1 / 23

A KERINGÉSI RENDSZER

A KERINGÉSI RENDSZER. A keringési rendszer a következő csoportokra tagolható: Szív Érrendszer Vér Nyirokrendszer Szív – a mellüreg elülső részében, a tüdők között, a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt üregben található. Kívülről befelé haladva, három réteg alkotja:

lilika
Download Presentation

A KERINGÉSI RENDSZER

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A KERINGÉSI RENDSZER

  2. A keringési rendszer a következő csoportokra tagolható: • Szív • Érrendszer • Vér • Nyirokrendszer Szív – amellüreg elülső részében, a tüdők között, a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt üregben található. Kívülről befelé haladva, három réteg alkotja: • Szívburok (epicardium) • Szívizom (miocardium) • Szívbelhártya (endocardium)

  3. Üregei: • Jobb pitvar • Jobb kamra • Bal pitvar • Bal kamra Pitvarkamrai sövény (szívsövény) – elválasztja a pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes és széndioxidos vér keveredését. Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra között találhatók, megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba. • 3 vitorlás – jobb pitvar és jobb kamra között • 2 vitorlás – bal pitvar és bal kamra között

  4. Zsebes billentyűk- a kamrából kiinduló artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei, megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba. A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető rendszere biztosítja, mely kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel. • Ingerképző központja: sinus-csomó, pitvar-kamrai csomó • Ingerületvezető rendszere: His- nyaláb, Tawara-szárak, Purkinje-rostok

  5. A szív összehúzódása (szisztolé) és az azt követő elernyedés (diasztolé) a szívütem vagy szívciklus. Időtartama: 0,8 mp • Pitvar szisztolé: 0,1 mp • Kamra szisztolé: 0,3 mp • Teljes diasztolé: 0,4 mp Szívfrekvencia – a szív összehúzódásainak száma a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában (átlagosan: 72/perc) Pulzustérfogat – egy összehúzódásra a kamra a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában átlagosan 70 ml vért lök ki. Vérnyomás – a vérnek az érfalra kifejtett nyomása kb. 120/70 Hgmm

  6. A szív két vérkörrel áll kapcsolatban: Kis vérkör (tüdővérkör) Jobb kamra ↓ Tüdőartéria ↓ Tüdő (gázcsere) ↓ Tüdővéna ↓ Bal pitvar

  7. Nagy vérkör (testvérkör) Bal kamra ↓ Aorta ↓ Hajszálerek (gázcsere) ↓ Vénák ↓ Jobb pitvar

  8. Érrendszer Artériák (osztóerek) • Vastag, rugalmas, köralakú, szűk belső keresztmetszetű,erőteljes összehúzódásra képes vérerek • A vért a szervekhez pumpálják. Vénák (gyűjtőerek) • Vékonyabb és rugalmatlan, tág, ovális keresztmetszetű vérerek. • Zsebes billentyűi megakadályozzák a vér visszafolyását. • Visszajuttatják a vért a szervekből.

  9. Kapillárisok (hajszálerek) • Egyrétegű laphám, kötőszöveti és izomsejtekkel • Gyorsan tágulnak és szűkülnek • Kapcsolatot teremtenek az artériák és vénák között • Felületükön zajlik le a tápanyagok és gázok diffúziója a szervekben

  10. Vér összetétele • Vérplazma (56%) • Víz (93%) • Ionok: Na+, K+, Ca2+ ,HCO3- , PO43- • Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, húgysav, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok (%) • Sejtes elemek (44%) • Vörös vértestek • Fehér vérsejtek • Vérlemezkék

  11. Vörös vértestek • Benyomott korong alakúak • Számuk: kb. 5 millió/1mm3 • Vörös csontvelőben képződnek • Fe és Hb tartalmaznak • Élettartamuk: kb. 120 nap • Lebontási helyük: lép • Szerepük: légzési gázok szállítása

  12. Fehér vérsejtek • Gömb vagy változó alakúak • Számuk: 6-8 ezer/mm3 • Vörös csontvelőben képződnek • Sejtmagjuk van • Élettartamuk: néhány nap - 10év • Pusztulásuk különböző helyeken • Szerepük: kórokozók elleni védekezés Típusai: • Neutrofil granulociták • Eozinofil granulociták • Bazofil granulociták • Limfociták: T-limfociták, B-limfociták • Monociták

  13. Vérlemezkék (trombociták) • Kerek, csillag alakúak • Számuk: 150 – 300 ezer/ 1mm3 • Vörös csontvelőben képződnek • Sejttörmelékek • Élettartamuk: 1-2 hét • Szerepük van a véralvadásban VÉRALVADÁS • protrombin + trombokináz + Ca→ trombin • Fibrinogén + trombin + Ca → fibrin

  14. Nyirokrendszer • A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű hajszálerekkel kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek össze. • A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az egyirányú nyirokáramlást biztosítják. • A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás rendszerbe vezetik a nyirkot. • Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel. • Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy

More Related