A KKE országok euró-csatlakozásának feltételrendszere a válság fényében

1. A KKE országok euró-csatlakozásának feltételrendszere a válság fényében Wisniewski Anna

2. 1. Feltételrendszer • Világgazdasági környezet • Hazai gazdaság reál- és nominális teljesítménye • Alkalmazott gazdaságpolitikai eszköztár (monetáris pol. Eszközei, árfolyamrezsimek, fiskális politika)

3. Kérdés Új tagállamok euro-csatlakozása ennek fényében - Beköverkezik-e - Ha igen, MIKOR (időzítés) és HOGYAN (konvergencia-pálya, jogi illetve külső és belső makrogazdasági-környezet)

4. Világgazdasági és nemzetgazdasági környezet Külső makro-környezet: trendforduló, bizonytalan kilátások, begyűrűző hatása az amerikai hitelválságnak, fiskális politika nyomás alatt, inflációra nehezedő nyomás némileg enyhült (kedvezőtlen folyamatok, bizonytalanság) Belső feltételek: lassuló növekedés (válság hatására visszaesés), fiskális expanzió, mérsékelt infláció

5. Jogi feltételek A GMU-csatlakozás az egyenlő elbánás elve alapján (maastrichti-kritériumok, nem lesznek újabb kritériumok, de fellazításra sincs lehetőség). Az EKB célja a stabilitás. De! - KKE országok felzárkózó gazdaságok, árszintkiegyenlítődés, inflációs nyomás, bizonytalan fiskális pálya • Fenntartható konvergencia, mérlegelés kizárva • Maastrichti-kritériumok eltérő súlya (inflációs feltétel a leghangsúlyosabb, majd a költségvetési hiány) • hazai gazdaságpolitika súlya az időzítésben (lásd Szlovénia)

6. Maastrichti kritériumok

7. Válság hatása • Belépés rövidtávú kockázatai: + az árfolyamkockázat és a mérlegkockázat a belépéssel látványosan enyhül - De! Nehezebb az optimális árfolyam megállapítása, az ERM II időszakban az ingadozás a bizonytalan külső környezet miatt még szélsőségesebb lehet

8. Válság hatása • A válság hatásainak kezelése + a tőkevonzás, pénzügyi likviditás szempontjából a belépés pozitív jelzés a piacoknak - Adott esetben visszafogottabb növekedés fájdalmasabb lehet az euró-övezeten belül, hiszen a fiskális mozgástér a kereslet-ösztönzésre beszűkül

9. Válság hatása • Hosszútávú makrogazdasági stabilitás + szigorúbb pénzügyi szabályozás, ezzel csökken egy későbbi hitelválság kockázata - A szigorúbb pénzügyi szabályozás miatt nagyobb volatilitás jellemzi a piacit, a beszűkülő hitelkínálat csökkenti a lehetőségeket

10. Válság hatása • Reformösztönzők + a válság kedvező terepet teremtett a strukturális reformok számára - De a szigorúbb pénzpiaci szabályozás ezt a reformlendületet megtörheti, a társadalom kevésbé lesz reform-orientált

11. Alkalmazott eszközök

12. Néhány következtetés: Dilemmák: Nominális konvergencia és reálkonvergencia: De nem zárja ki egymást (sőt! fiskális expanzió nem vezet hosszútávon lassuláshoz) • Az euro előnyök mindenekelőtt az átalakuló gazdaságoknál, még most is elmondhatjuk, hogy a stabilitást importálhatjuk

13. Visegrádi-országok hasonló eszköztárat és pályát követtek: • Felzárkózó és átalakuló országok, megnehezíti az inflációs cél meghatározását • Árfolyam-érzékenység a nyitottság, a devizatartozások magas aránya, a változékony tőkemozgások miatt • Inflációs célkövetés hatékonyabb módszernek bizonyult, mint a valutatanácsos módszer a Baltikumban az infláció kezelésére • Rugalmas árfolyam előnye, hogy egyensúlytalanság esetén nagyobb teret hagy az igazodásra

14. Inflációs célkövetés hatékonyabb módszernek bizonyult, mint a valutatanácsos módszer a Baltikumban az infláció kezelésére • Rugalmas árfolyam előnye, hogy egyensúlytalanság esetén nagyobb teret hagy az igazodásra • Blokként lehet őket kezelni, valóban hasonló eszközök, de mégis eltérő eredményesség

15. A különbség forrása a Visegrádi blokkon belül: Elkötelezettség a makrogazdasági reformok iránt (a homogenitás nem érvényesül a fiskális mutatók terén) • Voltak különbségek a kiinduló helyzetben, de a tendencia az eszközök alkalmazásának hatékonyságát, eredményességét megmutatja • Feszes politika nem folytatódott a 90-es évek végén, szerkezeti reformok elmaradtak

16. 6) Balti-államok nominál-konvergencia mutatói kedvezőbbek voltak (alacsonyabb államadósság, költségvetés szufficitben) De! Infláció kezelése megoldatlan, nyitott-gazdaságok, de kevésbé integrálódtak, folyó mérleg hiány, kitettség nagyobb

17. A válság miképpen módosította a konvergencia-pályát: • euro-törekvések előtérbe kerültek, felgyorsított csatlakozás iránti igény (Lengyelország-2012 céldátum, Magyarország) • Árfolyam-kritérium még nehezebb, tőkepiaci nyitottság mellett spekulációs támadások célpontja lehet a térség • Egyoldalú euroizáció – nem megengedett, csak maastrichttal lehet belépni

18. Köszönöm a figyelmet!