Exploring Aesthetic Concepts: Scruton's Insights on Taste and Beauty

1. Esztétikai alapfogalmakRoger Scruton Hetedik előadás Ízlés és rend

2. Esztétikai relativizmus • Demokratikus kultúrákban – az ízlések egyenértékűek: • Ki Bachot szeret, ki pedig a U2-t

3. Mi az ízlés? • Személyes életünkkel, és morális önazonosságunkkal kapcsolatos • Az ember mint racionális lény – az ítéletek egybeesésére és közösen osztott értékrendre törekszik • Ez vonatkozik az ízlésre is • Lásd egyéni ízlések közösségi vonatkozásait • Ha a szomszéd tarkabarkára festi házát, ezzel az utca képét is lepusztítja • Konszenzusra törekvés – ez teszi lehetővé a közösség működését

4. Divat és közösség • A divat hozzánk, mint társas lényekhez tartozik • Esztétikai jelekkel tudjuk társdalmi identitásunkat láthatóan világossá tenni • Decorum, proprietas – a szépérzék szempontjából fontosak • De nem csak az esztétikai, hanem a morális szférára is kiterjed

5. Zene és irodalom • Látszólag magánműfajok • Érdekeljenek-e bennünket, mit olvasnak gyermeink, vagy milyen zenét hallgatnak? • Platón szerint – zene – morális karakterjegyekkel bír • Jól berendezett városban – csak bizonyos zenék megengedettek

6. Ízlés és meggyőzés • Az ízlés változását – nem lehet racionális érvekkel elérni • Megmutatható-e, a zongorán egyes részleteket kielemezve – hogy Brahms negyedik szimfóniája milyen sikerült • Whistler: Noktürn szürkében és ezüstben • Nem megszépíti a valóságot, hanem felhívja a figyelmünket a valóság ember általi megszürkítésére.

7. Aspektusváltás • Meg tudom-e mutatni, hogy mi az, ami tiszta impresszió a képen, és mi az, ami a társadalom működésének kritikája – vagyis emberi cselekvés okozta • Lásd Wittgenstein: Kacsa-nyúl aspektusváltás

8. Ugyanez igaz a költészetben is: Blake versének van egy szexuális, és egy teológiai értelmezési horizontja is O Rose, thou art sick! The Invisible worm, That flies in the night, In the howling storm, Has found out thy bed Of Crimson joy; and His dark secret love Does thy life destroy.

9. A kritikai/esztétikai érv • A költészetnek persze nem csak a jelentése az érdekes – ezért nehezen fordítható • Az esztétikai érvelés célja – az észlelés megváltoztatása • Ha nem az ÉSZLELÉS megváltoztatása a célja, nem is kritikai érv • A kérdés az, hogy az adott esztétikai tapasztalat – adekvát-e?

10. Mi szól az objektivitás ellen? • Vajon az észlelésem alapján hozott ítéletem – objektívnek tekinthető-e? Vagyis meggyőzne-e minden racionális lényt? • Ellenérvek: 1.Ízlés – kulturális kontextusba ágyazódik (a kultúra az emberi élet formáinak változatosságára mutat rá) Lásd például az indiai zenében a raga műfaját Kapcsolatban áll a vallási rituáléval és a hívő életmóddal Jó vagy rossz előadás – més kritériumok alapján határozható meg a ragában, mint egy európai szimfónia esetében

11. 2. Nincs szükségszerű deduktív kapcsolat premissza és konklúzió között – mindig mondhatom, hogy számomra nem elfogadható egy kritikai ítélet 3. Objektív mérce állítása – nem teszi könnyebbé a helyzetet szabályok – arra szolgálnak, hogy meghaladjuk őket a szépség keresése során – szabadság eleme fontos

12. Mi szól az objektivitás mellett? • Ha vannak kulturális variánsok – attól még lehetnek – kultúrákat átölelő univerzálék – melyek természetünkben gyökereznek – s a racionalitáshoz is kötődnek pl: szimmetria, rend, arány, körülkerítés, a konvenció, a harmónia, az újdonság vagy az izgalom – állandó jelleggel fogva tartják az emberi pszichét de ezek a fogalmak is történelmileg-kulturálisan meghatározottak pl. harmónia: görögöknél: egymást követő hangok viszonya ma: együtthangzó hangok viszonya

13. Objektivitás és egyetemesség • Esztétikai ítéletben: objektivitás nem egyenlő egyetemesség • Nem azt kell bizonyítania – hogy miért kell szeretni a Hamletet • Annak megmutatása a cél, hogy miért érték az az emberi életről alkotott kép, amit a Hamlet közvetít • Oka: esztétikai ítélet – a szubjektív tapasztalatban gyökerezik

14. Szabály és eredetiség • Léteznek – ízlésszabályok • De nem jelentenek garanciát a szépségre • Néha épp megszegésük árán érhető el • A szabály betartásán túl még kell valami – lásd Parthenon . Léptékm arány, részletek

15. Szabály és szépség • Néha épp a szabályok megszegése vezet sikerre: • Michelangelo: Laurenziana-könyvtár • Szabály alapú szépség: • Bach, Bellini, Verlaine • Szabályt áthágó szépség: Lear király, Xsajkovszkij 6. szimfónia • Nem lehet megadni az ízlés mércéjét (Hume) – nem a szabály, hanem az, ahogy felhasználják, az tetszik a befogadónak.

16. Eredetiség • A szabály követése sem nem szükséges, sem nem elegendő – a szépséghez • Eredetiség is fontos – romantika alkotta meg

17. Az ízlés mércéje • Lásd Hume esszéjét: The standard of Taste • Ízlés – mint az esztétikai ítélet premisszája • A mércét – a megbízható ítész garantálja – akinek alkalmas az ízlése • A standard – nem a tárgyban van, hanem a szubjektumban • A kritikus fő tulajdonságairól beszéljünk: kifinomultság és jó megfigyelőképesség • A kritikus karaktere is fontos • Erények – melyek a helyes életre vezetnek • Szépség // jóság – a dolgok temrészetéből fakad mégiscsak • Emberi kiteljesedés – mi az, amit akarnunk kell – mert az emberi természet erre vezet bennünket