A romániai regionális versenyképesség alakulásának elemzése az átmenet időszakában

1. A romániai regionális versenyképesség alakulásának elemzése az átmenet időszakában VINCZE MÁRIA, KÖLCSEY ANDREA Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése Sopron, 2005. november

2. 1. Elmélet és módszertan • 2. A versenyképesség regionális eltéréseinek alakulása • 3. A regionális ágazati struktúrák hatása a versenyképességre • 4. Regionalizációs elképzelések – versenyképesség a különböző típusú régiókban • 5. A romániai versenyképesség Európai Uniós összehasonlításban

3. A versenyképesség fogalma • a versenyképesség fogalmának meghatározására több kísérlet történt • OECD: „... a versenyképesség a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatívemagas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve.”

4. Versenyképességi mutató • Egy főre jutó GVA • Egy foglalkoztatottra jutó GVA • Foglalkoztatottsági ráta

5.  A régiók közötti eltérések fokozódtak

8. Az ágazati strukturák eltérésenek hatása a regionális munkatermelékenységre • GVA ágazati struktúrája régiónként • Foglalkoztatottság ágazati struktúrája régiónként • Az ágazatok relatív fontossága és a relatív munkatermelékenység közötti korreláció • Munkatermelékenység alakulása ágazatonként

9. Az ágazati strukturák jelentős mértékben eltérnek régiónként

11. Az ágazati struktúra hatása a versenyképességre

13. Különböző regionális felosztási elképzelések • 1. Fejlesztési régiók (1998) • 2. Történelmi régiók • 3. Erdélyi megyék felosztása régiókra

16.  A jelenlegi fejlesztési régiók és a történelmi régiók között nincs jelentős eltérés a munkatermelékenység vonatkozásában Bánát – Krassó-Szörény, Temes Körös-Máramaros – Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar Erdély – Fehér, Hunyad, Brassó, Szeben, Kolozsvár, Maros, Kovászna, Hargita, Beszterce-Naszód, Szilágy Dobrudzsa – Konstanca, Tulcea Olténia – Dolj, Mehedint, Olt, Gorj, Valcea Munténia – Arges, Dambovita, Prahova, Braila, Buzau, Calarasi, Giurgiu, Ialomita, Teleorman Moldova – Bacau, Neamti, Suceava, Vrancea, Galati, Iasi, Bototsani, Vaslui

17. 1 – Kolozsvár, Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár 2 – Kovászna, Hargita 3 – Hunyad, Brassó, Szeben 4 – Temes, Arad

18. A romániai versenyképesség az Európai Unió országaihoz viszonyítva • 1. Országok közötti összehasonlítás • 2. Régiók közötti összehasonlítás

19. Az EU 25 tagországainak és Romániának a versenyképessége (2002) • Románia foglalkoztatottsági rátája kedvezőbb egyes EU tagországokéhoz képestviszont a munkatermelékenység itt a legalacsonyabb Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján

20. Az EU 25 NUTS 2 szintű régióinak és a román régióknak a versenyképessége (2002) • A munkatermelékenység a romániai régiókban a legalacsonyabb Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján

21. Regionális különbségek nagysága országon belül Romániában és az EU 25 tagállamában  Romániában kisebbek a regionális különbségek az EU országokhoz viszonyitva Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján

22. Köszönjük a figyelmet!