vezet s s szervezetpszichol gia n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Vezetés- és szervezetpszichológia PowerPoint Presentation
Download Presentation
Vezetés- és szervezetpszichológia

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 52

Vezetés- és szervezetpszichológia - PowerPoint PPT Presentation


  • 165 Views
  • Uploaded on

Vezetés- és szervezetpszichológia . Ferenczné Szarvas Anikó. „Ha hajót akarsz építeni, ne az embereket trombitáld össze, hogy fát szerezzenek, hanem tanítsd meg nekik a végtelen tenger iránti vágyat!” (Antoine de Saint-Exupéry). 1. A vezetés lényege. A vezetés lényege.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Vezetés- és szervezetpszichológia' - neith


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
vezet s s szervezetpszichol gia

Vezetés- és szervezetpszichológia

Ferenczné Szarvas Anikó

slide2

„Ha hajót akarsz építeni,

ne az embereket trombitáld össze,

hogy fát szerezzenek,

hanem tanítsd meg nekik

a végtelen tenger iránti vágyat!”

(Antoine de Saint-Exupéry)

a vezet s l nyege
A vezetés lényege
  • Elérni egy feladat megoldását (egy kitűzött célt) más emberek segítségével.
  • A vezető az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai:
    • elkötelezetten együttműködjenek vele
    • egy közös cél érdekében
    • képességeik, tehetségük, energiák felhasználásával
mi a vezet s
Mi a vezetés?

A vezetés

Munka Tudomány Művészet Szakma

a vezet s munka
A vezetés - munka:
  • Olyan munka, amelynek célja mások – a beosztottak – munkájának eredményessé tétele. (A munka: olyan fizikai és szellemi tevékenység, amelyet meghatározott időben és helyen, meghatározott cél érdekében, pénz ellenében végez valaki.)
a vezet s tudom ny
A vezetés - tudomány:
  • megfigyelésekből, vizsgálatokból, kísérletezésből származó
  • rendezett tudásanyag,
  • amely a vizsgálati tárgy természetének, alapelveinek meghatározását szolgálja.
  • interdiszciplináris jellegű: olyan komplex elmélet, amely igen sok tudományág eredményeinek szintetizálásával kísérli meg az önálló tudománnyá válást.
a vezet s m v szet
A vezetés - művészet:
  • a tudományos eredmények általánosságait le kell fordítani konkrét emberi dolgokra
  • a tudománynak az emberi célokra irányuló alkalmazása művészet.
a vezet s szakma
A vezetés - szakma:

Bármely szakmának (Schein szerint)

3 kritériuma van:

  • általános alapelvek alapján döntéseket hoz,
  • státuszukat objektív teljesítmény-standardok alapján érik el.
  • szigorú etikai követelmények vezérlik tevékenységüket.

Nyilvánvaló, hogy a vezetés mint szakma megfelel e kritériumoknak.

a vezet s mint szakma sszetev i
A vezetés mint szakma összetevői:
  • Irányítás → a vezető az az ember, aki megmondja másoknak, hogy mit csináljanak, és azok lelkesen végigcsinálják, amire a vezető (a szervezet érdekében) igyekszik rávenni őket.
  • Politika → a vezetés eredményességéhez a szervezeten belül és kívül is kapcsolatok kiépítésére, koalíciók alakítására, ésszerű kompro- misszumok megkötésére van szükség.
a vezet s mint n ll diszcipl na megjelen se
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése:
  • XIX. sz. vége, XX. sz. eleje
  • F. W. Taylor „a tudományos vezetés atyja”

DE!

  • Már a Bibliában Mózes II. könyvének 18. fejezetében minden benne van a vezetés lényegét illetően (kis túlzással).
a vezet s mint n ll diszcipl na megjelen se 2
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 2.

Megjelenik benne:

  • a vezetői tevékenység monopolizálásának, az „egylépcsős” vezetésnek a tarthatatlansága ott, ahol nagyobb tömegű beosztottakról van szó.
  • Jethró főpap meggyőzően bizonyítja, hogy szükség van a vezető hatáskörök egy részének delegálására, tehát a többlépcsős rendszer kialakítására a döntéseknél („nem végezheted el azt egymagad”);
a vezet s mint n ll diszcipl na megjelen se 3
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 3.

A vezető három lényeges funkciója, feladata:

  • a célok kitűzése („add tudtokra…a tenni valót, a melyet tenniök kell”)
  • az eszközök meghatározása („add tudtokra az utat, a melyen járniok kell”)
  • a szabályozás („És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre”);
a vezet s mint n ll diszcipl na megjelen se 4
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 4.
  • a szervezeti struktúra létrehozásának szükségessége; a lineáris szervezeti forma karrierje több mint háromezer év után sem ért véget („ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké”);
  • a vezetők kiválasztásának alapvető szempontjai („derék, istenfélő, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést”);
  • a kollektív felelősség elve („így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák”).
a tudom nyos vezet s kialakul s nak f bb vonalai 2
A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 2.

1. A klasszikus vezetéselméleti irányzat

  • F.W.Taylor
  • H.Fayol

2. A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat

  • E. Mayo
  • D. McGregor
  • K. Lewin

3. A modern irányzatok (Rendszerszemlélet)

  • C. I. Barnard
  • C. Argyris
  • March és Simon
a tudom nyos vezet s kialakul s nak f bb vonalai 3 1 f w taylor 1856 1915
A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 3.1. F.W.Taylor (1856-1915)
  • Fő kutatási területe: a tudományos munkaszervezés
  • „Melléktermékként” fogalmazta meg vezetési alapelveit:
    • a vezetőknek tudományos alapon kell kiválasztaniuk a munka szempontjából leginkább megfelelő munkásokat és alkalmazottakat; betanításuk is tudományos alapon történjen,
    • a vezetésnek tudományos alapon szabályoznia kell a munkavégzés minden elemét,
    • a vezetők és beosztottak „szívélyes egyetértésben dolgozzanak egymással,
    • a munkát és a felelőséget meg kell osztani a vezetők és a végrehajtók között.
a tudom nyos vezet s kialakul s nak f bb vonalai 4 1 f w taylor 1856 1915
A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 4.1. F.W.Taylor (1856-1915)

A négy alapelv a vezetők négy feladatához kapcsolódik:

  • munkatársak kiválasztása,
  • munkatársak betanítása,
  • együttműködés a munkatársakkal,
  • munkamegosztás és felelősség-megosztás a vezető és a beosztott között.
a tudom nyos vezet s kialakul s nak f bb vonalai 5 2 h fayol 1841 1925
A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 5. 2. H. Fayol (1841-1925)
  • Arra az emberre figyelt, aki a feladatért a felelőséget viseli, a vezetőre
  • A vállalati vezetést tekintette lényegesnek, melynek öt fő funkcióját határozta meg:
    • tervezés
    • szervezés
    • rendelkezés
    • koordinálás
    • ellenőrzés
a tudom nyos vezet s kialakul s nak f bb vonalai 6 2 h fayol 1841 1925
A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 6.2. H. Fayol (1841-1925)
  • Megalkotta a vezetés 14 alapelvét
  • 1916-ban elsőként fogalmazta meg a rendszeres vezetőképzés szükségességét
  • Fontos megállapítása a szakmai és vezetési ismeretekről ill. képességekről és ezek arányáról: minél magasabban helyezkedik el valaki a szervezeti hierarchiában, annál fontosabb a vezetői felkészültsége és kevésbé fontos a szakmai képzettsége!
  • Rendszerezte a vezetői tulajdonságokat
a tudom nyos vezet s kialakul s nak f bb vonalai 7 2 h fayol 1841 1925
A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 7.2. H. Fayol (1841-1925)

Fayol vezetői „tulajdonságai”:

  • fizikai állapot (egészség, kedv)
  • értelmi képesség
  • erkölcsi tartás
  • műveltség
  • műszaki ismeret (szakismeret—alacsonyabb szinten)
  • tapasztalat
  • vezetési képesség (fölfelé haladva egyre inkább!)
a neoklasszikus vezet selm leti ir nyzat 1 e mayo 1880 1949
A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat1. E. Mayo (1880-1949)
  • Human Relations irányzat megteremtője,
  • az embert és a csoportmunkát helyezi előtérbe,
  • tagadja, hogy a gondolkodás csak a vezetők feladata és a munkásoknak a végrehajtás a feladata,
  • a vezetők társadalmi összefüggésrendszerben dolgoznak,
  • a vezetői munka hatékonyságát pszichológiai tényezők befolyásolják!
a neoklasszikus vezet selm leti ir nyzat 2
A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat 2.

2. D.McGregor

  • X ésY elmélete, amely kétféle vezetői előfeltételezést mutat be

3. K. Lewin

  • vezetési stílusok
  • az egyéni magatartás csoporteljárással történő megváltoztatása
a modern ir nyzatok rendszerszeml let
A modern irányzatok (Rendszerszemlélet)

1.C.I.Barnard

  • a szervezet a társadalmi kapcsolatokban működő emberek által jön létre, a siker
  • függ a szervezeten kívül működő emberektől
  • a szervezetben dolgozók nemcsak egyszerű tagjai a szervezetnek, hanem annak funkcionális részei,
  • a formális és informális szervezetnek dinamikai egyensúlyban kell lenniük.

2. C.Argylis

  • a szervezet részéről támasztott követelmények és a normális személyiség struktúrája között konfliktus van,
  • megoldás: motiváció!
a modern ir nyzatok rendszerszeml let 2
A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) 2.

3. J.March és M.A.Simon

  • a szervezet egy input-output rendszer,
  • a környezetükkel bonyolult kapcsolati rendszert alkotnak,
  • a különböző tényezők (egyének, csoportok, magatartásformák, motivációk, célok stb.) összehangolása szükséges,
  • a döntési szféra sohasem korlátozódik a vezetői apparátusra,
  • a gyakorlatban a szervezet minden tagja döntéshozónak tekinthető.
menedzsment s vezet s fogalmak
Menedzsment és vezetés fogalmak:
  • két olyan fogalom, amelyet sokan azonosnak, sokan pedig különbözőnek tartanak
  • a probléma kapcsán célszerű az angol nyelvű kifejezésekből kiindulni
management s leadership
Management

célok kitűzésének és megvalósításának folyamata az öt menedzsment-funkció által humán, pénzügyi és anyagi források felhasználásával.

A menedzser tehát a szervezetet működteti, mint rendszert, beleértve a szervezet személyi és tárgyi elemeit egyaránt.

Leadership

személyek és csoportok befolyásolási folyamata a célok meghatározása és megvalósítása érdekében.

A leader (vezető) tevékenysége tehát az emberekre irányul, az egyént, illetve a csoportot befolyásolja, motiválja a célok érdekében

Management és Leadership
management s leadership1
Management funkciók

Tervezés

Szervezés

Személyügyek

Irányítás

Ellenőrzés

Leader funkciók

Nevelés

Tanácsadás

Ítéletalkotás

Képviselet

Management és Leadership
management s leadership2
Management

egy lényegében állandósult folyamat.

A szervezeti élet olyan összetett elemeivel foglalkozik racionális alapon, mint a problémamegoldás, költségvetés, controlling, stb.

Leader

A vezetés alapjában a személyes magatartásformákról és viselkedési mintákról szól.

Érzelmekre hagyatkozik, azt kutatja, hogyan tudja az embereket egy vízió mögé felsorakoztatni és arra inspirálni, hogy e vízió megvalósításában hatékonyan közreműködjenek.

Management és Leadership
menedzsment s vezet s sz ks gess ge
Menedzsment és vezetés szükségessége
  • Az emberek hatékony irányításához mind a menedzseri készségekre, mint a vezetői képességekre szükség van.
  • A kihívás a két készség adott szituációban történő egyidejű és megfelelő alkalmazásában rejlik, mely végül sikeres eredménnyel zárul.
vezet v v l si modellek
Vezetővé válási modellek:
  • A karizma
  • Az erőszak-behódolás modellje
  • A születési előjog
  • A rokonszenv és a bizalom elve
  • A választás módszere
  • A képzettség, a képesítés szerepe
  • A tulajdonság elmélet
  • A kontingenciaelmélet
  • A véletlen szerepe
  • Szociológiailag preferált jegyek
  • Hatalmi csoporthoz tartozás
  • Alkalmasság vizsgálati eljárások
1 a karizma a karizmatikuss g
1. A karizma, a karizmatikusság
  • ősi, mai napig is érvényesülő vezetővé válási modell
  • a karizmatikus vezető valamilyen küldetéstudattal, különleges elhivatottsággal rendelkezik,
  • életével, működésével az adott közösség valamilyen elemi szükségletét elégíti ki
  • különleges erőt, kisugárzást, elkötelezettséget, mások által elfogadott tekintélyt fejez ki
2 az er szak beh dol s modellje
2. Az erőszak-behódolás modellje
  • a vezető szerepet fizikai erővel, különböző nyílt vagy rejtett erőszakos módszerekkel szerzik meg és töltik be
  • gyakran ott rejlik ez a tömeges háborúk, a viszályok, az ellenségeskedések, az intrikák. a rivalizálás hátterében
  • a személyt a hatalom megszerzése, birtoklása mozgatja
  • az erőszak rejtett vagy nyílt formáiban kifejeződő értékek:
    • instrumentálisak (a hatalom birtoklásával elérhető előnyök a vonzók)
    • autonóm jellegűek (élvezetnek számít a hatalom gyakorlása)
    • egocentrikusak (saját maga és családja számára jelent előnyöket a hatalom)
  • behódolást, nagyfokú engedelmességet követel a beosztottaitól
3 a sz let si el jog
3. A születési előjog
  • a rokonság és vérségi kapcsolatok érvényesülése a vezetővé válásban
  • legősibb változata az elsőszülöttséghez fűződő jog (királyutódlás)
  • ezen kapcsolatok túlzott érvényesülése a vezető állásokba jutásban: a nepotizmus
4 a rokonszenv s a bizalom elve
4. A rokonszenv és a bizalom elve
  • a közös neveltetés, a közös élmények és ismertség, bizalom érvényesülése a vezető választásában
  • modern demokráciákban is gyakori, hogy vezető államférfiak régi iskolatársakat vesznek maguk mellé felelős állami hivatalok élére
  • demokratikus kontroll ellensúlyozhatja ezt a kiválasztási gyakorlatot
5 a v laszt s m dszere
5. A választás módszere
  • az athéni demokráciában alkalmazták először (Kr. előtt 443-429 Periklész)
  • később az egyház (pápaválasztás), majd kiszélesítve a reformációval kialakult egyházak (a lelkész, a püspök, a tanítók)
  • a polgári demokráciákban közigazgatási elöljárók, pártok tisztségviselői kaptak így megbízást
6 a k pzetts g k pes t s szerepe szakmai kompetencia
6. A képzettség, képesítés szerepe (szakmai kompetencia)
  • a társadalmi és gazdasági fejlődés a XIX. század második felében olyan szintre jutott,hogy az irányítás az igazgatás vezető tisztségei megkövetelték a megfelelő képzettséget
  • Magyarországon 1883-ban vezették be először a képesítési előírásokat közalkalmazottakra
  • ma a vezetői állásokba jutásnak egyik fontos feltételévé vált a felsőfokú képzettség megszerzése
7 a tulajdons g elm let
7. A tulajdonság elmélet
  • a XX. század első felében világossá vált, hogy a felsőfokú végzettségűek száma nagyobb, mint a betölthető vezető állásoké
  • átni lehetett, hogy a vezetéshez valami más is szükséges
  • a figyelem ráirányult a vezetéshez szükséges különböző képességekre és tulajdonságokra
  • megjelentek a vezetéssel kapcsolatos különböző tulajdonság listák
8 a kontingencia elm let ha akkor elm letek
8. A kontingencia elmélet ( „ha…akkor…” elméletek)
  • ezek az elméletek a tulajdonságelmélet gyengeségeit pótolják
  • a vezető személyiségtényezőit és tevékenységének helyzeti meghatározóit vetíti egymásra
  • fontosabb tételei a következők:
    • a csoport eredményessége attól függ, hogy a csoport sajátos helyzetében vezető stílusa helyén való-e vagy sem
    • a legtöbb ember alkalmas a vezetésre bizonyos helyzetekben, míg más helyzetekben a vezetésre alkalmatlan
    • a leghatékonyabbnak ígérkező vezetői stílus típusát az határozza meg, hogy a csoport helyzete mennyire teszi lehetővé a vezető számára, hogy a csoport tagjaira befolyást gyakoroljon
9 a v letlen szerepe
9. A véletlen szerepe
  • W. Mills amerikai szociológus kiterjedt elemzést végzett az amerikai vezető körök tagjairól (Az uralkodó elit)
  • úgy találta, hogy a vezető elit tagjai pozícióba kerülésük körülményei között kb. 60%-os arányt a véletlennek tulajdonítottak a véletlen kiválasztódásra is érvényes, mint az életünket kísérő és meghatározó minden
  • A véletlenre, hogy rendszerint azokat találja meg, akik erre fogadó készek, vagyis bizonyos külső és belső előfeltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy valamilyen lehetőséget valóra váltsanak
10 szociol giailag prefer lt jegyek
10. Szociológiailag preferált jegyek

lehetnek a következők:

  • életkor,
  • nem,
  • lokális tagság,
  • korábban származás, politikához való viszony,
  • jelenleg inkább a politikamentesség
11 hatalmi csoporthoz tartoz s
11. Hatalmi csoporthoz tartozás
  • hatalmi csoport sokféle lehet (politikai erő, szakmai monopólium, érdekközösség, rokonszenvi klikk, stb.)
  • mindegyik csoport „favorizálja” a saját embereit, saját jelöltjeit különböző pozíciók betöltése során
  • esetenként az eszközökben sem válogatnak
12 alkalmass g vizsg lati elj r sok
12. Alkalmasság vizsgálati eljárások
  • különböző alkalmasság-vizsgálati eljárások is kidolgozásra kerültek
  • ezek különböző pszichológiai és egyéb alkalmasság-vizsgálati eljárások
k sz n m a figyelmet

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Ferenczné Szarvas Anikó