1 / 81

Diasort hat lyos totta: Dr. Gyergy k Ferenc 2007. j nius

2. . Tartalom. Az

montgomery
Download Presentation

Diasort hat lyos totta: Dr. Gyergy k Ferenc 2007. j nius

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. 1

    2. 2

    3. 3 fejezet Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

    4. 4

    5. 5 1.1. Hatalommegosztási modellek Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyvben félreértheto az állami szervek elhelyezése a hatlom-megosztás szempontjából, így például az Állami Számvevoszék és az ügyészség nem önálló hatalmiágak. Az elobbi a törvényhozó hatalomhoz kapcsolódó ellenorzo szerv, míg az utóbbi az igazságszolgáltató hatalmi ágba tartozik.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyvben félreértheto az állami szervek elhelyezése a hatlom-megosztás szempontjából, így például az Állami Számvevoszék és az ügyészség nem önálló hatalmiágak. Az elobbi a törvényhozó hatalomhoz kapcsolódó ellenorzo szerv, míg az utóbbi az igazságszolgáltató hatalmi ágba tartozik.

    6. 6 ORSZÁGGYULÉS: MO-N PARLAMENTÁRIS KÖZT. VAN. AZ OGY. KONSTRUKTÍV BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNNYAL MEGBUKTATHATJA A KORMÁNYT (DE EZ CSAK A ME. ELLEN NYÚJTHATÓ BE, AZONBAN KIHAT AZ EGÉSZ KORM-RA ME-T AZ OGY. VÁLASZTJA, MINISZTEREKET A ME. JAVASLATÁRA A KE. MEVEZI KI. AZ OGY ELLENORZÉSI JOGAI A KORM. FELÉ: ÁLLAMI SZÁMVEVOSZÉK, OMBUDSMANOK, KÉRDÉS, AZONNALI KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ, VIZSGÁLÓBIZ. FELÁLLÍTÁSA, BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁS KORMÁNY: A KORM. AZ ÁLLIG. CSÚCSSZERVE. AZ ÁLLIG SZERVEK ALÁ VANNAK RENDELVE A KORMÁNYNAK (CENTRALIZÁLT MODELL). KORM. AZ ÁLLIG. BÁRMELY ÁGÁT KÖZVETLENÜL FELÜGYELETE ALÁ VONHATJA, DE JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT HATÁSKÖRÜKET NEM VONHATJA EL. KORM. ÉS AZ ÁLLIG. ÖSSZE- FONÓDÓ HATALMI CENTRUMOT ALKOTNAK. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK: A KE ÉS A ME EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÜLO HATALMI CENTRUMOK: - MEGBÍZATÁSUK TARTAMA ELTÉR - ELTÉRO ALKOTMÁNYOS HATÁSKÖRÖK (NEM VONHATÓK EL - MÁS MÓDON KERÜLNEK MEGVÁLASZTÁSRA - A MINISZTERELNÖKÖT VISSZAHÍVHATJA AZ ORSZÁGGYULÉS, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT NEM. - A KE-I TISZTSÉGGEL A KORM. TAGSÁG ÖSSZEFÉRHETETLEN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA A KINEVEZÉSI JOGOKBAN, A MINISZTERELNÖK SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ JAVASLATI JOGBAN, ÉS AZ ELLENJEGYZÉS INTÉZMÉNYÉBEN FEJEZODIK KI. ORSZÁGGYULÉS: MO-N PARLAMENTÁRIS KÖZT. VAN. AZ OGY. KONSTRUKTÍV BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNNYAL MEGBUKTATHATJA A KORMÁNYT (DE EZ CSAK A ME. ELLEN NYÚJTHATÓ BE, AZONBAN KIHAT AZ EGÉSZ KORM-RA ME-T AZ OGY. VÁLASZTJA, MINISZTEREKET A ME. JAVASLATÁRA A KE. MEVEZI KI. AZ OGY ELLENORZÉSI JOGAI A KORM. FELÉ: ÁLLAMI SZÁMVEVOSZÉK, OMBUDSMANOK, KÉRDÉS, AZONNALI KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ, VIZSGÁLÓBIZ. FELÁLLÍTÁSA, BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁS KORMÁNY: A KORM. AZ ÁLLIG. CSÚCSSZERVE. AZ ÁLLIG SZERVEK ALÁ VANNAK RENDELVE A KORMÁNYNAK (CENTRALIZÁLT MODELL). KORM. AZ ÁLLIG. BÁRMELY ÁGÁT KÖZVETLENÜL FELÜGYELETE ALÁ VONHATJA, DE JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT HATÁSKÖRÜKET NEM VONHATJA EL. KORM. ÉS AZ ÁLLIG. ÖSSZE- FONÓDÓ HATALMI CENTRUMOT ALKOTNAK. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK: A KE ÉS A ME EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÜLO HATALMI CENTRUMOK: - MEGBÍZATÁSUK TARTAMA ELTÉR - ELTÉRO ALKOTMÁNYOS HATÁSKÖRÖK (NEM VONHATÓK EL - MÁS MÓDON KERÜLNEK MEGVÁLASZTÁSRA - A MINISZTERELNÖKÖT VISSZAHÍVHATJA AZ ORSZÁGGYULÉS, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT NEM. - A KE-I TISZTSÉGGEL A KORM. TAGSÁG ÖSSZEFÉRHETETLEN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA A KINEVEZÉSI JOGOKBAN, A MINISZTERELNÖK SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ JAVASLATI JOGBAN, ÉS AZ ELLENJEGYZÉS INTÉZMÉNYÉBEN FEJEZODIK KI.

    7. 7 1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyérol

    8. 8 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében A hatalom megosztásának célja, modelljei Hatalmi ágak elválasztása, hatalom megosztása a hatalmi ágak között A hatalommegosztás elméletének érvényesülése a magyar államszervezetben elsosorban közigazgatási nézopontból 1. Kormány és államigazgatás viszonya 2. A közigazgatás kapcsolata az állam egyéb szerveivel Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyérol Nemzetközi kitekintés (az államigazgatás szerepe a különbözo államformákban) A magyar államfejlodés története (a közigazgatás helyzete a különbözo kormányformákban) Önkormányzatok felterjesztési joga: A képviselo-testület az önkormányzati jogokat, illetoleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érinto bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezo állami szerv vezetojéhez fordulhat, és:        - tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;         - javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;       -az általa irányított szerv muködésével, illetoleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. Önkormányzatok felterjesztési joga: A képviselo-testület az önkormányzati jogokat, illetoleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érinto bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezo állami szerv vezetojéhez fordulhat, és:        - tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;         - javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;       -az általa irányított szerv muködésével, illetoleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

    9. 9

    10. 10

    11. 11

    12. 12 A közigazgatás fogalma: A közigazgatás olyan közhatalommal rendelkezo igazgatási tevékenység, illetve szervezetrendszer, amely a hatalommegosztás elvébol eredoen önálló hatalmi ágként funkcionálva biztosítja a jogállamiság követelményeinek érvényesülését. (A civil közigazgatás az államigazgatási szervek rendszerébol és önkormányzati szervek rendszerébol áll) Államigazgatási szerv sajátosságai: A közigazgatási intézményrendszer olyan alrendszere, melyet a következo sajátosságok jellemeznek: Más állami szervektol elkülönült szervezettel és önálló jogi személyiséggel rendelkezo szervek Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek Önálló döntési jogkörrel és felelosséggel rendelkeznek, Általában hivatali formában muködnek, így élükön egyszemélyi felelos vezeto áll, aki egyben a hatáskörök, igazgatási jogosítványok címzettje Az állami költségvetésben megállapított költségvetéssel rendelkeznek Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási szerv sajátosságai körében az a.) pontban foglaltak nem minden esetben jellemzik az államigazgatási szervet, mivel nem minden államigazgatási szervezet önálló jogi személy (például a minisztérium szervezeti egységeként muködo megyei dekoncentrált szervek (pl. földmuvelési hivatalok)Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási szerv sajátosságai körében az a.) pontban foglaltak nem minden esetben jellemzik az államigazgatási szervet, mivel nem minden államigazgatási szervezet önálló jogi személy (például a minisztérium szervezeti egységeként muködo megyei dekoncentrált szervek (pl. földmuvelési hivatalok)

    13. 13 2.2. Az államigazgatási szervek csoportosítása Példák: központi kormányzati szervek: kormány, Miniszterelnöki Hivatal, kormánybizottságok, kormánybiztosok, kabinetek, egyéb tanácsadó szervek központi szakigazgatási szervek: minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, nem minisztériumi formában muködo központi közigazgatási szervek (országos hatásköru szervek, központi hivatalok) speciális jogállású központi szervek: Gazdasági Versenyhivatal Egyéb szervek: konzultatív testületek: Érdekegyezteto Tanács döntési jogkörrel rendelkezo államigazgatási testületek: Megyei/Fovárosi Munkaügyi Tanács közvetlen gazdasági tevékenységet ellátó szervek: Magyar Államkincstár, Kincstári Vagyoni IgazgatóságPéldák: központi kormányzati szervek: kormány, Miniszterelnöki Hivatal, kormánybizottságok, kormánybiztosok, kabinetek, egyéb tanácsadó szervek központi szakigazgatási szervek: minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, nem minisztériumi formában muködo központi közigazgatási szervek (országos hatásköru szervek, központi hivatalok) speciális jogállású központi szervek: Gazdasági Versenyhivatal Egyéb szervek: konzultatív testületek: Érdekegyezteto Tanács döntési jogkörrel rendelkezo államigazgatási testületek: Megyei/Fovárosi Munkaügyi Tanács közvetlen gazdasági tevékenységet ellátó szervek: Magyar Államkincstár, Kincstári Vagyoni Igazgatóság

    14. 14 2.3. Az államigazgatás funkciói Az eloadó világítsa meg a funkció-tevékenység-feladat összefüggo rendszerét egy-egy példával. (A funkció a közigazgatás tevékenységének legáltalánosabb formában történo kifejezése, a közigazgatás rendeltetését, társadalmi szerepét világítja meg. A tevékenység az egyes feladatok jellege alapján történo, hasonló jellegu,egymással összefüggo feladatrendszer általánosításával a közigazgatás tevékenységének egyes tevékenységi területeit mutatja, míg a feladat az egyes tevékenységfajták gyakorlását szolgáló tevékenységek legkonkrétabb kifejezése, ezek alapján a közigazgatás nehezen ragadható meg, mivel a feladatok rendszere sokrétu, bonyolult, számtalan elembol tevodik össze, ezért a közigazgatás vizsgálata során inkább a funkciót, tevékenységfajtákat szokásos kiemelni. Példa: A társadalomirányító funkción belül egy tevékenységfajtaként megjelenik a közigazgatás-rendészet, ennek egyik markáns tevékenysége a hatósági jogalkalmazó tevékenység, ennek keretében megjelenik az építésügyi felügyelet, mint feladat ellátása.Az eloadó világítsa meg a funkció-tevékenység-feladat összefüggo rendszerét egy-egy példával. (A funkció a közigazgatás tevékenységének legáltalánosabb formában történo kifejezése, a közigazgatás rendeltetését, társadalmi szerepét világítja meg. A tevékenység az egyes feladatok jellege alapján történo, hasonló jellegu,egymással összefüggo feladatrendszer általánosításával a közigazgatás tevékenységének egyes tevékenységi területeit mutatja, míg a feladat az egyes tevékenységfajták gyakorlását szolgáló tevékenységek legkonkrétabb kifejezése, ezek alapján a közigazgatás nehezen ragadható meg, mivel a feladatok rendszere sokrétu, bonyolult, számtalan elembol tevodik össze, ezért a közigazgatás vizsgálata során inkább a funkciót, tevékenységfajtákat szokásos kiemelni. Példa: A társadalomirányító funkción belül egy tevékenységfajtaként megjelenik a közigazgatás-rendészet, ennek egyik markáns tevékenysége a hatósági jogalkalmazó tevékenység, ennek keretében megjelenik az építésügyi felügyelet, mint feladat ellátása.

    15. 15 2.4. Az államigazgatás felelosségi rendszere A felelosségi rendszer részletesen e tantárgy keretében nem kerül bemutatásra, ezért elegendo, ha az eloadó felsorolás jelleggel ismerteti a különbözo felelosségi formák megjelenését az államigazgatásban. Az eloadó bontsa ki a közszolgálati felelosség belso tartalmát! (fegyelmi, munkáltatói-, illetve köztisztviseloi kárfelelosség, vezetoi eredményfelelosség, munkáltatói objektív kárfelelosség a jogsérto munkáltatói intézkedésért, etikai felelosség) Utaljon arra, hogy e körbe sorolható a közalkalmazotti, szolgálati viszonyban állók felelosségi rendszere is, mivel ez is a tágabban értelmezett közszolgálat része. Emelje ki, hogy a büntetojogi felelosségbe beleértendo a szabálysértési felelosség is e tekintetben. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv 24. oldalán a gondatlan károkozás esetére zárójelben megjelölt egy havi illetmény 50 %-os mértéke a Munka Törvénykönyve 167.§. 81) bekezdésében meghatározott alapesetre vonatkozik, a közszolgálatban eloforduló jellemzo esetekben a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény 57.§ (2) bekezdésében meghatározott 3 havi illetmény mértéket kell alkalmazni a jogalkalmazó tevékenység keretében elkövetett károkozó cselekményekre.A felelosségi rendszer részletesen e tantárgy keretében nem kerül bemutatásra, ezért elegendo, ha az eloadó felsorolás jelleggel ismerteti a különbözo felelosségi formák megjelenését az államigazgatásban. Az eloadó bontsa ki a közszolgálati felelosség belso tartalmát! (fegyelmi, munkáltatói-, illetve köztisztviseloi kárfelelosség, vezetoi eredményfelelosség, munkáltatói objektív kárfelelosség a jogsérto munkáltatói intézkedésért, etikai felelosség) Utaljon arra, hogy e körbe sorolható a közalkalmazotti, szolgálati viszonyban állók felelosségi rendszere is, mivel ez is a tágabban értelmezett közszolgálat része. Emelje ki, hogy a büntetojogi felelosségbe beleértendo a szabálysértési felelosség is e tekintetben. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv 24. oldalán a gondatlan károkozás esetére zárójelben megjelölt egy havi illetmény 50 %-os mértéke a Munka Törvénykönyve 167.§. 81) bekezdésében meghatározott alapesetre vonatkozik, a közszolgálatban eloforduló jellemzo esetekben a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény 57.§ (2) bekezdésében meghatározott 3 havi illetmény mértéket kell alkalmazni a jogalkalmazó tevékenység keretében elkövetett károkozó cselekményekre.

    16. 16 2.5 Az államigazgatási döntés fogalma Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási döntés fogalmát különbözo aspektusokból részletesebben kifejti a kötelezo tantárgy 4. modulja, itt ezért csak a rendszer megértéséhez szükséges mértékben történik utalás a fogalom elemeire. Igazgatástudományi megközelítés: Az igazgatási tevékenység részelemeként tekinti a döntést (A CÉLKITUZO, INFORMÁCIÓ-GYUJTÉSI, -FELDOLGOZÁSI, TERVEZÉSI, DÖNTÉSI, VÉGREHAJTÓ, KOORDINATÍV, ELLENORZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÁLLANDÓ ÉS ISMÉTLODO KÖRFORGÁSÁBAN Jogtudományi megközelítés: A döntés jogi meghatározottságát helyezi a középpontba, az egyes döntéseket csak a jogérvényesülés folyamatában elfoglalt helyük és szerepük alapján vizsgálja, elsosorban mint közigazgatási aktusokat rendszerezi. Tartalmi megközelítés: az államigazgatási döntések közhatalmi jellegét helyezi elotérbe, ennek megfeleloen az államigazgatási szerv minden közhatalommal rendelkezo akaratnyilvánítását döntésnek kell tekinteni. A közérdek érvényesítését szolgáló társadalmi aktusnak kell felfogni, melynek során az államigazgatási szerv az elotte álló társadalmi célkituzéseket közhatalmi eszközökkel realizálja. Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási döntés fogalmát különbözo aspektusokból részletesebben kifejti a kötelezo tantárgy 4. modulja, itt ezért csak a rendszer megértéséhez szükséges mértékben történik utalás a fogalom elemeire. Igazgatástudományi megközelítés: Az igazgatási tevékenység részelemeként tekinti a döntést (A CÉLKITUZO, INFORMÁCIÓ-GYUJTÉSI, -FELDOLGOZÁSI, TERVEZÉSI, DÖNTÉSI, VÉGREHAJTÓ, KOORDINATÍV, ELLENORZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÁLLANDÓ ÉS ISMÉTLODO KÖRFORGÁSÁBAN Jogtudományi megközelítés: A döntés jogi meghatározottságát helyezi a középpontba, az egyes döntéseket csak a jogérvényesülés folyamatában elfoglalt helyük és szerepük alapján vizsgálja, elsosorban mint közigazgatási aktusokat rendszerezi. Tartalmi megközelítés: az államigazgatási döntések közhatalmi jellegét helyezi elotérbe, ennek megfeleloen az államigazgatási szerv minden közhatalommal rendelkezo akaratnyilvánítását döntésnek kell tekinteni. A közérdek érvényesítését szolgáló társadalmi aktusnak kell felfogni, melynek során az államigazgatási szerv az elotte álló társadalmi célkituzéseket közhatalmi eszközökkel realizálja.

    17. 17 2.6. Az államigazgatási döntés csoportosítása a döntés kötöttsége alapján Kategórikus döntés: A norma tényállásának megfogalmazása kategórikus, az abban foglaltak bekövetkezése esetén csak egyféle döntés hozható (teljes joghoz kötöttség) Példa: „A törvénynek megfelelo vállalkozói igazolvány iránti kérelem esetén a hatóság köteles kiadni a vállalkozói igazolványt.” Mérlegelési jogkörben hozott döntés: Ugyanazon tényállás bekövetkezése esetén a jogalkotó többféle döntési alternatívát határoz meg, vagy bizonytalan jogfogalmakkal teszi lehetové a mérlegelést (jogalkotó által korlátozott döntési szabadság) Példa: „engedély nélkül épült építmény bontását rendeli el a hatóság, vagy fennmaradási engedélyt ad és építésrendészeti bírságot szab ki.” Méltányossági jogkörben hozott döntés: A jogszabálytól eltéro döntésre hatalmazza fel a jogalkotó a jogalkalmazót, kizárólag az érintettre kedvezobb irányban, csak akkor élhet vele a jogalkalmazó, ha erre a jogalkotó felhatalmazza. (A jogalkalmazó szabadsága a jogszabálytól való eltérésre is kiterjed) Példa: méltányossági nyugdíj megállapítása, adóügyi méltányosság gyakorlása Diszkrecionális döntés: A jogalkalmazó „szabad belátása” alapján dönthet, kivételes helyzetekben (veszélyhelyzet), vagy túl tágan meghatározott bizonytalan jogfogalmak is lehetové tehetik Példa: címzetes fojegyzoi cím adományozása, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése. (megtagadható az engedély, ha az ingatlan megvásárlása közérdeket sért)Kategórikus döntés: A norma tényállásának megfogalmazása kategórikus, az abban foglaltak bekövetkezése esetén csak egyféle döntés hozható (teljes joghoz kötöttség) Példa: „A törvénynek megfelelo vállalkozói igazolvány iránti kérelem esetén a hatóság köteles kiadni a vállalkozói igazolványt.” Mérlegelési jogkörben hozott döntés: Ugyanazon tényállás bekövetkezése esetén a jogalkotó többféle döntési alternatívát határoz meg, vagy bizonytalan jogfogalmakkal teszi lehetové a mérlegelést (jogalkotó által korlátozott döntési szabadság) Példa: „engedély nélkül épült építmény bontását rendeli el a hatóság, vagy fennmaradási engedélyt ad és építésrendészeti bírságot szab ki.” Méltányossági jogkörben hozott döntés: A jogszabálytól eltéro döntésre hatalmazza fel a jogalkotó a jogalkalmazót, kizárólag az érintettre kedvezobb irányban, csak akkor élhet vele a jogalkalmazó, ha erre a jogalkotó felhatalmazza. (A jogalkalmazó szabadsága a jogszabálytól való eltérésre is kiterjed) Példa: méltányossági nyugdíj megállapítása, adóügyi méltányosság gyakorlása Diszkrecionális döntés: A jogalkalmazó „szabad belátása” alapján dönthet, kivételes helyzetekben (veszélyhelyzet), vagy túl tágan meghatározott bizonytalan jogfogalmak is lehetové tehetik Példa: címzetes fojegyzoi cím adományozása, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése. (megtagadható az engedély, ha az ingatlan megvásárlása közérdeket sért)

    18. 18 2.7. Az aktusok elhatárolása az egyéb cselekményektol Az eloadó mutasson rá az aktusok és a jogi tények összefüggéseire! (A jogi tények a jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszunését eredményezik. Az aktusok is jogi tények, az államigazgatásban kiemelkedo jogi tény az államigazgatási szervek egyoldalú akaratnyilatkozata. Jogi tények azonban nemcsak aktusok lehetnek, hanem az államigazgatási szervekkel kapcsolatban álló személyek, szervezetek akaratnyilatkozatai is, egyéb emberi magatartások, események, objektív körülmények is. (pl. születés, halál, kor, nem, stb.) Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv szerint a szabályozó aktusok lehetnek jogszabályok és jogi normák. E tekintetben a normán az állami irányítás egyéb jogi eszközeit kell érteni, amelyek nem itt, hanem a kötelezo tantárgy 2. moduljában kerülnek bemutatásra.Az eloadó mutasson rá az aktusok és a jogi tények összefüggéseire! (A jogi tények a jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszunését eredményezik. Az aktusok is jogi tények, az államigazgatásban kiemelkedo jogi tény az államigazgatási szervek egyoldalú akaratnyilatkozata. Jogi tények azonban nemcsak aktusok lehetnek, hanem az államigazgatási szervekkel kapcsolatban álló személyek, szervezetek akaratnyilatkozatai is, egyéb emberi magatartások, események, objektív körülmények is. (pl. születés, halál, kor, nem, stb.) Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv szerint a szabályozó aktusok lehetnek jogszabályok és jogi normák. E tekintetben a normán az állami irányítás egyéb jogi eszközeit kell érteni, amelyek nem itt, hanem a kötelezo tantárgy 2. moduljában kerülnek bemutatásra.

    19. 19 2.8. Az államigazgatási aktusok fajai Az eloadó utaljon a tananyag összefüggéseire a kötelezo tantárgy 2. moduljában megismert jogalkalmazási cselekmények rendszerezésére, azzal, hogy a fenti csoportosításban új elemként jelennek meg az intézeti aktusok, a szervezetigazgatási aktusok, valamint a közigazgatási szerzodések. Hívja fel továbbá a figyelmet arra, hogy a szervezetigazgatási aktusok a szervezeti viszonyhoz kötodo jogosítványokban öltenek testet. (irányítási jogok: szabályozási jog, konkrét utasítási jog, döntési jog a szervezet ügyeiben, aktusfelülvizsgálati jog, ellenorzési jog. Felügyeleti jogok: tevékenység felfüggesztése, korlátozása, pénzeszközök zárolása, bírságolás, engedélyezés, stb. Ellenorzési jogok: intézkedési jog nincs, csak kezdeményezési jogok, illetve az információszerzést biztosító jogok (helyiségbe belépés, felvilágosítás kérése, iratbetekintési jog, stb.)Az eloadó utaljon a tananyag összefüggéseire a kötelezo tantárgy 2. moduljában megismert jogalkalmazási cselekmények rendszerezésére, azzal, hogy a fenti csoportosításban új elemként jelennek meg az intézeti aktusok, a szervezetigazgatási aktusok, valamint a közigazgatási szerzodések. Hívja fel továbbá a figyelmet arra, hogy a szervezetigazgatási aktusok a szervezeti viszonyhoz kötodo jogosítványokban öltenek testet. (irányítási jogok: szabályozási jog, konkrét utasítási jog, döntési jog a szervezet ügyeiben, aktusfelülvizsgálati jog, ellenorzési jog. Felügyeleti jogok: tevékenység felfüggesztése, korlátozása, pénzeszközök zárolása, bírságolás, engedélyezés, stb. Ellenorzési jogok: intézkedési jog nincs, csak kezdeményezési jogok, illetve az információszerzést biztosító jogok (helyiségbe belépés, felvilágosítás kérése, iratbetekintési jog, stb.)

    20. 20 2. Az államigazgatás fogalmi elemei Államigazgatási szerv fogalma Államigazgatási szervek osztályozása - feladat, terület, kapcsolat alapján Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya Az államigazgatás funkciói (társ. irányító, társ. szervezo, integratív, allokációs funkció) Az államigazgatás felelosségi rendszere (felelosség elemei, formái) Döntés az államigazgatásban (döntés fogalma, mérlegelés, méltányosság, diszkrecionális jogkör) A közigazgatási aktus és, elhatárolása a tényleges cselekményektol, államigazgatási aktusok csoportosítása (közhatalmi, közintézeti, szervezetigazgatási aktusok, közigazgatási szerzodések) Megismerendo fogalmak: A közigazgatás Államigazgatási szerv sajátosságai Közigazgatási szerv jogképessége Államigazgatási döntés Mérlegelési jogkörben Hozott döntés Diszkrecionális döntés Méltányossági döntés Államigazgatási aktus Igazgatási cselekmények Reálcselekmények Materiális cselekmények Irányítás, felügyelet, ellenorzés KÖZIGAZGATÁS: A KÖZIGAZGATÁS OLYAN KÖZHATALOMMAL RENDELKEZO IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG- ILLETVE SZERVEZETRENDSZER, AMELY A HATALOMMEGOSZTÁS ELVÉBOL EREDOEN ÖNÁLLÓ HATALMI ÁGKÉNT FUNKCIONÁLVA BIZTOSÍTJA A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT. (ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK RENDSZERE) Államigazgatási szervek sajátosságai: Az államigazgatási szervek a közigazgatási intézményrendszer alrendszerét alkotva az alábbi sajátosságokkal rendelkeznek: - más államigazgatási szervektol elkülönült szervezettel rendelkezo közigazgatási jogi személyek (amelyek egyben polgári jogi jogalanyisággal is rendelkeznek); - jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek; - önálló felelosséggel rendelkeznek; - élükön felelos vezeto áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok címzettje. - a felettes szervek által megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek. Közigazgatási szerv jogképessége: A közigazgatási szerv jogképessége – bármely más jogalanyhoz hasonlóan – azt jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet, konkrétan végrehajtó-rendelkezo tevékenységet láthat el. A szerv akkor nyeri el jogképességét, amikor létrehozzák, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jogalannyá válik. A jogképesség elemének kell tekintenünk – a megfelelo eljárásban történt létrehozáson túlmenoen - azt a tényt is, hogy az adott szervnek jogszabály hatáskört biztosít, illetve illetékességi területet is megállapít. Államigazgatási döntés: Az államigazgatási döntés - tartalmi megközelítésben – olyan társadalmi aktus, amelyben az államigazgatási szervek a közhatalom eszközeivel érvényesítik a közérdeket az államigazgatási szerv(ezet) elott álló társadalmi célkituzések realizálásának a folyamatában. Mérlegelési jogkörben hozott döntés: A jogalkotó által elore meghatározott – ugyanazon tényállás mellett többféle döntés hozható, és ezen döntési lehetoségek mindegyike jogszerunek tekintheto. Diszkrecionális döntés: Szabad belátáson, ún. „diszkréción” alapuló döntés. Ez a mérlegelési jogkört meghaladó szabadságot jelent a döntéshozó számára, az alternatívákat kevéssé határolja be a jogszabály. Méltányossági jogkörben hozott döntés: Az államigazgatási szerv a jogszabályban foglaltaktól eltéroen (annak ellenében), a fél javára eltekint egyes feltételek érvényesítésétol. Államigazgatási aktus: Az államigazgatási aktus szukebb értelemben csak az államigazgatás egyedi aktusait foglalja magában. Ez az államigazgatási aktus az államigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdelében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek a célja jogi hatás elérése. Igazgatási cselekmények: Az aktusok elokészítésére szolgáló cselekmények, a döntések tervezeteinek elokészítése, a döntéseket megelozo tervezés, a döntési alternatívák kimunkálása, a döntésekhez szükséges információk összegyujtése, elemzése, a tanácskozások, értekezletek megszervezése, lebonyolítása, stb. Reálcselekmények: A reálcselekményekre jellemzo, hogy noha közvetlen jogi hatásuk, következményük nincs, mégis szorosan kapcsolódnak a jogi aktusokhoz. Materiális cselekmények: Minden esetben valamilyen reálfolyamat – közvetlen – megvalósítását jelentik. Irányítás: Az irányítás szociológiai megközelítésbol olyan szervezetek közti hatalmi viszonyt jelent, melyben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol. Felügyelet: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (felügyelo) a másik alany (felügyelt) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést tehet. Ellenorzés: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (ellenorzo) a másik alany (ellenorzött) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést kezdeményezhet.   KÖZIGAZGATÁS: A KÖZIGAZGATÁS OLYAN KÖZHATALOMMAL RENDELKEZO IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG- ILLETVE SZERVEZETRENDSZER, AMELY A HATALOMMEGOSZTÁS ELVÉBOL EREDOEN ÖNÁLLÓ HATALMI ÁGKÉNT FUNKCIONÁLVA BIZTOSÍTJA A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT. (ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK RENDSZERE) Államigazgatási szervek sajátosságai: Az államigazgatási szervek a közigazgatási intézményrendszer alrendszerét alkotva az alábbi sajátosságokkal rendelkeznek: - más államigazgatási szervektol elkülönült szervezettel rendelkezo közigazgatási jogi személyek (amelyek egyben polgári jogi jogalanyisággal is rendelkeznek); - jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek; - önálló felelosséggel rendelkeznek; - élükön felelos vezeto áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok címzettje. - a felettes szervek által megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek. Közigazgatási szerv jogképessége: A közigazgatási szerv jogképessége – bármely más jogalanyhoz hasonlóan – azt jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet, konkrétan végrehajtó-rendelkezo tevékenységet láthat el. A szerv akkor nyeri el jogképességét, amikor létrehozzák, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jogalannyá válik. A jogképesség elemének kell tekintenünk – a megfelelo eljárásban történt létrehozáson túlmenoen - azt a tényt is, hogy az adott szervnek jogszabály hatáskört biztosít, illetve illetékességi területet is megállapít. Államigazgatási döntés: Az államigazgatási döntés - tartalmi megközelítésben – olyan társadalmi aktus, amelyben az államigazgatási szervek a közhatalom eszközeivel érvényesítik a közérdeket az államigazgatási szerv(ezet) elott álló társadalmi célkituzések realizálásának a folyamatában. Mérlegelési jogkörben hozott döntés: A jogalkotó által elore meghatározott – ugyanazon tényállás mellett többféle döntés hozható, és ezen döntési lehetoségek mindegyike jogszerunek tekintheto. Diszkrecionális döntés: Szabad belátáson, ún. „diszkréción” alapuló döntés. Ez a mérlegelési jogkört meghaladó szabadságot jelent a döntéshozó számára, az alternatívákat kevéssé határolja be a jogszabály. Méltányossági jogkörben hozott döntés: Az államigazgatási szerv a jogszabályban foglaltaktól eltéroen (annak ellenében), a fél javára eltekint egyes feltételek érvényesítésétol. Államigazgatási aktus: Az államigazgatási aktus szukebb értelemben csak az államigazgatás egyedi aktusait foglalja magában. Ez az államigazgatási aktus az államigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdelében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek a célja jogi hatás elérése. Igazgatási cselekmények: Az aktusok elokészítésére szolgáló cselekmények, a döntések tervezeteinek elokészítése, a döntéseket megelozo tervezés, a döntési alternatívák kimunkálása, a döntésekhez szükséges információk összegyujtése, elemzése, a tanácskozások, értekezletek megszervezése, lebonyolítása, stb. Reálcselekmények: A reálcselekményekre jellemzo, hogy noha közvetlen jogi hatásuk, következményük nincs, mégis szorosan kapcsolódnak a jogi aktusokhoz. Materiális cselekmények: Minden esetben valamilyen reálfolyamat – közvetlen – megvalósítását jelentik. Irányítás: Az irányítás szociológiai megközelítésbol olyan szervezetek közti hatalmi viszonyt jelent, melyben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol. Felügyelet: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (felügyelo) a másik alany (felügyelt) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést tehet. Ellenorzés: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (ellenorzo) a másik alany (ellenorzött) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést kezdeményezhet.  

    21. 21

    22. 22

    23. 23

    24. 24 3. Az államigazgatás felépítése Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy közigazgatási feladatot nem közigazgatási szervek is elláthatnak. Utaljon arra is, hogy a tankönyv 32. oldalán a Szabadalmi Testület téves példa, helyesen Szabványügyi Testület. Példák: Közintézet: az iskolaigazgató megtagadja a tanuló felvételét az iskolába Köztestület: vállalkozói igazolvány egy idoben a gazdasági kamarák adták ki Közhasznú társaság: egészségügyi alapellátás megszervezése közhasznú társasági formábanAz eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy közigazgatási feladatot nem közigazgatási szervek is elláthatnak. Utaljon arra is, hogy a tankönyv 32. oldalán a Szabadalmi Testület téves példa, helyesen Szabványügyi Testület. Példák: Közintézet: az iskolaigazgató megtagadja a tanuló felvételét az iskolába Köztestület: vállalkozói igazolvány egy idoben a gazdasági kamarák adták ki Közhasznú társaság: egészségügyi alapellátás megszervezése közhasznú társasági formában

    25. 25 3. Az államigazgatás felépítése Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége. (de 2006. évi LVII. tv.) A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésbol muködnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Az eloadó emelje ki, hogy a közigazgatási szervnek egységesen elfogadott jogi fogalma nincs, egy fogalom bemutatásra került a kötelezo tantárgy 1. moduljában, a központi állami szervek tananyagrészben. E tárgy keretében a közigazgatás általános jogi fogalma kerül kiemelésre, illetve szukebb értelemben a 3. pontban ezek közül az államigazgatási szervek tartalmi jellemzoi kerültek kiemelésre a hatályos jog szempontjából.Az eloadó emelje ki, hogy a közigazgatási szervnek egységesen elfogadott jogi fogalma nincs, egy fogalom bemutatásra került a kötelezo tantárgy 1. moduljában, a központi állami szervek tananyagrészben. E tárgy keretében a közigazgatás általános jogi fogalma kerül kiemelésre, illetve szukebb értelemben a 3. pontban ezek közül az államigazgatási szervek tartalmi jellemzoi kerültek kiemelésre a hatályos jog szempontjából.

    26. 26 3. A magyar közigazgatási szervek rendszere Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy bár az ábrán nem jelenik meg, de a rendészeti szervek is közigazgatási szervek, de nem sorolhatók be egyik csoportba sem. (Például nem lehet elhelyezni az önkormányzati tuzoltóságot a rendszerben)Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy bár az ábrán nem jelenik meg, de a rendészeti szervek is közigazgatási szervek, de nem sorolhatók be egyik csoportba sem. (Például nem lehet elhelyezni az önkormányzati tuzoltóságot a rendszerben)

    27. 27 Általános hatásköru központi irányító szerv (hatásköre az államigazgatási feladatok egészét átfogja, funkciója elsosorban az irányítás és a koordináció) Testületi jellegu (kancellármodell) Élén a miniszterelnök áll, tagjai a tárcákat irányító miniszterek és a tárca nélküli miniszterek Megbízatása 4 évre szól (elobb megszunhet a miniszterelnök halálával, lemondásával, konstruktív bizalmatlansági indítvány sikeres benyújtása esetén) Jogalkotási hatáskörében kormányrendeletet ad ki, amely mindenkire kötelezo lehet, illetve jogosult az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására (kormány normatív határozata) Muködését egyéb testületi szervek segítik (kormánybizottságok, kabinetek, egyéb tanácsadó testületek) Jelenleg muködo kabinetek:, gazdasági kabinet, nemzetbiztonsági kabinet, társadalompolitikai kabinet)

    28. 28 3.1.2. A miniszterelnöki hivatal típusai Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon az 1997. évi LXXIX. törvény alapján alternatív választási lehetosége van a kormánynak, hogy a kétféle modell közül válasszon. Ennek megfeleloen a hivatalt vezetheti államtitkár, illetve politikus miniszter is. A magyar megoldás szerint a MEH-en belül a Kormányiroda tölti be a klasszikus titkársági típusú szerepet, a politikai államtitkárok és a kabinet a koordinációs típusú modell elemeit testesítik meg. Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon az 1997. évi LXXIX. törvény alapján alternatív választási lehetosége van a kormánynak, hogy a kétféle modell közül válasszon. Ennek megfeleloen a hivatalt vezetheti államtitkár, illetve politikus miniszter is. A magyar megoldás szerint a MEH-en belül a Kormányiroda tölti be a klasszikus titkársági típusú szerepet, a politikai államtitkárok és a kabinet a koordinációs típusú modell elemeit testesítik meg.

    29. 29 3.1.2. Miniszterelnöki Hivatal Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a Miniszterelnöki Hivatalt vezeto miniszternek van ágazati feladatköre (például jelenleg a területfejlesztés), akkor e tekintetben a MEH-t vezeto miniszter a tárcát vezeto miniszter funkciójában jár el.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a Miniszterelnöki Hivatalt vezeto miniszternek van ágazati feladatköre (például jelenleg a területfejlesztés), akkor e tekintetben a MEH-t vezeto miniszter a tárcát vezeto miniszter funkciójában jár el.

    30. 30 3.1.2.1. Kormányiroda feladatai Az eloadó utaljon vissza arra, hogy a Kormányiroda feladataiban tulajdonképpen a klasszikus miniszterelnöki hivatali funkciók tükrözodnek.Az eloadó utaljon vissza arra, hogy a Kormányiroda feladataiban tulajdonképpen a klasszikus miniszterelnöki hivatali funkciók tükrözodnek.

    31. 31 3.1.2.1. A Kormányiroda szervezete

    32. 32 Döntéshez szükséges információk A szabályozás indokai Javasolt döntés fobb tartalmi jellemzoi Döntés várható ? Társadalmi, ? Gazdasági, ? Igazgatási, ? Államháztartási, fejlesztéspolitikai, államreformhoz kapcsolódó, ? Nemzetközi hatásai bemutatás EU konformitásra utalás Pontos döntést magában foglaló határozati javaslat A javaslatok más tárcák általi vitatottsága Szakértoi bizottság jelentése Szükség szerint több döntési alternatíva Törvényre, vagy ogy. határozatra irányuló eloterjesztés esetén az országgyulés javasolt tárgyalási módjára irányuló javaslat Jogszabály-javaslat esetén az érintett korábbi jogszabályok módosítása, hatályon kívül helyezése Nem jogszabály alkotására irányuló javaslat esetén a végrehajtás felelose, határideje, a végrehajtás ellenorzési módja, felelosei Javaslat a döntés titokvédelmi minosítésére, a közzététel módjára Az eloadó utaljon arra, hogy a várható hatás felmérése (4. pont) tulajdonképpen a sokszor hiányolt elozetes hatásvizsgálatot jelenti. Példa: A Ktv. 2001. évi módosításánál: gazdasági hatáselemzés: a jelentos illetményemelés inflációra gyakorolt hatást felmérték társadalmi hatás elemzése: elemzésre került a köztisztviselok korösszetétele, a pálya presztízse nemzetközi hatásvizsgálat: elemzésre került a szabályozás EU-konformitása államháztartási hatás: vizsgálták a módosításnak a költségvetés egyensúlyára való hatását Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint (a kormány ügyrendjének július-augusztusi módosítása alapján) a kormány-eloterjesztések tartalmi elemeinél azt is vizsgálnia kell a MEH-nek, hogy a javasolt szabályozás összhangban áll-e a kormányprogrammal, törvényjavaslat esetében azt is, hogy szerepel-e a középtávú jogalkotási tervben, illetve egyéb döntés esetén a kormány szabályozási tervében. Az eloadó utaljon arra, hogy a várható hatás felmérése (4. pont) tulajdonképpen a sokszor hiányolt elozetes hatásvizsgálatot jelenti. Példa: A Ktv. 2001. évi módosításánál: gazdasági hatáselemzés: a jelentos illetményemelés inflációra gyakorolt hatást felmérték társadalmi hatás elemzése: elemzésre került a köztisztviselok korösszetétele, a pálya presztízse nemzetközi hatásvizsgálat: elemzésre került a szabályozás EU-konformitása államháztartási hatás: vizsgálták a módosításnak a költségvetés egyensúlyára való hatását Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint (a kormány ügyrendjének július-augusztusi módosítása alapján) a kormány-eloterjesztések tartalmi elemeinél azt is vizsgálnia kell a MEH-nek, hogy a javasolt szabályozás összhangban áll-e a kormányprogrammal, törvényjavaslat esetében azt is, hogy szerepel-e a középtávú jogalkotási tervben, illetve egyéb döntés esetén a kormány szabályozási tervében.

    33. 33 Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók esetén célszeru a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban végrehajtani. (Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat tartalmazó eloterjesztés) A kormányhoz eloterjesztést nyújthatnak be: Kormány tagja, MEH koalíciós koordinációért felelos államtitkára, Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a MEH államtitkára Feladatkörében a kormánybiztos és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Kormánybiztosok A kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök elozetes hozzájárulásával alapján más szervek és személyek A kormányhivatal által elokészített eloterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be Az eloterjesztések megalapozottságát célozza az eloterjesztések véleményezési eljárása (a szakmapolitikai, a közigazgatási egyeztetés, valamint az államtitkári értekezlet) Az eloadó emelje ki, hogy a kezdeményezésre jogosultak körében a MEH-t vezeto miniszter kiemelése nem azt jelenti, hogy o nem lenne tagja a kormánynak, hanem azt, hogy a MEH esetében a miniszteren túl a politikai államtitkár is jogosult önállóan eloterjesztést benyújtani.Az eloadó emelje ki, hogy a kezdeményezésre jogosultak körében a MEH-t vezeto miniszter kiemelése nem azt jelenti, hogy o nem lenne tagja a kormánynak, hanem azt, hogy a MEH esetében a miniszteren túl a politikai államtitkár is jogosult önállóan eloterjesztést benyújtani.

    34. 34 3.1.2.3. Az eloterjesztések tárcaegyeztetése Az eloadó emelje ki, hogy a tájékoztatás és a megküldés csak formailag különböztetheto meg, a gyakorlatban ez összemosódik, a megküldés tulajdonképpen a tájékoztatás eszköze. Hívja fel a figyelmet az eloadó arra, hogy a kormány ülése elé jogszabály kiadására irányuló eloterjesztést az igazságügyminiszter egyetértése nélkül. Példa: szociális ellátásokról szóló törvény: az eloterjesztés elkészítéséért az egészségügyi-, szociális és családügyi miniszter felelos, tájékoztatni kell a MEH. politikai államtitkárát, az érintett minisztereken kívül valamennyi minisztert, véleményezésre meg kell küldeni a pénzügyminiszternek és a belügyminiszternek, egyeztetni kell valamennyi kormánytaggal és a legfobb ügyésszel, míg meg kell küldeni a MEH közigazgatási államtitkárának, stb.Az eloadó emelje ki, hogy a tájékoztatás és a megküldés csak formailag különböztetheto meg, a gyakorlatban ez összemosódik, a megküldés tulajdonképpen a tájékoztatás eszköze. Hívja fel a figyelmet az eloadó arra, hogy a kormány ülése elé jogszabály kiadására irányuló eloterjesztést az igazságügyminiszter egyetértése nélkül. Példa: szociális ellátásokról szóló törvény: az eloterjesztés elkészítéséért az egészségügyi-, szociális és családügyi miniszter felelos, tájékoztatni kell a MEH. politikai államtitkárát, az érintett minisztereken kívül valamennyi minisztert, véleményezésre meg kell küldeni a pénzügyminiszternek és a belügyminiszternek, egyeztetni kell valamennyi kormánytaggal és a legfobb ügyésszel, míg meg kell küldeni a MEH közigazgatási államtitkárának, stb.

    35. 35 3.1.2.4. Az államtitkári értekezlet Az eloadó utaljon arra, hogy 1998-ban a koordinációs feladatokat foleg a referatúrákat vezeto államtitkárok látták el. 2002-tol ez a rendszer megszunt, jelenleg a politikai koordináló szerepet a Miniszterelnöki Kabinet, illetve a MEH Gazdaság-és Társadalompolitikai Titkársága látja el.Az eloadó utaljon arra, hogy 1998-ban a koordinációs feladatokat foleg a referatúrákat vezeto államtitkárok látták el. 2002-tol ez a rendszer megszunt, jelenleg a politikai koordináló szerepet a Miniszterelnöki Kabinet, illetve a MEH Gazdaság-és Társadalompolitikai Titkársága látja el.

    36. 36 3.1.3. A minisztérium fogalma

    37. 37 Kormány-eloterjesztések elokészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása Jogszabály-elokészítési és jogalkotási feladatok Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok Irányítási, felügyeleti, ellenorzési feladatok Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben elso vagy másodfokú döntési jogkörök Információs szolgáltató feladatok Nemzetközi kapcsolatok Civil kapcsolatok

    38. 38 3.1.3.1. A minisztérium szervezete Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a címzetes államtitkári tisztség egy idoben (1997-2002. között) nem muködött, de jelenleg újra szabályozásra került (a MEH-en belül találunk ilyen tisztséget, quasi közigazgatási államtitkári szerepkörben.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a címzetes államtitkári tisztség egy idoben (1997-2002. között) nem muködött, de jelenleg újra szabályozásra került (a MEH-en belül találunk ilyen tisztséget, quasi közigazgatási államtitkári szerepkörben.

    39. 39 A címzetes államtitkári tisztség atipikus a magyar közigazgatásban, ezért nem javasolt, hogy az eloadó ezt hangsúlyozza, kérdés esetén példaként említheti, hogy 1990-1994. között ilyen jogállással rendelkeztek a köztársasági megbízottak, 1997-2002. között nem muködött a rendszer, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalban találunk címzetes államtitkári jogállással rendelkezo állami vezetot.A címzetes államtitkári tisztség atipikus a magyar közigazgatásban, ezért nem javasolt, hogy az eloadó ezt hangsúlyozza, kérdés esetén példaként említheti, hogy 1990-1994. között ilyen jogállással rendelkeztek a köztársasági megbízottak, 1997-2002. között nem muködött a rendszer, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalban találunk címzetes államtitkári jogállással rendelkezo állami vezetot.

    40. 40 3.1.4. A nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek Rövidítések: KSH: Központi Statisztikai Hivatal KEH: Központi Ellenorzo Hivatal MSZH: Magyar Szabványügyi HivatalRövidítések: KSH: Központi Statisztikai Hivatal KEH: Központi Ellenorzo Hivatal MSZH: Magyar Szabványügyi Hivatal

    41. 41 három kategória törvényi taxáció (Kormányhivatal, autonóm államigazgatási szerv) átalakulási kötelezettség vagy megszunés Az eloadó utaljon arra, hogy bár Magyarországon a minisztériumok száma nagyjából megfelel a hasonló nagyságrendu és fejlettségu országokban kialakult gyakorlatnak, azonban a nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek száma kiugróan magas, jogállásuk rendkívül heterogén.Az eloadó utaljon arra, hogy bár Magyarországon a minisztériumok száma nagyjából megfelel a hasonló nagyságrendu és fejlettségu országokban kialakult gyakorlatnak, azonban a nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek száma kiugróan magas, jogállásuk rendkívül heterogén.

    42. 42 3.2. A területi és helyi közigazgatási szervek

    43. 43 3.2.1. Területi államigazgatási szervek Az eloadó magyarázatként fuzze hozzá a slide-hoz, hogy a Fovárosi/Megyei Közigazgatási Hivatalokat kettos szerepkör jellemzi, általános hatásköru szervek – általános másodfokú hatóság-, részben különös hatásköru szervek (elso fokú hatósági tevékenységben jelenik meg elsosorban, illetve a hivatalba integrált önálló szakigazgatási szervek tevékenysége egyértelmuen a különös hatásköru szervek jellegzetességeit mutatja) Emelje ki, hogy a közigazgatási hivatalok szervezetében kettosség figyelheto meg, a „klasszikus” hivatal a hivatalvezeto egyszemélyes vezetésével muködik, míg a hivatalba integrált szakigazgatási szervek (fogyasztóvédelmi felügyeloségek, gyámhivatalok) szakmailag önállók, a szakigazgatási szerv vezetojének egyszemélyi vezetésével muködnek, a hivatalvezeto csak a szervezeti feltételek biztosítása, illetve a szakigazgatási szervek vezetoi felett gyakorolt munkáltatói jogok gyakorlásán keresztül kapcsolódnak a belso szakigazgatási szervekhez.Az eloadó magyarázatként fuzze hozzá a slide-hoz, hogy a Fovárosi/Megyei Közigazgatási Hivatalokat kettos szerepkör jellemzi, általános hatásköru szervek – általános másodfokú hatóság-, részben különös hatásköru szervek (elso fokú hatósági tevékenységben jelenik meg elsosorban, illetve a hivatalba integrált önálló szakigazgatási szervek tevékenysége egyértelmuen a különös hatásköru szervek jellegzetességeit mutatja) Emelje ki, hogy a közigazgatási hivatalok szervezetében kettosség figyelheto meg, a „klasszikus” hivatal a hivatalvezeto egyszemélyes vezetésével muködik, míg a hivatalba integrált szakigazgatási szervek (fogyasztóvédelmi felügyeloségek, gyámhivatalok) szakmailag önállók, a szakigazgatási szerv vezetojének egyszemélyi vezetésével muködnek, a hivatalvezeto csak a szervezeti feltételek biztosítása, illetve a szakigazgatási szervek vezetoi felett gyakorolt munkáltatói jogok gyakorlásán keresztül kapcsolódnak a belso szakigazgatási szervekhez.

    44. 44 3.2.1.1. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek Az eloadó emelje ki, hogy nincs egységes jogállásuk az e szinten lévo szerveknek. Az e téren tervezett reformok célja, hogy e szinten kevesebb szervezet legyen azzal, hogy a hatósági és szolgáltató funkciók szétválasztásra kerüljenek és csak azok maradjanak államigazgatási szervek, amelyek zömében hatósági feladatokat látnak el.Az eloadó emelje ki, hogy nincs egységes jogállásuk az e szinten lévo szerveknek. Az e téren tervezett reformok célja, hogy e szinten kevesebb szervezet legyen azzal, hogy a hatósági és szolgáltató funkciók szétválasztásra kerüljenek és csak azok maradjanak államigazgatási szervek, amelyek zömében hatósági feladatokat látnak el.

    45. 45 Települési szinten foszabályként az államigazgatási és az önkormányzati közigazgatási funkciók egy részét azonos szervezet keretében látják el (polgármesteri hivatal, illetve körjegyzoség). A települési önkormányzat jegyzoi/körjegyzoi azok, akik egyfelol az oket alkalmazó önkormányzat döntéseit szakszeruen elokészíto és végrehajtó önkormányzati funkciót látják el, másrészt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – általános elsofokú hatóságként muködnek. Amennyiben egy ágazatnak nincs külön területi dekoncentrált szerve úgy elsofokon, vagy ha a jegyzo az elsofok, akkor másodfokon a közigazgatási hivatal, mint a kormány általános hatásköru területi szerve járhat el (általános hatósági fórumrendszer). Az eloadó utaljon a fovárosi fojegyzo speciális helyzetére a rendszerben, így arra, hogy foként települési jegyzonek minosül, feladat-hatásköre eltér a megyei fojegyzokétol. Speciális jogállását erosíti az is, hogy az Áe. szerint szubszidiárius kizárólagos illetékességgel rendelkezik. (Minden olyan ügyben illetékes, amikor az ügyfél lakóhelye nem állapítható meg az egyéb illetékességi okok alapján) Az eloadó utaljon a fovárosi fojegyzo speciális helyzetére a rendszerben, így arra, hogy foként települési jegyzonek minosül, feladat-hatásköre eltér a megyei fojegyzokétol. Speciális jogállását erosíti az is, hogy az Áe. szerint szubszidiárius kizárólagos illetékességgel rendelkezik. (Minden olyan ügyben illetékes, amikor az ügyfél lakóhelye nem állapítható meg az egyéb illetékességi okok alapján)

    46. 46 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat a területi államigazgatási szervek felülvizsgálatáról és regionalizációjáról. Területi államigazgatási szervek regionális szinten muködnek, a megszüntetett megyei szervek helyett városi kirendeltségek. Az eloadó emelje ki, hogy a tankönyvben 1999-2002. közötti idoszakra megállapítottak képezik jelenleg is a reform fo irányait. Utaljon arra, hogy az integrációs folyamat 2000-2001-ben megtorpant, a dekoncentrált szervek száma 22-rol 27-re nott.Az eloadó emelje ki, hogy a tankönyvben 1999-2002. közötti idoszakra megállapítottak képezik jelenleg is a reform fo irányait. Utaljon arra, hogy az integrációs folyamat 2000-2001-ben megtorpant, a dekoncentrált szervek száma 22-rol 27-re nott.

    47. 47 3.4.1. A köztisztviseloi rendszer irányítása Az eloadó térjen ki arra, hogy a köztisztviseloi rendszer muködésével kapcsolatos kérdéseket részletesen nem e tantárgy, hanem a kötelezo tantárgy 4. modulja (szervezési-vezetési ismeretek) tartalmazza, ezért e tárgyban csak a köztisztviseloi rendszer irányításának modelljei, a közszolgálat egységességén belüli eltérések, illetve a közszolgálati rendszer új (2001-ben belépo) elemei kerülnek kiemelésre. Az eloadó utaljon arra, hogy a magyar közszolgálati rendszer az állás-típusú renszerhez áll közel azzal, hogy a 2001. évi módosítás során elmozdulás történt a centralizált modell felé. (például fotisztviseloi, illetve központ tisztikar létrehozása)Az eloadó térjen ki arra, hogy a köztisztviseloi rendszer muködésével kapcsolatos kérdéseket részletesen nem e tantárgy, hanem a kötelezo tantárgy 4. modulja (szervezési-vezetési ismeretek) tartalmazza, ezért e tárgyban csak a köztisztviseloi rendszer irányításának modelljei, a közszolgálat egységességén belüli eltérések, illetve a közszolgálati rendszer új (2001-ben belépo) elemei kerülnek kiemelésre. Az eloadó utaljon arra, hogy a magyar közszolgálati rendszer az állás-típusú renszerhez áll közel azzal, hogy a 2001. évi módosítás során elmozdulás történt a centralizált modell felé. (például fotisztviseloi, illetve központ tisztikar létrehozása)

    48. 48 Elmozdulás a munkajogi szabályozás irányába Szigorúbb felmentési illetmény és végkielégítési szabályok, csökkentett foglalkoztatottsági garanciák Teljesítmény és minoség érvényesítése a közszférában. Az eloadó emelje ki az új elemeket, azonban ne menjen bele a részletekbe, kérdés esetén utaljon arra, hogy a részletes ismertetésére a kötelezo tantárgy 4. moduljában kerül(t) sor.Az eloadó emelje ki az új elemeket, azonban ne menjen bele a részletekbe, kérdés esetén utaljon arra, hogy a részletes ismertetésére a kötelezo tantárgy 4. moduljában kerül(t) sor.

    49. 49 Az államigazgatás felépítése az államigazgatási szerveken belüli csoportosítás A Kormány Miniszterelnöki hivatal A kormányiroda feladatai, szervezete, a kormány-eloterjesztések tartalmi, formai követelményei. A tárcaegyeztetés rendje A minisztériumok (fogalma, fejlodése, a kormány irányítása, minisztériumi feladatkörök, a minisztérium szervezete (politikai változó és szakmai állandó elemek megkülönböztetése) és muködése jellemzoi) Nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek Területi és helyi államigazgatási szervek (állami és önkormányzati közigazgatás különbsége és egységessége) regionális közigazgatási hivatal és dekoncentrált szervek, jegyzok speciális jogállása Területi államigazgatás reformja Az államigazgatás személyzeti rendszere (köztisztviseloi rendszer irányítása, közszolgálati rendszerek) Megismerendo fogalmak: Közigazgatási szerv jogi fogalma Minisztérium fogalma Nem minisztériumi formában muködo központi közigazgatási szervek fogalma (kormányhivatalok, központi hivatalok) Közigazgatási szerv jogi fogalma: A közigazgatási szervnek nincs jogilag meghatározott egységes és általános fogalma és nincs külön közjogi jogi személyisége sem, de közvetett módon meghatározható e szervek köre. A közigazgatási feladat és hatáskört ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésbol muködnek, a polgári törvénykönyv általános jogi személy kategóriáján belül a „költségvetési szervek” csoportba tartoznak. A költségvetési szervek közül pedig azok sorolhatók a közigazgatási szervek közé, melyek közigazgatási közhatalmi tevékenységet látnak el és a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény szervi hatálya alá tartoznak. (Ezt részben a törvény konkretizálja, az államigazgatási szervek körében pedig a kormány esetileg dönt az adott szerv közigazgatási szerv jellegérol és a törvény hatálya alá történo besorolásáról.) Minisztérium: az Alkotmány alapján törvénnyel létrehozott és a Kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segíto központi kormányzati szervek. Országos hatásköru szerv: Az országos hatásköru szervek is a központi közigazgatás különös hatásköru szervei, azonban élükön nem miniszter áll, hanem a Kormány irányítja munkájukat és a felügyeletüket valamely kormánytag, miniszter látja el. Központi hivatal: Egy-egy speciális, foként hatósági ügycsoportokat nagy tömegben ellátó speciális egységek, melyek önálló feladat-hatáskörrel rendelkeznek, amelyek nem jelennek meg a miniszter feladat-hatáskörében. Minisztériumi hivatal: Minisztériumi szervezettol viszonylag elkülönült szervek, a minisztériumból való kiemelésük pusztán munkamegosztási kérdés, önálló hatáskörrel nem rendelkeznek. Közigazgatási szerv jogi fogalma: A közigazgatási szervnek nincs jogilag meghatározott egységes és általános fogalma és nincs külön közjogi jogi személyisége sem, de közvetett módon meghatározható e szervek köre. A közigazgatási feladat és hatáskört ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésbol muködnek, a polgári törvénykönyv általános jogi személy kategóriáján belül a „költségvetési szervek” csoportba tartoznak. A költségvetési szervek közül pedig azok sorolhatók a közigazgatási szervek közé, melyek közigazgatási közhatalmi tevékenységet látnak el és a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény szervi hatálya alá tartoznak. (Ezt részben a törvény konkretizálja, az államigazgatási szervek körében pedig a kormány esetileg dönt az adott szerv közigazgatási szerv jellegérol és a törvény hatálya alá történo besorolásáról.) Minisztérium: az Alkotmány alapján törvénnyel létrehozott és a Kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segíto központi kormányzati szervek. Országos hatásköru szerv: Az országos hatásköru szervek is a központi közigazgatás különös hatásköru szervei, azonban élükön nem miniszter áll, hanem a Kormány irányítja munkájukat és a felügyeletüket valamely kormánytag, miniszter látja el. Központi hivatal: Egy-egy speciális, foként hatósági ügycsoportokat nagy tömegben ellátó speciális egységek, melyek önálló feladat-hatáskörrel rendelkeznek, amelyek nem jelennek meg a miniszter feladat-hatáskörében. Minisztériumi hivatal: Minisztériumi szervezettol viszonylag elkülönült szervek, a minisztériumból való kiemelésük pusztán munkamegosztási kérdés, önálló hatáskörrel nem rendelkeznek.

    50. 50

    51. 51

    52. 52

    53. 53 Az eloadó mutassa be, hogy a közérdek védelme, érvényesítése milyen változatos módon jelenik meg a közigazgatási szervek tevékenységében, ennek lehetséges variációi a következok: 1.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETRENDSZER FOKÉNT AZ ÁLTALÁNOS, AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÉRDEKÉBEN ÁLLÓ FELADATOK SZERVEZÉSÉRE, VÉGREHAJTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE HIVATOTT. (pl. köztegészségügyi feladatok ellátása) 2.) A PARTIKULÁRIS, KISEBB-NAGYOBB CSOPORTOK ÉRDEKEIT A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER MÁS ALRENDSZEREI (PL. ÖNKORMÁNYZATOK, KÖZTESTÜLETEK) IS ÉRVÉNYRE JUTTATHATJÁK. (például a helyi településfejlesztés) 3.) ÚJ TENDENCIA, HOGY A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK EGY RÉSZÉT KIVONJÁK E KÖRBOL, ÉS AZOKAT KÖZVETLENÜL AZ ORSZÁGGYULKÉSNEK FELELOSSÉGGEL TARTOZÓ, AUTONÓM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL LÁTJÁK EL EZEKET. (például: ORTT, GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL, KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA, ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS.) 4.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK AZON IGAZGATÁSI FELADATOKAT LÁTJÁK EL, AMELYEK A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZNAK. (KORMÁNY ÉS A NEKI ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HIERARCHIKUS SZERVEZETRENDSZERE ÚTJÁN.) (például: építésrendészeti feladatok) Az eloadó mutassa be, hogy a közérdek védelme, érvényesítése milyen változatos módon jelenik meg a közigazgatási szervek tevékenységében, ennek lehetséges variációi a következok: 1.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETRENDSZER FOKÉNT AZ ÁLTALÁNOS, AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÉRDEKÉBEN ÁLLÓ FELADATOK SZERVEZÉSÉRE, VÉGREHAJTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE HIVATOTT. (pl. köztegészségügyi feladatok ellátása) 2.) A PARTIKULÁRIS, KISEBB-NAGYOBB CSOPORTOK ÉRDEKEIT A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER MÁS ALRENDSZEREI (PL. ÖNKORMÁNYZATOK, KÖZTESTÜLETEK) IS ÉRVÉNYRE JUTTATHATJÁK. (például a helyi településfejlesztés) 3.) ÚJ TENDENCIA, HOGY A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK EGY RÉSZÉT KIVONJÁK E KÖRBOL, ÉS AZOKAT KÖZVETLENÜL AZ ORSZÁGGYULKÉSNEK FELELOSSÉGGEL TARTOZÓ, AUTONÓM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL LÁTJÁK EL EZEKET. (például: ORTT, GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL, KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA, ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS.) 4.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK AZON IGAZGATÁSI FELADATOKAT LÁTJÁK EL, AMELYEK A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZNAK. (KORMÁNY ÉS A NEKI ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HIERARCHIKUS SZERVEZETRENDSZERE ÚTJÁN.) (például: építésrendészeti feladatok)

    54. 54 Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt hatásában. Az eloadó kiegészítésképpen világítsa meg példákkal az egyes funkciók tartalmát. Példa: általános, minden államra jellemzo funkció:a közrend védelme Területhez kötött funkció: Tiszai kormánybiztos, Dél-Alföld felzárkóztatásának kormánybiztosaAz eloadó kiegészítésképpen világítsa meg példákkal az egyes funkciók tartalmát. Példa: általános, minden államra jellemzo funkció:a közrend védelme Területhez kötött funkció: Tiszai kormánybiztos, Dél-Alföld felzárkóztatásának kormánybiztosa

    55. 55 4.2. Az államigazgatás funkciói

    56. 56 4.3.1. Államigazgatási feladatok alapfogalmai Azz eloadó fejtse ki az alapfogalmak tartalmát: Feladatkör: AZ ADOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV RENDSZERESEN ELLÁTOTT FELADATAINAK ÖSSZESSÉGE, TEVÉKENYSÉGÉNEK IRÁNYÁT, CÉLKITUZÉSEIT FOGLALJA ÖSSZE. (például: épített környezet védelme) Hatáskör: A FELADATOK ELLÁTÁSÁRA AZ ADOTT SZERV RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTOTT JOGI ESZKÖZÖK, VAGYIS A JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT JOGOSÍTVÁNYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESSÉGE. (például építési engedélyezési hatáskör) Illetékesség: AZ AZONOS HATÁSKÖRU SZERVEK KÖZÖTTI TERÜLETI MUNKA- MEGOSZTÁS. (HOL GYAKOROLHATJA HATÁSKÖRÉT) (például az ingatlan fekvése szerinti körzetközpont jegyzoje, illetve helyi jegyzo az építésügyekben) Hatósági jogkör: HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS AZ ÁLLAM IGAZGATÁSI SZERVEKNEK, MINT HATÓSÁGOKNAK OLYAN TEVÉKENYSÉGE, AMELYET A NEKIK ALÁ NEM RENDELT SZEMÉLYEKRE, SZERVEKRE VONATKOZÓAN GYAKOROLNAK, ÉS AMELYNEK A CÉLJA, HOGY AZ ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZO JOGSZABÁLYT KONKRÉT ÜGYEKBEN ALKALMAZZÁK, ÉS ENNEK SORÁN ÚN. HATÓSÁGI DÖNTÉSEKET HOZNAK, VAGY EGYÉB HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTO CSLEKMÉNYEKET VÉGEZNEK. (például építési engedély kiadása) Az eloadó a hatósági jogkör fogalmánál emelje ki, hogy annak gyakorlása olyan tevékenység, melynek célja hatósági döntések meghozatal és kikényszerítése. Azz eloadó fejtse ki az alapfogalmak tartalmát: Feladatkör: AZ ADOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV RENDSZERESEN ELLÁTOTT FELADATAINAK ÖSSZESSÉGE, TEVÉKENYSÉGÉNEK IRÁNYÁT, CÉLKITUZÉSEIT FOGLALJA ÖSSZE. (például: épített környezet védelme) Hatáskör: A FELADATOK ELLÁTÁSÁRA AZ ADOTT SZERV RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTOTT JOGI ESZKÖZÖK, VAGYIS A JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT JOGOSÍTVÁNYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESSÉGE. (például építési engedélyezési hatáskör) Illetékesség: AZ AZONOS HATÁSKÖRU SZERVEK KÖZÖTTI TERÜLETI MUNKA- MEGOSZTÁS. (HOL GYAKOROLHATJA HATÁSKÖRÉT) (például az ingatlan fekvése szerinti körzetközpont jegyzoje, illetve helyi jegyzo az építésügyekben) Hatósági jogkör: HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS AZ ÁLLAM IGAZGATÁSI SZERVEKNEK, MINT HATÓSÁGOKNAK OLYAN TEVÉKENYSÉGE, AMELYET A NEKIK ALÁ NEM RENDELT SZEMÉLYEKRE, SZERVEKRE VONATKOZÓAN GYAKOROLNAK, ÉS AMELYNEK A CÉLJA, HOGY AZ ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZO JOGSZABÁLYT KONKRÉT ÜGYEKBEN ALKALMAZZÁK, ÉS ENNEK SORÁN ÚN. HATÓSÁGI DÖNTÉSEKET HOZNAK, VAGY EGYÉB HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTO CSLEKMÉNYEKET VÉGEZNEK. (például építési engedély kiadása) Az eloadó a hatósági jogkör fogalmánál emelje ki, hogy annak gyakorlása olyan tevékenység, melynek célja hatósági döntések meghozatal és kikényszerítése.

    57. 57 4.3.1.1. Hatáskörök csoportosítása Az eloadó példán keresztül tegye egyértelmuvé az elhatárolásokat. Példa: Általános hatáskör: épített környezet védelme (kormány végrehajtási szabályozása (OTÉK) Különös hatáskör: építésügyért felelos miniszter szabályozása 47/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet az építésügyi és a muemlékvédelmi hatósági ellenorzés részletes szakmai szabályairól I. fokú hatósági hatáskör: jegyzo, körzetközpont jegyzo (építésügyben) II. fokú hatósági hatáskör: közigazgatási hivatal vezetoje (építésügyben) Anyagi jogi hatáskör: építési engedély kiadása, bontás elrendelése Eljárási jogi hatáskör: tuzoltóság megkeresése építési engedélyezési eljárásbanAz eloadó példán keresztül tegye egyértelmuvé az elhatárolásokat. Példa: Általános hatáskör: épített környezet védelme (kormány végrehajtási szabályozása (OTÉK) Különös hatáskör: építésügyért felelos miniszter szabályozása 47/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet az építésügyi és a muemlékvédelmi hatósági ellenorzés részletes szakmai szabályairól I. fokú hatósági hatáskör: jegyzo, körzetközpont jegyzo (építésügyben) II. fokú hatósági hatáskör: közigazgatási hivatal vezetoje (építésügyben) Anyagi jogi hatáskör: építési engedély kiadása, bontás elrendelése Eljárási jogi hatáskör: tuzoltóság megkeresése építési engedélyezési eljárásban

    58. 58 A HATÓSÁGI JOGKÖRT TELEPÍTO JOGSZABÁLY RENDEL- KEZIK ARRÓL, HOGY KIKRE VONATKOZÓAN HOZHAT A SZERV KÖTELEZO EREJU DÖNTÉST MILYEN ELNEVEZÉSU DÖNTÉST ADHAT KI (ENGEDÉLY, KÖTELEZÉS, STB.) MIRE JOGOSÍTHAT, KÖTELEZHET A HATÓSÁGI DÖNTÉS, HATÁROZAT MILYEN FELTÉTELEK FENNÁLLÁSA ESETÉN GYAKOROLHATJA A HATÓSÁGI JOGKÖRT MILYEN ELJÁRÁSBAN GYAKOROLHATJA A HATÓSÁGI JOGKÖRT AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV. Az eloadó meleje ki, hogy nincs általában vett „hatóság”, elvileg bármely államigazgatási szerv feljogosítható hatósági jogkör gyakorlására, de ez kizárólag jogszabályban történhet. A dia a hatósági jogkört biztosító jogszabállyal szemben támasztott követelményeket mutatja be, vagyis azt, hogy a hatósági jogkört telepíto jogszabálynak mik a minimális tartalmi kellékei. Példán keresztül tegye értelmezhetové a követelményeket! Példa: az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály a hatósági jogkör telepítésénél az alábbikat tartalmazza Személyi hatály: építteto, kivitelezo Döntés elnevezése: építési engedély, fennmaradási engedély, továbbépítési engedély, bontásra kötelezo határozat Döntés tartalma: szomszéd turési kötelezettsége az épület helyreállításakor. Eljárás meghatározása: építési- használatbavételi eljárás eljárási szabályai (pl. 60 napos ügyintézési határido megállapítása) Az eloadó meleje ki, hogy nincs általában vett „hatóság”, elvileg bármely államigazgatási szerv feljogosítható hatósági jogkör gyakorlására, de ez kizárólag jogszabályban történhet. A dia a hatósági jogkört biztosító jogszabállyal szemben támasztott követelményeket mutatja be, vagyis azt, hogy a hatósági jogkört telepíto jogszabálynak mik a minimális tartalmi kellékei. Példán keresztül tegye értelmezhetové a követelményeket! Példa: az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály a hatósági jogkör telepítésénél az alábbikat tartalmazza Személyi hatály: építteto, kivitelezo Döntés elnevezése: építési engedély, fennmaradási engedély, továbbépítési engedély, bontásra kötelezo határozat Döntés tartalma: szomszéd turési kötelezettsége az épület helyreállításakor. Eljárás meghatározása: építési- használatbavételi eljárás eljárási szabályai (pl. 60 napos ügyintézési határido megállapítása)

    59. 59 Az eloadó hozzon mindegyik esetre példát: Példák: Koncentráció: szabvány, mértékhitelesítés Helyi érdekek szempontjából közömbös feladatok: meteorológiai tevékenység ellátása Helyi érdekekekkel szemben is érvényesítendo feladatok: muemlékvédelem, közegészségügy, állategészségügy, stb. Egyéb szempontok: Speciális illetékességi terület: vízügyi igazgatási szervek regionális illetékessége Különleges szakértelem: vámhatósági feladatok ellátása Speciális technikai feltételek: élelmiszerminosítés, állategészségügyi laborvizsgálat, stb. Költséges feladatok: bányafelügyelet Adatok hozzáférhetosége: ingatlannyilvántartás, „priorálás” a szabálysértési eljárásbanAz eloadó hozzon mindegyik esetre példát: Példák: Koncentráció: szabvány, mértékhitelesítés Helyi érdekek szempontjából közömbös feladatok: meteorológiai tevékenység ellátása Helyi érdekekekkel szemben is érvényesítendo feladatok: muemlékvédelem, közegészségügy, állategészségügy, stb. Egyéb szempontok: Speciális illetékességi terület: vízügyi igazgatási szervek regionális illetékessége Különleges szakértelem: vámhatósági feladatok ellátása Speciális technikai feltételek: élelmiszerminosítés, állategészségügyi laborvizsgálat, stb. Költséges feladatok: bányafelügyelet Adatok hozzáférhetosége: ingatlannyilvántartás, „priorálás” a szabálysértési eljárásban

    60. 60 4.4. Az államigazgatás muködésének tagolása Az eloadó mindegyik típusra hozzon fel példát, példákat. Példák: Irányultság szerint: Külso muködés: hatósági tevékenység ellátása Belso muködés: szerven belüli vezetoi tevékenység ellátása (pl. teljesítményértékelés) Érintettség szerint: Csak természetese személyt érint: anyakönyvi feladatok Csak szervezetet érint: szervezetigazgatási feladatok (irányítás, felügyelet, ellenorzés) Vegyes (személyt, szervezetet is érint): adóügyi, építésügyi feladatok Hatalmi jelleg szerint: Közhatalmi muködés: engedélyezés, kötelezés, jogszabályalkotás Kooperatív muködés: hatósági ellenorzés közös ellátására az érdekelt szervek által kötött együttmuködési megállapodás, térfigyelo rendszer muködtetése Eszközök szerint: Jogi eszközökkel: klasszikus hatósági tevékenység Nem jogi eszközökkel: sportegyesületek szponzorálásaAz eloadó mindegyik típusra hozzon fel példát, példákat. Példák: Irányultság szerint: Külso muködés: hatósági tevékenység ellátása Belso muködés: szerven belüli vezetoi tevékenység ellátása (pl. teljesítményértékelés) Érintettség szerint: Csak természetese személyt érint: anyakönyvi feladatok Csak szervezetet érint: szervezetigazgatási feladatok (irányítás, felügyelet, ellenorzés) Vegyes (személyt, szervezetet is érint): adóügyi, építésügyi feladatok Hatalmi jelleg szerint: Közhatalmi muködés: engedélyezés, kötelezés, jogszabályalkotás Kooperatív muködés: hatósági ellenorzés közös ellátására az érdekelt szervek által kötött együttmuködési megállapodás, térfigyelo rendszer muködtetése Eszközök szerint: Jogi eszközökkel: klasszikus hatósági tevékenység Nem jogi eszközökkel: sportegyesületek szponzorálása

    61. 61 A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelezo döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.

    62. 62 4.5.2. Az államigazgatási szervek hatósági tevékenysége Az eloadó utaljon a jogérvényesülés kétféle formájára (önkéntes jogkövetés, hatósági jogalkalmazás útján történo jogérvényesülés). Mutasson rá arra, hogy ehhez igazodóan a hatóság szerepköre is eltér a kétféle jogérvényesülési formában. Így amikor a jogszabály alapján az abban foglalt jogok, kötelezettségek nem közvetlenül illetik, illetve terhelik az érintettet, akkor a jogszabály érvényesüléséhez a hatóság közremuködésére feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a jogszabály feljogosítja valamely jogalkalmazó szervet arra, hogy a feltételek fennállása esetén jogokat, illetve kötelezettségeket állapítson meg az állampolgárok, illetve szervezetek részére. A másik esetben a jogszabály közvetlenül jogosítja, illetve kötelezi az érintettet, tehát a jogszabály hatósági közremuködés nélkül közvetlenül érvényesül az érintettek magatartásában. Ebben a körben a hatóság szerepe arra irányul, hogy hatósági ellenorzés során gyozodjön meg arról, hogy az érintettek valóban teljesítik-e jogszabályi kötelezettségeiket. Normasértés esetén a jogsértot kötelezetheti a jogszeru magatartás tanúsítására, illetve szankciót állapít meg. E körben tehát a hatóság csak jogsértés esetén dönt. Az eloadó utaljon a jogérvényesülés kétféle formájára (önkéntes jogkövetés, hatósági jogalkalmazás útján történo jogérvényesülés). Mutasson rá arra, hogy ehhez igazodóan a hatóság szerepköre is eltér a kétféle jogérvényesülési formában. Így amikor a jogszabály alapján az abban foglalt jogok, kötelezettségek nem közvetlenül illetik, illetve terhelik az érintettet, akkor a jogszabály érvényesüléséhez a hatóság közremuködésére feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a jogszabály feljogosítja valamely jogalkalmazó szervet arra, hogy a feltételek fennállása esetén jogokat, illetve kötelezettségeket állapítson meg az állampolgárok, illetve szervezetek részére. A másik esetben a jogszabály közvetlenül jogosítja, illetve kötelezi az érintettet, tehát a jogszabály hatósági közremuködés nélkül közvetlenül érvényesül az érintettek magatartásában. Ebben a körben a hatóság szerepe arra irányul, hogy hatósági ellenorzés során gyozodjön meg arról, hogy az érintettek valóban teljesítik-e jogszabályi kötelezettségeiket. Normasértés esetén a jogsértot kötelezetheti a jogszeru magatartás tanúsítására, illetve szankciót állapít meg. E körben tehát a hatóság csak jogsértés esetén dönt.

    63. 63 A közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amikor jogszabály alapján egyedi ügyben jogokat, kötelezettségeket állapít meg, szankciót alkalmaz, egyedi jogvitát dönt el. Az eloadó hozzon példákat a fogalom egyes fordulataira. Példák: Jogot állapít meg: építési engedély kiadása Kötelezettséget állapít meg: helyi adó kivetése Szankcionál: adóbírság kiszabása Jogvitát dönt el: birtokvitás ügyben hozott határozatAz eloadó hozzon példákat a fogalom egyes fordulataira. Példák: Jogot állapít meg: építési engedély kiadása Kötelezettséget állapít meg: helyi adó kivetése Szankcionál: adóbírság kiszabása Jogvitát dönt el: birtokvitás ügyben hozott határozat

    64. 64 4.5.3. A hatósági jogalkalmazó cselekmények Az eloadó mindegyik típusú határozatra hozzon egy-egy példát! Példák: Jogot megállapító határozat: vállalkozói igazolvány kiadása, általában tiltott tevékenység egyedi engedélyezése: lofegyver tartásának engedélyezése, anyagi javak elosztása: táppénz, nyugdíj megállapítása Kötelezettséget megállapító határozat: kötelezés a leromlott állagú épület helyreállítására, kötelezés a birtokháborító magatartás abbahagyására, attól való eltiltás a jövore nézve, használati, gazdálkodási korlátozás lerendelése természetvédelmi okból Jogvitát eldönto határozat: Közbeszerzési Döntobizottság, Versenytanács, Hírközlési Döntobizottság egyes döntései, birtokvitát eldönto határozat Szankcionáló határozat: engedélyt visszavonó határozat, bírság kiszabása Közhitelu nyilvántartásba való bejegyzés, illetve annak megtagadása: ingatlannyilvántartás, lakcímnyilvántartás, gyógyszertörzskönyv, anyakönyv, stb.Az eloadó mindegyik típusú határozatra hozzon egy-egy példát! Példák: Jogot megállapító határozat: vállalkozói igazolvány kiadása, általában tiltott tevékenység egyedi engedélyezése: lofegyver tartásának engedélyezése, anyagi javak elosztása: táppénz, nyugdíj megállapítása Kötelezettséget megállapító határozat: kötelezés a leromlott állagú épület helyreállítására, kötelezés a birtokháborító magatartás abbahagyására, attól való eltiltás a jövore nézve, használati, gazdálkodási korlátozás lerendelése természetvédelmi okból Jogvitát eldönto határozat: Közbeszerzési Döntobizottság, Versenytanács, Hírközlési Döntobizottság egyes döntései, birtokvitát eldönto határozat Szankcionáló határozat: engedélyt visszavonó határozat, bírság kiszabása Közhitelu nyilvántartásba való bejegyzés, illetve annak megtagadása: ingatlannyilvántartás, lakcímnyilvántartás, gyógyszertörzskönyv, anyakönyv, stb.

    65. 65 A jogszabályok, és az ezek alapján hozott döntések figyelemmel kísérése, ellenorzése. AZ ELOADÓ MUTASSON RÁ ARRA, HOGY A HATÓSÁGI FELÜGYELET FUNKCIÓJA, HOGY A FELÜGYELETET GYAKORLÓ KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRJE, ELLENORIZZE, HOGY A JOGSZABÁLYOK CÍMZETTJEI BETARTJÁK-E A JOGSZABÁLYOKAT, AZ AZOK ALAPJÁN KIADOTT EGYEDI HATÓSÁGI HATÁROZATOK ELOÍRÁSAIT. HA A JOGALANYOK JOGKÖVETO MAGATARTÁST TANÚSÍTANAK, AKKOR A HATÓSÁGI FELÜGYELET PUSZTÁN AZ ELLENORZÉSI JOGOSULTSÁG GYAKORLÁSÁBAN NYILVÁNUL MEG. HA AZ ELLENORZÉS SORÁN JOGSÉRTÉST TAPASZTAL, VAGY ANNAK VESZÉLYE FENNÁLL, AKKOR A FELÜGYELETET GYAKORLÓ SZERV JOGOSULT HATÓSÁGI AKTUSOK KIBOCSÁTÁSÁRA, KÖTELEZHET A JOGSÉRTÉS ABBAHAGYÁSÁRA, A JOGSÉRTO ÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSÉRE, MÁSRÉSZT SZANKCIÓT ALKALMAZHAT. Példa: „Lengyel” piacon végzett ellenorzésAZ ELOADÓ MUTASSON RÁ ARRA, HOGY A HATÓSÁGI FELÜGYELET FUNKCIÓJA, HOGY A FELÜGYELETET GYAKORLÓ KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRJE, ELLENORIZZE, HOGY A JOGSZABÁLYOK CÍMZETTJEI BETARTJÁK-E A JOGSZABÁLYOKAT, AZ AZOK ALAPJÁN KIADOTT EGYEDI HATÓSÁGI HATÁROZATOK ELOÍRÁSAIT. HA A JOGALANYOK JOGKÖVETO MAGATARTÁST TANÚSÍTANAK, AKKOR A HATÓSÁGI FELÜGYELET PUSZTÁN AZ ELLENORZÉSI JOGOSULTSÁG GYAKORLÁSÁBAN NYILVÁNUL MEG. HA AZ ELLENORZÉS SORÁN JOGSÉRTÉST TAPASZTAL, VAGY ANNAK VESZÉLYE FENNÁLL, AKKOR A FELÜGYELETET GYAKORLÓ SZERV JOGOSULT HATÓSÁGI AKTUSOK KIBOCSÁTÁSÁRA, KÖTELEZHET A JOGSÉRTÉS ABBAHAGYÁSÁRA, A JOGSÉRTO ÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSÉRE, MÁSRÉSZT SZANKCIÓT ALKALMAZHAT. Példa: „Lengyel” piacon végzett ellenorzés

    66. 66 Ellenorzési jogosítványok Helyiségekbe beléphet Iratokba betekinthet Ellenorzötteket meghallgat-hat Eszközök, felhasznált anyagok muszeres vizsgálatát elvégezheti Mintát vehet Az ellenorzött turni köteles az ellenorzési cselekményeket Intézkedési jogosítványok A veszélyhelyzet elhárítása érdekében azonnal végrehajtandó hatósági intézkedést tehet Hatósági jogalkalmazó határozatot hozhat (hiányosságok megszüntetése, jogszeru állapot helyrehozása, tevékenység korlátozása, felfüggesztése) Felelosség megállapítására intézkedhet (saját maga szankcionál (bírság) vagy felelosségre vonást kezdeményez Az eloadó példákkal segítse a rendszerezés megértését! Példák: Veszélyhelyzet elhárítását célzó azonnali intézkedés: a tisztiorvosi szolgálat felügyeloje az étteremben végzett ellenorzés során megsemmisítheti a romlott élelmiszert Hatósági jogalkalmazói határozat: a fogyasztóvédelmi felügyelo az üzlet ellenorzése során intézkedhet arról, hogy jól látható helyen helyezzék el a vásárlók könyvét, kötelezheti az üzlet vezetojét, hogy az árakat tüntesse fel a termékeken, az üzletek muködösére vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén (például hamisított márkajelu termékek értékesítése esetén) felfüggesztheti az óüzlet muködését. Felelosségrevonás iránti intézkedés: tuzvédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, adóbírság, stb. kiszabása, illetve a vezetovel szemben fegyelmi, büntetoeljárás kezdeményezéseAz eloadó példákkal segítse a rendszerezés megértését! Példák: Veszélyhelyzet elhárítását célzó azonnali intézkedés: a tisztiorvosi szolgálat felügyeloje az étteremben végzett ellenorzés során megsemmisítheti a romlott élelmiszert Hatósági jogalkalmazói határozat: a fogyasztóvédelmi felügyelo az üzlet ellenorzése során intézkedhet arról, hogy jól látható helyen helyezzék el a vásárlók könyvét, kötelezheti az üzlet vezetojét, hogy az árakat tüntesse fel a termékeken, az üzletek muködösére vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén (például hamisított márkajelu termékek értékesítése esetén) felfüggesztheti az óüzlet muködését. Felelosségrevonás iránti intézkedés: tuzvédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, adóbírság, stb. kiszabása, illetve a vezetovel szemben fegyelmi, büntetoeljárás kezdeményezése

    67. 67 Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes muködésére kiterjed (általában a szervezeti, muködési, döntéshozatali tevékenységre). A felügyelet során csak a tevékenységek jogszeruségét hivatott ellenorizni. Normasértés esetén intézkedik a jogsértés megszüntetése iránt. Korlátozott eszközökkel rendelkezik. Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlása alapvetoen a jogállamiság elvébol eredo állami feladat, hiszen a társdalom valamennyi tagjától, szervezetétol elvárja az alkotmány, hogy tevékenysége legyen összhangban a jogrendszer által támasztott követelményekkel. Ennek biztosítása az állami szervek feladata. Az államigazgatásban önállósult formái a törvényességi ellenorzésnek az ügyészi törvényességi felügyelet, és az önkormányzatok felett gyakorol törvényességi ellenorzés. A törvényeségi felügyelet és a törvényességi ellenorzés közötti alapveto különbség abban áll, hogy a törvényességi felügyelet önállóan intézkedhet, jellemzoen jogában áll megsemmisíteni a törvénysérto döntést, míg az ellenorzés csak jelzést tehet, nem áll módjában a jogsértés megszüntetése iránt intézkedni. Éppen az önkormányzatok törvényességi ellenorzése példázza, hogy a felügyeleti jog gyakorlása megosztható a különbözo hatalmi ágak között, az államigazgatás csak ellenorzési jogosítványokkal rendelkezik (közigazgatási hivatal vezetoje törvényességi észrevételt tehet) A kezdeményezés eredménytelensége esetén a bíróság, alkotmánybíróság jogosult a törvénysérto döntés megsemmisítésére.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlása alapvetoen a jogállamiság elvébol eredo állami feladat, hiszen a társdalom valamennyi tagjától, szervezetétol elvárja az alkotmány, hogy tevékenysége legyen összhangban a jogrendszer által támasztott követelményekkel. Ennek biztosítása az állami szervek feladata. Az államigazgatásban önállósult formái a törvényességi ellenorzésnek az ügyészi törvényességi felügyelet, és az önkormányzatok felett gyakorol törvényességi ellenorzés. A törvényeségi felügyelet és a törvényességi ellenorzés közötti alapveto különbség abban áll, hogy a törvényességi felügyelet önállóan intézkedhet, jellemzoen jogában áll megsemmisíteni a törvénysérto döntést, míg az ellenorzés csak jelzést tehet, nem áll módjában a jogsértés megszüntetése iránt intézkedni. Éppen az önkormányzatok törvényességi ellenorzése példázza, hogy a felügyeleti jog gyakorlása megosztható a különbözo hatalmi ágak között, az államigazgatás csak ellenorzési jogosítványokkal rendelkezik (közigazgatási hivatal vezetoje törvényességi észrevételt tehet) A kezdeményezés eredménytelensége esetén a bíróság, alkotmánybíróság jogosult a törvénysérto döntés megsemmisítésére.

    68. 68 Az eloadó kösse az eddigi diák tartalmához a fentieket azzal, hogy a hatóság a klasszikus szerepeken túl (engedélyezés, kötelezés, tiltás, hatósági fleügyelet gyakorlása) egyre növekvo mértékben lát el közvetlenül, vagy közvetve szolgáltató típusú tevékenységet is (jogszolgáltatás mellett, vagy kizárólagosan materiális szolgáltatásokat nyújt) Ezt meg kell különböztetni attól, hogy a közigazgatás nem hatósági tevékenysége körében is ellát szolgáltató tevékenységet (pl. megszervezi a közoktatást, stb.). E dián arról van szó, hogy a szolgáltatás a hatósági tevékenységhez kapcsolódik. A kétféle szolgáltató szerepkört példákkal világítsa meg! Példa: Az egyik esetkör, amikor a hatósági tevékenység tartalma maga a szolgáltatás, így például a mérlegek hitelesítése, gépjármuvek muszaki vizsgáztatása (hatósági és szolgáltató tevékenység együtt van jelen) A másik esetkör, amikor ellátja a hatóság a jogkörébe tartozó szolgáltatást, ugyanakkor a szolgáltatást piaci alapokon is hozzáférhetové teszi. (pl. a Mérésügyi Hivatal az üzlet vezetojének megrendelésére bevizsgálja, beméri a mérleget, vagy egy intézmény megerendeli a tuzoltókészülékek ellenorzését a hitelességi idon belül) (szolgáltató tevékenység hatósági tevékenység nélkül)Az eloadó kösse az eddigi diák tartalmához a fentieket azzal, hogy a hatóság a klasszikus szerepeken túl (engedélyezés, kötelezés, tiltás, hatósági fleügyelet gyakorlása) egyre növekvo mértékben lát el közvetlenül, vagy közvetve szolgáltató típusú tevékenységet is (jogszolgáltatás mellett, vagy kizárólagosan materiális szolgáltatásokat nyújt) Ezt meg kell különböztetni attól, hogy a közigazgatás nem hatósági tevékenysége körében is ellát szolgáltató tevékenységet (pl. megszervezi a közoktatást, stb.). E dián arról van szó, hogy a szolgáltatás a hatósági tevékenységhez kapcsolódik. A kétféle szolgáltató szerepkört példákkal világítsa meg! Példa: Az egyik esetkör, amikor a hatósági tevékenység tartalma maga a szolgáltatás, így például a mérlegek hitelesítése, gépjármuvek muszaki vizsgáztatása (hatósági és szolgáltató tevékenység együtt van jelen) A másik esetkör, amikor ellátja a hatóság a jogkörébe tartozó szolgáltatást, ugyanakkor a szolgáltatást piaci alapokon is hozzáférhetové teszi. (pl. a Mérésügyi Hivatal az üzlet vezetojének megrendelésére bevizsgálja, beméri a mérleget, vagy egy intézmény megerendeli a tuzoltókészülékek ellenorzését a hitelességi idon belül) (szolgáltató tevékenység hatósági tevékenység nélkül)

    69. 69 4.6. Hierarchikus igazgatás Az eloadó az alábbi magyarázattal egészítse ki a dián megjelent fo elemeket. Belso igazgatás: A BELSO IGAZGATÁS FELADATA A SZERVEK MUKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZERVEZETI KERETEK, SZEMÉLYI ÉS ANYAGI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, A SZERVEZETEN BELÜLI MUNKAMEGOSZTÁS KIA LAKÍTÁSA, A SZERVEZET MUKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA, A SZERVEZET FOLYAMATOS ÉS ZAVARTALAN MUKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. ÁLTALÁBAN A SZERVEZET VEZETOJÉNEK A JOGA A BELSO MUKÖDÉSI REND SZABÁLYOZÁSA. TESTÜLET ESETÉN A TESTÜLETI MUKÖDÉS SZABÁLYAIT A TESTÜLET SZMSZ-E (ÜGYRENDJE) TARTALMAZZA. A BELSO IGAZGATÁS JOGI KERETEIT JELLEMZOEN A KÖZTISZTVISELOI JOG HATÁROZZA MEG. Irányítás: AZ IRÁNYÍTÁS ÖNÁLLÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖZTI TARTÓS HATALMI VISZONY, AMELYBEN AZ IRÁNYÍTÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV OLYAN JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK, AMELYEK ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ IRÁNYÍTOTT SZERV MUKÖDÉSÉRE MEGHATÁROZÓ EREJU BEFOLYÁST GYAKOROLJON. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSON BELÜL SZIGORÚ ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONYOK ÉRVÉNYESÜLNEK, EZÉRT AZ IRÁNYÍTÓ SZERV SZÉLES IRÁNYÍTÁSI JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK. ÁLTALÁBAN A KÖZVETLEN FELETTES GYAKOROLJA A JOGOSÍTVÁNYOKAT, DE AZ IS ELOFORDUL, HOGY EZEK MEGOSZLANAK A FELETTES ÉS ANNAK FELETTESE KÖZÖTT. Az eloadó az alábbi magyarázattal egészítse ki a dián megjelent fo elemeket. Belso igazgatás: A BELSO IGAZGATÁS FELADATA A SZERVEK MUKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZERVEZETI KERETEK, SZEMÉLYI ÉS ANYAGI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, A SZERVEZETEN BELÜLI MUNKAMEGOSZTÁS KIA LAKÍTÁSA, A SZERVEZET MUKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA, A SZERVEZET FOLYAMATOS ÉS ZAVARTALAN MUKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. ÁLTALÁBAN A SZERVEZET VEZETOJÉNEK A JOGA A BELSO MUKÖDÉSI REND SZABÁLYOZÁSA. TESTÜLET ESETÉN A TESTÜLETI MUKÖDÉS SZABÁLYAIT A TESTÜLET SZMSZ-E (ÜGYRENDJE) TARTALMAZZA. A BELSO IGAZGATÁS JOGI KERETEIT JELLEMZOEN A KÖZTISZTVISELOI JOG HATÁROZZA MEG. Irányítás: AZ IRÁNYÍTÁS ÖNÁLLÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖZTI TARTÓS HATALMI VISZONY, AMELYBEN AZ IRÁNYÍTÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV OLYAN JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK, AMELYEK ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ IRÁNYÍTOTT SZERV MUKÖDÉSÉRE MEGHATÁROZÓ EREJU BEFOLYÁST GYAKOROLJON. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSON BELÜL SZIGORÚ ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONYOK ÉRVÉNYESÜLNEK, EZÉRT AZ IRÁNYÍTÓ SZERV SZÉLES IRÁNYÍTÁSI JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK. ÁLTALÁBAN A KÖZVETLEN FELETTES GYAKOROLJA A JOGOSÍTVÁNYOKAT, DE AZ IS ELOFORDUL, HOGY EZEK MEGOSZLANAK A FELETTES ÉS ANNAK FELETTESE KÖZÖTT.

    70. 70 Az eloadó hozzon példákat az egyes jogosítványok gyakorlására Példák: Átszervezés: a munkaügyi központokat 12 év alatt háromszor is jelentosen átszervezték Muködési feltételek biztosítása: költségvetés elfogadása, illetve jóváhagyása Belso szervezeti rend kialakítása: az iskola SZMSZ-ét a fenntartó önkormányzat hagyja jóvá Muködés szabályozása: a közigazgatási hivatalok szervezetérol, jogállásáról szóló kormányrendelet Egyedi utasítási jog: számoljon be az iskolaigazgató az intézmény muködésérol, vagy a II. fokú hatóság az I. fokú hatóságot eljárásra utasítja (egyedi utasítás és nem vezet hatáskörelvonáshoz) Felügyeleti jogosítványok gyakorlása: komplex ellenorzés elvégzése, a II. fokú hatóság felügyeleti intézkedés keretében megsemmisíti, vagy megváltoztatja az I. fokú határozatot Instrukciós jogosítványok: figyelemfelhívás, pozitív, negatív ösztönzés, képzés, továbbképzés, értekezlet, tapasztalatcsere, módszertani útmutató kiadása, napi kapcsolat az irányított szervvel (munkaértekezletek)Az eloadó hozzon példákat az egyes jogosítványok gyakorlására Példák: Átszervezés: a munkaügyi központokat 12 év alatt háromszor is jelentosen átszervezték Muködési feltételek biztosítása: költségvetés elfogadása, illetve jóváhagyása Belso szervezeti rend kialakítása: az iskola SZMSZ-ét a fenntartó önkormányzat hagyja jóvá Muködés szabályozása: a közigazgatási hivatalok szervezetérol, jogállásáról szóló kormányrendelet Egyedi utasítási jog: számoljon be az iskolaigazgató az intézmény muködésérol, vagy a II. fokú hatóság az I. fokú hatóságot eljárásra utasítja (egyedi utasítás és nem vezet hatáskörelvonáshoz) Felügyeleti jogosítványok gyakorlása: komplex ellenorzés elvégzése, a II. fokú hatóság felügyeleti intézkedés keretében megsemmisíti, vagy megváltoztatja az I. fokú határozatot Instrukciós jogosítványok: figyelemfelhívás, pozitív, negatív ösztönzés, képzés, továbbképzés, értekezlet, tapasztalatcsere, módszertani útmutató kiadása, napi kapcsolat az irányított szervvel (munkaértekezletek)

    71. 71 4.7.1. Közintézetek irányítása

    72. 72 A fenntartói irányítás általában a közintézet muködéséhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével kapcsolatos irányítási jogokat foglalja magában. Fenntartói jogosítványok általában: A közintézet alapítása, átszervezése, megszüntetése Intézet szervezeti struktúrája meghatározása (SZMSZ jóváhagyása) Közintézet vezetoje feletti munkáltatói jogok gyakorlása Intézet költségvetésének megállapítása Felügyeleti jogok gyakorlása (ellenorzés, a közintézeti döntések megsemmisítése, megváltoztatása) A közintézet szakmai önállóságát a fenntartói irányítás nem sértheti! Az eloadó emelje ki, hogy a közintézet nem jogi kategória, hanem jogtudományi. (Korábban létezett külön közjogi jogi személyiség a magyar jogban is, de ez jelenleg nem így van, a közintézet jogállása és jogi személyisége nem különül el az egyéb költségvetési szervekétol.)Az eloadó emelje ki, hogy a közintézet nem jogi kategória, hanem jogtudományi. (Korábban létezett külön közjogi jogi személyiség a magyar jogban is, de ez jelenleg nem így van, a közintézet jogállása és jogi személyisége nem különül el az egyéb költségvetési szervekétol.)

    73. 73 4.7.3. Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása

    74. 74 4. Az államigazgatás muködése Az államigazgatás rendeltetése, a közérdek képviselete Az államigazgatás funkciói (védelmi, biztonsági, nemzetközi politikai, gazdasági, közszolgáltatás-szervezo, államszervezet muködését biztosító funkciók) Az államigazgatási feladatok általános jellemzése (alapfogalmak: feladat-hatáskör- hatósági jogkör, illetékesség, hatósági jogalkalmazás) Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban (csak központi, helyi érdek szempontjából közömbös, helyi érdekkel szemben érvényesítendo feladatok, a feladatok szabályozásának egyéb szempontjai) Az államigazgatás muködésének tagolása (belso-külso, személyekre, szervezetekre, mindkettore irányuló, jogi nem jogi eszközökkel megvalósuló, közhatalmi, kooperatív feladatellátás) Közhatalmi tevékenységek (jogalkotás, jogalkalmazó tevékenység) Hatósági jogalkalmazás és hatósági felügyelet Szakmai és szolgáltató tevékenység Hierarchikus igazgatás (belso igazgatás, alárendeltek igazgatása) Közintézetek igazgatása, állami vagyonnal gazdálkodó szervek igazgatása Megismerendo fogalmak: Államigazgatási funkció fogalma Feladatkör fogalma Hatáskör fogalma Illetékesség fogalma Hatósági jogalkalmazás fogalma Hatósági jogkör fogalma Közhatalom fogalma Hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma Irányítás fogalma Államigazgatási funkció: Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt hatásában. Feladatkör: A feladatkör tehát az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkituzéseit foglalja össze. Hatáskör: A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek összessége. Illetékesség: Az illetékesség az azonos hatásköru szervek közötti területi munkamegosztást jelenti. Hatósági jogalkalmazás: A hatósági jogalkalmazás az államigazgatási szerveknek, mint hatóságoknak olyan tevékenysége, amelyet a nekik alá nem rendelt személyekre, szervekre vonatkozóan gyakorolnak, és amelynek a célja, hogy az általánosan kötelezo jogszabályt konkrét ügyekben alkalmazzák, és ennek során ún. hatósági döntéseket hoznak, vagy egyéb hatósági jogérvényesíto cselekményeket végeznek. Hatósági jogkör: A hatósági jogkört tehát mindig külön jogszabályi felhatalmazás biztosítja az államigazgatási szerv számára. A hatósági jogkör szabályozásakor a jogalkotónak mindig pontosan meg kell határozni, hogy mi lehet a hatósági jogkör tartalma. A jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy -       -  kikre vonatkozóan hozhat a hatóság kötelezo ereju döntést, -        - milyen elnevezésu döntést adhat ki (engedély, kötelezés, bírság, jóváhagyás stb.), -         -mire jogosíthat, kötelezhet a hatósági döntés, hatósági határozat, -         -milyen feltételek fennállása esetén gyakorolhatja a hatósági jogkört, -         -milyen eljárásban gyakorolhatja a hatósági jogkört az államigazgatási szerv.  A hatósági jogalkalmazást mindig olyan szervekre, személyekre vonatkozóan gyakorolja az államigazgatás, akikkel nem áll szervezeti alá- fölérendeltségi kapcsolatban. Irányítás: Az irányítás önálló államigazgatási szervezetek közötti viszony, olyan tartós hatalmi viszony, amelyben az irányítást végzo államigazgatási szerv olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak arra, hogy az irányított szerv muködésére meghatározó befolyást gyakoroljon. Államigazgatási funkció: Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt hatásában. Feladatkör: A feladatkör tehát az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkituzéseit foglalja össze. Hatáskör: A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek összessége. Illetékesség: Az illetékesség az azonos hatásköru szervek közötti területi munkamegosztást jelenti. Hatósági jogalkalmazás: A hatósági jogalkalmazás az államigazgatási szerveknek, mint hatóságoknak olyan tevékenysége, amelyet a nekik alá nem rendelt személyekre, szervekre vonatkozóan gyakorolnak, és amelynek a célja, hogy az általánosan kötelezo jogszabályt konkrét ügyekben alkalmazzák, és ennek során ún. hatósági döntéseket hoznak, vagy egyéb hatósági jogérvényesíto cselekményeket végeznek. Hatósági jogkör: A hatósági jogkört tehát mindig külön jogszabályi felhatalmazás biztosítja az államigazgatási szerv számára. A hatósági jogkör szabályozásakor a jogalkotónak mindig pontosan meg kell határozni, hogy mi lehet a hatósági jogkör tartalma. A jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy -       -  kikre vonatkozóan hozhat a hatóság kötelezo ereju döntést, -        - milyen elnevezésu döntést adhat ki (engedély, kötelezés, bírság, jóváhagyás stb.), -         -mire jogosíthat, kötelezhet a hatósági döntés, hatósági határozat, -         -milyen feltételek fennállása esetén gyakorolhatja a hatósági jogkört, -         -milyen eljárásban gyakorolhatja a hatósági jogkört az államigazgatási szerv.  A hatósági jogalkalmazást mindig olyan szervekre, személyekre vonatkozóan gyakorolja az államigazgatás, akikkel nem áll szervezeti alá- fölérendeltségi kapcsolatban. Irányítás: Az irányítás önálló államigazgatási szervezetek közötti viszony, olyan tartós hatalmi viszony, amelyben az irányítást végzo államigazgatási szerv olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak arra, hogy az irányított szerv muködésére meghatározó befolyást gyakoroljon.

    75. 75

    76. 76

    77. 77

    78. 78 5. Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra, új tendenciák Az unión belül a tagországok közigazgatása a belso szuverenitás körébe tartozó kérdés, melyre nincs uniós szabályozás. A Római Szerzodés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek. A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnök-ség alatt készített közös európai közigazgatási tér címu dolgozatból ismerhetjük meg.

    79. 79 Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetové tételével Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában muködo közszektor kiépítése Megfelelo kormányzati intézkedési és ellenorzési eszközök, megfelelo eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelo szabályozása Megfeleloen szabályozott professzionalista közszolgálat muködése Közintézmények elszámoltathatósága Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelo muködése Korrupciómentes belso és külso ellenorzési mechanizmus Független bírósági rendszer megléte Egyértelmu jogosítványokkal bíró, politikai ellenorzés mellett muködo, de politikamentes rendvédelmi erok muködése

    80. 80 Új köz-menedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelosség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja) A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele Muködési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés) Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése Minoségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetoi minoségbiztosítási rendszerek) Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevok önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa) Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerzodéseken keresztül (ellenorzo hatóságok megállapodása a közös ellenorzésrol) Az eloadó emelje ki az új tendenciák közös forrását és célját! Hatékonyság Eredményesség Minoség Költségvetési racionalizációAz eloadó emelje ki az új tendenciák közös forrását és célját! Hatékonyság Eredményesség Minoség Költségvetési racionalizáció

    81. 81 5. Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra, új tendenciák Az európai unió és a nemzeti közigazgatás kapcsolata (belso szuverenitás, megfeleloségi elvárás a római szerzodésben, illetve a koppenhágai kritériumokban) A közös európai közigazgatási tér (1997-es dokumentum) államigazgatásra vonatkozó fo célkituzései Új tendenciák az államigazgatás fejlesztésében (új köz-menedzsment, korszeru vezetési, szervezési, igazgatási módszerek, eljárások, a közigazgatás és a benne dolgozók teljesítményének mérése, minoségbiztosítási rendszerek) New Public Management: (Új Közmenedzsment):A közigazgatás muködésének megújítása, valamint hatékonyságának javítása érdekében a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja a cél. E célkituzés párosul a zárt rendszert képezo közigazgatás nyitottabbá átláthatóvá tételével mind az ügyfelek, mind pedig a civil szféra számára. New Public Management: (Új Közmenedzsment):A közigazgatás muködésének megújítása, valamint hatékonyságának javítása érdekében a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja a cél. E célkituzés párosul a zárt rendszert képezo közigazgatás nyitottabbá átláthatóvá tételével mind az ügyfelek, mind pedig a civil szféra számára.

    82. 82

More Related