Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton

1. Esztétikai alapfogalmakRoger Scruton Kilencedik előadás Menekülés a szépségtől I.

2. Szépség és esztétikai erő • Mint láttuk, vannak olyan esztétikai objektumok, melyek sikeresek, noha nem szépek • Mert túl hétköznapiak – pl. egy ruha • Mert megzavarnak bennünket – mint a nagy műalkotások • De a szépség még abban is felfedezhető, ami fájdalmas és pusztuló. • Eliot Átokföldje: a modern várost lélektelen sivatagnak mutatja – de maga a mű létével cáfolja ugyanezt az állítást – képek és allúziók benne.

3. A modernitás művészete • A művészet egy másfajta létmód lehetőségét ígéri • Modern művészet – pl. Baudelaire A gonosz virágai, Flaubert Madame Bovary, és James-nek az Aranyág című műve • Ellenkező hatást kelt, mint amit a szavak jelentenek • Századvégi paradoxon: a kultúrával kapcsolatos kételyt a kultúra nyelvén fogalmazták meg • Megváltás – a művészet által

4. Modernizmus vs kortárs művészet • Azóta – már ilyen megváltást sem kínál a művészet • Itt már – a tárgy is csúf- az előadásmód is • Lenézik azt a művészetet – amely túl édes és szép – menekülés a valóság elől • A cél: a vígasztaló illúziók megkérdőjelezése, az életet megmutatni, úgy, ahogy van.

5. Danto érve a szépséggel szemben • Danto amellett érvel, hogy • A szépség mint cél becsapás • Szemben áll a modern művészet missziójával • Ez az ellenállás mit mutat? • A szépség fogalma nem elég jól körülhatárolt • A szépség– otthonosság, béke, szeretet és elégedettség eszméje – hazugság • Ezentúl a művészetnek létadottságaink igazi, kellemetlen oldalával kell foglalkoznia.

6. A modernizmus apológiája • A műalkotás – mintha a jövőből érkezne • Értéke váratlanságában rejlik • Manet forradalmisága – Baudelaire szerint ő volt a modern élet festője

7. A modern és a szépség hagyománya • Beethoven kései négyesei – a formakényszert leveti egy titáni erő • Tonalitást a legvégsőkig kitágítja • Ebből fejlődik ki a Trisztán és Izolda, Sztravinszkij, Bartók és Schönberg • Modern zene // modern festészet – ugyanazon a nyelven igazolták egyiket, mint a másikat • Zenetörténethez viszonyítva: múlt és jelen harca • A jelen megragadásával – múltjára is ráébredünk

8. Hagyomány és ortodoxia • A művészet – háborúban a saját múltjával? • Rothko és társai – lázadnak • Edward Hopper – figuratív festészettel fejezi ki kora hangulatát.

9. A modernizmus – lázadás a szép művészete ellen? • Művészeti skizmák • Pl. Schönberg vs Janácek és Sibelius • A modernisták önképe: • Eliot: esszéiben és a négy kvartett-ban • Ezra Pound: Cantos • Schönberg – kritikai írások, Mózes és Áron • Modern művész – nem a hagyománnyal szemben – de a hagyomány újraértelmezésére törekszik.

10. Mit akar a modern művész? • Olyan valóságokról számot adni, amelyekről nem is hallottunk még • Szellemi kultúránkkal olvasni a jelen pillanatot • Modern művészetnek – Eliot szerint – szüksége van az élő hagyományra • Az eredmény lehet csúnya és érthetetlen – lásd Schönberg

11. A modern és a hagyomány • Schönberg célja – nem lerombolni kívánja a hagyományt, hanem – megújítani • Szépség legyen megint értékesebb – mint a banális • Célja: a rémálom megértése, lefordítani a zene nyelvére • Elioték célja – megmenteni a szép örökségét – és kivédeni, hogy egy veszélyeztetett esztétikai ideál a popkultúra rontó hatása alatt, végleg odavesszen

12. Modernizmus vs mai művészet • Modernizmus célja: nehéz vállalkozás az eredet feltalálására • Az emberi élet céljára való rákérdezés • Művészi vállalkozás – mögöttes szellemi céllal • A modernizmus – a jelentés visszanyerésére tett kísérlet – ahol a szép megint érték lehetne • Transzcendens értékek megjelenítő szimbólumaként • De a mai művészet ebben eltér a modernizmus művészetétől • Ma tényleg csupán: menekülés a széptől • Nem visszanyerésére tett kísérlet

13. Mozart • Mozart: Szöktetés a szerájból – komikus opera: Konstanzát elszakítják kedvesétől, és a pasa háremébe szállítják. De Belmonte hűsége révén sikerül kiszabadítani őt, mert a pasa értékeli az igaz szerelmet • A dallamok a hihetetlen történet eszményeit (jóság elnyeri jutalmát) fejezik ki – a szépség által

14. Ma: kifordított Mozart • Egy 2004-es előadás (Bieito) – egy berlini kuplerájba helyezi az egészet • Szex, erőszak jellemzi a látványvilágot • A szöveg és a dallam – szerelemről és részvétről szólt – de az üzenet befulladt a látvány miatt

15. A szépség és a megszentségtelenítés • Mai művészek – menekülnek a szépség elől • De meg is mérgezik azt – esztétikai képrombolási hevület • A szépség önvizsgálatra késztet – nárcizmusunk levetésére bátorít, s arra, hogy a világot vegyük komolyan • Mai művészet: megszentségtelenítés • A religio fogalom eredeti jelentése: olyan kultusz, melynek célja valamely szent hely megvédése – a megszentségtelenítéssel szemben • A szépségre emberként szükségünk van

16. A szép transzcendenciája • A szépség révén otthon érezhetjük magunkat a világban • A világot rendezettnek mutatja • A modernizmus szerint az otthonossághoz be kell ismernünk „elesettségünket” – lásd Eliot • Szépség – vágyódás egy tökéletesebb létformára • Platónnál és Kantnál is: a szépségérzet hasonló a vallásos érzülethez • A tökéletlenség belátása és a transzcendens utáni vágyakozás

17. Klasszikus tájkép • Poussin, Guardi, Turner, Corot, Cézanne • A szépség megragadása • Nem tagadják le a szenvedést • A világ végtelenségét sem - halált és pusztulást sem • E látványban mégis örömünk telik • A mulandóban benne rejlik az örök

18. Zola és a dekadencia • Lerombolja a szépet • De távolról mégis felvillantja – a prózája ritmusa révén, a nyugalom vágya révén • Zola, Baudelaire és Flaubert – realizmus – mégis az eszményt erősítik • A megszentségtelenítés mai művészete – újdonság ehhez képest is • Védekezés a szenttel szemben • A szent – megítéli életünket – ez elől menekülünk lerombolásával

19. A szent halott • A szent – egyetemes emberi tapasztalat – nem könnyen kikerülhető • Életünk céljai közül – kevés az igazán fontos • Néha kiragad valami bennünket ebből – az igazán fontossal szembesít • Például a halál jelenléte, főleg egy szeretett lényé • A holttest – nem a mi világunkból való • A szent – rituális elismerést követel tőlünk • Halotti rítusok – a holttest megtisztítása • E világ számára érthetővé tenni • De a holttestet meg lehet szentségteleníteni – mintha csak tárgy lenne • Lásd Akhilleszt – ahogy Hektor holttestét maga után hurcolja Trója falai alatt

20. A szent szerelem • A szerelem tapasztalata – pl. szerelem első látásra – magyarázhatatlan • A kedves teste és arca – életre kél • Mintha nem ebből a világból származna • Beatrice – a világon kívülről tekint Dantéra • Rituális tiszteletet parancsol – mindent új megvilágításba helyez • Az emberi forma szentsége – megtestesülés • Emberi test megszentségtelenítése – pornográfia, erőszak, halál • A szerelem tagadása – a világ átfestése

21. A posztmodern menekülés a szépség elől • Bieito értelmezésében – Mozart – szerelem nélküli világ kontextusa • Egy szerelem nélküli kultúra – mely fél a szépségtől • Mert megzavarja a szerelem – ezért inkább tagadja