Kémiai elemzések értékelése minőségügyi szempontból

1. A talajvizek vízminőségi állapotának felméréseEUROPEAID/114956/D/SV/HU2002-000-180-04-01-02-03 Kémiai elemzések értékelése minőségügyi szempontból

4. Mintatároló edények az ÁVK-hoz 1*100 ml-es műa. palack - 1 ml 1+1 HNO3-val tartósított fémekre NF jelöléssel 1*100 ml-es sötét üveg – 1 ml acetonitrillel tartosított IC-re IC jelöléssel 1*100 ml-es sötét üveg – 1 ml cc HNO3-val tartósított TOC-ra TOC jelöléssel 2*500 ml-es sötét üveg – tartósítás nélkül ÁVK jelöléssel 2*500 ml-es sötét üveg – 1 ml HNO3-val, és 5 ml Na2SO3-tal tartósítva AOX jelöléssel 1*100 ml-es sötét üveg – 1 ml H2SO4-val tartósítva NH3 jelöléssel

5. Tartósítás a peszticidekhez és az egyéb szerves komponensekhez

6. A rutinelemzésekhez és a nehézfémekhez használt főbb műszerek a következők voltak (Bálint Analitika) A fémek meghatározása HP 4500 plus típusú ICP-MS készülékkel történt higítás nélkül, belső standard alkalmazásával. Az anionok meghatározása Dionex ionkromatográffal történt LC 25 oszlopon KOH eluenssel, vezetőképességi detektorral. A TOC tartalom meghatározása Shimadzu TOC-V CPH berendezéssel történt. A rutin paraméterek meghatározásához használt egyéb műszerek:UNICAM UV/VIS spektrofotométer, Shimadzu Visible UV-1601 spektrofotométer, WTW 538 pH és WTW LF 538 vezetőképességmérő.

7. Rutin paraméterek (ÁVK)-I

8. Rutin paraméterek (ÁVK)-II

10. Tartósítási kérdések a nitrát-nitrit tartalom meghatározásánál A minták nitrát és nitrit tartalmát a táblázatban található módszerek szerint ionkromatográfiásan meghatároztuk. A minták egy részénél szokatlanul magas volt a nitrittartalom, ezért felmerült a gyanúja annak, hogy ezek az értékek nem feltétlenül a valós nitrit koncentrációt mutatják, hanem a magas nitrittartalom a mintavétel utáni rövid időszakban (kevesebb, mint két nap) a hűtés ellenére a nitrátból képződik denitrifikációval. Néhány minta ismételt mintázása és mérése ezt a feltételezést megerősítette, ezért külön nitrát és nitrit eredmények helyett a nitrát és a mért nitrittartalom (nitrátban kifejezett) összegét adjuk meg a következő képlet szerint: Összes Nitrát= Nitrát+Nitrit*(MNitrát/MNitrit). Fenti változtatást a szakértői csoport elfogadta azzal a megjegyzéssel, hogy a későbbi, monitorozási fázisban a nitrittartalom meghatározását legjobb lenne terepi spektrofotometriás módszerrel, a mintavétel időpontjában elvégezni.

11. Nitritek mérésével kapcsolatos problémák

12. 131 minta alapján végzett kontrolelemzések értékelése

15. Nem történt analitikai hiba, a kontrolminták el lettek szennyezve a mintázás során.

18. Főelemek statisztikai adatai

19. Főelemek statisztikai adatai

20. Nehézfémek Eredetileg 227 mintából kellett volna megmérni a nehézfém tartalmat. Ezzel szemben a projekt során valamennyi mintából (felár nélkül) meghatározta a Bálint Analitika a nehézfémeket, mind az első, mind a második prioritási csoportba tartozókat. Összesen tehát 1321 mintát elemzett meg a Bálint Analitika a nehézfémekre. Az elemzések az általános vízkémiához hasonlóan a következő bontásban készültek el: 396 forrásminta, 571 új kút és 354 meglévő kút. Az elemzésekhez egy HP 4500 plus típusú ICP-MS készüléket használtak, belső standard alkalmazásával.

21. Nehézfémek Piros: elsődleges fontosságú Kék: másodlagos fontosságú

22. A pirossal jelölt elemek nem szerepeltek a TOR-ban, ezeket a MÁFI kérésére ingyen megelemezte a Bálint Analitika

23. Az aluminium elemzések szórása meglehetősen nagy, de ez egy nagyon nehezen mérhető komponens nyomelem tartományban (különösen 5 μg/l alatt). A legnagyobb gond az, hogy az aluminium meghatározása nagyon érzékeny a kolloid frakcióra ill. ezzel párhuzamosan a szűrési hatékonyságra.

25. Az első két mintánál mindkét laboratórium visszamérte saját korábbi eredményét (valószínűsíthetően kalibrálási probléma), a 3. mintánál terepi szennyezés történhetett. A szórás nem túl szép, bizonyos fokú szennyezésre ill. memóriahatásra gyanakodhatunk. Az eredmények alacsonyak, emiatt a gyengébb szórás nem túl nyugtalanító.

26. A szórás nem túl szép, bizonyos fokú szennyezésre ill. memóriahatásra gyanakodhatunk. Az eredmények alacsonyak, emiatt a gyengébb szórás nem túl nyugtalanító. Újraelemezve a kieső értékeket, alacsonyabb eredményeket kapott a Bálint Analitika laboratóriuma. Ennek ellenére elfogadható az eltérés figyelembe véve, hogy a nikkel meghatározása ICP-MS módszerrel problémás (nikkel mintázó és leválasztó)

27. Újraelemezve a két kiugró mintát a következő eredményt kaptuk: Az 1. mintát „föléelemezte” a Bálint Analitika laboratóriuma (valószínűleg szennyezés vagy memómória hatás miatt), de a 2. mintánál nem analitikai hiba történt, hanem a kontrol minta el volt szennyezve a mintagyűjtés alkalmával (kb. dupla érték).

28. A Se meghatározása nem egyszerű, lényegesen pontosabb értékeket csak ütközési cellával ellátott ICP-MS technikától várhatunk.

29. Az alacsony értékek egyezése nem túl jó, de ez valószínűsíthetően a kontrol laboratórium (MÁFI) analitikai hibája. A MÁFI új ICP-MS készülékével (Perkin Elmer Elan DRC-II) újraelemezve néhány mintát lényegesen (mintegy 1 nagyságrenddel alacsonyabb értékeket kaptunk).

30. Nyomelemek statisztikai adatai Összegezve a rutin és a nehézfémek analitikai eredményeit elmondható, hogy az eredmények annak ellenére kielégítőek (helyenként kitűnőek), hogy a mérések különböző edényekből történtek, ezért a mintavétel hibáját is tartalmazzák az összemérés eredményei.

31. Növényvédőszerek Összesen 623 mintát elemzett meg az ELGOSCAR-2000 Kft balatonfűzfői akkreditált laboratóriuma növényvédőszer tartalomra. A minták megoszlása a következő volt: 225 forrásminta és 398 új kút. A meghatározásokat AGILENT 6890N GC 5973 MSD készülékkel végezték el, a fenoxi karbonsavak kivételével folyadék-folyadék extrakciót, a fenoxikarbonsavak esetében pedig származékképzés után szilárdfázisú extrakciót alkalmaztak és ezt követően végezték el a kromatografálást. Az alkalmazott módszerek és a kimutatási határok a következő táblázatban láthatók:

32. Növényvédőszerek-II

33. Növényvédőszerek-III

34. Növényvédőszerek-IV

35. Növényvédőszerek Mind a forrásokból, mind az újonnan létesített kutakból vett minták növényvédőszer-tartalma igen kicsi, legtöbbször a kimutatási határok alatti, illetve azokat alig meghaladó érték volt. Az elvégzett 20 kontrollminta, amelyek közül 8 forrásminta, 12 pedig kútminta eredményei alapján elmondható, hogy nincs lényeges eltérés a kontrol és az eredeti mérések eredményei között, különösen, ha figyelembe vesszük az igen alacsony koncentrációkat.Mindkét laboratóriumban minden mérési napon QC mintákat alkalmaztak, ezzel biztosítva a méréseik pontosságát. Az igen jó egyezések mellett meg kell említeni, hogy a kontrolmérések eredményei – az igen alacsony koncentrációk miatt – statisztikailag nem értékelhetők.

36. Növényvédőszerek II

37. Növényvédőszerek statisztikai adatai

38. Egyéb szerves szennyezők-I

39. Egyéb szerves szennyezők-II

40. Egyéb szerves alkotók Összesen 228 mintát elemzett meg az ELGOSCAR-2000 Kft balatonfűzfői akkreditált laboratóriuma egyéb szervesanyag tartalomra. A minták megoszlása a következő volt: 75 forrásminta és 153 új kút. A PAH és a fenoltartalom meghatározását AGILENT 6890N GC 5973 MSD készülékkel végezték el folyadék-folyadék extrakciót követően. A TPH tartalmat AGILENT 6850 S II GC FID berendezéssel, a BTEX tartalmat pedig AGILENT 5890 S II GC FID készülékkel mérték, mindkettőt folyadék-folyadék fázisú extrakciót követően. Az AOX tartalmat a Bálint Analitika Kft elemezte Behr CL 10 típusú készülékkel, mivel az ELGOSCAR-2000 Kft akkreditációja erre nem terjed ki. A PAH tartalom meghatározásánál minden esetben megadtuk az összes PAH tartalmat a naftalincsoport nélkül, és a naftalincsoporttal együtt. 10 minta elemzésére került sor az egyéb szerves alkotók meghatározása során, 6 forrásminta és 4 kútminta. Ez a mért mintaszám 4,4%-a. Csak a TPH-GC, az összes PAH (napthaline csoport nélkül) és az összes PAH eredményeket lehetett értékelni, mert ezek voltak mérhető mennyiségben jelen. A többi komponens igen kicsi, a kimutatási határhoz közeli koncentrációban van jelen. Ezért az eredmények statisztikailag nem értékelhetők. Mindkét laboratóriumban QC mintákat alkalmaztak minden mérési napon, ezzel biztosítva a méréseik pontosságát.

41. Néhány tipikus adat az egyéb szerves szennyezők kontrol eredményei alapján

42. 9 mintát mért meg a Fodor József OKK laboratóriuma AOX tartalomra, 5 forrás és 4 kútvizet, ez az összes AOX mérés 4%-a. Elfogadhatóak a kontrol eredmények, annak ellenére, hogy az AOX meghatározás nagyon, nagyon érzékeny a halogén szennyeződésre

43. Egyéb szerves alkotók statisztikai adatai

44. Trícium meghatározás Összesen 688 vízmintát elemeztünk meg, ebből 139 vizsgálatot az OSSKI laboratóriuma, 549 elemzést pedig a Hydrosys Kft végzett. Mindkét laboratórium akkreditált, és az MSZ 19387:1987 sz. szabvány előírásait követte. A mérésekhez használt berendezések: Trícium dúsító berendezés: 10 x 250 ml térfogatú cellás elektrolizáló (gyártó:MTA Izotóp Intézete). Szcintillációs koktél: ULTIMA-GOLD LLT (PACKARD, USA). Folyadékszcintillációs analizátor: a Hydrosysnél: TRICARB 2100/2300 TR (gyártó: Packard) az OSSKI-ben: CANBERRA PACKARD 2550 TR/AB Az alkalmazott módszerek és a kimutatási határok a következő táblázatban láthatók:

45. A kontrollvizsgálatok úgy történtek, hogy az OSSKI vizsgálati sorozatából 16 mintát ellenőrzött a Hydrosys Kft, és a Hydrosys Kft rutinszerű vizsgálati sorozatából 10 mintát megelemzett az OSSKI laboratórium. Összesen 27 kontrollvizsgálatot történt, mely a teljes mintaszám 5,4%-a. Az eredmények egyezése megfelelő.