Debrecen és a környező kis-és középvárosok kistérségi vonzáskörzetei - PowerPoint PPT Presentation

debrecen s a k rnyez kis s k z pv rosok kist rs gi vonz sk rzetei n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Debrecen és a környező kis-és középvárosok kistérségi vonzáskörzetei PowerPoint Presentation
Download Presentation
Debrecen és a környező kis-és középvárosok kistérségi vonzáskörzetei

play fullscreen
1 / 11
Debrecen és a környező kis-és középvárosok kistérségi vonzáskörzetei
58 Views
Download Presentation
mackensie-lott
Download Presentation

Debrecen és a környező kis-és középvárosok kistérségi vonzáskörzetei

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Debrecen és a környező kis-és középvárosok kistérségi vonzáskörzetei Készítette: Szász Marianna 1.évf. geográfus hallgató 2013. április 16.

  2. Fogalmak Azt a teret, amely bizonyos funkciók tekintetében, illetve komplex módon egy településhez kapcsolódik, vonzáskörzetnek nevezzük. Sajátosságai: • vonzáskörzetek is hierarchiában léteznek • a centrumtól távolodva csökken a vonzás intenzitása A legnagyobb központok esetében ezek mindegyike – az agglomerációs övezet, hegemón vonzásöv, a domináns vonzásöv, az átmeneti övezet – megtalálható.

  3. Debrecen térszerkezeti helye és regionális szerepköre Hajdú- Bihar megye térszerkezete (ábra) A városkörnyék, amelynek keleti részén az agglomerálódás erősödése, nyugati részén együttélővárosegyüttes (konurbáció) kialakulása figyelhető meg. A belvárostól kifelé haladva erősödő szuburbanizáció, ezt egy agglomerálódó zóna követ, s a városkörnyék külső sávját a bolygóvárosok gyűrűje alkotja. Forrás: Süli-Zakar I. 1993

  4. Városi vonzáskörzetek, sajátos településegyüttesek Hajdú-Bihar megyében Önálló vonzáskörzetté alakuló településegyüttesek Több irányú vonzást elszenvedő települések Megyén kívüli vonzásközponthoz tartozó területek Megyei vonzásközponthoz tartozó megyehatáron túli területek Városok Falusi kulcstelepülések Községek Vonzási alkörzetek Forrás: Süli-Zakar I.(1994)

  5. A belső agglomerációs gyűrű Debrecen körül A bolygóvárosi településgyűrű Debrecen körül Forrás: Süli-Zakar I. (1994)

  6. Városi vonzáskörzetek Hajdú- Bihar megyében (ábra) Hajdúböszörmény: • Hajdú-Bihar megyében a 2. legnagyobb területű és népességű város. • középszintű városi intézményekkel viszonylag jól ellátott település • Jól kiépített oktatási intézményhálózat • kiskereskedelme is eléggé tagolt • nincs számottevő városi vonzáskörzete. • Hajdúnánás • 1941 érte el egy elsődleges népességmaximumot • mezőgazdaságból kiszoruló munkavállalóinak csak töredéke tudott helyben munkát találni. • városi szolgáltatásai is viszonylag fejlettek. • Hajdúnánáshoz gyengén vonzódik Hajdúdorog és Görbeháza. • ellátó körzete jórészt a közigazgatási határig tart, Forrás: Süli-Zakar I.

  7. Hajdúszoboszló: népességfejlődése 1960 után gyorsult fel a város forgalmas nemzetközi közút és vasútvonal mellett fekszik középszintű városi szolgáltatásai Hajdúböszörményhez hasonlóak Hajdúszoboszló vonzáskörzete eléggé kialakulatlan. (Vonzáskörzetébe sorolható Hajdúszovát, s bizonyos mértékig még Nagyhegyes, Kaba és Ebes.) A kiépült – s megyei szinten igen színvonalas – szolgáltatóhálózatot a saját lakosságán kívül főleg a jelentős hazai és nemzetközi gyógy-turizmus élteti.

  8. Berettyóújfalu: A két VH között az ideiglenesen megyeszékhellyé előléptetett a községi jogállás ellenére – kórház, vármegyeháza, és egyéb megyei hivatalok működtek. A térség adottságaira telepített élelmiszeripar, és olcsó s bőséges szabadmunkaerőre telepített fémtömegcikk ipar jelentős foglalkoztatást biztosított. A bihari kis-és középfalusi településkörzet legjelentősebb centruma, másrészt azzal, hogy városi szolgáltatásai sokoldalúak és fejlettek. Középfokú intézmények terén a város jelentősége Debrecen után következik.

  9. Püspökladány: 1986-ban lett a megye hatodik városa kiváló helyzeti energiája van, itt találkoznak fontos nemzetközi vasúti és közúti vonalak közlekedési csomópont a századforduló táján gyorsan növekedett a népessége meghatározó maradt a mezőgazdasági termelés is, agrár jellegű település maradt. Közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei jelentős vonzást gyakorolnak évtizedek óta a Nagy- Sárrét településeire Püspökladány földrajzi fekvése – vonzáskörzetéhez képes – igencsak excentrikus, s ez rontja a városi szolgáltatások elérésének lehetőségét a vonzáskörzet keleti részén

  10. Összefoglalás A Debreceni településegyüttes funkcionális képe • A hajdúvárosok és a Hortobágy területén olyan városok találhatóak, melyek városi hatóköre lényegében csak közigazgatási határukig terjed • Debrecen kistérségi vonzásköre aszimmetrikus: jelentősen kiterjed keleti irányba , ÉK-re és déli irányba is, de Ny-felé – Ebes kivételével – alig lépi át a közigazgatási határt. • belső úgynevezett agglomerációs gyűrű: Nagyhegyes, Ebes, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Újléta, Vámospércs, Hajdúsámson, Bocskaikert • külső úgynevezett bolygóvárosi gyűrű: Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás, Nyíradony • Nem valószínű, hogy az agglomerációs településgyűrű a közeli jövőben érdemlegesen bővülne, inkább a jelenlegi kapcsolatok erősödésére lehet számítani.

  11. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!