Hallássérültek

1. Hallássérültek „Csapásokon keresztül, valahol a hallóhatáron túl…de vezet az út” Készítette: Csomák Lilla szurdopedagógus

2. A hallás szerepe • A külvilág megismerésében, tájékozódásban,ingerek feldolgozásában. • Minden irányból közvetíti a környezet jelenségeit, akarattal nem kapcsolható ki. • Felkészít a bekövetkezett eseményre (rugalmasság, alkalmazkodás). • Magatartást irányító jellege van. • Kapcsolatfelvétel-tartás fontos eszköze. • A hangos beszéd elsajátításában lényeges.

3. AZ EMBERI BESZÉD FELTÉTELEI • Ép beszédszervek • Ép érzékszervek • Ép idegrendszer • Megfelelő beszélő környezet • Motivált pszichés állapot

4. Egyes hangok erőssége (dB) • Rakéta 140 dB • Repülő 120 dB • Légkalapács 100 dB • Beszéd 60 dB • Suttogás 30 dB • Madárdal 20 dB

5. Gyógypedagógiai értelemben hallássérülésről akkor beszélünk, ha a hallás szerve, az idegpályák, vagy a központi idegrendszer megfelelő területe veleszületett, vagy szerzett okok miatt súlyosan és visszafordíthatatlanul károsodást szenved. (25 éves kor előtt) Ennek következtében a hallásteljesítmény és beszédtanulás jelentősen eltér az épekétől.

6. A hangerő csökkent érzékelése

7. Sokan vannak A fülünk igen értékes és érzékeny érzékszerv. Csak akkor értékeljük igazán, amikor már rosszul működik és nem hallunk.Földön: 500 millió ember hallássérült. Európában: 70 millió a hallássérültek száma.Magyarországon: 1millió ember hallássérült ( a népesség 10%-a)! A közel 1 millió emberből 60 ezer a siket (csak a legmélyebb hangokat és a vibrációt érzékelik), 300 ezer a súlyos nagyothalló.A hallássérültek száma egyre növekszik (civilizációs ártalmak)!

8. Tudtad? A walkmanek és MP3 jelenleg szokásos használata is magában rejti a maradandó halláskárosodás veszélyét.

11. Okok • A károsodás létrejöttének ideje: (pre-, peri-, postnatalis időszak) A hallássérüléshez vezető korfolyamat szerint: - fejlődési zavarok következménye: fejlődési rendellenesség (intrauterén élet elején, amikor a hallószervek minőségileg kialakulnak, akkor sérülnek) - Gyulladásos megbetegedések: Pl. hallószerv területén, vagy szövődményként áthúzódik a hallószervre is (agyhártya gyulladás)

12. Halláscsökkenés típusai - Vezetéses eredetű: külsőfül, középfül:fülzsír, gyakori középfülgyulladás(gyógyszer, műtét, hallókészülék) • Idegi eredetű: belső fülben:szőrsejtek és/vagy idegrostok károsodása (főleg hallókészülék) • Kevert zavar (a kettő kombinációja)

13. A hallókészülék • Fül-illeszték • Hangerőszabályzó • Mikrofon • Elemtartó • Ki-be kapcsoló (75% jól kompenzál, 20% töredékesen érzékeli a beszédet(szájról olvasás, vizuális ingerek)

14. A fejlődést meghatározza • a hallássérülés bekövetkeztének és felismerésének időpontja • kóroka, mértéke • az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek • A hallássérült gyermek fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg

15. Hallássérülés negatív hatása a különböző beszédfunkciókra: • Kiejtés: - nincs visszajelzés a hibás képzésről( autokorrekció hiánya) - többnyire a magas frekvenciatartományú hangok(sziszegők) - kevésbé ritmusos, kevésbé dallamos beszéd - helyesírási hibák • Szókincs: - szűk szókincs( beszédértési problémák, alacsonyabb olvasási szint) • Grammatika: - helytelen szórend,ragok hangsúlytalan szóvégi helyzete miatt gyakran felcserélik azokat

16. Másodlagos tünetek a személyiségfejlődésben • Mozaikszerű információk, a lényegi összefüggések hiánya, információdeficit • A figyelmet irányító információk hiánya • Merevebb személyiség-megszokott sémák alkalmazása • Vizuális benyomások hangsúlya • Mások szándékának gyakori félreértése (agresszió, önértékelési problémák) • Kapcsolatok beszűkülése

17. Rehabilitáció • A komplex ellátás • orvosi (műtét) • audiológiai (szűrés, hallókészülék) • Korai fejlesztés • A szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazása • Művészeti terápiák ( zene- és táncterápiák) • Sporttevékenységek(mozgásritmus,beszéd- ritmus fejlődése, egyensúlyérzék korrigálása) (életminőség, társadalmi integráció)

18. Hallássérült gyerekek korai fejlesztése (Ádám)

19. Cél: • harmónikus személyiségfejlődésének elősegítése (együttműködés, családi értékek, hagyományok) • a nyelvi – és szociális képességek, készségek fejlesztése (döntő fontosságú: a korai felismerés, illetve a hallás és a beszéd fejlesztésének megkezdése)

20. Folyamat: • gyanú: - 3 alatti Apgar értéknél - 20 mg% feletti szérum bilirubin esetén - veleszületett fejlődési rendellenességnél - magzati fertőzések,mérgezések esetén - családi örökletesség (szülő, testvér hallássérülése) - 1500 g alatti születési súlynál - terhességi/ szülési hypoxia esetén - súlyos fertőző megbetegedések ( agyhártyagyull.,agyvelőgyull.,vírusfertőzések) - agyi traumák esetén

21. - a baba nem reagál az anya hangjára, erősebb zajokra nem ijed meg (3. hónap) - gagyogás kevésbé változatos, vagy leáll - magas,éles hangok keverednek közé (6-8.hónap) - ha nem látja a hang forrását, nem reagál halk hangokra vagy halk zenére (7. hónap) - nem jelennek meg az első szavak, nem utánozza a környezet hangjait (1. év vége) • korai felismerés (szülő, a gyermekorvos, a védőnő felelőssége) • audiológiai vizsgálat (a hallássérülés tényének, típusának, mértékének megállapítása;hallókészülékkel való ellátás)

22. Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (Bp., Cinkotai út 125/127.) (vizsgálat, szakvélemény, útmutatás a fejlesztő munkához: fejlesztendő területek, időkeret, helyszín, kontroll időpont) • szurdopedagógus: - anamnézis felvétele (születés előtti történésektől napjainkig, okok, rizikótényezők kiszűrése, családdal való mélyebb ismerkedés - fejlesztő munka formái: - ambuláns - utazótanári (család, bölcsőde) - a kettő kombinációja

23. - a fejlesztő munka területei: 1. segítségadás a hallókészülékhez való szoktatásban 2.felkészítés a hallás mérésére (játékaudiometria) 3. egyéni fejlesztési terv alapján a gyermek hallás – és beszédfejlesztése (hangadás erősítése, artikulációs – és hangutánzó gyakorlatok, hallási figyelem, ritmusnevelés, szókincsfejlesztés, beszédértés fejlesztése, auditív – verbális emlékezet fejlesztése, játéktevékenység , utánzás fejlesztése, mozgásfejlesztés/konzultáció- TSMT/) 4.segítségnyújtás a szülőnek a hallássérülés tényének elfogadásában, a gyermek otthoni fejlesztésében (mindennapi élethelyzetek, szabály – és szokásrendszerek, játékötletek,Hangok könyve,regiszteres füzet, főfogalom füzet,Hétvégi élmények füzet stb.)

24. 5. tájékoztatás a kedvezményekről, juttatásokról (közgyógyigazolvány a szakorvos igazolása alapján, emelt családi pótlék,utazásitámogatás – a korai fejlesztést ellátó intézmény megközelítéséhez-, gyermekgondozási segély a gyermek 10 éves koráig 6. kapcsolattartás, tanácsadás a bölcsődével, óvodával 7. kapcsolattartás az audiológiával, a fül-orr-gégész szakorvossal • Pszichológus segítsége: - a trauma feldolgozásában nyújthat komoly segítséget (szülői igény)

25. Óvodai nevelés • a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. • A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. • Ez függ a hallásállapottól, és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot). • Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységébe beépül. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket.

26. Az óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a beszédérthetőség folyamatos javítása.

27. Előd

28. ESETISMERTETÉS – K. ELŐD • Anamnesztikus adatok: - véletlen fogantatás (4. gyermek) - terhesség alatt influenza, magas láz - gyógyszeres indítással • testvér is nagyothalló---örökletes tényezők - 10 hónapos korban hallásvizsgálat - 11 hónaposan hallókészülékkel való ellátás (nagy nehézség) • - mozgásfejlődése átlagos • - beszédfejlődése megkésett (édesanya nem tud pontos adatokkal szolgálni)

29. Általános tudnivalók - Előd 3;8 éves, súlyos nagyothalló kisfiú( objektív hallásküszöbe mindkét oldalon 70 dB) - Hallókészüléket visel (problémák) - Integrált keretek között történik bölcsődei (Lánchíd Utcai Bölcsőde) fejlesztése (heti 2 alkalommal kognitív fejlesztés) - Szurdopedagógiai fejlesztést 2 éve kap, szeptembertől heti 4 órában. ( Sok hiányzás - betegség, munka miatt; hallókészülék elvesztése - hangadása leállt. - Audiológus 2011 őszén mondta - sikerült Előd hallókészülékét jól beállítani. Hallókészülék használata:a bölcsödében és fejlesztésen viseli,otthon nem állandóan, készüléket dobozban hozzák. - Lassú fejlődése miatt – konzultáció Horváth Gabival (autizmus gyanú), hospitálás a fejlesztő órán, ill. a bölcsődében.

30. Társas viselkedés: - Bölcsődei látogatásunkkor egyedül játszott, nem kezdeményezett kapcsolatot kortársaival, a felnőttekkel sem. Hozzám sem szaladt oda. Elviseli a gyermekeket maga körül, leül velük egy asztalhoz, játszik mellettük, de figyelme inkább tárgyak felé irányul, mint társai irányába. Barátja nincs. - A gondozónők irányítását, a csoport szokásrendszerét elfogadta, a felnőtt bevonhatja közös tevékenységbe. Játékait, épített várait nagyon félti, vigasztalhatatlan, ha valaki hozzányúl. - Anyjához erősen kötődik, de az utóbbi időben sikerült leválasztani róla.  Beszéd, beszédértés, kommunikáció: - Hangszíne természetes. Nevére hallgat. Tevékenységét gyakran hangadással kíséri,ciklikus hangsorok is megjelentek (ábá – ábá). Jelentéssel bíró szótagjai (ha-hallom, pi-pisilni kell, ké-kérem, csi-csicsi ronygy), szavai (aja-anya, ava-apa, szia, pá-pá), hangutánzó szavai: va-va,iá,ui,miáú,bú,pi-pi, brrrrrr (repülő), melyeket mostanában egyre gyakrabban,egyre ügyesebben hangoztatja. - Beszédértése szavak szintjére korlátozódik, erősen szituációhoz kötött. Egyszerű, gyakori utasítások adásakor is gyakran találgat. - Vokális játékokat többnyire hárítja, mondókák játékos mozgással kísérése segítséggel megy (hangulatától függően).

31. Értelmi képességek, tájékozódás, érdeklődés: • Nehezen motiválható, gyakran hárít feladathelyzetben( gyakran hisztizik).  • Októbertől heti 1 órában kutyaasszisztált foglalkozást kezdtünk Előddel, reménykedve a nyelvi fejlődés beindulásában. Azóta sokat fejlődött, utánoz mgh-kat, ciklizál, artikulációs, fújó gyakorlatokat kevésbé hárít, arcra, szájra jobban figyel. Jobban motiválható, de továbbra is megfigyelhető a rigid gondolkodása, szituációkhoz való túlzott kötődése (ha a hangszerekkel nem hangfelismerést szeretnék,hanem menetelni és ritmust adni,akkor azt már hárítja), kényszeres mozdulatok (pl. akadálypályán a bólyák, taposókövek pakolászása; audiometriai játéknál a babzsák állandó sorba rakása,igazgatása), jelentéktelen ingerek előtérbe helyeződése (pl.:az ajtón egy pici lyuk, a földön egy kosz darab eltereli a figyelmét). • A foglalkozások feladatainak sorrendjét gyakran ő határozza meg,nehezen terelhető a felnőtt által megtervezett sorrend felé. • Színeket, képeket egyeztet, egyszerű ritmikus sorokat segítséggel kirak. • Testséma ismerete bizonytalan. • Térben, időben nem tud tájékozódni. • „Gyűjtögető életmód”(öngyújtó, parfümös üveg, kulcs, üres doboz), a szobája néha úgy néz ki, mint egy „szemétdomb”- mondja édesanyja. A foglalkozásra is mindig valamilyen otthoni tárggyal a kezében érkezik, amitől nehezen akar megválni.

32. Játéktevékenysége: • Kukucs játékba bevonható, de nem kedveli. Kockából tornyot, várat épít, formaberakóba formákat berak. Színeket egyeztet, szívesen manipulál (gyurmázik, épít, fűz, stb- ebben különösen önálló). Egyszerű ritmikus sorokat segítséggel kirak. Mesekönyvet ritkán nézeget. (Saját élménykönyv hiányzik!!!)Labdázást hárítja, csak a kutyának hajlandó dobni.Egyszerű puzzle játékot (12-15db) összerak, ezt többnyire kedvvel végzi. Szerepjátékok eszközeivel gyakran nem funkciójának megfelelően játszik (Pl.:az injekciós tűvel csavaroz, vagy csak pakolgatja az eszközöket).Kedveli az udvari játékokat:szeret motorozni, homokozni, csúszdázni, toronyba mászni, hintázni. Jutalmazhatóság: • Ha nagyon ügyesen dolgozott, főleg cukorkával (Tik-tak, Zizi,vagy szaloncukor) lehet őt megjutalmazni. Az általa kevésbé kedvelt tevékenység elvégzésére is így vehető rá időnként.

33. Érzelmi reakciók: • Frusztrációs helyzetben „hisztizik”, sír, kiabál, keresi a „csi”-t”(csicsi rongyát), ami megnyugtatja. Utána esetleg hajlandó folytatni a feladatot. Az én, vagy a csoporttársak vigasztalását többnyire hárítja. Aktuális hangulata jól felismerhető, környezete mimikáját, gesztusait nehezen értelmezi.A változásokat (pl. kutyás órára számít, de normál órát tartunk) nehezen viseli, ilyenkor gyakran lesz dühös,vagy sír. Észlelés: • Nagyon szereti a vizuális ingereket(zseblámpát és a villogó fényt adó játékokat).Hangszerek közül az esőcsináló a kedvenc. Szeret hintázni, szereti, ha a tölcsérben pörgetem, forgatom. Hangot adó játékkal szívesen játszik. Hallási figyelme javult. Adott hangszer hangját (egyszerre 1-et) váltakozó sikerrel  differenciálja.  Zenére mozog, táncol, érzékeli, hogy van hang (mozog), nincs hang (megáll). Játékaudiometriai feladatban egyre biztosabban jelez. Az édesanyján kívül nem igényli a testi érintkezést (elviseli). Az új játékokat,tárgyakat sokszor megszagolja.

34. Önkiszolgálás: • Önállóan eszik kanállal, villával, késsel. Rossz evő, hárítja az új ételeket, az új ízeket. (Egyfajta virslit, bundás kenyeret, tejbegrízt, péksüteményt, illetve csirkemellet hajlandó enni, de csak csíkokra vágva és úgy kirántva).Pohárból önállóan iszik. Öltözködéskor segítséget igényel. Édesanyja mellett alszik.Nappal szobatiszta. Éjszakai „balesetek”. Mutogatással és „pi”szótaggal jelzi ingerét. WC használata önálló. Mozgás: • Mozgásfejlődése normális. Nagymozgása és finommotorikája életkorának megfelelő. Nagyon mozgékony, veszélyérzete kicsi.

35. Viselkedésproblémák: Előd frusztrációs helyzetben kortársaitól eltérően reagál. (pl.: hozzányúlnak a játékához, elveszik a gyűjtött tárgyát, vagy számára nem tetsző tevékenység esetén) vigasztalhatatlanul sír, vagy dühösen hárít (lesöpör mindent). Kompromisszum-készsége még nem alakult ki. Az édesanya elmondása szerint „nagyon nehezek a hétvégék, bár az utóbbi idők következetesebb nevelése, kicsit javított a helyzeten”. Társaitól elszigetelve, egyedül játszik. Kommunikációs problémái, kiszámíthatatlan reakciói tovább nehezítik társas kapcsolatait(időnként agresszív).

36. Összegzés: • Előd kommunikációs készségei nagyon lassan fejlődnek, a többi területeken (kognitív, szociális) is elmarad életkori átlagától. A hallássérülése – véleményem szerint- nem indokolja a kommunikációs szinten tapasztalható nagy lemaradást, viselkedési problémáit, illetve egyéb területeken való sajátos fejlődését, így kérdéses a gyermek további, óvodai elhelyezése. • Vizsgálatok: - Korai Fejlesztő Központban - Hallássérültek Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága • Vezető tünet megállapítása.

37. Kutya-asszisztált terápia „A kutyát kimondottan a gyermekek számára teremtették. Nincs párja a csintalankodásban.” /Henry Ward Beecher/

38. Bömbi és Móczy

39. Előzmények: - szép sikerek (óvodai, középiskolai integrációk) - kudarc (Előd fejlesztése) - új utak, új módszerek keresése (Dr. Juharos Ágota megkeresése - ajánlata, szülő beleegyezése) Magyarországon törvény szabályozza a terápiás kutyák alkalmazását. Komoly vizsga: - ún. alkalmassági vizsga - a terápiás vizsga (terápiás körülmények közötti munkavégzést vizsgálják) - 2 évente felülvizsgálják

40. Pozitív tapasztalatok: - a gyermek motiváltabb - a kutya jelenlétével ösztönzi a gyermeket a feladat elvégzésére(addig hárított feladatok elvégzése, pl.: labdázás) - sikerélményt nyújt (irányító szerepet gyakorolhat, az alárendelt szerepből kiemelkedhet - utasítást, parancsot adhat a kutyának, irányíthat) - biztonságérzetet ad (segítőtárs a feladatok kivitelezésében,nincs negatív élmény, kiszámítható viselkedés, megfelelő viselkedés- öröm, fájdalom okozás- félrevonulás ) - motoros funkciók fejlődnek (akadálypálya:egyensúlygyakorlatok, alagúton való mászás, bóják kerülgetése,bukfenc szivacson, billenő lapon való egyensúlyozás,stb.)

41. -kommunikációja fejlődik - különös fontosságú! ( hangadás, a hangutánzás, az artikuláció, szókincs gazdagítása, a beszédértés fejlődése) Pl.: - Fújógyakorlatnál köles golyót fújatunk, amit a kutya meg is eszik.- - Labdázásnál akkor dobhat a kutyának, ha az általam kiejtett hangokat, hangsorokat megismétli (hangadásai tudatosabbá váltak) - Szókincsfejlesztés –passzív-, amikor a hallott testrészekre kell rátenni a jutalomfalatot - Beszédértés –egyszerű utasítások végrehajtása kutyával

42. - hallási figyelem, diszkrimináció, irányhallás fejlesztése - Játékaudiometriai feladatnál, amikor a hanginger hallásának biztos jelzése a cél, a kutya adja a hangot (ugat, vagy csörgetjük a láncát,mire a gyerek gyöngyöt fűz. - Irányhallás fejlesztésénél a csukott szemű gyermeknek meg kell mutatni, merről hallotta a kutya hangját. - Hallási figyelem, diszkriminációnál képek a földön, magnóról jönnek a hangok. A hallott hanghoz illő képre kell tenni a jutalomfalatot. (Nagyobb motivációs szint!!!)

43. - ismeretek bővülése (új ismereteket szerez az állatról, állattartásról, testrészekről, az állatok viselkedéséről) - pszichés funkciók(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlődése. -érzelmi, akarati fejlődés(sok szeretetet nyújt a kutya, ragaszkodás, feltétel nélküli elfogadást tapasztalhat meg,fegyelme és kötelességérzete fejlődik) - helyes társas viselkedéselsajátítása(folyamatos visszajelzés) - kapcsolatteremtő képessége (köszönés, folyamatos kontaktus) - stressz-csökkentő tényező(érzelmi támasz, lenyugszik)

44. Összegezve: a kutyás órai feladatok pedagógiai szempontból olyan elemeket tartalmaznak, olyan területeket céloznak meg, amelyek a gyerekek fokozott motiváltságát kihasználva a hatékonyabb feladatmegoldást segítik.

45. Köszönöm szépen a figyelmet és a türelmet.