Vízi élőkörnyezet monitorozása

1. Vízi élőkörnyezet monitorozása

2. Biomonitorozás 1. Elméleti alapkérdések 2. Biológiai, ökológiai elemek és módszerek 3. A biológiai monitorozás gyakorlata 4. Természetvédelmi biomonitorozás 5. Környezetvédelmi biomonitorozás 6. Biodiverzitás monitorozás 7. Európai biodiverzitás-monitorozás

3. 1. Elméleti alapkérdések I. • Monitorozás – biomonitorozás • A működés ellenőrzése • Rendszerszemlélet • Indikátor-elmélet • Élettelen- és élő környezet monitoringja (környezetszennyezés, laboratóriumi ökotoxikológia, biodegradáció, bioakkumuláció, biomarkerek, egyedek és életközösségek; a monitorozás és az indikáció korlátai)‏ • Monitorozás és megőrzés (ökológiai szemlélet – a megőrzés szolgálata, a természeti források menedzselése, maradványok, elszigetelődés, uniformizálódás; rehabilitáció és rekonstrukció)‏

4. 1. Elméleti alapkérdések II. • A hosszú távú programok jelentősége Állapotfelmérés Az ökológiai jelenségek, folyamatok fő sajátosságai Prognosztizálás Korai jelzés • Az eredményes monitorozás alapjai Biztonságérzet, jó munkakörülmények, társadalmi hasznosság elismertsége Jó tervezés, folyamatos munka, hatékony támogatás, jó szervezés Visszatekintés és előrelátás Párhuzamos programok, adatbázis, összehasonlíthatóság

5. 2. Biológiai, ökológiai elemek és módszerek I. • Biológiai indikátorok Szisztematikai, taxonómiai érték – feladat és cél egyed – faj (dem, populáció)‏ – kollektívum (populáció, guild, társulás … biom)‏ • Niche és forrásmegosztás koegzisztencia – realizált niche • Gyakoriság, ritkaság egyedszám, fajgazdagság, gyakoriság, diverzitás, szimilaritás • Folyamatok egyedszám, korcsoport-összetétel, tömeg, asszimiláló felület, hatóanyag produktivitás – produkció, produktum növekedés-analízis • Ökológiai szukcesszió primér, szekundér, klimax, plagioklimax, ruderália diszturbáció, degradáció – fragilitás, rezisztencia, resziliencia

6. 11.3. Biológiai, ökológiai elemek és módszerek II. • Rendszer-szemlélet, strukturáltság, működés • elemek, összefüggések, szabályozó, vezérlő és módosító tényezők • Mennyiségi szemlélet (kvantifikálás)‏ • rendszer-, halmaz-, információelmélet; statisztika • szimilaritás • ordináció • klasszifikáció (agglomeratív, divizív)‏ • mintázatelemzés • fajgazdagság ≠ diverzitás, rendezettség (entrópia)‏ • diverzitás-fajták, diverzitás-modellek • faj-terület összefüggés • Indexek • viszonyítás, skálázás, rangsor • wildlife indexek (pl. természeti érték, stratégia, szociális magatartástípus • biotikus indexek, pontozási rendszerek (példákkal)‏

7. 3. A biológiai monitorozás gyakorlata • A monitorozás tárgyának meghatározása • Megfelelő hely kijelölése, meghatározása • Az ellátás biztosítása • Adatgyűjtési módszerek értékelése és a változók kiválasztása • Adatfelvételezés, mintavétel ütemezése, mértéke és gyakorisága • Analízis és adatközlés változatai (6→1)‏ • Együttműködés, standardizálás más monitoring programokkal (7→1)‏ • Előzetes kutatások • Alkalmassági vizsgálat (9→1)‏ • Tárgy és alkalmasság megerősítése • Alapkutatás, ALAPÁLLAPOT-RÖGZÍTÉS • FŐ MONITORING PROGRAM 3.1. A monitorozás megtervezése Rendszert javító visszacsatolások: (6→1)‏ (7→1)‏ (9→1)‏

8. 4. Természetvédelmi biomonitorozás Az élővilág állapotának és a változások irányának ismerete, amihez ismételt megfigyelésekre van szükség.A fogyasztói igények önző kielégítése éppen az emberiség jövőjét veszélyezteti. A természetvédelem etikai kérdés, az emberi faj felsőbbrendűségébe vetett túlzott hittel szemben. • Toborzás: szakterületi és helyi ismeretekkel rendelkező, elhivatott kutatók és segítőik • Feladatok, feltételek és követelmények rögzítése • Meglévő természeti értékek alapállapot felmérése • Hatások és lejátszódó válasz folyamatok figyelemmel kísérése • Beavatkozások hatására várható jelenségek előrejelzése • Szükséges természetvédelmi intézkedések megállapítása

9. 5. Környezetvédelmi biomonitorozás Jellemzője az emberközpontúság, a létrehozása az emberi egészség védelmére vagy bizonyos szükségleteinek kielégítésére • A környezetminősítési biomonitorozás meghatározása, céljai, alapfogalmai • A környezetminősítés, környezeti hatásvizsgálat és a környezeti monitoring fejlődése • A hazai intézmények, laborok, szakértők • Szakigazgatási rendszer, jogi háttér • Gazdaságok, üzemek, vállalkozások biomonitorozása; kapcsolat a környezeti hatásvizsgálattal

10. 6. Biodiverzitás monitorozás I. • Biodiverzitás-mérés mint program alkotórész • Biodiverzitás-monitorozás önálló programként • Magyar nemzeti biodiverzitás-monitorozási rendszer A megfigyelés új célpontja: az élővilág sokfélesége. A biodiverzitás-monitorozás kiválasztott élőlények, életközösségek bizonyos sajátosságainak (fajok sokfélesége, fajon belüli variabilitást, élőlényegyüttesek változatossága) hosszú időn keresztül való nyomon követése. Fő szempontok: - védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése, - Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése, - valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező közvetlen vagy közvetett hatásának vizsgálata.

11. 6. Biodiverzitás monitorozás II. • Biológusok és természetvédelmi szakemberek összefogása (1997)‏ • MTA: biodiverzitás-megőrzési stratégia • MTA – ÖBKi: a biodiverzitás-monitorozó tevékenység elméleti alapjai • MTtM: a monitorozás hazai előzményeinek összegyűjtése (pl. Kis-Balaton természetvédelmi biológiai monitorozása, 1992) • KTM Természetvédelmi Hivatala: a program kialakításának a kezdeményezése és szervezése • PHARE: jelentős anyagi támogatás • Kézikönyvek (sorozat)‏ • Külön szervezet létrehozására(irányítás, szakértő testület, monitorozó hálózat)

12. 6. Biodiverzitás monitorozás III.

13. 6. Biodiverzitás monitorozás III. Kézikönyvsorozat Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer Informatikai alapozás (pdf)‏ A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (pdf)‏ Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok (pdf)‏ Növényfajok (pdf)‏ Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak (pdf)‏ Bogarak (pdf)‏ Lepkék (pdf)‏ Kétéltűek és hüllők (pdf)‏ Madarak (pdf)‏ Emlősök és a genetikai sokféleség monitorozása (pdf)‏ Élőhely-térképezés (pdf)‏

14. 6. Biodiverzitás monitorozás IV. • Projektek (NBmR Szakértői Tanácsa 1998. október 16.) I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyeléseI/a. ALPROJEKT. Hazai védelem alatt álló és veszélyeztetett fajok megfigyeléseCél: A védett és veszélyeztetett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) I/b. ALPROJEKT. NATURA 2000 fajok monitorozása (lsd. még NATURA 2000 monitorozás)Cél: Az EU NATURA 2000 élőhelyei állapotának szabványos nyomon követése a nemzetközi kötelezettség szerintII. PROJEKT. Felszíni vizek és vizes területek életközösségeiII/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága (ÁNÉR besorolás U8, U9)Cél: Vizes élőhelyek biológiai sokféleségének trend monitorozása.Kapcsolódás az EU Víz Keretirányelv előírásaihoz, amely a biológiai változók felhasználását teszi szükségessé a vízminősítésbenII/b. ALPROJEKT. Vizes élőhelyek (ÁNÉR besorolás A, B, C, D)Cél: Az év jelentős részében vízzel borított élőhelyek, Ramsari területek élővilága állapotának nyomon követése (az A, B és C ÁNÉR kategóriák esetében).III. PROJEKT. Magyarország élőhelyeiCél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. IV. PROJEKT. ÖzönfajokCél: Idegenhonos özönfajok terjedésének és károsításának nyomon követése, természetvédelmi beavatkozások kidolgozása.

15. 6. Biodiverzitás monitorozás V. V. PROJEKT. Erdőrezervátumok - kezelt lomboserdők (ÁNÉR besorolás K, L és M)Cél 1: Erdőművelés hatásának megfigyelése lombos erdők fajgazdagságára.Cél 2: Erdőtársulások trend monitorozásaVI. PROJEKT. Kis-Balaton II. ütem élővilága (lásd. még Kis-Balaton monitorozás)Cél: A Kis-Balaton vízminőség-védelmi rendszer üzemeltetésének hatása a biológiai sokféleségre. VII. PROJEKT. SzigetközCél: A Duna csökkentett vízhozamának hatása az élővilág sokféleségére. Felelős: KM Környezetvédelmi HivatalVIII. PROJEKT. Szikes élőhelyek (ÁNÉR besorolás F és M)Cél: Az európai jelentőségű honi szikesek állapotának trend monitorozása. IX. PROJEKT. Száraz gyepek (ÁNÉR besorolás G és H)Cél: Fragmentált füves élőhelyek fajkompozíció-változásának megfigyelése az ember környezetkárosító tevékenységének tükrében.X. PROJEKT. Hegyi rétek (ÁNÉR besorolás E)Cél: Tájhasználat (hagyományos gazdálkodás, kaszálás, legeltetés stb.) hatásának vizsgálata üde másodlagos gyepek élővilágára. A kaszálás és legeltetés (mint természetvédelmi kezelés) megfelelő alkalmazása hozzájárul a gyepek fajgazdagságának fenntartásához.

16. 7. Európai biodiverzitás-monitorozás I. • A különböző EU politikák (pl. a természetvédelem, vízügy és vidékfejlesztés területén) alapján szükséges monitorozási követelményekhez a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat összehangoltan kell alkalmazni, és biztosítani kell a különböző monitorozási követelmények kompatibilitását. • A civil társadalmat teljesen integrálni kell a monitorozási folyamatba, hogy nemzeti és EU szinten is időszerű és megfelelő adatokkal járulhassanak ahhoz hozzá. • A nemzeti jelentések Európai Bizottság általi értékelésekor különös figyelmet kell szentelni a kedvező természetvédelmi helyzet referenciaértékeinek megállapítására, és szükség esetén javítani kell az útmutatást és gyakorlati tanácsokat. • Az NGO-k javaslatait integrálni kell a referenciaértékek megállapításának folyamatába az ebben a kiadványban foglaltak alapján. • A monitorozási rendszerbe integrálni kell a biogeográfiai szempontokat (konnektivitás, határokon átívelés stb.) • A tagállamok jelentéseinek külön fejezetet kell szentelniük a Natura 2000 hálózat fenntartása érdekében tett kezelési intézkedések eredményeinek felbecsülésére (a különleges fajmegőrzési intézkedések eredményeinek értékelésével együtt).

17. 7. Európai biodiverzitás-monitorozás II. A tagállamoknak a következő jelentés leadásáig tartó hat évben javítaniuk kell az adatok minőségén. Tengeri élőhelyekre és fajokra megfelelő monitorozó eljárásokat kell kifejleszteni. Világos, konkrét feladatokat és egyértelmű felelősségeket tartalmazó útmutatóra van szükség. A Natura 2000 területek kijelölésekor megszervezetthez hasonló, monitorozásról szóló „biogeográfiai szemináriumok”-at kell rendezni 2008-tól kezdődően minden biogeográfiai régióban, a konkrét eredményekre és a feladatokra, kötelezettségekre helyezve a hangsúlyt. A tagországokkal szemben elvárás kell legyen, hogy a következő hat évben végrehajtsák feladataikat az élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében. Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény aláírói számára elő kell irányozni egy hasonló monitorozó rendszer létrehozását annak érdekében, hogy biztosítva legyen az élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetéről szóló értékelésnek az egyezmény függelékében való megjelenése.

18. Vizek biológiai monitoringja • Mintavétel: • Plankton: • Mintavevő palack • Planktoncsapda (Schindler-Patalas)‏ • Pumpa, tubus • Planktonháló (lyukbőség helyes megválasztása)‏ • Benton: • Eckman iszap-markoló • Mag mintavevő • Kajak • Livingston • Kick and sweep módszer

19. Abundancia és biomassza becslés • Statisztikai mintanagyság • Mikroszkóp • Invert (fito-, zooplankton)‏ • számlálókamra • Szereo~ (makroszkópikus gerinctelenek)‏ • Biomassza: • Abundancia * átlagos testméret • Fitoplankton, rotatoria : forgástest közelítés • Crustacea plankton: ln W = a + b ln LW: tömeg, a, b konstans

20. Értékelés • Statisztika: • Alapstatisztika (átlag, szórás)‏ • Ha szükséges transzforáalás, normálás • Tesztek • Paraméteres próbák • T-proba • ANOVA • Nem-paraméteres próbák • Kruskall-Wallis teszt • Mann-Whitney / Wilcoxon teszt • Regresszió analízis

21. Többváltozós statisztika