1 / 62

Csi llagászat

Csi llagászat. Fizika tanár szakos hallgatóknak 2 008/2009 . I.félév 4 . előadás (200 7 . nov . 4 .). A Nap szerkezete. A Nap 2 006. októ ber 1 7 -én 0 1: 00 UT-kor (SOHO/MDI). Fotoszf éra. A Nap 2 006. októ ber 17 -én 00 : 05 UT-kor (SOHO/MDI). Mágneses tér.

linnea
Download Presentation

Csi llagászat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Csillagászat Fizika tanár szakoshallgatóknak 2008/2009. I.félév 4. előadás (2007. nov. 4.)

  2. A Nap szerkezete Csillagászat 4.

  3. A Nap 2006. október 17-én 01:00 UT-kor (SOHO/MDI) Fotoszféra Csillagászat 4.

  4. A Nap 2006. október17-én 00:05 UT-kor (SOHO/MDI) Mágneses tér Csillagászat 4.

  5. A Nap 2006. október16-án 19:19 UT-kor (SOHO/EIT) Kromoszféra Csillagászat 4.

  6. A Nap 2006. október16-án 19:00 UT-kor (SOHO/EIT) Napkorona 1,3 MK Csillagászat 4.

  7. A Nap 2006. október16-án 019:06 UT-kor (SOHO/EIT) Napkorona 2 MK Csillagászat 4.

  8. A Nap 2006. október16-án 22:18 UT-kor (SOHO/LASCO) Külső napkorona Csillagászat 4.

  9. Napfoltcsoportok Bipolárisak Elnyúltak Egyenlítővel majdnem párhuzamosak Széttartó mozgás Csillagászat 4.

  10. Aktív vidékek AR 9373, 2001. márc. 10-21. Csillagászat 4.

  11. A naptevékenység Csillagászat 4.

  12. A naptevékenység jelenleg Csillagászat 4.

  13. Napállandó Csillagászat 4.

  14. Napfoltok • Umbra: felületre merőleges, erős mágneses tér (~0,3 T) • Penumbra: ferde, széttartó, kifelé laposodó és gyengülő mágneses tér, deformált konvekció • Külső határon ~0,075 T (Kálmán B., 2002: Sol. Phys. 209:109) Csillagászat 4.

  15. Napfoltok szerkezete • Széttartó mágneses tér • Világos penumbraszálak befelé, • sötétek kifelé mozgása Csillagászat 4.

  16. Kromoszféra protuberanciával Csillagászat 4.

  17. Napkorona, 1999. augusztus 11. Csillagászat 4.

  18. Napkorona hurkok (TRACE) Csillagászat 4.

  19. Napkorona hurkok (TRACE) Csillagászat 4.

  20. Napkitörések A 2005. január 20-i nagy fler képei (TRACE) Csillagászat 4.

  21. Napkitörések földi hatásai Az űridőjárás 2005. január 10-23 közt (NOAA) Csillagászat 4.

  22. 2005 szeptemberi napfoltcsoport 1. Csillagászat 4.

  23. 2005 szeptemberi napfoltcsoport 2. Csillagászat 4.

  24. 2005 szeptemberi napfoltcsoport 3. Csillagászat 4.

  25. Koronakitörés Csillagászat 4.

  26. Magnetoszféra Csillagászat 4.

  27. Sarkifény zóna Csillagászat 4.

  28. Sarkifény az űrállomásról Csillagászat 4.

  29. Sarki fény Csillagászat 4.

  30. Részecskesugárzás hatásai Csillagászat 4.

  31. A Naprendszeren túl: csillagok, tejútrendszerek Csillagászat 4.

  32. A csillagok látszó tulajdonságai: Helyzetük – csillagképekbe rendezés Fényességük – magnitúdó (fényrend) skála – Hipparkhosztól ered Színük – a felszíni hőmérséklet függvénye Színképük – ennek részletes vizsgálatával sok információt kaphatunk Csillagászat 4.

  33. A csillagképek Az állatövi csillagképek több ezer évesek, Ptolemaiosz 48-at ír le. A Nemzetközi Csillagászati Únió (IAU) 1930-ban felosztja az égboltot 88 csillagképre, az 1875-ös koordinátahálózat szerint. Csillagászat 4.

  34. Csillagképek 2. Csillagászat 4.

  35. A csillagok fényessége Már Hipparkhosz 6 fényrendbe sorolja a csillagokat katalógusában, amely Ptolemaiosz Almagesztjében maradt fenn, elsőrendűek a legfényesebbek. Az emberi érzékszervekben jelentkező érzet az inger logaritmusával arányos. Pogson 1856-ban pontosítja Hipparkhosz rendszerét: F0 [W m-2] a 0 fényrendű csillagból érkező fluxus, ekkor m = - 2,5 log(F/F0) Egy magnitúdós csökkenés 2,512-szeres fényességnövekedést jelent. log(2,512) = 0,400, ebből következően 5m különbség százszoros fényességkülönbséget A mínusz előjel miatt a nagyon fényes égitestek magnitúdója negatív: Szíriusz (legfényesebb állócsillag) -1,5, telihold -12,5, Nap -26,8 Az emberi szem átlagos színérzékenységét véve, ez a látszó (vizuális) magnitúdó (mV) Csillagászat 4.

  36. Más magnitúdók A csillagok különböző színe miatt a szemmel láthatóan egyforma fényességű csillagok fényképezve különböző fényességűek lehetnek. Fotografikus magnitúdó, UBVRI fotometriai rendszer (Ultraviolet, Blue, Visual, Red, Infrared) Bolometrikus fényesség: teljes kisugárzott energia mbol = mV – BC (bolometrikus korrekció) BC annál nagyobb, minél nagyobb a hőmérséletkülönbség a csillag és a Nap (pontosabban egy F5 színképtípusú csillag) közt. Az UBVIR rendszer magnitúdóit U, B, V, I, R – rel is jelölik. Színindex: pl. U – B, B – V . Értéke (definíció szerint) 0 az A0 színképosztályú csillagokra. Csillagászat 4.

  37. Abszolút magnitúdó (M) Az a fényesség, amilyennek látszana a csillag 10 pc távolságból m – M = 5 lg r – 5(r parszekben) (a nem geometriai távolságmeghatározás alapképlete) Abszolút magnitúdó is annyiféle van, amennyi látszó. A bolometrikus abszolút magnitúdó kifejezhető a luminozitással (sugárzási összteljesítmény) is. Mbol = 0 megfelel L0 = 3,0 x 10 28 W -nak Csillagászat 4.

  38. Színképelemzés Fekete test sugárzás: folytonos színkép, Planck görbe.. Wien törvény: lmax T = b ahol b =0,0028978 K m Stefan – Boltzmann törvény: F = s T4 ahol s = 5,67 x 10-8 W m-2 K-4 (felületegységről kisugárzott összenergia) Csillagászat 4.

  39. Vonalas színképek Minden atom minden ionizáltsági fokon a kvantummechanikai törvények által meghatározott energiaszint – rendszerrel rendelkezik. Az atommag körül keringő elektronok az egyik szintről a másikra ugorva az energiakülönbségnek megfelelő sugárzási kvantumot bocsátanak ki v. nyelnek el. Csillagászat 4.

  40. Színképtípusok A XIX – XX sz. fordulóján óriási munkával sok tízezer csillag színképét dolgozták fel. Csak később derült ki, hogy ezek a típusok a felületi hőmérséklettől függnek, eszerint a helyes sorrend O, B, A, F, G, K, M, N, (L, T) (O Be A Fine Girl, Kiss Me Now) Ezeken belül még számok vannak. A Nap színképtípusa G2 Csillagászat 4.

  41. Színképtípusok O: ionizált He, esetleg más, nagy ionizáltsági fokú elemek (2 - 35 kK) B: semleges He, megjelenik a H Balmer sorozata (15 kK) A: nincs He, erős Balmer sorozat, Ca+ H és K vonalak megjelennek (9 kK) F: Balmer sorozat gyengül, H-K erősödik, fémvonalak megjelennek (7kK) G: Balmer gyenge, H-K maximális, rengeteg fémvonal (Nap G2) (5,5kK) K: Fémvonalak és H-K, de semleges Ca is (4kK) M: Semleges fémvonalak is, erős TiO sávok (3kK) L: TiO, VO valamint Rb, Cs T: CH4 sávok Csillagászat 4.

  42. A Herzsprung – Russell diagram (HRD) Csillagászat 4.

  43. A fősorozat Csillagászat 4.

  44. A Vogt – Russell tétel dP(r) dr _ GM(r) r2 Nyomás = r (r ) Tömeg dM(r) dr = 4 pr 2 r (r ) Hőmérséklet dT(r) dr 3 Kr (r ) 4acT3 = dL(r) dr = 4 pr 2 r (r ) e(r ) Luminozitás e(r )tömegegységre jutó energiaprodukció e = e1rxCNxT20 + e2rx2T4 K Rosseland - féle átlagos opacitás K= 1025 (1+x) (1-x-y)r0,75T-3,5 R m a 3 = rT + T4 P állapotegyenlet Csillagászat 4.

  45. A Vogt – Russell tétel 2. dP(r) dr Nyomás = f1 [P(r ), M(r ), T(r ), L(r )], Tömeg dM(r) dr = f2 [P(r ), M(r ), T(r ), L(r )], Hőmérséklet dT(r) dr = f3 [P(r ), M(r ), T(r ), L(r )], dL(r) dr = f4 [P(r ), M(r ), T(r ), L(r )], Luminozitás Határfeltételek: L(r = 0 ) = 0, M(r = 0) = 0, P(R ) = 0, T(r ) = 0. A csillag tömege egyértelműen meghatározza összes egyéb tulajdonságát Csillagászat 4.

  46. Energiatermelés a csillagokban Fúziós reakció, a hidrogén héliummá alakulása. Csillagászat 4.

  47. Energiatermelés a csillagokban 2. Alternatíva Csillagászat 4.

  48. Csillagfejlődés Kialakulás Csillagászat 4.

  49. Csillagfejlődés Kialakulás Csillagászat 4.

More Related