1 / 17

Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében

Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében. Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A korrupció természete. Mögöttes tényezők: egyéni hajlandóságon túl inkább társadalmi tényezők !

leroy
Download Presentation

Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

  2. A korrupció természete • Mögöttes tényezők: egyéni hajlandóságon túl inkább társadalmi tényezők! • A társadalomban és intézményeiben uralkodó morális állapotok • Szolgáltatások-ellenszolgáltatások stabil struktúrája • Büntetlenség pszichológiája • Erős kooperatív kapcsolat

  3. A korrupció Magyarországon I. • TI korrupció érzékelési indexe (CPI): Pontszám: 4,7 (2009: 5,1) Helyezés: 50. (2009: 46.)

  4. A Korrupció Magyarországon II. • A vesztegetettek több mint 90 %-a (ön)kormányzati szereplő, a vesztegetők 60%a az üzleti szféra, 32%-a egyéb intézmény képviselője, 8 %-a (ön)kormányzati szereplő. • A vesztegetettek 48 %-a nem vezető beosztású, 52 %-a vezető vagy vállalkozó. A vesztegetőknél ez az arány 59:41 • A korrupciós szolgáltatás 89%-ban nem anyagi, ellenben a korrupciós jutalék 93%-ban anyagi jellegű.

  5. A Korrupció Magyarországon III. • A korrupciógyanús esetekben részt vevő intézmények rangsora: rendőrség (34,5%), minisztériumok (32,2%), önkormányzatok (18,7%), VPOP (11%), APEH (5,2%), bíróság (3,2%) • Korrupciós esetek típusai: ellenőrzések (44%), közbeszerzés (20%), engedélyek (15,2%), állami támogatás (1,4%), egyéb (19,4%).

  6. A Korrupció Magyarországon IV. • Egy nemzetközi felmérésben a megkérdezettek feltételezése szerint az egyes szabályelkerülés gyakorisága:

  7. Közérdekű bejelentés • Közérdekű bejelentés: Ha a munkavállalónak tudomása van arról vagy kellő alappal feltételezi, hogy a munkáltató magatartása vagy a munkáltató működés körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme következett be vagy következhet be, bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult szervhez, az erre kialakított eljárásrendben meghatározott szervhez vagy a közérdekvédelmi feladatok ellátásra külön törvényben kijelölt szervhez.

  8. Jogszabályok • Alkotmány 64. §: mindenkinek joga van ahhoz, hogy írásban panaszt vagy kérelmet terjesszen elő • 2004. évi XXIX. törvény: panasz és a közérdekű bejelentés fogalmairól (141-143. §) • Btk. 257. §: aki a közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el • 39/1999. (BK. 24.) BM utasítás a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézéséről

  9. A működés tapasztalatai I. • Végül nem állt fel a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal • Az utóbbi fel évtizedben a Btk. 257. §-a alapján nem indult bírósági eljárás • A korrupcióról nem alkotható reális kép, a számadat hiánya és látens jellege miatt • A vesztegetések önfeljelentése nem jelenik meg külön, csupán büntethetőséget megszüntető okként 2002.04.01-től

  10. A működés tapasztalatai II. • A Gallup Intézet 2007-es felmérése szerint a megkérdezettek 30%-a tenne bejelentést nevének megadásával, 27% anonim módon • Viszont a megkérdezettek 69%-a nem tudja, hogy hova forduljon ha korrupciót észlel.

  11. A tapasztalatok nyomán.. • Az alapos bejelentők részére nagyobb védelem, de a magánbosszú megnyilvánulásainak kiszűrése • A bejelentésekre indult ügyek hatékony kivizsgálása • Az új Alkotmányban részletezett „Közpénzügyi”fejezet • Közigazgatási bíráskodás útján hatékonyabban érvényesített közérdek, állami vagyon védelme

  12. Modellek I.USA • 1863: FalseClaimsAct • WhistleblowerProtectionAct (1978, 1994): • Aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indíthat olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el. • Ha az ügy sikeres, a bejelentő jutalma a megállapodás összegének a 15-25%-a és ügyvédi költségeinek megtérítése. • Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is részesülhetnek.

  13. Modellek II.Nagy-Britannia Public Interest DisclosureAct (1998): • Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók között, • azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el vagy büntet meg munkáltatójuk, • a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a hatálya alá, • meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1) szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).

  14. Modellek III.Németország • Történelmi és kulturális örökség problémája – eltérés az angolszász megoldástól; • szövetségi közigazgatási szabályozás (2006); • szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki, akikhez a visszásságokról szerzett információkkal lehet fordulni; • etikai kódexek szerepe

  15. Irányok I. • A GDP 5%-át kitevő mértékű korrupciós pénzek kifolyásának megakadályozása • A nagy jelentőségű ügyek feltárása • Minél több korrupciós ügyet leplez le a média, a társadalom annál jobbnak látja a korrupciós helyzetet. • A besúgás/magánbosszú intézményesítése a megalapozott panaszokat is ellehetetleníti (pl.: legyen tanúként meghallgatható)

  16. Irányok II.Közigazgatási bíráskodás • Közigazgatási bíráskodás révén a döntésben jobban érvényesíthető lesz a közérdek • Állami vagyon védelme, kezelésének szabályai • Állami tisztviselők felelősségének megállapítása • Egy jól működő rendszerre alkalmazott nyilvánossági szabállyal sokkal több érhető el!

  17. Köszönöm a figyelmüket! retvari.bence@kim.gov.hu

More Related