NYÍLT HÁLÓZATOK

1. NYÍLT HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka

2. Internet felépítése • A hálózatban rengeteg számítógép van. Fizikai felépítése szempontjából vegyes topológiájú, logikai felépítését a TCP/IP protokollcsalád szabályozza. Ez gondoskodik arról, hogy az üzeneteink csomagokra bontva jussanak el a forrástól a célig. A célnál a csomagokból újra üzenet lesz függetlenül attól, hogy milyen úton jutott el melyik csomag a célhoz. • A TCP (Transmission Control Protocol) összeköttetés alapú kapcsolat protokolja, felépíti a kapcsolatot, gondoskodik a csomagok célba juttatásáról, majd bontja a kapcsolatot. • Hogy a csomagok a célba eljussanak meg kell határozni a célt. A cél meghatározása az IP (Internet Protocol) címmel történik.

3. UDP • Az UDP (User Datagram Protocol) csomag alapú átvitelt biztosít, véges hosszú üzenetet juttat A-ból B-be. A TCP-vel szemben nem ellenőrzi az adatok sértetlen átvitelét, ezért nem képes az elveszett vagy sérült csomagok pótlására. Ezen kívül a fogadás sorrendjét sem garantálja a vételi oldalon. • Ezen jellemzői miatt az UDP-t kizárólag olyan esetekben alkalmazzák, ahol a küldött adatok viszonylag kis részének elvesztése nem okoz működési problémát, sőt, esetleg kívánatos is (pl. torlódás esetén), pl. valós idejű átvitel (mint pl. a műsorszórás, telefon) vagy ahol ezen hibák korrigálásáról egy magasabb szintű protokoll gondoskodik.

4. IP cím • Mivel a TCP/IP protokollból az IP protokoll felelős a címzésért ezért az internetes címeket IP címeknek nevezik. Az IP címek úgy épülnek fel, hogy azok egy része megmutatja, melyik hálózatba tartozik az eszköz, a másik része pedig a hálózaton belüli gépet címzi. Egy cím 4x8 bit-ből (4 oktett) egységből áll, amlyeket pont választja el egymástól. Pl.: • 01111011.10010000.00000011.00001010 mely a tízes számrendszerben olvasva 123.144.3.10 címet jelenti. Ezzel a módszerrel 4 milliárd eszköz kapcsolható össze, ami kevésnek bizonyul, ezért az IP cím kiterjesztését szükségesnek látják. (az 6 oktetten ábrázolja majd a címet.)

5. DNS • DNS (= Domain Name System) egy szolgáltatás, ami az IP címeket „olvashatóvá” teszi oly módon, hogy tárolja az IP cím domainnév párokat és megmondja az egyik alapján a másikat. • A domainnevek felépítése hierarchikus. Utolsó tagja vagy országot ( pl. hu, hr, de, uk) vagy szervezeti formát (net, com, edu, gov, org, mil) jelöl. Előtte a szervezet elnevezése van, ami előtt a szervezet részegységének elnevezése áll. Legelső tag a konkrét szerver azonosítója. A domain nevek csak az angol ábc betűit és számait használják. • (command com-ba írjuk be az nslookup parancsot, megtudjuk saját kiszolgálónk IP címét és DNS nevét. Tetszőleges IP címet beírva megtudhatjuk a hozzá tartozó domainnevet és fordítva.) • www.domai.hu

6. URL • Universal Resource Locator: (egységes erőforrás-meghatározó.) Internetezés közben a rengeteg oldalt egyértelműen igen nehéz azonosítani. Az URL arra szolgál, hogy segítsen a pontos oldalt vagy szolgáltatást (fájl másolás, levélküldés…) elérni. Az URL cím 3 részből áll. Balról jobbra haladva előbb a protokoll neve (http; ftp;…) majd a gép domain neve végül az állomány neve (a szerveren belüli elérési útvonallal) áll. Ezeket egymástól írásjelek választják el. Pl:

7. http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozeleti/index.html Ahol http: jelöli hogy weblapot szeretnénk megnézni. //www.magyarorszag.hu a sz.g. neve, /hírek/kozelet/ mutatja azt hogy az adott gép melyik könyvtárában van a fájl, index.html a letöltendő fájl neve. • mailto: csincsilla@allatkert.hu - levél küldését teszi lehetővé • ftp://ftpszervernev.tartomany.elsotartomany - adatletöltést tesz lehetővé • telnet://szervernev.tartomany.elsotartomany - távoli bejelentkezést oldja meg.

8. https://szervernev.tartomany.elsotartomany - a http utáni „s” betű arra utal, hogy a webkiszolgálón az SSL protokoll fut, vagyis a weboldal biztonságos, titkosított csatornán keresztül nézhető meg. • Gopher – hierarchikusan felépített információban kereső protokoll • www - egy széles körben elterjedt szervernév. Ezért van az, hogy léteznek olyan címek amikbe nem kell www. (hanem w3 vagy egyéb) • A ~ (tilde) jel az URL címekben a szerveren belül egy adott felhasználó könyvtárát jelenti. • html és htm végződés: A htm azért terjedt el, mert az MS DOS nem támogatta a 4 karakteres kiterjesztéseket. Ma mindkettő használatban van. (lásd html)

9. HTTP • HyperText Transfer Protocol (hiperszöveg átviteli protokoll): két feladata van. A mi kérésünket eljuttatja a web-kiszolgálóhoz, és a kiszolgáló válaszát elküldi a böngészőnknek ami azt megjeleníti. • Weboldalak (honlapok, ottlapok) olyan többnyire szöveges dokumentumok, amik a web-en keresztül érhetőek el. Szövegen kívül tartalmazhatnak kép, hang, mozgókép elemeket is (hipermédiás oldalak), melyek megjelenítéséhez gyakran szükség van külső megjelenítőre, vagy a böngészőbe beépülő (plug in) modulokra. Ha a weboldal mutatót (hiperlink) tartalmaz más oldalra akkor az ilyen oldalakat hipertext-eknek nevezzük. • Weblapok készítésére HTML nyelvet használunk.

10. Netikett • Az internet mindenki számára széles lehetőséget biztosít, ezért szükség van egyféle viselkedési norma kialakítására. Ezt szolgálja a Netikett. A Netikett betartása nem kötelező de ajánlott. A szolgáltató vétség esetén kitilthat a hálózatból. • Mit tartalmaz a Netikett? • Ne írj olyant az emailbe amit levélben nem küldenél el. • Ne küldj tovább lánclevelet • Ha valaki levelét továbbküldöd annak az engedélyével tedd. • Csupa nagybetű ordíbálást jelent • Mindig töltsük ki a tárgy (subject) mezőt. • Csatolt állományokat csak akkor nyissunk meg ha van a levélben utalás a csatolásra és biztonságosnak érezzük (nehogy vírust kapjunk)

11. Weboldalaknál sosem lehetünk biztosak az információ pontosságában vagy aktualitásában. • Weboldal létrehozásánál törekedjünk a biztonságra és tartsuk be a szerzői jogokat. • A közösségi oldalak (chat, levelezőlisták, irc..) saját szabályzattal rendelkeznek, amit ha nem tartunk be kitiltanak róla. • http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/kultura/rfc1855h.hun

12. Hálózati erőforrások kezelése • Bártfai Barnabás: Windows hálózatok fejezet. (kb 270. oldalnál kezdődik…)

13. LAN hálózat kiépítése • A mai LAN hálózatokban szinte egyeduralkodó az Eternet, ami fizikai és adatkapcsolati réteget is jelent (OSI modell szerint). • Az Eternet megvalósítását tekintve lehet üvegdrótos, vékony vagy vastag koax kábeles, csavart érpárú (UTP) és drótnélküli. • Átviteli sebességét tekintve lehet 10 Mbit/sec (cat3); 100 Mbit/sec (cat5); 1000 Mbit/sec (cat5e vagy cat6)

14. Összekötő kábel • Két gépet egy 8 drótból álló kábellel kötünk össze, mely 4 érpárt jelent, ebből az Eternet 2 érpárt használ. Egyik érpáron A küldi B-nek az üzenetet, a másikon B küldi A-nak. A fizikai jel az érpár drótjai között mérhető feszültég különbség, mely a drótok között állandónak tekinthető, mivel a drótok jól össze vannak tekerve. A feszültségkülönbség stabilitása biztosítja, hogy a drótot ért külső zaj mindkét drótot egyformán módosítja, ezért a feszültségkülönbség nem változik, vagyis a jel nem módosul, jó az átvitel. (Az üvegdrótos megoldás elektromágneses zavarra nem reagál.)

15. Aktív eszközök • A hálózat kiépítéséhez elengedhetetlenek az aktív eszközök (HUB, Switch, Router) • A HUb-ok egymással és a gépekkel össze vannak kötve. A hubok csatlakozóinak áramköre fordítva van bekötve mint a gépeknél, ezért a gép-hub kötésre egyenes kábelt míg a hub-hub kötésre kereszt kábelt kell használni. gép adó vevő hub hub vevő hub vevő adó adó vevő adó

16. megjegyzés • Vannak olyan aktív eszközök ahol egy kapcsolóval az áramkör átállítható és így elég egyenes kábelt használni, illetve léteznek olyan intelligens eszközök melyek maguktól képesek rájönni, hogy egyenes vagy kereszt kapcsolást kell készíteniük.

17. Átviteli sebesség nagysága • A hub-ok nem tudják megváltoztatni sebességüket, nekik kötelességük azonos sebességet fenntartani, ennek megfelelően a leggyengébb átviteli sebességen fognak működni. Ezzel szemben a switch-ek képesek a különböző lábaikon különböző átviteli sebességet használni. • (Átviteli sebesség értéke Mbit/sec-ban értendő) • IP- a LAN-ok szinte egyeduralkodó protokollja.

18. Kommunikáció az Interneten

19. Böngésző programok • A böngészőprogramok olyan szoftverek, amik a HTML kódban vagy (más programozási nyelven) megírt internetes oldalak megjelenítésére képesek. (pl. Internet Explorer, Netscape Navigator, Opera, Mozilla FireFox, …) • (konqueror, Galeon csak Linux op. rdsz alatt használhatóak) • A böngésző ablak felépítése megegyezik más ablak felépítésével, kivéve a címsávot. A címsáv az a hely ahova az URL címeket írni kell. Ez egy lenyíló lista, ahol a legutóbb használt címek könnyen elérhetők.

20. A böngésző indításakor az ablakban megjelenő oldalt „kezdőlapnak” nevezzük. Beállítása: • IE: Eszközök/Internetbeállítások… pnt alatt állítható be • Netscape: Edit/Preferences… (Szerkesztés/tulajdonságok) • Egyszerre több ablakban (I.E.) vagy több lapon is lehet megnyitott weboldal. A weboldalak között a linkekre (hivatkozásokra) kattintva újabb oldal betöltését kezdeményezhetjük. A linkket többnyire más színű aláhúzott szó jelzi, erre kell kattintani, de lehet egy képnek egy része is. Ha hivatkozás fölé visszük az egérmutatót, akkor az egér alakja megváltozik egy mutatóujjá. • Ha egy letöltés túl hosszú ideig tart akkor megállíthatjuk az eszköztér stop gombjára kattintva. • Ha egy letöltés megszakadt, vagy újra szeretnénk betölteni (mert reméljük hogy megváltozott tartalma, akkor kattintsunk az eszköztár frissítés (reload) gombjára.

21. Könyvjelzőzés • Ha egy weboldalt gyakran meg szeretnénk látogatni (pl. egy internetes újság és naponta szeretnénk elolvasni a friss híreket) akkor lehetőségünk van a címét eltárolni (kedvencekhez adni = bookmarkolni) • I.E: kedvencek/hozzáadás a kedvencekhez… Az ablak 2 részre oszlik, a bal oldalon a hozzáadás gombra kell kattintani.

22. Mentés • Teljes lap mentése: fájl/mentés • Szöveg mentése: jelöljük ki a szöveget, majd illesszük be egy szövegszerkeszőbe. (word dokumentumba) • Kép mentése: kattintsunk a képre jobb egér gombbal és a helyi menüből válasszuk a kép mentése másként funkciót. (Háttérképnek is elmenthetjük a kép mentése háttérképként funkcióval)

23. További funkciók • Állományok letöltése: helyi menüből válasszuk a cél mentése más néven.. Funkciót. • Nyomtatás • E-mailben való elküldés • Keresés az oldalon: szerkesztés/keresés ezen a lapon • Cookie: egy fájl, amit a weboldal meglátogatásakor a weboldal hoz létre. Az adott weboldalon levő beállításainkat tárolja el a gép. A cookie-k használata letiltható, de lehet hogy akkor a weboldal nem lesz megtekinthető.

24. Böngésző beállításai (IE) • Eszközök/Internetbeállítások menüpont alatt többféle beállítást végezhetünk el: • Biztonság fül: biztonsági beállítások • Adatvédelem fül: a cookie-k engedélyezése vagy tiltása, korlátozása adható meg • Tartalom fül: ha korlátozni szeretnénk hogy adott témájú weblapok ne jelenhessenek meg. • Általános fül: kezdőlap beállítása, előzmények eltárolása/törlése szabályozható, és itt törölhetőek az eltárolt (ideiglenes) weblapok a frissítés érdekében (cache).

25. Biztonság • Az internet lehetővé teszi a kommunikáción kívül azt is, hogy a gépünkre valaki beférkőzzön, adatainkat fájljainkat módosítsa, rongálja, ellopja… Ezért szükség van védekezésre. • Az egyik védekezési módszer a tűzfal (Firewall) ami lehet egy számítógép vagy egy program, melynek feladata a hálózati forgalom figyelése és szűrése, az illetéktelen behatolók lefülelése, megakadályozása. • Másik módszer a proxy szerver használata, mely tűzfal szolgáltatásokat is nyújt, de a másik feladata az internet megosztása a felhasználók között. Mint egy átmeneti tároló (cache) a gyakran látogatott oldalakat tárolja, s ha kérünk egy oldalt akkor előbb innen tölti be, így nem terheli vele a hálózatot.

26. Keresők • Keresőszerverek olyan gépek amik a felhasználót segítik a világhálón levő rengeteg oldal között megtalálni a számára hasznosat, információt hordozót. Lehetőséget adnak témakörönként vagy tartalom szerint keresni, valamint megemlíthetjük még az interneten tlálható képi, hangi, program és egyéb nem webes állományokat kereső FTP-kersőket. • Témakör szerint: egyre szűkülő témakörben kereshetünk. Pontosabb eredményt tesz lehetővé, de kevesebb találattal rendelkezik. A weboldalkészítők bejelentése szerint keres. (www.lap.hu; origo)

27. Tartalom szerint: nagy teljesítményű szervereken levő robotok végzik a keresést és a weblapokból gyűjtik a szavakat, melyeket rendeznek és eltárolnak. A keresés eredménye minden olyan adatbázisban szereplő weblapcím amely a keresett szót (szavakat) tartalmazza. Hátránya hogy túl sok a találat, melyek között rengeteg számunkra értéktelen is akad. Éppen ezért lehet keresési feltételeket megadni, melyek pontos kifejezésre, vagy egy több szóból álló kifejezés minden szavára keresnek specifikusan, de megadhatunk dátum, országhatár, fájlformátum (pdf, doc, ppt, rtf, xls…) alapján való kereséseket. (www.google.co.uk)

28. Egyéb keresések • FTP keresők: olyan keresőporgramok melyek azt tartják nyílván, hogy melyik szerverről tölthető le egy kívánt program. Gyakran megadják azt is hogy melyik van hozzánk legközelebb (így ha arról töltjük le akkor valószínű kevesebb időt vesz igénybe, persze a forgalomtól is függ, meg a sávszélességtől) (www.fsz.bme.hu/internet/AA.html) • Vannak olyan keresők amik egy adott, publikus adatbázisban keresnek (pl. mek.iif.hu-Magyar elektronikus könyvtár katalógusa, vagy konkordancia a bibliához…)

29. Köszönöm a figyelmet!