1 / 22

Víz a légkörben

Víz a légkörben. Csapadékképződés. Víz a légkörben. A légkör víztartalmának 99%-a a troposzférában található. Halmazállapota: Légnemű Cseppfolyós Szilárd. Páratartalom. A légköri vízgőz mennyiségét g/m 3 -ben fejezzük ki.

mele
Download Presentation

Víz a légkörben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Víz a légkörben Csapadékképződés

  2. Víz a légkörben A légkör víztartalmának 99%-a a troposzférában található. Halmazállapota: • Légnemű • Cseppfolyós • Szilárd

  3. Páratartalom A légköri vízgőz mennyiségét g/m3-ben fejezzük ki. Az egységnyi térfogatú levegőben lévő vízpára mennyisége az ABSZOLÚT PÁRATARTALOM. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőz befogadására képes. Ha egy adott hőmérsékleten már nem képes több vízgőzt befogadni, telítetté válik. Ezt a hőmérsékletet HARMATPONTnak nevezzük. RELATÍV PÁRATARTALOM: azt mutatja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány %-a az összes befogadható vízmennyiségnek.

  4. A levegő vízgőzbefogadó-képessége adott hőmérsékleten

  5. A levegő telítettsége • Telítettség: 100 % alatt →telítetlen 100 % →telített 100 % felett →túltelített (kicsapódás) A levegő kétféle módon válhat telítetté: • Vagy lehűl a harmatpont alá • Vagy további nedvességet vesz fel az adott hőmérsékleten tartozó telítődéshez

  6. Felhőképződés A magasabb légköri rétegekben, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá kerül, bekövetkezik egy túltelített állapot, felhő- és csapadékképződés indul meg. A felemelkedő levegő hőmérséklete 100m-ként 1oC-ot csökken a harmatpont eléréséig. Ezt követően a további emelkedés során már csak 0,5oC a hőmérséklet-csökkenés. A légkör szilárd részein indul meg a kicsapódás, s apró felhőelemek keletkeznek. A felhőelemek tömege alkotja a felhőket.

  7. Felhőtípusok – magasság szerint

  8. Fátyolfelhő

  9. Rétegfelhő (csendes eső, havazás)

  10. Gomolyfelhő

  11. Esőfelhő

  12. Köd – talaj menti felhőtípus

  13. Csapadékképződés A felhőket alkotó felhőelemek nagyon aprók. Nagy magasságból esve akár napokig eltarthat, míg földet érnek. A talaj felől jövő levegőáramlás a magasban tartja őket. Ahhoz, hogy ezt a feláramlást legyőzzék, meg kell „nőniük”. Ha ez sikerült, csapadék hull: • 0oC felett: vízcsepp • Fagypont alatt: hó

  14. Zivatar: villámlás és mennydörgés kíséretében hulló csapadék. Ha a vízcseppek a gyors feláramlás miatt a magasban újrafagynak, a jégszemcsék óriásira növekedhetnek, s lefelé hullva nem olvadnak el, akkor JÉGESŐ keletkezik.

  15. Csapadéktípusok • Eső • Hó • Jégeső • Ónos eső: szilárd csapadékként indul a magasból, majd megolvad, és a hideg talajon újrafagy. • Havas eső: hó formájában éri el e 0oC-os felszínt, ahol részben elolvad.

  16. Talaj menti csapadékok HARMAT: a talajszinten túltelítettség esetén létrejövő csapadékmennyiség DÉR: a talajszinten túltelítettség esetén létrejövő csapadékmennyiség 0oC alatt ZÚZMARA: ha olyan helyen történik a vízpára kiválása, ahol tartósan hideg volt, s hirtelen melegebb, páratelt levegő érkezik, zúzmara keletkezik.

  17. Harmat

  18. Dér

  19. Zúzmara

  20. Csapadék mennyisége és eloszlása A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása egy-egy éghajlatra jellemző. • Túl sok csapadék ---- emeli a talajvíz szintjét, árvizek kialakulása • A csapadékhiány --- aszály

More Related