filoz fiat rt net el ad sok 7 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Filozófiatörténet előadások 7. PowerPoint Presentation
Download Presentation
Filozófiatörténet előadások 7.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 16

Filozófiatörténet előadások 7. - PowerPoint PPT Presentation


  • 98 Views
  • Uploaded on

Filozófiatörténet előadások 7. Márton Miklós marton@ ajk.elte.hu. Descartes. (1596-1650): Az újkori filozófia első nagy alakja. A korszak a természettudományok felemelkedésének kora: Descartes maga is foglalkozik a tudományokkal.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Filozófiatörténet előadások 7.' - maude


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
filoz fiat rt net el ad sok 7

Filozófiatörténet előadások 7.

Márton Miklós

marton@ajk.elte.hu

descartes
Descartes
  • (1596-1650): Az újkori filozófia első nagy alakja.
  • A korszak a természettudományok felemelkedésének kora: Descartes maga is foglalkozik a tudományokkal.
  • Filozófiai programja: Csak akkor fejlődhet tovább a természettudomány, ha ismeretelméleti – metafizikai megalapozást biztosítunk neki.
  • Mielőtt tehát a külvilág dolgait megismerjük, meg kell ismernünk saját megismerőképességünket.
  • A filozófiai vizsgálatnak tehát az „én”-re mint a megismerés kiindulópontjára kell irányulnia – ez a kiindulópont a világ tudományos megismeréséhez.
  • Ismeretelméleti fordulat: ez lesz az „első filozófia”.
descartes1
Descartes
  • Módeszere: Csak azt fogadjuk el valódi ismeretnek, amit az elme „tisztán és elkülönítetten megragad”.
  • Ez az intuíció: az így megismert tényhez semmiféle kétség nem férhet.
  • Intuícióval csak az „egyszerű” dolgok ismerhetők meg. A bonyolult és homályos dolgokat egyszerű alkotórészeire kell bontanunk (analízis), majd ezek világos megragadása után logikai úton föl kell építenünk az eredeti tényt (szintézis).
  • Descartes feladata: megvizsgálni: ismereteinkből mi felel meg a módszeres megismerés követelményének, és felépíteni egy ennek megfelelő tudásrendszert.
descartes2
Descartes
  • Az így felépített tudománynak az „én” megismerésétől a természet megismerésén át egy kidolgozott etikáig kéne tartania.
  • Addig is: ideiglenes etika – ameddig nem tudunk racionális végleges etikát adni, érdemes a kialakult szokásokat, vallási előírásokat követni.
  • Fő ismeretelméleti – metafizikai műve az Elmélkedések az első filozófiáról.
  • Ebben vizsgálja, mit tudhatunk teljes bizonyossággal.
  • Az első elmélkedés megvizsgálja, hogy tudásunk elemeit kétségbe vonhatjuk-e? – Igen, mindent, amit eddig igaznak hittünk.
descartes3
Descartes
  • E célt szolgálja a módszertani szkepszis: nem csak azt vonjuk kétségbe, amiben ténylegesen kételkedünk, hanem mindent, amiben kételkedni lehet.
  • 3 szkeptikus argumentum:
  • Illúzió argumentum – érzékszerveink bármikor becsaphatnak.
  • Álom argumentum – az álom legtöbbször hamis, de nem lehet az álmot az ébrenléttől megkülönböztetni.
  • Közbevetés: a matematikai és a logikai állítások világos intuícióval megragadhatók, mert nem a külvilág tényei.
  • Gonosz démon argumentum: egy mindenható lény elérheti, hogy minden elképzelésünk hamis legyen.
descartes4
Descartes
  • Az argumentumok eredménye a Cogito érv: Ha megtévesztenek az érzékszerveink és a csaló démon, akkor én bizonyosan létezem – Gondolkodom (kételkedem) tehát vagyok.
  • A szkeptikus érvektől függetlenül is belátható: valahányszor kimondom vagy elgondolom: Én vagyok, ez nem lehet hamis.
  • Az én létezése tisztán és világosan megragadható.
  • Az én semmi más, mint gondolkodás, „gondolkodó dolog”.
  • A testi (anyagi) és a gondolkodó (szellemi) dolgok tehát két önálló, szétválasztható szubsztancia.
descartes5
Descartes
  • Descartes (egyik) érve erre:
              • A test létezése kétségbe vonható.
              • Az én létezése nem vonható kétségbe.

K: Tehát én nem vagyok azonos a testemmel.

              • Én gondolkodó dolog, vagyis elme vagyok.

K: Az elme nem azonos a testtel.

              • Miért rendelkezünk mégis a testi dolgok ideáival (elképzeléseivel)?
              • Először is belátja Isten létét (3. elmélkedés):
              • Él bennünk egy leghatalmasabb lényről szóló idea: mi az oka ennek?
descartes6
Descartes
  • Az ok nem lehet olyan, amiben kisebb a „realitás”, mint magában az ideában. Viszont a leghatalmasabb lényről szóló ideánál egyedül maga a leghatalmasabb lény a nagyobb.
  • Így tehát ő ültette elménkbe a róla szóló ideát, vagyis Isten szükségképp létezik.
  • Vannak tehát velünk született ideák.
  • A csaló démon hipotézis tehát hamis: Isten, a legfőbb jó nem engedi meg egy ilyen lény létezését.
  • De akkor miért tévedünk olykor?
descartes7
Descartes
  • Isten nem téveszt meg, a tévedés forrása bennem van.
  • Abban nem tévedhetek, hogy a testi dolgok ideáinak okai maguk a testi dolgok – a külvilág létezik.
  • Egyes esetekben persze tévedhetünk: olyan dolgokat is helyeslünk, amelyekről nincs elég információnk. A tévedés tehát a szabad akaratból származik.
  • A testi és a szellemi dolgok továbbra is függetlenek:
  • A természet tudományos magyarázatának nincs szüksége a szellem vagy a lélek fogalmára.
  • A biztos megismerés az érzékszervektől mentes tiszta és világos értelmi megragadás (racionalizmus).
descartes8
Descartes
  • Ad a) Az anyagi világ Isten teremtménye a természettörvényekkel együtt (deizmus). Az anyag és a mozgás mennyisége tehát állandó. Ami változhat a szellem beavatkozása által az a mozgás iránya.
  • Az emberi testet is törvényszerűségek irányítják – nem kell tehát ehhez feltételeznünk a lelket, mint Arisztotelésznél.
  • A egyetlen valódi lelki funkció: a gondolkodás, ide értve a nem testi folyamatként fölfogott észlelést is.
  • Az anyagi dolgok lényege a kiterjedés, a szellemieké a gondolkodás.
  • Descartes fő problémája: Ha a két szubsztancia ennyire szétválasztott hogyan hathatnak egymásra?
spinoza
Spinoza
  • A Descartes utáni filozófia egyik legfőbb problémája, a test és a lélek egymásra hatása.
  • Descartes megoldás a tobozmirigyben lezajlódó tranzakció az életszellemek és a testetlen ideák közt – nem túl meggyőző.
  • Megoldási javaslatok:
  • Okkazionalizmus: a testi dolgok észlelése csak alkalom arra, hogy Isten előhívja elménkből a már ott lévő megfelelő ideát. És ugyanez fordítva áll az akaratból származó cselekedetekre is.
  • Pszichofizikai paralellizmus (Leibniz): Isten előre harmóniát teremtett a lelki és a testi jelenségek közt.
spinoza1
Spinoza
  • Spinoza (1632-1677) Portugáliából származó zsidó szülők gyermeke Amszterdamban, kiközösítették.
  • Fő műve az Etika, melyben axiomatikus módon, tételek és bizonyítások formájában fejti ki metafizikai, ismeretelméleti és etikai nézeteit.
  • Az igazi etika tehát egyetemes és racionális.
  • Metafizika: Isten az egyetlen végtelen szubsztancia, amelynek végtelen sok attribútuma, megnyilvánulási formája van.
  • Isten tehát azonos a természettel: immanens, nem transzcendens (panteizmus).
spinoza2
Spinoza
  • A létrehozó (teremtő) és létrehozott (teremtett) természet tehát Isten két aspektusa.
  • Az elsőhöz tartoznak az attribútumok (pl.: kiterjedtség, gondolkodás), a másodikhoz a móduszok (az egyedi dolgok).
  • A móduszok feltételezik: a) egymást, b) Istent.
  • Az emberek mint Isten lényegét kifejező móduszok rendelkeznek a két attribútummal: testből és lélekből állnak.
  • Így nem merül föl a descartes-i probléma: a lélek nem más mint a test – isteni módusz.
  • Pusztán egyszer kiterjedtként, másszor gondolkodóként ismerjük meg.
spinoza3
Spinoza
  • Megismerési módok:
  • Tapasztalat: a más dolgokkal (móduszokkal) való kölcsönhatás, amelyben egyszerre van jelen a testi hatás és a lelki módosulás eredménye – ezért inadekvát (tökéletlen), mert nem lehet elkülöníteni, mi tartozik a „külső”, és mi a „saját” természetünkhöz.
  • Ész: a „közös fogalmak” alapján történő megismerés. Itt olyasmiket ismerünk meg, amely minden testben közös – kiterjedés, mozgás, stb.
  • Intuitív tudomány: minden dologban meglátni Istent mint ami minden móduszt tartalmaz.
spinoza4
Spinoza
  • A megismerési módok tehát egyre általánosabb ismereteket tesznek lehetővé.
  • Affektusok (indulatok): A boldog élethez nem elég a megismerés, azt a helyes affektusok teszik lehetővé.
  • Az affektusok osztályozása: a) cselekvések, b) szenvedélyek.
  • A cselekvések okai csak mi magunk vagyunk, a szenvedélyeké más is – inadekvát ideából származik.
  • Vannak elsődleges és ezekből származó levezetett affektusok.
  • Elsődlegesek a kívánság az öröm és a szomorúság. A többit ezek segítségével határozza meg.
spinoza5
Spinoza
  • A kívánság a létrehozó, alkotó természet kifejeződése az egyes egyénekben.
  • Az igazi kívánság a tökéletes örömre irányul: nem illan el elérése pillanatában és nem csökkenti mások hasonló törekvése.
  • Ez a kizárólag adekvát, nem tapasztalati ideákon nyugvó cselekvés állapota: egyfajta minden testi befolyástól mentes tiszta megismerés.
  • Az intuitív tudomány tehát „Isten értelmi szeretetéhez” vezet: ez a tökéletes öröm.
  • A rendíthetetlen nyugalom tehát az, ha a világ történéseit az isteni létrehozás, isteni terv megváltoztathatatlan részének fogjuk föl (sztoicizmus).