Az európai integráció története

1. Az európai integráció története 8. előadás

2. A 60-as évek közösségi viszonyai • Integrációs és dezintegrációs folyamatok – EFTA megalakulása • De Gaulle elnök Európája • Francia vétók az angol EGK csatlakozásra • A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése

4. A Hetek Európája • Kevés integrációs eredmény eddig: • Skandinávia – a korlátozott kooperáció hagyománya (Északi Parlamentközi Unió 1907) • Északi Tanács 1952 – mini Európa Tanács (Dánia, Norvégia, Svédország; 1955 Finnország) • Kormányközi konzultatív testület • Eredmények a jogrendszerek harmonizációjában

5. Nagy-Britannia • 1954 társulási szerződés a Montánunióval • Brit kulcsterületek: • NYEU • „Nagy Terv” (Grand Design) • EFTA • NYEU – összekötő elem a NB és a Hatok között. • A Nagy Terv – a Hatokat is magában foglaló szabadkereskedelmi övezet (csak az ipari árukra) az OEEC-ben (északi államok támogatták) • A Hatok viszonyulása: kiegészítés, nem helyettesítés • Kedvezőtlenül befolyásolná a végső célt, a politikai egységet • A döntés kulcsa az NSZK és Franciaország kezében – de Gaulle és Adenauer az EGK mellett • Az európai kapcsolatok megromlása

6. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) • Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország, NB - HETEK • Finnország, SZU-félelem • 1960. január 4. Stockholmi Egyezmény – EFTA megalapításáról • Cél: ipari árukra kivetett vámok csökkentése, majd eltörlése • Átmeneti időszak 10 év • Mezőgazdaság és halászat tekintetében speciális szabályok megalkotását írta elő • A tagság felmondási ideje egy év • Egyetlen testülete a Miniszterek Tanácsa évi 2-3 alkalommal ülésezett. • Vegyes társaság: 4 állam NATO tag, 3 semleges, Portugáliában diktatúra • Gazdaságilag: NB domináns – Portugália fejletlen • Nem határos országok • Az USA inkább az EGK-t támogatta a Nagy Terv meghiúsulása után • OEEC-ből OECD 1960. (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) – Feladata a gazdasági stratégia és fejlődés nemzetközi problémáinak megoldása.

7. 1960 január 4. – stockholmi egyezmény - EFTA

8. De Gaulle elnök Európája • 60-as évek – gazdasági sikerek, EGK előnyei az EFTÁ-val szemben • Az Európával kapcsolatos brit álláspont változása a 60-as évek elején (felvételi kérelem Dániával, Norvégiával és Írországgal) • Politikai fejlődés – a Bizottság térnyerése (W. Hallstein) • A nemzetközi politikai és gazdasági eseménye mellett csökken a Közösség iránti elkötelezettség az EGK-n belül (kereszténydemokraták háttérbe kerülése) • Közvetlenebb kapcsolat a SZU-val • Francia atom-védernyő • Kilépés a NATO katonai szervéből, székhelyét Párizsból Brüsszelbe helyezték át. • 1963. január 22. – francia-német barátsági szerződés • „Párizs-Bonn tengely”

9. A Fouchet-terv • Sajátos Európa felfogás, konföderális, kormányközi • 1958 – köztársasági elnök • De Gaulle nem osztotta a nemzeti szuverenitások fokozatos feladásának brüsszeli koncepcióját – „nemzetek Európája” • Európa központját Párizsban kell berendezni • USA, NATO ellenesség • Javaslat a hat külügyminiszter rendszeres találkozójára (támogatott volt a többi tagállam által) – 1. csúcs – Párizs (1961. feb.); 2. csúcs – Bonn (1961. júl.) … 1974-ben merül fel újra a csúcstalálkozók megrendezésének szorgalmazása.

10. Fouchet-terv (1961. november) – az „államok egyesülésére” irányuló szerződés tervezet Hozzanak létre: • kormányfői, vagy külügyminiszteri tanácsot, amely határozatait vétójog biztosításával hozza, • Kormányközi alapon működő párizsi székhelyű titkárságot • Külügyi, védelmi, kereskedelmi és kulturális kormányközi állandó bizottságot • Nemzeti parlamentek tagjaiból álló európai közgyűlést „európai Európát” az „atlanti Európával szemben” 1962 áprilisában nagy ellenállásnak köszönhetően elvetik a tervet az EGK-tagállamok Legfőbb ok: az Európa feletti francia dominancia elkerülése A megcsonkított Fouchet-terv az 1963. január 22-i NSZK-Franciao. Barátsági Szerződésben maradt fenn.)

11. Az 1965-ös válság • EGK válság – Fouchet-terv bukása, 1963-as francia vétó NB felvételére (a bejelentés körülményei); 1966-os francia NATO-szakítás • 1965 – a válság csúcspontja a Tanács üléseinek francia bojkottja (agrárkérdés) • Előzmények: • A Bizottság erősítése Hallstein vezetésével • Javaslat a Parlamenti Közgyűlés hatáskörének növelésére (holland támogatás) – igazi törvényhozó szerepe legyen – nemzetek feletti jelleg • Javaslat a Bizottság önálló jövedelemszerzésére (harmadik országokból származó import vámbevételekből) – nemzetek feletti jelleg • Javaslat a nemzeti mezőgazdaságok összehangolásával kapcsolatos pénzügyi szabályozás véglegesítésére. – legfőbb francia érdek, NSZK nem támogatja

12. A Bizottság javaslata: a három kérdés egy csomagban való tárgyalása. • + a Római Szerződés rendelkezése: 1966 januárja után a legtöbb kérdést többségi szavazással kell eldönteni, az addigi egyhangúság helyett. • Francia ellenkezés – „üres szék” válság (két hónap) - de Gaulle a Közösség építményének alapját támadta meg • De Gaulle követelése: a Bizottság ne viselkedjen potenciális európai kormányként, ne alkalmazzák a többségi szavazást valamely tagállam számára létfontosságú ügyekben

13. Luxemburgi Kompromisszum • 1966. januárjában a Hatok megegyezése: • Megtartják az egyhangúság gyakorlatát (elvileg nem, de a gyakorlatban igen) „megegyeztek a meg nem egyezésről” • Elfogadták a Bizottság aktivitásának korlátozását A L. Kompromisszum eldöntötte az EGK jövőbeli fejlődési irányát – kormányközi együttműködés keretein belül

14. Francia vétó az angol EGK csatlakozásra • 1961 – a britek hirtelen támadt EGK-pártisága (1961. augusztus 10. – csatlakozási kérelem) • A Közösség nem fogadhatta el az angolok mezőgazdaságra vonatkozó 12-15 éves derogációs kérelmét. • 1963. január 14. francia „nem” • EFTA reneszánszát eredményezte (1965 Írország csatlakozása, 1966-ra EFTA ipari szabadkereskedelmi övezet létrejötte (1970 előtt) • Az elnök terve egy francia-brit nukleáris együttműködésről • 1967. november – második francia „nem”

15. A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése • 15 m ember, az összmunkaerő ötöde, • A közös agrárpolitika fő támogatója Sicco Mansholt holland politikus • 1960-ra „három alapelv” • 1962 a KAP bevezetése (1962-67 között a legfontosabb mg-i termékek árainak egységesítése) • Lefölözés – az importtermékek árainak megemelése a hazai termékek áraira • Felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket és közösségi szintre emelték. Közös agrárpiac alakult ki magas külső vámokkal. • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (1962) – struktúrapolitika, szerkezetátalakítási feladatok, intervenciós ügyek • Orientációs Szekció: struktúrapolitikai és szerkezetátalakítási feladatok • Garancia Szekció: intervenciós ügyek • Családi gazdaságok támogatása, felvásárlási árak alakítása, intervenciós árak alkalmazása - túltermelés

16. A de Gaulle korszak vége • 1968 nyugat-európai diáklázadások • Csehszlovákiai események • 1969 április de Gaulle vesztes a referendumon – visszavonulás a politikától • Új elnök: Georges Pompidou • 1973. január 1. Kilencek (Dánia, Írország, Nagy-Britannia –(Norvégia nem szavazza meg)) • 250 millió lakos, a világkereskedelemből való részesedés több, mint 20 %

17. Európai Szociális Charta elfogadása (életbe lépés: 1965) • 1967. július 1. Európai Közösség (egyesítette a Montánuniót, az EGK-t, és az Európai Atomügynökséget) • 1969. december 1-2. Hágai konferencia • Előtérbe kerül a nemzetek feletti Európa megszervezése • Teljessé vált a vámunió (1968) • Egységes agrárrendtartás (1962) • Acquis communautaire – az alapszerződések közös vívmánykén való kezelése