eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 PowerPoint Presentation
Download Presentation
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 42

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 - PowerPoint PPT Presentation


  • 80 Views
  • Uploaded on

23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [ Tk . 414-416. o.] 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei [ Tk . 417-424. o.] 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam [ Tk . 424-428. o.] 28. A nemzetiszocialista német állam [ Tk . 428-432. o .].

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Európai alkotmány- és integrációtörténet 2' - miach


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk. 414-416. o.]

  • 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei [Tk. 417-424. o.]
  • 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam [Tk. 424-428. o.]
  • 28. A nemzetiszocialista német állam [Tk. 428-432. o.]

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

  • Forrás:
  • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
  • DolfSternberger– Bernhard Vogel: Die Wahl derParlamente und andererStaatsorgane, Vol. I/1. Berlin: Walter de Gruyter, 1969. (Olaszországhoz)

X. Autokrata és totális államok Európában

1 spanyolorsz g 1
1. Spanyolország (1)

a) Előzmények:

  • parlamentáris hagyományok a 19. században (1812. és 1876. évi alkotmányok)
  • konzervatív és liberális pártok egymást tervszerűen váltó „rotációja”
1 spanyolorsz g 2
1. Spanyolország (2)

b) Primo de Rivera diktatúrája (1923-1930)

  • tábornok, az 1876. évi alkotmányt félretéve autokratikus kormányzást folytat
    • katonák a kormányban
    • Hazafias Unió nevű saját pártot alapít (viszonylag ideológiamentes, inkább pragmatikus)
    • feloszlatja a parlamentet, az ellenzéki vezetőket letartóztatja, cenzúra
  • 1930-ban azonban a szükséges támogatás miatt lemondásra kényszerül
  • 1931-ben a választásokon a republikánusok győznek (XIII. Alfonz király elmenekül)

Miguel Primo de Rivera

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Bundesarchiv_Bild_102-09414%2C_Primo_de_Rivera.jpg/463px-Bundesarchiv_Bild_102-09414%2C_Primo_de_Rivera.jpg

1 spanyolorsz g 3
1. Spanyolország (3)

c) Az 1931. évi spanyol alkotmány: köztársaság

  • általános választójog, nincs nemesség, szekularizáció
  • egykamarás Cortes
  • szűk jogkörű köztársasági elnök
  • parlamentnek felelős kormány
  • megnövelt provinciai autonómia (pl. Katalónia, Baszkföld)
  • hosszú alapjogi katalógus
  • politikai instabilitás, belső konfliktusok
1 spanyolorsz g 4
1. Spanyolország (4)

d) Az 1936-os választások és a népfrontkormány

  • jobboldali Nemzeti blokk és a baloldali Népfront állnak egymással szemben
  • a Népfront kis többséggel győz, de még ugyanabban az évben puccs dönti meg a kormányt
  • a korábbi vezérkari főnök, Francisco Franco átveszi a hatalmat

Francisco Franco

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f7/Franco0001.PNG

1 spanyolorsz g 5
1. Spanyolország (5)

e) A polgárháború és Franco diktatúrája

  • a puccs után az ún. spanyol „Nemzetvédelmi Tanács” (Junta de DefensaNacional) kinevezi Franco tábornokot „államfővé”, s a nemzeti hadsereg főparancsnokává (1936)
  • a puccsot nem támogató városokkal vívott polgárháború 1939-ben fejeződik be (ca. 350.000 spanyol áldozat)
  • Francót a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatta
  • a hadsereg, az egyház és a monarchia konzervativizmusát vegyíti fasiszta elemekkel (pl. egypártiság, vezérkultusz)
  • az ország elszigetelődik; az 1950-es években kezd fellendülni a turizmus, majd a gazdaság
  • Franco halála (1975) után János Károly király állítja vissza a parlamenti demokráciát
2 portug lia 1
2. Portugália (1)

a) Előzmények:

  • 1580-1668: királyság, perszonálunió Spanyolországgal
  • 1801-1811: Napóleon bábállama (a királyi család Brazíliában rendezkedik be; Brazília 1822-ben függetlenedik)
  • 1910-ben forradalom űzi el a királyt, okt. 5.: a köztársaság kikiáltása:
  • demokratikus alkotmány, kétkamarás parlament, korlátozott VH
  • de instabil a kormányzás
2 portug lia 2
2. Portugália (2)

b) 1926: puccs és diktatúra:

  • Comes da Costa tábornok hajt végre puccsot, s tekintélyelvű kormányzatot vezet be
  • 1932-től AntónioSalazar(pénzügyi szakember) miniszterelnök konszolidálja a gazdaságot (1968-ig ő a „miniszterelnök”)
  • 1933-ban új, korporatista alkotmányt ad (az „új állam” – „Estado Novo” kiépítésének kezdete)

AntónioSalazar

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Antonio_Salazar-1.jpg/448px-Antonio_Salazar-1.jpg

2 portug lia 3
2. Portugália (3)

c) Az „Estado Novo”:

  • egységes, korporatív köztársaság
  • egyetlen párt létezik, a Salazar vezette Nemzeti Unió
  • lefokozott parlament
  • Korporációk Kamarája (olasz mintára): ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, hadsereg, egyház stb. dolgozóinak és munkaadóinak „képviselete” (nem független)
  • a miniszterelnök (Salazar) csak az államfőnek felelős
  • a II. vh. után engedélyezi az ellenzéki Demokratikus Egységmozgalom működését, de leváltani nem tudják
  • jó kapcsolatokat épít ki a nagyhatalmakkal (de a szovjet diktatúrával nem)
  • a 60-as években háborúk a gyarmatok megtartásáért (a 70-es években végül függetlenednek)
  • 1968-ban baleseti agysérülése miatt lemondatja az államfő
  • 1974: vértelen forradalom teremti meg a demokráciát, 1986: EU tagság
1 oroszorsz g a bolsevik hatalom tv tel ut n
1. Oroszország a bolsevik hatalomátvétel után
  • 1917-ben több terület kikerül az orosz fennhatóság alól (Finnország, balti államok, Besszarábia, lengyel területek jó része)
  • polgárháborús állapotok a bolsevik hatalomátvétel után
  • két hatalmi centrum: Ideiglenes Kormány + Pétervári Szovjet (munkástanács)
  • végül az utóbbi (bolsevik irányzat) kerekedik felül, s 1917 októberében összeül a Szovjetek (II.) Összoroszországi Kongresszusa
  • létrehozzák a Népbiztosok Tanácsát (kormány), megválasztják a népbiztosokat: elnökük Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségügy: Sztálin
  • 1918 elején új, ideiglenes alkotmányt hirdetnek (a korábban összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést feloszlatják, mert a bolsevikok kisebbségben voltak benne)
2 az 1918 vi alkotm ny 1
2. Az 1918. évi alkotmány (1)

a) „Oroszországi Szocialista Föderatív Köztársaság”

  • az V. Összoroszországi Szovjetkongresszus fogadja el

Államforma: nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége:

  • szovjethatalom (osztályuralom)
    • „Deklaráció”a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól, de ezek csak a dolgozó tömegekre vonatkoznak,
    • ki vannak zárva: azok „a személyek és csoportok, akik és amelyek a szocialista forradalom érdekeinek kárára használják ki e jogokat”
    • e társadalmi osztályokat (a nem munkával szerzett jövedelemből élőket, egyházi személyeket) kizárja a választójogból is
2 az 1918 vi alkotm ny 2
2. Az 1918. évi alkotmány (2)
  • „kvázi föderáció”:
    • az egyes önálló szovjetköztársaságokkal (ukrán, azerbajdzsán, grúz, hivari, buharai, távol-keleti szovj. közt.) csak katonai-politikai szövetséget hoznak létre

b) Legfőbb hatalom:

  • a helyi munkás-, paraszt-, és katonatanácsok és azok területi szervei
  • a szovjetek összoroszországi kongresszusa
  • a területi szervekbe delegálják a tagokat (visszahívhatók)
  • évente kétszer össze kell hívni
  • valójában a kongresszus egy 200 tagú „Központi Végrehajtó Bizottságot” (KVB) választ – „kisparlament”: „törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerv”
2 az 1918 vi alkotm ny 3
2. Az 1918. évi alkotmány (3)

c) VH:

  • Népbiztosok Tanácsa (elnöke Lenin):
  • széles körű rendeletalkotási jog
  • 18 népbiztosság („minisztériumok”)
  • felelős az összoroszországi szovjetnek ill. a KVB-nek

d) Jelentős centralizáció:

  • a területi és helyi szovjetek a központi hatalmi szervek döntéseit kötelesek végrehajtani

e) Államosítás:

  • az új szovjethatalom kisajátítja a földeket, ipari üzemeket, bankokat
  • „hadikommunizmus”

Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov)

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/Lenin_CL_Colour.jpg/398px-Lenin_CL_Colour.jpg

3 a bolsevik t pus diktat ra ltal nos saj toss gai
3. A bolsevik típusú diktatúra általános sajátosságai

széles körű terror:

  • pl. az új alkotmány elfogadása után kivégzik II. Miklós cárt és családját

politikai rendőrség:

  • Cseka(Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, VCSK), minden kontroll nélkül működő nyomozó, vád-, ítélkező és végrehajtó szerv

összefonódó párt és állam:

  • az 1920-as évek elején a többi pártot felszámolják
  • a kommunista párt a teljes politikai élet ellenőrzője

vezérkultusz:

  • Lenin, később Sztálin
4 a szu megalakul sa 1922 s az 1924 es alkotm ny 1
4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (1)

a) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió):

  • Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Kaukázuson túli köztársaságok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) föderációja
  • utóbb mások is csatlakoznak
  • Lenin halála után új alkotmányt fogadnak el

b) Az 1924. évi alkotmány:

  • alapjogi katalógus nincs
  • elvileg föderatív (tagköztársaságok saját kormánnyal, de egységes szovjet állampolgárság)
  • valójában centralizált
  • „népek önrendelkezési joga” – valójában lehetetlen
  • a szövetség szintjén intéztetik:külügy, hadüzenet-békekötés, kül- és belkereskedelem, szövetségi népgazdasági tervezés, fegyveres erők, pénz- és hitelrendszer, állampolgárság
  • a gyakorlatban a szövetség gyakran beavatkozik a tagköztársasági kompetenciákba
4 a szu megalakul sa 1922 s az 1924 es alkotm ny 2
4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (2)

TH:

  • szovjetek országos kongresszusa
  • hatalmát a kétkamarás Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolja
    • Szövetségi Tanács: a tagköztársaságok kongresszus által választott képviselői
    • Nemzetiségi Tanács: részben a köztársaságok, részben az ún. autonóm területek képviselői
  • De ez is ülésszakonként működik, azok között: elnökség (21 fő) gyakorolja a hatalmat
4 a szu megalakul sa 1922 s az 1924 es alkotm ny 3
4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (3)

VH: Népbiztosok Tanácsa

  • széles rendeletalkotási hatalom

BH: 11 tagú szövetségi LB

  • a KVB mellett, attól igazából nem elválasztva működik
  • tagjai közt a Cseka utódszervezete is képviseltetve van

külön fejezetben: Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (politikai bűncselekmények üldözője)

5 a szt lini diktat ra ki p t se
5. A sztálini diktatúra kiépítése
  • 1927:erőszakos kollektivizálás a mezőgazdaságban (a NEP - 1921 „új gazdasági politika” - által adott lehetőségeket megvonják, ötéves tervek)
  • Sztálin 1922-től pártfőtitkár, a hatalom a pártbürokrácia kezében
  • lehetséges riválisait eltávolítja (1928-tól koncepciós perek)
  • 1929-re kiépült korlátlan egyeduralom:
    • NKVD: a fő erőszakszervezet, „tisztogat” a központi, területi és helyi pártvezetésben is, a 30-as években az egész társadalomban
    • munkatáborok (Javítómunka-táborok Főigazgatósága: GULAG)
    • Személyi kultusz, marxizmus-leninizmus mint hivatalos ideológia
    • Cél: az osztály nélküli társadalom elérése a munkásosztály élcsapata, a kommunista párt által
6 az 1936 os szt lini alkotm ny 1
6. Az 1936-os sztálini alkotmány (1)

A VII. Szovjetkongresszuson fogadják el Sztálin elvtárs kezdeményezésére

a) Hivatalos indoka:

  • a szocializmus, mint a kommunizmus felé vezető út első szakasza kiépítésének befejeződése
  • valójában inkább ideológiai-politikai nyilatkozat, az 1924. évi alkotmányhoz képest kevés államszervezeti változtatás

Fő elve: a hatalom egysége

Joszif Visszarinovics Sztálin

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9b/CroppedStalin1943.jpg

6 az 1936 os szt lini alkotm ny 2
6. Az 1936-os sztálini alkotmány (2)

TH:

  • Legfelsőbb Szovjet (kétkamarás, formális hatalommal bír)
  • valójában a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége gyakorolja a hatalmat (törvényerejű rendeletek)
  • valódi népképviselet nincs (bár deklarálják az egyenlő választójogot)
  • képviselőt jelölni csak a kommunista pártszervezetek jogosultak
  • a küldöttek visszahívhatók
6 az 1936 os szt lini alkotm ny 3
6. Az 1936-os sztálini alkotmány (3)

VH: Népbiztosok Tanácsa

BH: a bírákat a szovjetek választják

Alapjogi katalógus + kötelességek:

  • főleg szociális és kulturális jogok, klasszikus szabadságjogok alig
  • a politikai szabadságjogokat is csak a dolgozók érdekeinek megfelelően, a szocialista rend megerősítése céljából lehet gyakorolni
  • „Aki a szocialista rend megingását akarja, az a nép ellensége.” (Terror.)
  • Állampártiság,totális diktatúra.
1 el zm nyek
1. Előzmények

A 19. században létrejött az olasz egység, alkotmánya pedig az 1848-as piemonti alkotmány lett:

  • alkotmányos monarchia
  • általános férfi választójog (1912)
  • diffúz pártrendszer: sok kis párt, változó formációk (a legszervezettebb a szocialistáké)

Benito Mussolini:

  • politikai pályáját a baloldalon kezdi, majd
  • 1919-ben megalapítja saját fasiszta mozgalmát,
  • 1921-ben pedig a Nemzeti Fasiszta Pártot,
  • minél kevésbé tudták a kormányok stabilan irányítani az országot, annál többen hittek a radikális mozgalomnak
2 fasiszta hatalom tv tel 1
2. Fasiszta hatalomátvétel (1)

1922-ben – félkatonai milíciák római bevonulásával való fenyegetés hatása alatt – III. Viktor Emmánuelkirály kormányalakításra kéri fel Mussolinit (a parlamentben pártja csak 7%-kal rendelkezett)

Mussolini ezután koalíciós kormányt alakít (14-ből 4 miniszter fasiszta párti)

A király által adott rendkívüli felhatalmazás birtokában rövidesen hozzákezd az alkotmányos rend átalakításához

Benito Mussolini

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/8/8b/Benito_Mussolini_Face.jpg

2 fasiszta hatalom tv tel 2
2. Fasiszta hatalomátvétel (2)

a) Acerbo-törvény (1923):

  • a választójogi törvény módosítása: a győztes párt a parlamenti helyek 2/3-át szerzi
  • 1924: a fasiszta párt 2/3-os többséget szerez

b) Az ellenzék kiiktatása:

  • egy szocialista képviselő 1924-es meggyilkolása után az ellenzék a fasiszta milíciák betiltását követeli, majd kivonul a törvényhozásból
  • Mussolini nem engedi őket vissza, s 1926-ban minden más pártot betilt
2 fasiszta hatalom tv tel 3
2. Fasiszta hatalomátvétel (3)

c) Állampártiság:

  • az egyetlen fasiszta párt összefonódik az állammal
  • az 1920-as évek végétől jogi felhatalmazást kap a képviselőjelöltek listájának összeállítására
  • minden párttisztviselőt felülről neveznek ki, s állami tisztséget is betöltenek
  • Mussolini mint Duce vezeti a pártot (vezérkultusz), s mind Capo del Governando a kormányt

d) Propaganda:

  • Mussolini gondosan festi meg és terjeszti magáról a paternalista, tévedhetetlen, szüntelenül népéért munkálkodó vezér alakját
  • a sajtót, oktatást kontrollálják (1925-től fasiszta vezetésnek veti alá a sajtószerveket)
  • tudatos tömegkommunikáció
  • látványos rendezvények, projektek népszerűsítik a rendszert
2 fasiszta hatalom tv tel 4
2. Fasiszta hatalomátvétel (4)

e) A parlamentáris kormányzás megszüntetése:

  • 1925: alkotmánymódosítás: a kormány csak a királynak tartozik felelősséggel, a parlamentnek nem
  • 1926: Mussolini felhatalmazást kap a rendeleti kormányzásra; ezután átalakítja a parlamentet
3 a korporat v llam ki p t se 1
3. A korporatív állam kiépítése (1)

1928-as választójogi törvény:

  • a képviselőjelölteket a munkaadók és a munkavállalók konföderációi által összeállítottlistákról a párt vezető szerve, a Fasiszta Nagytanács választja ki
  • ezt a 400 fős listát bocsátják a választók elé, akik a listáról igennel vagy nemmel szavazhatnak (kvázi utólagos jóváhagyás)
  • ha a lista nem kap abszolút igen-többséget, akkor versengő listákat állítanak fel, s a relatív győztes a mandátumok ¾-ét kapja
  • 1929-ben és 1934-ben a választáson már az első fordulóban elsöprő többséggel a támogatják a fasiszta listát

1928 december:

  • a parlament jogait a Fasiszta Nagytanács kapja (a párt központi szerve)
  • a kormányfő a központi pártvezetésnek felelős (amelyet ő maga ural)
3 a korporat v llam ki p t se 2
3. A korporatív állam kiépítése (2)

1927-ben 22 korporációt hoznak létre a munkaadók és a munkavállalók tagjaiból

  • cél: az osztályellentétek erőltetett megszüntetése
  • a sztrájkot megtiltják, a munkavállalói érdekképviselet fasiszta funkcionáriusokból áll össze (alávetik az állami- ill. pártkontrollnak)
  • a korporációk csúcsszerve a „Korporációk Nemzeti Tanácsa”, 500 fasiszta taggal
  • tagjait 1930-tól Mussolini javaslatára a király nevezi ki dekrétummal
  • 1939-től a felsőházat a Korporációk Nemzeti Tanácsa és a Fasiszta Nagytanács (pártvezetés) együttesen adják:
  • megtörténik a párt és az állam összefonódása

Vagyis:

  • bizonyos társadalmi érdekek kiemelése és meghatározóvá tétele másokkal szemben
  • a törvényhozás már nem az állampolgárok akaratának kifejezője, hanem a fasiszta párt által fontosnak tartott érdekek közvetítője
4 a korporativizmus ideol gi ja
4. A korporativizmus ideológiája
  • kiindulópont: a modern társadalmak legfontosabb konfliktusait a tőke és a munka közti ellentétek okozták
  • ezért a régi politikai szerveződések helyett funkcionális, ágazati gazdasági és hivatásrendi megközelítést kell alkalmazni az állami életben
  • ez a harmadik út a szocializmussal és a kapitalizmussal szemben
  • erőteljes állami beavatkozás a gazdaságba:kontrollált magántulajdon
5 a later ni szerz d s s a konkord tum
5. A Lateráni Szerződés és a konkordátum

Lateráni Szerződés (1929):

  • a „római kérdés” megoldása:
  • Olaszország elismeri a pápát a Vatikán uralkodójának (szuverén állam: Vatikánváros)
  • kártalanítást és államkölcsönt fizet neki az egyesítés idején történt kisajátítások fejében
  • az egyház pedig elfogadja a veszteségeket, s elismeri az Olasz Királyságot a Savoya-ház uralma alatt, Rómát pedig az állam fővárosaként

Konkordátum (a szerződés része):

  • elismeri az egyházi házasság érvényességét
  • bevezeti a középfokú hitoktatást
  • biztosítja a katolikusok egyesülési jogát
  • egységesen szabályozza a püspöki székek betöltését (az olasz püspököket a pápa az állam jóváhagyása után nevezi ki)
6 buk s
6. Bukás

1943: a háborús vereségek hatására Pietro Badoglio tábornok alakít kormányt, majd fegyverszünetet kér

Mussolini Észak-Olaszországban létrehozza a Szálói Köztársaságot (náci bábállam), de ez a szövetséges csapatok előrenyomulásának következtében 1945-ben megszűnik

1 hitler hatalomra jut sa
1. Hitler hatalomra jutása
  • 1930-ban az NSDAP 18,3%-ot szerzett a választáson és a második legerősebb párt lett a Reichstagban (107 hely)
  • 1932-ben Paul von Hindenburg ellenjelöltjeként fel is lép Hitler az elnökválasztáson, de alulmarad
  • 1932-ben újabb parlamenti választásokat tartanak (Franz von Papen kinevezett kormányfő kéri), de ezen a választáson az NSDAP lesz a befutó (230 hely)
  • A középpárti kormány lehetetlen (náci és kommunista többség)
  • Még ugyanabban az évben feloszlatják a Reichstagot, az NSDAP az újabb választáson 196 helyet szerez
  • Hindenburg először Kurt von Schleicher tábornokot kéri fel kancellárnak, aki azt ígéri, hogy többséget szerez a szociáldemokratákkal és Gregor Strasser „disszidens” náci táborával
  • de a koalíciót nem sikerül összehozni, s ekkor Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárnak, Franz von Papent pedig alkancellárnak
  • a parlamentben nincs náci többség, a kormánynak 4 náci tagja van
  • az 1933-as Reichstag-tűz után Hitler kivételes rendelkezéseket hoz, kommunista és szociáldemokrata képviselőket börtönöznek be
  • 1933 márciusában a választáson az NSDAP 44%-ot szerez, a Német Nemzeti Párttal (DNVP) együtt többsége van
2 kiv teles jogrend 1
2. Kivételes jogrend (1)

A) „A nép és az állam védelméről” szóló szükségrendelet, 1933 február (a Reichstag-tűz után, elnöki rendelet):

  • felfüggeszti az alkotmány egyéni és polgári szabadságjogokat garantáló fejezeteit
  • felhatalmazza a birodalmi kormányt, hogy szükség esetén vegye át a hatalmat a szövetségi tagállamokban

Adolf Hitler

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e1/Hitler_portrait_crop.jpg

2 kiv teles jogrend 2
2. Kivételes jogrend (2)

B) Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz):

  • a katolikus Centrum Párt támogatásával megvolt a szükséges kétharmados többség, tartalma:
  • lényegében a birodalmi kormányra bízza a törvényalkotás, alkotmánymódosítás, költségvetés-elfogadás és nemzetközi szerződéskötés jogkörét
  • egyesítették a TH és VH ágakat:
  • a kormány által hozott törvényeket nem az államfő, hanem a kancellár hitelesítette és hirdette ki
2 kiv teles jogrend 3
2. Kivételes jogrend (3)

Háromfajta jogforrás:

  • birodalmi törvény (Reichsgesetz) (kancellár + kormány alkotja, ritkán a Reichstaggal együtt)
  • vezéri rendelet (Führerverordnung) (kancellár hozza)
  • vezéri utasítás (Erlaß des Führers) (kancellár hozza)

A felhatalmazás 4 évre szól, de többször is meghosszabbítják

A Reichstag évente csak néhány napot ülésezett, s ilyenkor csak egyszer tárgyalja meg a javaslatot, módosító indítványt sem tehet

  • Formailag alkotmányos hatalomátvétel (a parlamentből levezethető koncentrált hatalom),
  • de tartalmilag nem alkotmányos hatalomgyakorlás (pl. a hatalmi ágak elválasztása nem érvényesül).
3 a hatalomkoncentr ci tov bbi l p sei 1
3. A hatalomkoncentráció további lépései (1)
  • önkormányzati testületek feloszlatása (1933. március 31.)
    • választásokat nem írnak ki, hanem a parlamenti mandátumarányok szerint osztják ki újra a helyi testületek mandátumait
  • a szövetségi államszervezet megszüntetése (1933. április 7.)
    • Poroszország kivételével feloszlatják a tagállamok parlamentjeit, az elnök a kancellár által javasolt helytartókat nevez ki (csak a kancellárnak vannak alávetve), helyi felhatalmazási törvények
  • pártok feloszlatása (1933. július 14.)
    • 1933 végén külön törvény születik a párt és az állam egységéről (párhuzamos ill. egybefonódó szervezet)
3 a hatalomkoncentr ci tov bbi l p sei 2
3. A hatalomkoncentráció további lépései (2)
  • az elnöki és kormányfői tisztség egyesítése (1934 augusztus)
    • Hitler így – Hindenburg halála után – „vezér és birodalmi kancellár”
  • agresszív „nácifikálás”
    • minden intézmény élére párthű személyeket ültetnek
  • Népfelvilágosítási és Propaganda Minisztérium
    • Goebbels felügyeletet gyakorol a sajtó felett
  • a kulturális élet szektorait hét kamara ellenőrzi
    • csak nemzetiszocialista érzelmű művészek, tudósok folytathatnak nyílt művészeti, tudományos tevékenységet
3 a hatalomkoncentr ci tov bbi l p sei 3
3. A hatalomkoncentráció további lépései (3)
  • centralizált közigazgatás
    • politikai felügyelet alatt
  • politikai bíráskodás
    • Népbíróság: a rendes bíróságok sem a közigazgatás törvényes működését nem kontrollálják, sem a büntető ügyekben nem működnek ügydöntő hatóságként
  • állami terror
    • Gestapo (politikai rendőrség): döntéseit bíróság sem vizsgálhatja felül
  • zsidó származásúak elnyomása
    • az 1935-ös nürnbergi törvények nyomán kiszorítják őket a közszolgálatból, sajtóból, értelmiségi állásokból, megtiltják az árja németek és a zsidók közti házasságot, megvonják tőlük a bírósági védelmet, megfosztják őket öröklési joguktól