Az erőszak pszichológiai kérdései

1. Az erőszak pszichológiai kérdései Dr. Figula Erika Tanszékvezető főiskolai tanár

2. Agresszió, erőszak • Agresszió: eredete (latin): aggredior, aggredire, agressus Jelentése: közeledni, haladni, előre menni, odafordulni, hozzálátni, elfoglalni, nekifogni, rátenni a kezét • A definíció problémája (pl. E. Landau): az agresszió képe nem egységes (rátehetjük a kezünket, hogy megsimogassuk vagy megverjük a másikat; közeledhetünk szeretettel vagy gyűlölettel is)

3. Agresszió definíciója • minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon (Ranschburg) • az erőszakakkor mondható ki: - ha van igazolható szándék, - van látható cselekmény, - és a cselekmény normasértő

4. A fő kérdések Honnan ered, mi is az agresszió? • öröklött vagy szerzett? • ösztönös vagy tanult viselkedés? • akció vagy reakció? • energia vagy erőszak?

5. Teóriák, ModellekI. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 1.Ösztönmodellek: az erőszak a létért való küzdelemből fakad Képviselői: • Darwin (biológus): az élet- és létfenntartás ösztöne küzdelemre, a lét megőrzésére készteti az élőlényt • K. Lorenz (etológus): az élet fenntartása, a létért való küzdelem vezet az indulathoz, az agresszivitáshoz( kuktafazék) • Freud (orvos): élet- és halálösztön, a kettő dinamikus kölcsönhatása (a destruktivitás szükségszerű, helyet ad a megújulásnak, az életnek)

6. Teóriák, ModellekI. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 2. Frusztráció–regresszió–agresszió tétele: a frusztráció létrehoz egy olyan regressziót, a viselkedésszintnek egy olyan visszaesését, amely a legtöbbször agresszióba torkollik Ma már nem állja meg a helyét (pl. azok a törzsek, ahol csecsemőkorban intenzív testi kontaktus, megfelelő törődés, gondoskodás és leválasztás van, kellő harcias magatartást is tanúsítanak)

7. Teóriák, ModellekI. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 3. Stressz-modell: a stressz-törvény: üss vagy fuss! (fight or flight!) • Szembefordulhatunk azzal, amitől félünk, vagy pedig elmenekülünk • Ha nem lehet ütni, idővel az agresszív impulzusok áttörik a viselkedési fékeket • Ha nem tudunk menekülni, mert nem tehetjük, akkor támadásra kényszerülünk

8. Teóriák, ModellekII. Szociális, interperszonális viszonylatokat hangsúlyozó modellek Viselkedéspszichológia • 1. Jutalom révén történő tanulás: a pozitív következményekkel járó viselkedésmódok gyakorisága növekszik (és fordítva): az agresszivitásra hajlamos gyerekek közvetlen megerősítést nyerhetnek agresszív viselkedésükre

9. Teóriák, ModellekII. Szociális, interperszonális viszonylatokat hangsúlyozó modellek 2. Modell révén történő tanulás • Bandura szociális tanuláselmélete: segít az agresszív magatartás megértésében • a gyermek azonosulhat egy erőszakos modellszeméllyel, utánozza, követi a mintát, amelyhez hasonul; ez a modellkövető, utánzó viselkedés • játszó gyerekeknél megfigyelték, hogy a következmények nélküli agresszív cselekmény látványát követően a játékaikkal ők is hasonló (destruktív) módon bánnak • ha nem jár az agresszív tettért büntetés, a gyerekek játék közben az agresszív film mintáját követve a baba figurát, sőt egymást is püfölik • a gyerek lát a tévében olyan akciófilmeket, amelyekben értelmetlen erőszakos viselkedések sorozata zajlik, esetleg a főhős éppen az agresszív hősködése révén bűvöli el a gyermeki tudatot, ez is közvetlen mintakövető viselkedést von maga után • Társadalmunkban sajnos nincs felelősségre vonás!!!

10. Teóriák, ModellekAz erőszakos viselkedés kognitív magyarázó modellje Szándék-tulajdonítás: • mások erőszakos viselkedésének, ártó szándékának feltételezése támadó önvédelmi magatartást aktivál • ha attól félek, hogy a másik majd ellenséges lesz velem, félnem kell tőle, akkor előre támadok • a gyerek is így van ezzel: támadó lesz, mielőtt őt megtámadnák. „Legjobb védekezés a támadás!”

11. Teóriák, Modellek modell Önmagában az agresszió látványa is rombolja az immunállapotot • erőszakos jeleneteket tartalmazó filmet vetítettek, amelyből a gyerekek könnyen tanulnak agressziót • a film jelentős mértékű immun-szupressziót váltott ki, az agresszió puszta látványa lebénítja a biológiai védekező rendszerünket is • Film kalkuttai Teréz anyáról-immunaktivitás javult. • A szívből jövő jó cselekedet javítja az immun-aktivitást.

12. Honnan ered az agresszió? • Anya-gyerek kapcsolatból ered(Bálint, M. Klein): az anya magatartása, csecsemőjével való kapcsolata (éhségének kielégítése/kielégületlensége) korai frusztrációhoz vezet • Megkapaszkodási képtelenségből ered(Hermann Imre): az anyától való elszakadás, elválási szorongás vezet agresszióhoz

13. Az agresszió fejlődése fázisai: • agresszív az első sírás, a szopás, az ennivaló követelése „fertőző sírás” (proszociális viselkedés első jele az újszülött osztályon) dühödt sírás, hánykolódás a szopás megszakításakor, a csecsemő fogó mozdulata • éntudat fejlődésében a „tulajdonosi jogok”, „birtoklás” megsértése, a játék megszerzése („tiem”, „enyém”) • az éntudat kialakulását követően: tettekben, szavakban levezetett indulati kitörések (karmolás, rúgás, marás)

14. Az agresszió fejlődése • 3-4 éveseknél: én-érvényesítés játék, hely, személy kisajátításával • 4-6 éveseknél: verbális agresszió nő (sértegetés, kötekedés) • iskoláskor: beilleszkedés, tanulás miatt ellenséges indulatok halmozódnak fel, ez agresszív viselkedést eredményezhet (hazudozás, lopás is ekkor jelenik meg szándékos formában) • serdülőkor: saját jelentőség keresése, identitás keresése a mindennel, mindenkivel szembehelyezkedéssel történik; szeretetre vágyik, de őt nehéz szeretni

15. A szocializációban gyermeki agresszivitást vált ki - a túlzott szigor - a szülői elhanyagolás - a hidegség - a testi fenyítés, verés

16. Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható) 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik) Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.

17. Agresszió és kötődés(Bowlby, Ainsworth) Kötődési elmélet: ha a gyereknek a korai években nem sikerül biztos kötődést kialakítania egy vagy több személlyel, az felnőttkorban a szoros személyes kapcsolatok létrehozásának képtelenségét eredményezheti Kötődési típusok: • 1. Biztonságosan kötődő (kb. 60%) • 2. Bizonytalanul kötődő: elkerülő (kevés figyelmet fordítanak anyjukra, amikor az jelen van, és nem látszanak levertnek, ha távozik) (kb. 20%) • 3. Bizonytalanul kötődő: ambivalens (a gyerek ellenállást mutat, amikor az anya visszatér; egyszerre keresi is, meg ellen is áll a fizikai érintkezésnek (kb. 10%)

18. Kötődésvizsgálatok Főbb eredményei • biztos kötődés alapja: a szülő szenzitív válaszkészsége (válaszaik a csecsemő szükségleteinek megfelelőek) • bizonytalan kötődés: az anya a saját kívánságait és hangulatát követi és nem a gyermek jelzéseire reagál a gyermeket a kapcsolat keresése és elkerülése egyidejűleg jellemzi

19. Nem kívánatos szülők • túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő • agyongyámolító szülő • gyermekded szülő • alkoholista szülő • csábító szülő • elutasító szülő • túl lelkiismeretes szülő • elvált szülők • abuzív szülő

20. Az agresszivitás forrásai • nagyfokú, kínzó szorongás • akarati törekvések korlátozása • önállóság korlátozása • környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, mely legtöbbször verés) • sértések, gúnyolódások, verbális támadások • becsmérlő nem verbális kifejezések Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség

21. Az agresszió kifejeződhet • kihívó, provokatív válaszokban • óvatosságban, tartózkodó viselkedésben • tökéletességre való törekvésben • közönyösségben • ellenségességben, ellenállásban • „Sok gyereknek jónak kell lennie, hogy szülei szeressék, vagy rossznak, hogy észrevegyék”, mindkét esetben agressziót érez

22. Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Nyílt formában • Verbálisan - már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás - később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia („agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”) • támadó viselkedésben (a tévében látott erőszak növeli a néző agresszivitását)

23. Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Rejtett formában • passzív-agresszív magatartás(halogatás, semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására • hatalmi törekvések(„az én szavam a döntő”, „engedelmeskedjetek”) • birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy

24. Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Képi formában • karikatúra • graffitik • gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák

25. Az agresszió 2 oldala 2 nagy erő mozgatja az emberi világot: a hatalom és a szeretet (Bagdy Emőke) • a hatalom, mely erő, de erőszakká is durvulhat • a szeretet, mely olyan ható erő, ami összeköt, fölépít, erősít, véd • Az apa (az apa az instrumentális vezető a családban) és az anya (expresszív, emocionális vezető a családban) is erőt és szeretetet képvisel, eredendően egy egységet képez!

26. Az agresszió 2 oldala A két agyfélteke egyensúlya: „hatalom versus szeretet” maszkulin agyfelünk (a bal agyfélteke) dolga: az erő, a gondolkodás, a racionalitás, a valóságelv betartása feminin félteke(a jobb félteke, „érzelmi félteke”): az érzelem, a szeretet

27. Az agresszió megjelenése Hogyan jelenik meg az agresszió? • „bal agyféltekés kultúrában élünk”, azaz az emocionális oldal (jobb agyfélteke) háttérbe szorul, így • ha a két erőt nem tudjuk egyensúlyba hozni, akkor a zabolátlan vak erő, az agresszió kerül túlsúlyba

28. Az agresszió „megoldása” A világ és az egyén harmóniája: e két erő egyensúlya! • a lét kezdetén: az anyai szeretet a biztonságos kötődésen keresztül teszi a gyereket és a kapcsolatokat működőképessé • ezután jön a hatalmi erő, mely az apai tilalmi rendszer (autoritás) révén épül be a személyiségbe Feminin szeretettel áthatott maszkulin erő adja a „kozmikus egyensúlyt” (Bagdy E.)

29. Agresszív érzelmek • Harag:az agresszió legközvetlenebb érzelmi, beszédbeli,cselekvésbeli,magatartásbeli kifejezése. • Düh:a harag intenzív rövididejű megjelenése( törés, zúzás). Kritikátlanságig, ködös állapotig mehet. • Gyűlölet:ellenséges érzés. Kialakulhat rivalitás nyomán, de állandósulhat az évek során.

30. Bűnbakképzés( a gyűlölet a valódi tárgyról másra tevődik át) • Irigység • Féltékenység

31. Gyermekbántalmazás

32. Gyermekbántalmazás Kivülről eredő: sértegetés,verés, megalázás,lopás Családon belüli : fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás Miért verik a gyereket? -a szülők mérgének a gyereken való kiélése(29%) -a szülők tehetetlenek a gyerekkel szemben(21%)

33. - családi problémák( 20%) • - a szülők alkoholizmusa(29%) • - a szülők kiegyensúlyozatlansága( 26%) • - a gyerek rosszalkodása( 26%) • - szeretethiány( 5%) Elkövetők: rendszerint apák, nevelőapák gyakran összekapcsolódik az anya bántalmazásával

34. Jellemző bántalmazási helyzet: a bántalmazó szülő nem tudja az indulatait kezelni • Az anyák nem védik meg a gyereket( szemlélők Bántalmazás indoklása: - gyerek rosszasága( lépcsőn járás hangosan) -a gyerek nem ért egyet valamiben, kicsi korban sír

35. Bántalmazók jellemzői • Viselkedésük tanult viselkedés • Fenyegetéssel, megfélemlítéssel uralkodnak • Verbálisan és fizikailag támadnak • Azzal vádolják az áldozatukat, hogy az provokálta őt • Az áldozat legapróbb”rosszaságára „ feldühödnek

36. A legtöbb érzelmet harag, düh formájában fejeznek ki • Erősen féltékenyek • Érzelmeik szélsőségesen változnak • Erősen hisznek a férfiak felsőbbrendűségében A fizikai bántalmazás együtt jár az érzelmi bántalmazással

37. Érzelmi bántalmazás • megfélemlítés, • fenyegetés, • félelemmel teli légkör kialakítása, • durva szidás, • a gyermek tárgyainak tönkretevése, • visszautasítás, • mellőzés

38. Szexuális bántalmazás • Megtévesztéssel/ fenyegetéssel, kényszerítéssel a beleegyezése nélkül,manipulatív módon szex. viselkedésre rábírni egy éretlenebb ill. gyengébb másikat

39. Erőszakos szexuális magatartás l. Exhibicionizmus: melynek során egy felnőtt felfedi nemi szerveit egy gyermek előtt, /csak ha nem állnak rokonságban- fürdőszobai jelenet nem az./ 2. Voyerizmus. melynek során egy felnőtt megfigyel egy gyereket vetkőzés ,fürdés vagy wc-zés közben. Ha a megfigyelés célja a felnőtt szexuális kielégülése, akkor a helyzet erőszakosként értelmezhető. 3. Csókolózás, melynek során a felnőtt hosszú és intim csókot ad a gyermeknek, különösen a szájra. Családok különböznek, van ahol szájon csókolják egymást, van ahol nem. Szükség van arra az információra arról, hogy mennyi ideig tartott a csók és mit érzett közben a gyermek.

40. 4. Simogatás,amikor az elkövető megérinti, dörzsöli egy gyermek nemi szerveit, a mellét illetve a gyermeket hasonló érintésre bírja. 5. Fellatio vagy cunnilingus, amikor egy felnőtt orális-genitális kapcsolatra kényszeríti a gyermeket. 6. Vaginális vagy anális aktus, amikor felnőtt ujjal, a péniszével vagy valamely tárggyal behatol a gyermek vaginális vagy anális nyílásába. 7. Pornográfia : felnőttek, felnőttek és gyerekek közötti szexuális aktus megjelenítése film, videofilm segítségével.

41. Gyermekkel szembeni erőszak jellemzői Beleegyezés hiánya:vita, hogy mi a beleegyezés!(gyerek elmegy a barátnőhöz) Ambivalencia:szeretné, ha vége szakadna, de pozitívumokkal jár( kettős helyzet) Kihasználás:a felnőtt tudását, képességeit használja arra, hogy szex. aktusra késztesse( „apa kötelessége”) Kényszer: fizikai és lelki( érzelmi zsarolás)

42. Szándékosság:a gyerekkel való szex. Kapcsolatot a felnőtt saját kielégülése érdekében keresi Elkövetők: rokonok, ismerősök, családtagok

43. A lányokkal szembeni szexuális erőszakkal kapcsolatos rizikófaktor: - a gyermeknek nevelőapja van - a gyermek bizonyos ideig az anyjától különváltan él - a gyermek nem áll közel az anyjához - a gyermek anyja nem végezte el a középiskolát - a gyermek anyja szexuálisan büntető magatartást tanúsít - a gyermek anyja nem tanúsít fizikai gyengeséget a gyermek iránt - a család összjövedelme kevés - a gyermeknek kettő vagy annál kevesebb barátja van - olyan apák lányai, akik erősen hittek a gyermeki engedelmességben és a női alárendeltségben - bár az áldozatok többsége nőnemű, a fiukkal is történik szexuális erőszak.

44. Az elkövetők klinikai sajátosságai • nélkülözik az ahhoz szükséges szociális képességeket, hogy saját kortársaikkal érintkezvejussanak nemi örömhöz. kognitív torzításokat alkalmaznak ,hogy racionalizálják cselekedetüket. minimalizálják a gyermekkel elkövetett cselekedeteket. Ilyen torzítások • - az a gyermek, aki fizikailag nem áll ellen, maga is kívánja a szexet. • a gyermekkel való szexuális érintkezés csupán a szeretet kifejezése, vagy szexuális felvilágosító célokat szolgál. • egy gyermek genitáliáinak simogatása nem is szexuális jellegű, így nem okoz semmi kárt. E hiedelmek vagy attitűdök teszik lehetővé |teszik számára azt, hogy ismételten olyan cselekedeteket végezzen, amik másoknak fájdalmat okoznak, s komoly személyes veszteséggel járnak.

45. A gyermekkel szembeni szexuális erőszak hatásai depresszió, bűntudat, tanulási nehézségek, szökések, pszichoszomatikus panaszok, regresszió, hisztériás rohamok,

46. fóbiák • rémálmok • kényszeres rituálék • suicid késztetések .

47. A gyermekkori szexuális erőszakra való súlyosabb reakciókkal kapcsolatba hozható tényezők: - az áldozat életkora: minél idősebb, annál valószínűbb, hogy súlyosabb reakciókra kell számítani. - az elkövető életkora, minél idősebb, annál súlyosabb a reakció. - az elkövető neme. Ha az elkövető férfi - fizikai kényszer alkalmazása: ha alkalmaznak - erőszak gyakorisága: minél gyakrabban történik meg - az erőszak időtartama: hosszabb időn keresztüli - erőszak mértéke: minél komolyabb a cselekedet/közösülés/ - az elkövető és az áldozat közötti viszony: minél közelebbi a viszony - az elkövetők száma: ha egynél több az elkövető - az áldozat családjában jelenlevő problémák mennyisége: minél problémásabb az áldozat családja - rossz viszony az áldozat és testvérei között. Minél negatívabb a viszony, annál súlyosabb utóhatásokat fog elszenvedni az áldozat.

48. Prevenció - test feletti rendelkezés joga. testüket senki mással nem kell megosztaniuk érintési kontínuum: fontos megértetni velük, hogy nem kötelesek az érintésnek bármilyen fajtáját elfogadni - titkok: meg kell tanítani arra, hogy a titok és a meglepetés különbözik. A meglepetést egy idő után elárulják. Az érintéssel kapcsolatos titkot nem kell megtartani. - intuíció: a gyermeket arra kell bátorítani, hogy megbízzanak saját érzéseikbe. Ha úgy érzik, hogy egy helyzet rossz, mondják el valakinek.

49. - nemet mondani: meg kell tanítani arra, hogy mondjon nemet, ha valaki megakarja érinteni intim helyeken. - elmondás: mondják el valakinek, ha megakarják érinteni intim helyeken vagy ha már megérintették. Ezeket a prevenciós fogalmakat a szülőknek vagy a pedagógusoknak kell megtanítani a gyerekekkel.

50. A BÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI Óvodás( 5 éves korig): Fizikai tünetek: gyomorfájás, fejfájás, alvászavar,fokozott fáradékonyság Érzelmi tünetek: erős félelem az elhagyástól, a sötéttől, elalvástól