4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

1. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

2. Vázlat: 1. A nyelvek eredet szerinti csoportosítása: nyelvcsaládok. Az indoeurópai és a finnugor nyelvcsalád. Nyelvünk rokonítási kísérletei. 2. A magyar írás, helyesírás. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

3. 1. A nyelvek eredet szerinti csoportosítása A nyelvek eredet szerinti, azaz genealógiai osztályozása a nyelvek rokonságán alapul. Az egymással rokonságban lévő nyelvek egy közös ősnyelvből származnak. Ezt a közös ősnyelvet alapnyelvnek nevezzük. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

4. A nyelvrokonság és az embertani rokonság két különböző dolog. Az azonos alrasszhoz tartozó népek gyakran különböző nyelveket beszélnek, és ugyanaz a nyelv különböző embertípusok nyelve lehet. Az uráli nyelveket beszélő népek például több alrasszba tartoznak, a vogulok, osztjákok és szamojédok mongolid típusúak, a lapp külön álló alrassz; az indiaiak és a svédek eltérő külsejűek, mégis távolról nyelvi rokonok. A nyelvrokonságnak többrétű nyelvészeti eljárásokkal feltárható ismérvei vannak. Egyes felszíni hasonlóságok (pl. hasonló hangzású szavak) nem alapozhatnak meg nyelvrokonságot. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

5. Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei 1. ÚJLATIN NYELVEK: • Nyugati csoport: – spanyol (322 millió) – portugál (184 millió) – francia (125 millió) – katalán (10 millió) • Keleti csoport: – olasz (63 millió) – román (28 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

6. ÚJLATIN NYELVEK Kék=francia, zöld=spanyol, narancs=portugál, sárga=olasz, piros=román. Halványabb színek=a lakosság egy része beszéli. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

7. Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei (folytatás) 2. GERMÁN NYELVEK: • Nyugati csoport: – angol (309 millió) – holland/flamand (22 millió) – német (123 millió) • Északi csoport: – izlandi (0,3 millió) – norvég (4,6 millió) – svéd (9 millió) – dán (5,5 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

8. GERMÁN NYELVEK Csíkozott=a lakosság egy része beszéli. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

9. Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei (folytatás) 3. SZLÁV NYELVEK: • Keleti csoport: – orosz (145 millió) – ukrán (41 millió) – belarusz (7,9 millió) • Nyugati csoport: – lengyel (50 millió) – cseh (12 millió) – szlovák (6 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

10. Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei (folytatás) • Déli csoport – bolgár (10 millió) – macedón (2 millió) – szerb (10-12 millió) – horvát (7 millió) – szlovén (2,2 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

11. SZLÁV NYELVEK 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

12. A fenti kategóriákhoz nem tartozó indoeurópai nyelvek: • BALTI NYELVEK: – litván (4 millió) – lett (1,5 millió) • ÚJGÖRÖG NYELV (20 millió) • ALBÁN NYELV (6,2 millió) • ÖRMÉNY NYELV (6,7 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

13. Az uráli nyelvcsalád: finnugor nyelvek – szamojéd nyelvek • Finnugor csoport (15 élő nyelv): • Finn ág: – finn (5,5 millió) – észt (1,1 millió) – Ugor ág: – magyar (14,5 millió) – hanti/osztják (14 ezer) – manysi/vogul (3 ezer) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

14. Manysi–magyar mondatok (illusztráció, nem vizsgaanyag): • Hurem né vitnel huligel husz hul pugi. • Három nő a vízből hálóval húsz halat fog. • Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten eli. • Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él. • Petge lou lasinen manl tou szilna. • Fekete ló lassan megy a tó szélén. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

15. Finn–magyar mondatok:(illusztráció, nem vizsgaanyag): • Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. • Jég alatt télen eleven halak úszkálnak. • Kivistä verinen oli vävyn käsi. • Kövektől véres volt veje keze. • Orvon silmä kyyneliä täynnä. • Árva szeme könnyel tele. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

16. FINNUGOR NYELVEK 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

17. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

18. 2. A magyar írás, helyesírás ÍRÁSRENDSZEREK: a) jelentésrögzítő Az olvasónak jelentésbeli információt nyújt, hangzásbelit viszont nem. Ilyen a kínai írás, s ilyenek a számjegyek is. b) hangrögzítő Az olvasónak hangzásbeli információt nyújt, jelentésbelit viszont nem. A használt írásrendszerek nagy része hangrögzítő. Fajtái: – szótagírás (japán katakana és hiragana) – mássalhangzóírás (héber és arab írás) – fonetikus írás / teljes ábécé (latin, cirill, görög stb. írás); a magyar írás is ebbe a kategóriába tartozik 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

19. HELYESÍRÁSTÍPUSOK: • Mély típusú helyesírások Az írás a hangzásbeli információn túl (gyakorta ennek rovására) alaktani, sőt etimológiai (a szavak eredetére utaló) információt is nyújt. Ilyen helyesírás az angol, a francia, az orosz stb. Pl. a ‘revolution’ szó inkább tükrözi a forrásnyelvi latin írásmódot (‘revolutio’), mint az aktuális angol ejtést. • Köztes típusú helyesírások Az írás a hangzásbeli információn túl (gyakorta ennek rovására) alaktani információkat is nyújt. Ilyen helyesírás a német, az angol, a holland stb. A magyar helyesírás is ebbe a típusba tartozik: szabad+ság, ejtése ‘szabaccság’. • Sekély típusú helyesírások Az írás kizárólag hangzásbeli információkat közöl, az alaktani és egyéb vonatkozásokat figyelmen kívül hagyja. Ilyen helyesírás a finn, a szerb, a román, az albán stb. Pl. SrBija = Szerbia, srPski = szerb (mint melléknév) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok