1 / 52

Magyar természettudósok, feltalálók

Magyar természettudósok, feltalálók. FIZIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA. Összeállította: Ködöböcz Ferenc. Jedlik Ányos István (1800-1895).

naava
Download Presentation

Magyar természettudósok, feltalálók

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar természettudósok, feltalálók FIZIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA Összeállította: Ködöböcz Ferenc

  2. Jedlik Ányos István (1800-1895) Jedlik Ányos fizikus, bencés szerzetes, a kísérleti fizika kiváló művelője és oktatója, egyetemi tanár, az MTA tagja. Elektrokémiával és elektromossággal, majd optikával foglalkozott.

  3. 1826-ban szódavíz gyártó gépet szerkesztett és elkészült első hazai szikvízüzem. • 1827-1828-ban készítette el az áram mágneses hatásának szemléltetésére a világon is az első elektromotort, amely első tisztán elektromágneses hatás alapján működő elektromotor volt. (Készülékével hat évvel előzte meg a Jakobi által készített elektromotort). • Készülékét járművek hajtására is alkalmazhatóvá tette. • Az 1850-es évek második felében készítette el az első unipoláris gépet, és ez vezette el a dinamó-elektromos elv felfedezéséhez. • Ugyancsak hat évvel hamarabb, mint Siemens, 1861-ben megfogalmazta a dinamó-elektromos elvét. • 1955-ben megszerkesztette a villamos motorkocsi modelljét.

  4. Jedlik Ányos forgonya

  5. A szódavízgyártó gép

  6. Jedlik-féle dinamó

  7. 1895. december 12-én halt meg Győrött. A rend győri temetőjében temették el. Búcsúbeszédét Eötvös Loránd, az MTA elnöke, Jedlik Ányos tisztelője tartotta.

  8. Eötvös Loránd (1848-1919) Eötvös Loránd Budán született 1848. július 27-én. Eötvös Loránd személyében a magyar tudomány legnagyobb egyéniségét, de nemzetközileg is olyan elismert tudósszaktekintélyt tisztel, akinek a sokoldalú alkotó tevékenysége egyaránt kiterjed a fizika és a geofizika területére. Ő a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első hazai nagy művelője. A közéletben is fontos szerepet töltött be. 1894-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyetemi tanszékvezető tanár, 189I-1892-ben a Tudományegyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémiának előbb tagja, majd 1889­1905 között elnöke volt, a berlini Akadémia kültagja.

  9. Különös joggal mondhatjuk mi magyarok, hogy Eötvös Loránd a fizika nagy tudósa, aki a gravitációnak, mint a testek egyik általános tulajdonságának természetét és törvényeit kutatta, és aki a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlőségét milliárdnyi pontossággal bizonyította. Mivel a nehézségi erőtér ismeretében meg lehet határozni a földfelszín alatti kőzetek sűrűségét, így az Eötvös-inga méréseivel ki lehet mutatni a földfelszín alatti kőolaj-, érc-, kősó- és egyéb készleteket. Eötvös Loránd felismerte, hogy eszköze a torziós inga alkalmas a Föld mélyének valóságos "kitapogatására". Ingák, amelyek világhírűvé váltak, személyes szerkesztése és irányítása alatt készültek. Értékes megállapítása az is, hogy a Földön a keleti irányba mozgó testek súlya valamelyest csökken, a nyugati irányba haladóképedig növekszik a nyugvó test súlyához képest. Ez a felismerés Eötvös-hatás, Eötvös-effektus néven került be a fizika tankönyvekbe.

  10. A kettős kis eszköz A kettős nagy eszköz

  11. Ő alapította a Magyar Állami Geofizikai Intézetet (ma Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, ELGI)

  12. Kiállítás az ELGI-ben

  13. A Ság-hegyi múzeum és Eötvös emlékoszlop (Celldömölk)

  14. Trianon emlékoszlop a Ság hegyen

  15. Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar természettudós 1919. április 8-án halt meg Budapesten. Amikor híre szállt Eötvös Loránd halálának, A. Einstein így szólt: „A fizika egyik fejedelme halt meg.”

  16. CsonkaJános(1852-1939) A magyar technikatörténet kiemelkedő alakja. A jelenleg üzemeltetett sok száz millió benzinmotoron ma is olyan karburátor van, melynek alapgondolatával Bánki Donáttal együtt ők ajándékozták meg a világot és elsőként szabadalmaztatták. A legenda szerint Csonka János és Bánki Donát, hazafelé tartva közös kísérletezésükből, egyszer a Nemzeti Múzeum sarkán egy virágáruslányt vettek észre, aki a szájában tartott vékony csőbe levegőt fújva oldotta permetté a virágjainak szánt vizet. Állítólag ez adta az ötletet, hogy megalkossák a porlasztót, mely a motorokban azóta is az üzemanyag-levegő keveréket állítja elő. Az 1891-ben még csak rajzasztalon létező szerkezet a motor változó üteméhez alkalmazkodva adagolta a megfelelő keveréket, kiküszöbölte a robbanásveszélyt, ráadásul - mivel a szívócsőben áramló levegő energiáját használja fel, nem igényelt külön energiaforrást.

  17. Karburátor Első magyar gázmotor

  18. Még egy motor

  19. Bánki Donát(1859-1922) Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres. Ezt közös szabadalmaik bizonyítják. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort szabadalmaztatták. 1894-ben szabadalmaztatta nagynyomású robbanómotorját, amely a Bánki-motor nevet kapja. Ugyancsak 1894-ben elkészít egy kéthengeres, vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt. A nagy kompressziójú robbanómotort az idő előtti öngyulladás megakadályozására víz-befecskendezéses hűtéssel tökéletesítette, melyet szabadalmaztatott is 1898-ban.

  20. Semmelweis Ignác(1818-1865) Semmelweis Ignác Fülöp valószínűleg az egyik legismertebb magyar, de mindenképpen a legismertebb magyar orvos. 1972-ben felvette nevét a Budapesti Orvosi egyetem. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kórtanának felderítése adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel.

  21. Bolyai Farkas(1775-1856 ) A magyar matematika reformkorának megalapozója. 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Sokat foglalkozott Euklidész ötödik posztulátumával; többek között bebizonyította, hogy a "három, nem egy egyenesen levő pontok egy körön találhatók" állítás egyenértékű a párhuzamossági axiómával. Pedagógiai „fő műve” fia és tanítványa, Bólyai János

  22. Bolyai János(1802-1860) 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriáját. Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem” (1823). Tudományos felfedezése 1832-ben Appendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le. A marosvásárhelyi gyűjtemény között őriznek egy „megfakult” feljegyzést, mely szerint 1911-ben egy „Einstein Albert” nevű érdeklődő kölcsönkért a gyűjteményből bizonyos relativitáselméletet tárgyaló kéziratot, de elfelejtette visszavinni.

  23. Irinyi János(1817-1895) Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár pillanatnyi ötletén messze túlmutató eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. 1836-ban Magyarországon szabadalmi törvény nem volt, osztrák szabadalmat pedig nem akart magának Irinyi János. Így hát találmányát eladta Rómer István Bécsben élő kereskedőnek 60 pengő forintért, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert a szabadalomból, amelyet Irinyi találmányára kért, és még 1836-ban meg is kapott. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.

  24. A gyufa nem játék

  25. Puskás Tivadar(1844-1893) Felismerve a telefon jelentőségét, kiutazott Amerikába, ahol találkozott Bell-el és Edisonnal. Két évig Edison munkatársa volt. 1879-ben Párizsban megszervezte az első európai telefonközpontot. 1893-ban Budapesten megkezdte rendszeres közvetítéseit az általa létrehozott telefonhírmondó, a rádió előfutára.

  26. Zipernowsky Károly (1853-1942) Zipernowsky Károly gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1893), a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik megalapítója. 1882-ben Zipernowsky és Déri Miksa öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztatnak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására. 1885-ben Zipernowsky Károly Déry Miksa és Bláthy Ottó Titusszal szabadalmaztatta a zárt vasmagos transzformátort.

  27. Kandó Kálmán (1869-1931) A Budapesti Ganz-gyárban kezdett foglalkozni a váltakozó áramú villamos vontatással. 1902-ben az olasz kormány nagyszabású villamosítási terveihez Kandó Kálmán tervezte a villanymozdonyokat. 1920-as években feltalálta és kidolgozta a fázisváltós villanyos mozdonyokat.

  28. Kandó Val Tellina mozdony Kandó mozdony Kandó első villanymozdonya

  29. Galamb József (1881-1955) Konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell megalkotója. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt, a világ első népautója.

  30. Ford-T-modell a millennárison

  31. BRÓDY IMRE(1891-1944) A fizika több területén és az ipari alkalmazás körében számos kutatási eredményt ért el, neve mégis elsősorban a kriptonlámpa feltalálásáról ismert. A kriptonégőt az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be.

  32. Bíró László József (1899-1985) Eredetileg újságíró volt . 1943-ban Bíró szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, majd ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére.

  33. Goldmark Péter Károly(1906-1977) Feltalálta a mikrobarázdás hanglemezt és a színes televíziót (1940). Az USA Nemzeti Tudományos Díja (1977) Carter elnöktől.

  34. Bay Zoltán (1990-1992) Magyar fizikus, az MTA tagja. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, az elektronsokszorozó és a fényre alapozott méterdefiníció. Ő javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre. 1983-ban A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították: A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299792456-od része alatt megtett út hossza.

  35. Kármán Tódor (1881-1963) Kevesen vannak azok, akik tudják, hogy például az első helikopter modell megalkotása egy magyar tervező nevéhez fűződik. Kármán Tódor a világ egyik legelismertebb égi tervező volt. Fontos szerepet játszott az első rakéták kifejlesztésében. Őt tekintik a szuperszonikus repülés atyjának. Űrkutatással is foglalkozott.

  36. A National Medal of Science kitüntetést 81 évesen John F. Kennedy elnöktől vette át.

  37. Kemény János (1926-1992) Los Alamosban a Manhattan-terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Albert Einstein tanársegédje. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá. Tom Kurtz-cal együtt 1964-ben megalkotta a BASIC programozási nyelvet és az első időmegosztású számítógépes rendszert.

  38. Szilárd Leó (1898-1964) Magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható. Bebizonyította az uránhasadás esetében a neutronsokszorozást. Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben Szilárd Leó és Enrico Fermi szabadalmaztatták az atomreaktort.

  39. Teller Ede (1908-2003) Magyar származású amerikai atomfizikus. Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-Effektus) és sikerült leállíttatnia az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például a Csernobili erőmű. Csernobilban többek között Teller-effektus vezetett a katasztrófához.

  40. Neumann János (1903-1957) A számítógépek atyja. Neumann-elvek: 1. Soros utasítás-végrehajtás 2. Kettes (bináris) számrendszer használata 3. Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására 4. Teljesen elektronikus működés 5. Széles körű felhasználhatóság 6. Központi vezérlőegység alkalmazása

  41. „A számítógép és az emberi agy viszonyáról” Neumann utolsó könyvének borítója Átveszi Eisenhower elnöktől a National Medal of Science kitüntetést .

  42. Neumann-elvek szerinti PC-felepitése

  43. @ Teller Ede Szilárd Leó Wigner Jenő Hevesy György Neumann János Az atomkorszak tudósai

  44. Bátaapáti Eszter lejtősakna

  45. Bátatapáti Mária lejtősakna

  46. Öveges József(1895-1979) Professzor, tanár, fizikus.

More Related