott az FP6-hoz képest • Az FP6 pályázati program keretében a BME a magyar támogatási összeg 68%-át kapta Nonprofit szervezetek 16,6 1% 2% • E források 80%-a veszélyeztetett • Innovációs törvény esetleges változása • EU projektek finanszírozási gyakorlatának változása Ipari (direkt) Külföldi forrás 16% Ipari (inno- vációs) 15% 12% Vállal- kozások 48% • Célkitűzések • EU-s és direkt ipari projektek az innovációs járulékhoz kapcsolódó megrendelések helyettesítésére • Felkészülés az EU-s projekt finanszírozási rendszer változására • Míg 2008-ban az összes állami költségvetési támogatás 111 mrd Ft volt, addig 2009-ben 170 mrd Ft, 2010-ben pedig 180 mrd Ft az erre szánt keret • A következő két év 348 mrd Ft-os keretének felosztása: • KTIA: 125 mrd Ft • GOP: 111 mrd Ft • OTKA: 11 mrd Ft • Egyéb: 101 mrd Ft • A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretétnek folyamatos bővítését tervezik EU és állami pályázat 75% 72% Állami költség- vetés 42% Összes Felsőoktatási kutatóhely Összes • Forrás: KSH, Kutatás és Fejlesztés, 2008

10. A BME K+F finanszírozása A BME K+F forrásainak 84%-a veszélyeztetett, ami alátámasztja az ipari kapcsolatok rendszere áttekintésének szükségességét (forrás: C&C tanulmány 2010)

11. A BME K+F finanszírozás • A KMR régió forrásai kimerültek • A NKTIA 2012-13-ban nem indít pályázatokat • Az innovációs alap közvetlen felhasználásának lehetősége szűkül • A tárgyi eszközök beszerzésének forrásai szűkülnek (szakképzés)

12. A BME programok célja A K+F tevékenységnek két szegmensét célozza: • Hazai ipari megbízásos kutató munka • Hallgatói kutatás és képzés kapcsolata Nem tárgya: • Uniós és hazai pályázati közvetlen tevékenység • Belső kutatásfinanszírozás

13. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére • A hazai K+F helyzete az EU-n belül • A BME K+F finanszírozási problémái • A döntéshozók elvárásai • A program indoklása • DEMOLA • Ipari Campus • KKV

14. Innováció politikai alapvetések • A hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy az minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020-as uniós tervezési szakaszban. A következő tervezési periódus kizárólagosan egyedüli nyertese a kutatás-fejlesztés területe (Horizon 2020), ahol az elérhető források közel 50%-kal, 53 milliárd euróról 80 milliárd euróra növekednek (ezt egészíti ki a Strukturális Alapokból további 60 milliárd euró a kutatás-fejlesztési infrastruktúra kiépítésére). • Ennek alapfeltétele, hogy a hazai – különösen a vállalati - K+F bázis jelentősen megerősödjön, ezen belül a K+F munkahelyek száma 2020-ig, a jelenlegihez képest, további 15.000 új K+F munkahellyel bővüljön. • Mintegy 300 fiatal, gyorsan növekvő, K+F-fel foglalkozó kis- és középvállalkozás (young innovative company, YIC) jelenjen meg Magyarországon 2020-ig. Forrás: NGM előterjesztés tervezet

15. A BME szerepe Tényként kell megállapítanunk, hogy amennyiben egy országban létezik innovációs politika – feltételezve, hogy a XXI. század és a modern államiság követelményeinek megfelelően az kitér az innovációs politika rövid, közép és hosszú távú céljaira, a célok elérésére rendelkezésre álló, vagy kifejlesztendő eszközeire, jogszabályi hátterére, intézményi kereteire, egyeztetési mechanizmusaira és irányítási módjaira - úgy az központi szerepet kell, hogy szánjon a BME típusú szereplőknek. Forrás: NIH tanulmány 2011

16. A felsőoktatás feladata, lehetőségek • „A jövő az egyetemek és a nagy cégközpontok együttműködéséé” • „Az új adórendszer ösztönözze a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalkozások kutatási együttműködéseit”. Forrás: MTI, Inforádió

17. Kik legyenek a kedvezményezett megrendelőink? • Az igénybe vehető elszámolt kutatás-fejlesztési ráfordítás utáni K+F adókedvezmény mértéke - legfeljebb 25 milliárd forint elszámolható költségig - az elszámolható költségek százalékában (a szektor átlagában súlyozva 29, 3%): • regisztrált fiatal innovatív vállalkozások számára 62% (22+40), • mikro- és kisvállalkozások számára 37% (22+15); • középvállalkozások számára 32% (22+10), • nagyvállalatok számára 22%; • a gyógyszeripari vállalatok által további 10 százalékpontnyi kedvezmény vehető igénybe, de legfeljebb a K+F projekt támogatásként igénybe vehető támogatási intenzitás maximumáig; Forrás: NGM előterjesztés tervezet

18. Hogyan leszünk kedvezményezett kutatóhely? A K+F adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló elszámolható költségek köre: • Állami kutatási szervezetek és felsőoktatási intézmények által nyújtott K+F szolgáltatások költsége kétszeresen (fiatal innovatív vállalkozások esetében egyszeresen) számolható el; Forrás: NGM előterjesztés tervezet

19. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére • A hazai K+F helyzete az EU-n belül • A BME K+F finanszírozási problémái • A döntéshozók elvárásai • A program indoklása • DEMOLA • Ipari Campus • KKV

20. A programok indokoltsága Vezetés,irányítás PhD K+Ftevékenység MSc Alap tevékenység. Termelés. BSc Egyetemiképzési szintek Vállalatitevékenységek IPARI CAMPUS Vállalat specifikus DEMOLABudapest Erős elméleti alap Gyakorlatorientált

21. A programok indokoltsága PhD MSc BSc Egyetemiképzési szintek KKVtevékenységek Vezetés Fejlesztés Termelés

22. A programok szerkezete IPARI CAMPUS program Gyakorlati kutatás Beszállító fejlesztés Egyetem-Ipar stratégiai partnerség DEMOLA program Versenyképesség és Spin-off KKV program Forrás: MTTI grafika

23. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére • A hazai K+F helyzete az EU-n belül • A BME K+F finanszírozási problémái • A döntéshozók elvárásai • A program indoklása • DEMOLA • Ipari Campus • KKV

24. A DEMOLA program lényege • A hallgatók az ipari partner által megjelölt kutatás-fejlesztési témán dolgoznak. A fejlesztés eredményére az ipari partner vételi/felhasználási opcióval bír. A program célja, hogy az amúgy is finanszírozott képzés keretében – gyakorlatilag többletforrás igénybevétele nélkül - hasznosítható eredményeket állítsunk elő, az iparral együttműködve és közben hallgatóink gyakorlatot szerezzenek a hasznosuló kutatás-fejlesztés, a gazdasági szempontokat is figyelembe vevő projektmenedzsment területeken.

25. DEMOLA: miért érdemes belefogni? • Hallgatói szemmel: gyakorlati tudás javítása, önálló problémamegoldás, csapatmunkára való képesség, sikeres munkahelyi beilleszkedés, karrierhez szükséges kompetenciák fejlesztése, sikeres tevékenység esetén hasznosításból származó jövedelem. Sikeres csapat, sikeres induló vállalkozás lehet.

26. DEMOLA: miért érdemes belefogni? • Egyetem (tanszékek) érdeke: szélesebb, és szerteágazóbb ipari partner portfólió létrehozása. Olyan kis cégek „merhetnek” kapcsolatba lépni az egyetemmel, akik korábban nem is gondoltak ilyenre. A tanszéki munkatársak ipari kapcsolatépítését segíti, jobb rálátásuk lesz az iparban generálódó projektekre.

27. DEMOLA: miért érdemes belefogni? • Vállalkozások érdeke: kockázatcsökkentés, nem kell belső erőforrásokat koncepciók kidolgozására lekötni, nagyobb rálátás az egyetemi kompetencia térképre, potenciálra. (A vállalkozások számára ez a konstrukció gyakorlatilag utófinanszírozott fejlesztési programok végrehajtását teszi elérhetővé).

28. A DEMOLA megvalósítása • Tanszékeken, több szervezeti egység összefogásával • Kreditakkreditációs rendszer • Előzetes regisztráció alapján • Erős szakmai támogatással • Demola.hu, Hallgatói Innovációs Központ, MTTI • Új labor a V1 épületben

29. A Demola labor • Munkacellák közös térben • Teljes közmű (víz, csatorna, áram, sűrített levegő, hálózat • Gépkocsival megközelíthető • Nagy belmagasság • „Retro” kialakítás • Szociális helyiségek • Átadás október 15.-én

30. Demola kérdések • Hogyan és hol szervezzük a témákat elfogadó kari egyeztetéseket (ha több kart érint a téma?) • Hogyan osszuk meg az esetleges infrastruktúra költségeket (hallgató darabszám, vagy hallgató-szor kredit arányában, vagy egyéb) • Hogyan vonjuk be az oktatókat? Részesedjenek-e az esetleges bevételből a konzultációs munkájuk révén? • Hogyan kezeljük a bevételt? Ki a szerződő? • Hogyan terjesszük a lehetőséget? Mennyiben partnerek a karok a saját üzleti lehetőségeik mentén a részvételben?

31. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére • A hazai K+F helyzete az EU-n belül • A BME K+F finanszírozási problémái • A döntéshozók elvárásai • A program indoklása • DEMOLA • Ipari Campus • KKV

32. Az Ipari Campus program • Az Egyetem közös kutatási, fejlesztési és ipari projektek számára egy kutatási parkot hoz létre. Az ezen a területen kialakított magas színvonalú kutatási, fejlesztési és termelési infrastruktúra szolgálja a közös projekteken dolgozó egyetemi és ipari szakértők tevékenységét. A vezetési és működtetési tevékenységeket az Egyetem és a közös tevékenységben partnerként szereplő vállalkozások együttesen végzik.

33. Az Ipari Campus jellemzői • Az együttműködés lehet tanszéki, kari, vagy önálló szervezeti egység szinten • Közös vállalat-BME menedzsment • Költségvetés alapú vállalati finanszírozás • Garantált IP jogok • Doktorandusz és kutatói tevékenység a domináns

34. Ipari Campus – miért érdemes belefogni? Az innováció politika részéről: • felgyorsul a KKV szektor szerepvállalása a nagyvállalatok beszállítói igényeinek kielégítésében • katalizálja a nagyipari vállalatok magyarországi fejlesztési tevékenységének indítását/bővítését • közelíti a műszaki képzést a korszerű ipar igényeihez • munkahelyeket teremt • ösztönzi a magas hozzáadott értéket előállító befektetéseket

35. Ipari Campus – miért érdemes belefogni? A vállalatok részéről: • Jól és magasan képzett humán erőforrás • Perspektivikus kutatásokra alkalmas szakember képzés • Olcsó kutatási kapacitás bővítés • Befektetés biztonságos előkészítése

36. Ipari Campus – miért érdemes belefogni? BME részéről • Infrastruktúra költségvetés kímélő tudományos kihasználása • Javuló PhD képzés feltételek • Korszerűsödő infrastruktúra • K+F forrásbővülés • Tanszéki erőforrások jobb kihasználása

37. Ipari Campus kérdések • Hogyan szabályozzuk a campus és a hallgatók IP jogait? • Hogyan működjön a campus és a tanszékek együttműködése (konkurencia vagy partner? tudásközpontok tapasztalata) • Hogyan működjön a több kart érintő campus szervezet • Hogyan kezeljük a campus költségvetését (rezsi és egyetemi szervezet vagy bérlő? tudásközpontok tapasztalata) • Hogyan irányítsuk a campust (önálló infrastruktúra – önálló „kar” – vagy valami más?)

38. Ipari Campus – lehetséges helyszín V2 épület felújítás után V2 épület jelenleg

39. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére • A hazai K+F helyzete az EU-n belül • A BME K+F finanszírozási problémái • A döntéshozók elvárásai • A program indoklása • DEMOLA • Ipari Campus • KKV

40. A KKV program lényege • Az Egyetem a partnervállalkozás által igényelt kutatás-fejlesztési szolgáltatást harmadik fél finanszírozásában, esetenként pedig teljesen, vagy részben saját költségére és kockázatára nyújtja, annak fejében, hogy a később részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetéséből származó többletjövedelemből. Eredményeként forrásigény nélkül bővül a vállalkozási projektekben ténylegesen bevonásra kerülő humán és fizikai K+F+I kapacitás, a támogatott projektekben az egyetemi partner műszaki-gazdasági kockázatelemzésen alapuló részvétele irányadó lehet a támogatási döntésekhez, a hasznosításból származó bevételek visszaforgatása bővíti a K+F finanszírozási forrásait és a BME által nyújtott szolgáltatások nagymértékben javítja a KKV-k uniós forrás abszorpciós képességét.

41. A KKV program hatása • felgyorsul a KKV szektor szerepvállalása a nagyvállalatok beszállítói igényeinek kielégítésében • növekszik az innovatív termékeket és szolgáltatásokat előállító KKV-k száma • javul a KKV-k exportképessége • munkahelyeket teremt

42. A KKV program szerepe a BME-n • Addicionális kutatás-fejlesztési forrást biztosít • Nem terhelt regionális korlátozásokkal (K+F beszállító a BME) • Segít a várhatóan kieső megrendelések pótlásában • Jövedelmet termel a munkatársaknak

43. A KKV program: kérdések • Képesek/akarnak e  a karok saját belső finanszírozási alapot létrehozni a KK előlegezéshez? Egyáltalán – támogatják a felvetést? • Milyen támogatást igényelnek a karok a kockázatelemzéshez (semmilyet, karit, központit?) • Hogyan lehet a munka értékét meghatározni, nyilvántartani? • Ha nem a kutatóegyetemi rendszer kezeli, tanszéki indítással hogyan lehet csatlakozni? • Hogyan illeszkedhet ebbe a rendszerbe az egyetemi spin-offok kezelése?

44. A BME programjai 2012-től az ipari kapcsolatok fejlesztésére És végül • A megvalósítás előkészítésének állása…

45. A tudománypolitika új ágazati rendszere

46. Köszönöm a figyelmet!